„Sümegcsehi” változatai közötti eltérés

A lap 2014. február 27., 15:35-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község nevét a cseh telepesekről kapta. Valószínű, hogy a törökdúlás utáni benépesítés csehekkel történt. (1,2,3,4,5,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Tanai, Kulcsár, Csombó, Szántó, Somogyi, Varga, Helter, Cserép, Szanati, Bajner. (1,2,3,4,5,6)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Baranyába Gödre 1 család, Barátfára 2 család. (1,2,3,4,5,6)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Bazsi községet. Közelsége és földrajzi fekvése miatt. (2,4,6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A zalaszentgróti borvidékbe. (1,3,5,6)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Zalaszentgrót borvidék, Sümeg történelmi táj, Tátika várának történelmi vidéke. (1,2,3,4,5,6)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Zalaszentgrót szőlő oltóiról, Sümeg fazekasaikról, Zalaszántó régi vásárairól, Sümeg búcsújáró helyről. (1,3,5,6)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Gogyvás prágaiak. Ferdére taposott cipősarkú bazsiak. (1,2,3,4,5,6)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szórványos volt. Zalaudvarnok, Csabrendek. Jelentős volt az összeházasodás óhidiakkal. (4,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Januárban Szent Páli, majd böjtközépi, nagyhétfői, áldozói keddi napon, júliusban Sarlós-i, augusztusban Bertalan-i, októberben Dömötör-i, novemberben erzsébeti. Ha vásár- és ünnepnapra esett a napja, akkor előtte kedden volt a vásár. Zalaszántói vásárok – Pünkösd utáni kedde, Illés utáni kedden, és búcsú utáni kedden. Türjei vásárra, amely Szent György napján volt és Szent Mihály napján volt tartva. Nevezettessége az, hogy ozsonás vásárnak hívták, mert Szent György naptól Szent Mihály napjáig ozsonnát is fogyasztott a család. (1,2,3,4,5,6)

b) Piacra:

Sümegen, hétfőn.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Zalaszántó Szent Kozma és Dömjén szeptemberben. Bazsi Nagyboldogasszonyi augusztus közepén. Óhíd Szent Imre napi novemberben. Sümeg Mária neve napi búcsú szeptember 12. Sümegcsehi Szent Mihály napján, a napja a szántói búcsú napjával 6 éven át egyezik a 7. évben van különtartva.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg Mária neve napi szeptember 12-én, Vasvár Nagyasszonyi augusztus 15-én, Celldömölk Kisasszonynapi szeptember 8-án, Keszthely Karmelita napi július 16-án, Csatka Kisboldogasszonynapi szeptember 18-án. (1,2,3,4,5,6)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fehér megyébe, Enyingre 6 hónapra, Pápakovácsiba 6 hónapra. Kevesen. (1,2,3,4,5,6)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A palánkosi majorba érkeztek aratni, csépelni, 1 aratóbrigád. (3,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A falu saját szükségletét helyben a kovácsok, bognárok elkészítették, eladásra nem készítettek.

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A favillát a szántói vásáron vették. (1,2,3,4,5,6)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegi fazekasok Szatmári és Patonai nevezetűek. Tüskevárról is érkeztek fazekasok. Vásárokon árulták a cserépfazekakat, vagy lovaskocsiról árulták a faluban. (1,2,3,4,5,6)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Tót bádogosok – akik így ajánlották munkájukat, „drótozni fótozni van-e valami, póze bucski ablaki, póze fáni.” Az 1940-es évekig jártak. Paprika árusok 1930-as években a törött piros paprikát űrmértékre adták a vevőknek. Tót üvegesek 1940-es évekig. Vándorárusok voltak nem rendszeresen a hentes és mészáros, aki kolbászt árult és a pék, aki kiflit és zsemlét árult az utcán, lovaskocsiról vagy kerékpárról. Tojás és baromfikereskedők, „auszi, auszi, csibeuszi” kiabálásáal. 1940-es évekig. A szitajavítók kerékpárra szerelt csengővel hívták fel magukra a figyelmet. Búcsúi napon fényképészek. Fazekasok lovaskocsiról árultak, a cserépedények szalma közé voltak beágyazva nehogy a kocsin rázkódva összetörjenek. Halárusok „halat”-, meszesek „meszet, meszet” kiáltásával árulták a portékát, amely jelenleg is létezik. (1,2,3,4,5,6)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Tót bádogosok, paprika árusok, tót üvegesek, hentes, mészáros, pék, tojás- és baromfikereskedők, szitajavítók, fényképészek, fazekasok, halárusok, meszesek.

d) Mit árultak?

Bádog edényeket, piros paprikát, üveget, kolbászt, kiflit, zsemlét, tojást, baromfit, cserépedényeket, halat, meszet.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem. Kisebb mennyisében a Bazsi hegyben volt szőlőbirtoka a helybélieknek. „Amikor a szőlőhegyen lévő pincét becsukták haza felé indulva, a zárt ajtóra keresztet vetettek és ezt mondták: A Szent János áldása legyen rajta.” (1,2,3,4,5,6)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetőről tudnak, amely a templom mellett található. (1,2,3,4,5,6)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Igen, voltak. A faluban a templomban május 20-án fagyos mise volt fogadva a májusi fagy miatt. A szőlőhegyen Szent György napján hegyi mise volt, hogy jó termés legyen. (1,2,3,4,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, használtak. Ritkán. (3,4,6)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézi vetés 50 %.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Vetőgéppel vetés 50 %-ban. (1,3,6)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A gereblyés kaszacsapót használták. És az úgynevezett hajmókot, amelyet hajtoványnak neveztek. Az adatközlők szerint a 90-es évek elejétől használják ezeket a szerszámokat. (1,2,3,4,5,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem emlékeznek és nem is hallottak róla. (1,2,3,4,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából, rozsból 18 kévét raktak egy keresztbe.

Váll kéve 4 db x 4 kéve = 15 kéve

Völgy kéve 1 kéve = 1 kéve

Pap kéve 1 kéve = 1 kéve

Összesen: 18 kéve

Tavaszi árpából és zabból 14 kélve volt 1 kereszt. Zabot szokták hatosba is rakni 6 kévét, vagy kúpba. Több gabonakereszt egymásba kapcsolásából létrejött a kepesor, amelynek kepe volt a neve. (1,3,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú összerakott gabonakereszt. A termés mennyiségének meghatározásához nem használták. A termés meghatározásának alapja egy gabona kereszt volt. Gabonacsépléskor szokták mondani, hogy keresztje adott 30 vagy 50 kg-ot. Kepének némi szerepe abban volt, hogy egyvégtében raktak 3-6 keresztet és gabonahordás alkalmával egy helyen meg tudott egy szekér rakódni. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A kézicsép nyele 140-160 cm között változott. A csépnyél hosszúságát a használója is befolyásolta, ugyanis milyen magas volt az illető. (1,2,3,4,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőgép tulajdonos állította a cséplőcsapatot. A cséplőcsapat: 1 gépész, 2 etető, 2 zsákoló, zsákaggató, mérlegelő, 2 kévevágó, 2 kéveadogató, 2 törekhordó, 4-6 szalmakazalozó. Összesen 15 fő. (1,2,3,4,5,6)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A nyárs állt – szúró része 2-3 m hosszú hegyben végződött. A fogó része 1 m hosszú volt és egy méternél átfúrt részen seprőnyél vastagságú fa volt átdugva, amely nem engedte a szalmát a nyárson elcsúszni. A szalmát kettő földbe ütött karó mellé szorosan összerakták 1 gabonakereszt szalmáját és abba beleszúrták a nyársat és a kazalra háton vitték fel létrán. Ez a módszer volt általános. Vízszintes 3-4 m hosszú rudakon, amelyet petrencerúdnak neveznek. Vagy favillával hordták a kazalba, volt háromágú vasvilla is. Ezekre felszúrtak egy puslival és a kazalba rakták, a kazal növekedésével a létrán adogatták egymásnak a villa szalmát. (1,2,3,4,5,6)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1960-ban. (1,3,6)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1920-tól napjainking. Akkor lovasekével, napjainkban gépre függesztett töltögető ekével nyitják ki a barázdát, amelybe a burgonyát rakják. (1,2,3,6)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatatlanul száradt. Forgatták eső esetén még 3-szor, 4-szer is meg kellett forgatni. Megszáradás után ágylásba gyűjtötték, majd kis baglyákba, amelyeket petrence rudakon egybehordtak és baglyába rakták. A kis baglyának a neve petrence, innen van a petrencerúd elnevezés. A baglyákat szekerekkel hazahordták és összerakták szénakazalba. (1,2,3,4,5,6)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Párfödélben. Amely egy 150x150 cm nagyságú zsákvászon anyagból volt. Vagy nagy méretű törekes fűzkosárban. Vagy fűzfavesszőből készült kotlóstyúk buritóban. (1,2,3,4,5,6)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

járofa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg

d) iga ó fa e) iga bé fa (1,4,6)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, használták.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Ősszel és tavasszal. (1,2,3,4,5,6)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Az 1930-as évek táján a ló befogásánál a tartóláncot a szügyre erősítették. A nyaklóra kötött kötőlánc 1960-tól terjedt el. (2,4,6)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre erősített tartólánc.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Amelyet ló húzott azt kocsinak nevezték. Amelyet tehenek vagy ökrök húztak azt szekérnek nevezték. (1,2,3,4,5,6)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító kocsi hosszúságban a következő volt: 2, 3, 4 méteres. A vendégoldallal való szállítás az újabb 1960-tól a TSZ világ bejöttével terjedt el. (1,2,3,4,5,6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A szekér hátulján lévő csigával, amely 160-180 cm hosszú 10x10 cm négyzet alapú két végén henger alakú fa négyzetes oldalain 2-2 téglalap alapú lyuk a lapockafák részére. A nyomórúdon átvetett kötelet a csiga két végébe akasszák és lapockafák segítségével forgatják míg jól leszorítja a rakományt. Vagy a nyomórúd és a kocsioldal két végére a kötelet X alakban felteszik és a kötél egyik végét erősen meghúzzák majd megkötik. (3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3,4,5,6)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Az üléskast fűzvesszőből fonták, trapéz alakú volt. Amely illeszkedett a kocsi oldalához. A háttámlája is fűzvesszőből volt fonva. Az ülés alatti része üres volt, ahova az útipoggyászt is tehették.

b) Használtak-e kettőt is?

Alkalmanként 2., 3., 4 is felkerült a kocsira vagy a szekérre. (1,2,3,4,5,6)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen, szokták nyáron és ősszel. Amelyik marha járása közben fúrt a lábával „fúrt” és ennek következménye volt, hogy a külső körme jobban vásott, ilyen vonómarha egész évben a veszélyeztetett körmére patkolva volt. (1,2,3,4,5,6)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

A befogott marhaszekér elé keresztet vetettek. „Na Jézus nevében Huszár, Betyár indulj!

b) terelik jobbra

„Ha, hajtsz!”

c) és balra

„Hiii”!

Megállás: „Ha, he”! A becce név kisborjút jelöl meg. (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Koca, neee! (4,6)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pii, pii! (3,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Bodri nee! (1,6)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A tilótípusú törőt használták. (1,2,5,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A fekvő típusút használták. A három lábú álló rokkát rokka széknek hívták. A rokkát áruló vándorárus így ajánlotta: „Rokkát vegyenek hatvanöt darabból áll egy rokka!” (1,2,3,4,5,6)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?