„Zalaszántó” változatai közötti eltérés
a (→3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?) |
a (→3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.) |
||
| 305. sor: | 305. sor: | ||
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ||
| − | + | Az emlékezők szerint 1890-ben. (2,5,6,7) | |
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ||
A lap 2014. április 25., 16:54-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. december |
| Adatközlők: | (1.) Budi József, 1938 |
| (2.) Gulyás Ernő, 1926 | |
| (3.) Gulyás Ernőné, 1934 | |
| (4.) Gelencsér Gyula, 1927 | |
| (5.) Sági Ernő, 1928 | |
| (6.) Szánti Pintér Lajos, 1924 | |
| (7.) Zubor Lászlóné, 1935 | |
| Gyűjtötte: | Bálint Imre |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalasz%C3%A1nt%C3%B3 |
| weboldal: | http://www.zalaszanto.hu/2010/?q=hirek |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község 750 éves. Valaha járási székehly és vásárjoggal bíró község volt. (3,4,6,7)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Cibor, Mauz, Süslec, Szakonyi, Bödör, Adorján, Baticz, Benkő. (1,2,3,4,5,6,7)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Az ideköltözők a községben 1912-ig működő császári és királyi tiszthelyettesképző iskola révén kerültek községünkbe. Pl. Funovics, Kupovics, Kajdel. A Szakonyi név eléggé elterjedt, feltehető, hogy az elődeik a Vas megyei Szakony községből kerültek a községbe. (2,4,5,7)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nagyobb számú elköltözés nem volt. (1,2,3,4,5,6,7)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Bazsi – mert a gyerekek ide járnak iskolába. Várvölgy – mert rokoni kapcsolatok voltak és vannak. Rezi – mert 750 éves, egyidős Zalaszántóval. Karmacs – mert egy termelőszövetkezetbe tartoznak. Vindornyafok – mert egy termelőszövetkezetbe tartoznak. Vindornyalak – mert társközség. (1,2,3,4,5,6,7)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A Balaton-felvidékbe. (2,4,6,7)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Szántai kobakok mér fehér a fogatok talán meszet ettetek azon veszekedtetek. (1,3,5,7)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? Melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen. Bazsi, Várvölgy, Rezi, Vindornyalak. Szórványosan. (3,4,6,7)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Keszthely hónap első csütörtökjén. Helyben Pünkösd utáni kedden és Illés napján, július 20. Sümeg az év minden hónapjában volt vásár 10-re emlékeznek. Január Szent Pál-i, február gyertyaszentölői, márcus böjtközépi, április nagyböjti, május áldozói, júliusban Sarlós-i, augusztusban Bertalan-i, októberben Dömötör-i, november Erzsébet-i, december aprószenteki.
b) Piacra:
Keszthelyre szerdai napon. Sümegre hétfői napon.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vindornyalakra Pünkösd után Szentháromság vasárnap. Bazsira Nagyboldogasszony napján, augusztus 15. Várvölgy Domonkosi búcsú, augusztus első vagy második vasárnap. Rezi Lukácsi búcsú, október közepén. Karmacs, Anna-napi búcsú, július 26.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Sümeg, szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,3,4,5,6,7)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Az eljárás szórványos volt. Helyben dolgoztak Nagy Dezső gazdaságában és a Hahóti apátság Bödei birtokán. (4,6,7)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6,7)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Nem készült. (1,2,4,5,7)
b) vesszőkosarakat
Nem készült. (1,2,4,5,7)
c) szalmafonatú edényeket
Nem készült. (1,2,4,5,7)
d) szövőbordát
Nem készült. (1,2,4,5,7)
e) favillát
Nem készült. (1,2,4,5,7)
f) fagereblyét
Nem készült. (1,2,4,5,7)
g) faboronát
Nem készült. (1,2,4,5,7)
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümegi cserepesek árulták a faluban vagy a vásárban. (1,2,3,5,7)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Tót üvegesek 1944-ig. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,3,4,6,7)
b) Honnan jöttek?
Sümeg (1,3,4,6,7)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
üvegesek, meszesek, edényfoltozók, halárusok, szitajavítók, fazekasok (1,3,4,6,7)
d) Mit árultak?
Tót üvegesek 1944-ig. Sümegi meszesek jelenleg is. Edényfoltozók 1964-ig. Halárusok 1960-ig. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,3,4,6,7)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szórványosan nem jelentős. (1,3,5,7)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Szórványosan nem jelentős. (1,3,5,7)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A régi temető az autóbusz megállói kápolna mellett volt. A mai temető az óvoda mellett helyezkedik el. (2,4,5,6,7)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A Vátkai templomromban nagy számban találhatók emberi csontok. (2,4,5,6,7)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A szőlőhegy fogadott ünnepe Donát, május 18. (3,4,6,7)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általában használtak. (3,4,5,6)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés ritka volt. (2,4,5,6,7)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés általános volt. (2,4,5,6,7)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Gabonaaratáskor kaszagereblyét és hajmókot használtak, kaszavillát nem ismerik. (2,4,5,6)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem emlékeznek. (1,3,5,7)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából, rozsból 1 kereszt, 18 kéve az alábbiak szerint: 1 db völgy kéve, 4x4 db vállkéve, 1 db papkéve.
Zabból, tavaszi árpából 14 kéve egy kereszt az alábbiak szerint: 1 db völgykéve, 4x3 db vállkéve, 1 db papkéve.
A gabona kévék kúpba rakása nem volt szokásban. (1,3,4,6,7)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szó nem jelöl pontos számú gabonakeresztet. A termés mennyiség megállapítására nem használták. A termés megállapításának az alapja a gabona kereszt volt. (3,4,5,7)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A kézicsép nyele 144 cm-től 155 cm-ig. (2,4,5,6)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A cséplőcsapatot a gazda állította össze a szomszédság és a rokonság köréből. Ez alól kivétel volt a Bödei apátsági major. Nagy Dezső gazdasága Cserhát majorban és a helyi plébánia, ahol a cséplés alkalmára állandó cséplőcsapatot szerveztek a cséplés idejére. Az etető és gépész a cséplőgép mellett állandó volt. (2,4,5,6,7)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával hordták össze, majd később állításról adogatták a kazalra. (3,4,5,6,7)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1956 (1,2,4,5,7)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Nem volt általános. Szórványosan alkalmazták. (3,4,6,7)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kézi kaszálás, renden szárítás, forgatás villával, eső esetén több alkalommal forgatás, gyűjtés villahegyekbe. Összehordás petrencerúddal baglyákba. (1,3,5,6,7)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Nagyobb méretű kosárban ennek a neve törekes kosár volt. Vagy párfödélben amely egy db szétbontott zsák vagy zsákvászonból készült 110 cmx 110 cm méretű volt. (2,3,5,6,7)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen. (2,4,5,7)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Szórványosan. (2,4,5,7)
c) Melyik évszakban?
Ősztől tavaszig. (2,4,5,7)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen. (4,5,6)
b) Melyik mód régibb, újabb?
A szügyre erősített, illetve kötött tartólánc a régebbi, az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (4,5,6)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekeret igavonó marhák vontatták. A kocsit lovak húzták. (1,2,4,5)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szállításhoz használt szekerek hossza: 2,2 m, 3 m, 3,5 m, 4 m. A vendégoldallal való szállítás az újabb. (1,2,4,5)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A szekéroldal végére rögzített csigával, amely 2 m hosszú 10 cm x 10 cm vastagságú fal, melynek két vége henger alakúra faragva a kettő végén kampóval. A négyszögletes részén lyukat hagytak, illetve vágtak, amelybe a lapockafát tették. A nyomórúdon átvetett kötelet a csiga végén lévő kampóba akasztották. A csigát a lapockafa segítségével forgatták és a takarmányt leszorította. Kötéllel az egyik végét a szekér oldalhoz akasztották, a nyomórúdon x-be átvetették, kézzel meghúzták és a másik szekéroldal végéhez kötötték. (1,2,4,5)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. Ha nem volt saroglya, akkor elől cserény volt. (1,2,4,5,6)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből font szekérkas trapéz alakú volt, az ülés rész kivehető, az aljába rakodhattak, karzata is fűzvessző fonásból volt. Úgyszintén a háttámlája is. (2,4,5,6)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (2,4,5,6)
2.23. A fejőedény régi neve?
Fejőke, fejősajtár. (2,7)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee Himes! (Megállás – höhe) (2,4,5,6)
b) terelik jobbra
Jobbra – hii (2,4,5,6)
c) és balra
Balra – hajszt (2,4,5,6)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne, ne. (3,7)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Putty, putty. (3,7)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide, Bogáncs. (2,4,6)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilótipusú törőt. (3,7)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő típusút. (3,7)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?
Igen.
a) Hogy hívták ezeket?
Hidegkút major, Alsó-Felső Laposmajor, Böde-major, Cserhát-major, Gergely-malom. A Kovácsi és Vátkai falut a törökdúlás elsöpörte. (1,2,5,6,7)
b) Miért volt így?
Ezek gazdálkodási egységek voltak. (1,2,5,6,7)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az emlékezők szerint 1890-ben. (2,5,6,7)
