„Zsédeny” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 24., 18:07-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. január
Adatközlők:	(1.) Bognár Istvánné, 1916.
	(2.) Bándoli Antal, 1912.
	(3.) Bándoli Antalné, 1913.
	(4.) Jós Jenő, 1925.
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Zs%C3%A9deny
weboldal:	http://www.zsedeny.hu/hu/bemutatkozas

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Eredetileg csak néhány nagygazda volt, a többiek zsellér, cseléd emberek voltak. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A Jós családból volt a legtöbb. Régi családok még: Benke, Varga, Fülöp, Bognár, Bernát, Hideg. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Az 1920-30-as években épültek a „fax házak”. Ekkor egy egész utca épült ilyen kölcsönökből. 2 uradalom volt a határban, de a cselédmozgás nem jelentős.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1956-ban néhány fiatal elment, de aztán vissza is jött. A cselédmozgáson kívül nem volt kitelepülés. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hegyfalura jártak misére, vásárra. Répceszentgyörgy, Vasegerszeg, Zsédeny – mind jó minőségű földek, hasonlóan gazdálkodtak. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Répcemente. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A Répcementéhez tartozik: Damonya, Chernelháza, Répceszentgyörgy, Ládony, Hegyfalu, Gór. Ezeknek a faluknak mindenkinek volt malma. Vámoscsanád, Pósfa, Szeleste már messzebb esik. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Hegyfalun grófok laktak. Széchenyiek voltak, akik Nagycenkről származtak (1). Ők eladták valami bárónak. Gerliczének hívták (2,3). A faluban Maróthy kastély van. Ma szálló. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak csúfolódó mondásokat?

A zsédenyieket hívták ajtónyomó zsédenyieknek (2,3). Valamikor régen cirkuszosok voltak a faluban. Az egyik azt mondta, hogy akkor is bejön az ajtón, ha az egész falu nyomja is az ajtót. Nyomták is, közben a cirkuszosok megszöktek a belépőjegyek órával. A faluban mellékneveket használtak: Németh Kálmán: Csihar, Német István: Parádés, Németh István: Cenke, Bándoli Antal: Csángó, Jós István: Vót bíró, Jós István: Pusztamelléki, Jós János: Tronyi, Jós Kálmán: Deci Kálmán. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? Melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A parasztemberek gyakrabban házasodtak vidékről: Hegyfaluból, Vásároscsanádról, Szelestéről. Az egyik Jósnak 4 lánya volt, mindegyik máshova ment feleségül. A cselédek inkább maguk közt házasodtak. Nagyon csekély volt a mozgásuk. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Hegyfalun évente kétszer volt országos kirakodó- és állatvásár: Medárdkor és november derekán. Vasegerszegen négyszer. Régebben Répceszentgyörgyön is volt vásár. Sárváron a Simon-Judási és az Áldozó csütörtöki volt híres vásár. Állatot távolabbra is elmentek venni: Zalaegerszegen lovat, Tüskeváron marhát, Cellben ökröket vettek.

b) Piacra:

Sárváron volt hetipiac minden hétfőn (volt a faluban egy tikász, az még Sopronba is elment).

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Ami a menten volt, oda eljártak: Ládonyban augusztusban és szeptember közepén vagy Hegyfaluban szeptember közepén, Répceszentgyörgyön áprilisban, Jákfán Szent Mihálykor, Vasegerszegen augusztus első vasárnapján, Sárváron Szent Mihálykor van búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Kiscellbe jártak „proseccióba”. Búcsúszentlászlóra, Sümegre egy-egy ember elment. Régebben Máriacellbe is elmentek. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluban nagyobbrészt nagygazdák voltak, itthon gazdálkodtak. Nem jártak máshova dolgozni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Az uradalmakba hozták hónapos summásokat Egervölgyből, Szemegyéből. A 40-es évek elejéig mindig volt 20 summás a Sót uraságnál. Két uradalom volt: a Börzsönyi (zsidó bérlővel) és a Maróthy. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Télen a helybeliek zsombort, vékát, méhkast kötöttek. Favillát, gereblyét készítettek. Ezek mindig saját használatra készültek.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Vesszőkosarat Bogyoszlóból, Alsópatyról, Felsőpatyról hoztak. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sárváron, Hegyfalun vették a vásárokon. (1,2,3) Talán az Őrségből, Szentgotthárd közeléből hozták. (2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Tikász járt Hegyfaluból. A faluban is volt egy tikászasszony. Ruhaneművel házaltak Pápáról, Csornáról. Malacosok jártak Lövőről (Sopron felé). Meszesek árultak. Bádogos, köszörűs cigányok voltak Bogyoszlóból. Drótos-tótok. Ezek állítólag szlovákok voltak. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Tikász járt Hegyfaluból. A faluban is volt egy tikászasszony. Ruhaneművel házaltak Pápáról, Csornáról. Malacosok jártak Lövőről (Sopron felé). Meszesek árultak. Bádogos, köszörűs cigányok voltak Bogyoszlóból. Drótos-tótok. Ezek állítólag szlovákok voltak. (1,2,3)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Tikász járt Hegyfaluból. A faluban is volt egy tikászasszony. Ruhaneművel házaltak Pápáról, Csornáról. Malacosok jártak Lövőről (Sopron felé). Meszesek árultak. Bádogos, köszörűs cigányok voltak Bogyoszlóból. Drótos-tótok. Ezek állítólag szlovákok voltak. (1,2,3)

d) Mit árultak?

Tikász járt Hegyfaluból. A faluban is volt egy tikászasszony. Ruhaneművel házaltak Pápáról, Csornáról. Malacosok jártak Lövőről (Sopron felé). Meszesek árultak. Bádogos, köszörűs cigányok voltak Bogyoszlóból. Drótos-tótok. Ezek állítólag szlovákok voltak. (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Az ittenieknek nincs más falvak határában szőlejük. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A falu határában nincs szőlőhegy.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két temetője van a falunak, a régi és az új. Egyébről nem tudnak. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincs a falunak fogadott ünnepe. A búcsúja Szent Márton utáni vasárnap van. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kettes- és hármas boronát is használtak. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n.a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Géppel vetett mindenki. Már az I. világháború előtt is volt gépe a nagygazdáknak. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Mind a három szerszámot ismerik. B)-t hívják kaszagráblának, ezt használták aratáshoz. A)-t kaszáláshoz használták. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Olyan kötőfát is használtak, amelyiknek vastagabb végébe be lehetett dugni a sarlót és „simát” is. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Minden gabonából egyaránt 20 kévéből rakták a keresztet. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe 3-10 kereszt. Nem volt meghatározott számú, a körülményektől függött. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

160 cm. (2,3) 160 cm-en biztos felül. (4) (Becslések.)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gép tulajdonosa fogadta fel a munkásokat részért. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A faluban elevátorral. (1,2,3,4) Az uradalomban a részes kazlakat nyárssal. (2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem emlékeznek rá, hogy a faluban valaha termeltek volna hajdinát. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 20-as években a fogatos gazdák már eke után vetették a burgonyát. A cselédség a 40-es évekig lyuggatta. Ezek kis területek voltak. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A széna renden száradt. 3-4 nap múlva lehetett forgatni, ha jó idő volt. A szénát petrencébe rakták. Egyből lehetett hazaszállítani. A „luherre” azt mondták hadd fújja ki magát, néhány napig még kint hagyták. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Gazhordó ruhában, kullóval (nem olyan, mint a bakszekér), vellával, kosárban, bakszekérrel, utóbb talicskán. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonyó, igafőfa (1,2,3,4)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg, középső szeg, vonószeg (1,2,3,4)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem jellemző a falura. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Akinek nem volt elég szalmája, az kismértékben használta a gyümölcsfák levelét. De inkább csak a trágya végett. Gyakoribb, hogy az összehúzott leveleket a trágyadombra szórtak. (1,2,3,4)

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Mindig szügyelőláncot használtak. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

Mindig szügyelőláncot használtak. (1,2,3,4)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekér deszkázott, tengelyes. Trágyáztak, szalmát hordtak vele. Lovat is fogak elébe. A kocsi ki volt fényezve. Féderes volt. Csak személyszállításra használták. Csak lovat fogtak elé. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszi oldalas szekérre 6 kereszt is ráfért. (1) 4-5 m hosszú volt. (2,3) 6 méter is volt. (4)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Hátul rudazókötelet használtak. Duplán fogták. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A saroglya enyhén ívelt volt, általában a rövid szekerekhez használtak egyet, hátul. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Bogyoszlóban csináltak ilyet, szivásból készült. Akkor használtak, ha valahova mentek, így urasabb volt. (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

Egyet használtak belőle. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ökröket, teheneket is patkoltak. Amelyiknek fájt a körme, azt patkolták. Általában az első láb külső körmét, de előfordult, hogy a hátsót is szükséges volt. Ilyenkor az állat lábát kalodába tették. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne! (Nevét mondták) (1,2,3,4)

b) terelik jobbra

Hajsz!, Hejsz! (1,2,3,4)

c) és balra

Hik! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne-ne-ne. Cocám-ne-ne-me. Coca-ne-ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Ne-ne ne-tyutyum ne-ne. Tyutyutyutyu ne-ne. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le. A nevén. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilót és kendervágót. Gerebent. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az fekvő rokkát. Nem ismerik fel. (2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?

A falu egy főutcából állt régen. A 30-as években épült a „fax utca”. (1,2,3)

a) Hogy hívták ezeket?

"Fax utca"(1,2,3)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Borona és sövényházra nem emlékeznek. Még ilyen pajtáról sem tudnak. Tömésházak voltak. Kaloda között tömték. Mórsárral pucolták. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kemencékhez mindig mászókémény volt, annak a tetejére rakták. A cilinderkéményt rakták a falba is, a fal mellé is. A padlásokon fekvőkémény volt, az vezette bele a mászókéményekbe a füstöt. A zárt kémények kezdeti időpontjáról nem tudnak. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A szabadkéményes házaknál a konyháról egy-egy ajtó nyílt az első, illetve a hátsó szobára. A cselédházakban általában két család osztozott a házon. Előfordult, hogy nem volt termés, egyből az udvarra nyílt a konyhaajtó. A tornácokat tömésfal tartotta vagy régebben fagerenda. A folyosót téglaláb tartotta, ezek bolthajtásos nyitott folyosók voltak. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt keresztmestergerenda a tömésházaknál is. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparhelteket az 50-es években dobták ki javarészt. Kezdeti időpontjukról nem tudnak, mindig ilyent láttak. A csikósparheltek is megjelentek. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 20-as években már épültek hajtott házak. Sátortetőseket az 50-es években kezdtek. A 40-es években még épült egysoros ház, de ennek volt már előszobája. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Régen cserépkályhával fűtöttek. Használtak már régóta vaskályhákat is. A cselédség télire bevitte a csikósparheltet a szobába. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

70 cm, 1 m magasan van a kemence szája. Az ajtaján belül hamulyuk volt. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A zsuppos házhoz hozzáépülve tömés pajták voltak. A különállók deszkások és át lehet rajtuk menni (két kapusak). Kettő pelvakutyó tartozott a téglalap alapú pajtához. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A kuruglát említik. Fazékkiszedő villáról nem tudnak. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

A kerékrépát leszelték, úgy tették el, mint a káposztát, de nem tettek bele babérlevelet. (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát is leszelték, ízesíteni birsalmát tettek a hordóba. Mielőtt a hordóba beletették a káposztát, meggyfaleveléllel kiforrázták, szintén az íze miatt. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A háború után állami kenyér lett, akkor már nem sütöttek többet. Néhányan előtte is elvitték a hegyfalui pékhez, mert az finomabb volt. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Az a) és a c) fajtát használták a faluban. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Abricsokkal volt átfogva a vajköpülő. Volt olyan, amelyiknek volt füle és olyan is, amelyiknek nem. Két részből állt. Volt, aki tejeskannában rázta. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem törtek hajdinát és kölest. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem csináltak emberi táplálékot egyikből sem. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hármas fonású hosszúkás kalácsot sütöttek, vagy fonás nélkül összetekerték. Kuglisütőben is sütöttek, ekkor „öreg szőlőt” (mazsolát) tettek bele. Kalinkót is sütöttek. A szaladós csiráztatott rozsból készült. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Régen a lecsó szárazabb volt, mert a paprika vékony húsú volt. A 30-as évek óta készítenek gyakrabban. Régebben sem tojást, sem kolbászt nem tettek bele. A lecsóban legtöbb a paprika, kevés paradicsom és hagyma. Még nincs 20 éve, hogy divatba jött. (2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nem olyan régen kezdték. A paradicsomot sokan nem szeretik nyersen. (1) Mindig megették nyersen is. (2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós, mákos kalácsot, később bejglit. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Pőre gatyákat a 20-30-as évekig hordak. Ezeknek a gatyáknak ki volt varrva az alja. Nyáron aratáshoz, masináláshoz vették fel. A mostani öregek apja még hordta. (1,2,3)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A 60-as évekig a legöregebbek hordtak hosszú szoknyát réklivel. A mostani öregek ilyent már nem hordtak. A „félresöprő” szoknyát bordóban, feketében a 20-30-as évekig hordtak. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szőttek háznál az asszonyok. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az asszonyok az 50-es évekig nem mentek ki kendő nélkül. Lánykorukban kendő nélkül jártak, de asszonykorban kendőt tettek. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A 30-40-es évek óta vannak egymás mellett az ágyak. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangon volt a legtöbb, de tartottak zöld farsangon is. (1,2,3)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtön nem volt szokás. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat (1), vasárnap (2,3)

b) 1980 körül:

szombat (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lányos háznál tartották a lakodalmat. Ha jó idő volt a sátorban, egyébként a szobában. A 30-as években délben volt a főétkezés a lányos háznál. Ha a fiú más faluból volt, akkor miután elkötötték az újasszony fejét, átmentek a legényes házhoz. A másik faluban is megkínálták őket. (1) A templomi esküvő este 5-kor volt. Fárásan Repceszentgyörgyhöz tartoztak. Hazafelé bementek a kocsmába, amíg a vacsora elkészült. Másnap hajnalba, reggel elkísérték az újasszony a férfi házába. (2,3)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A lányos háznál tartották a lakodalmat. Ha jó idő volt a sátorban, egyébként a szobában. A 30-as években délben volt a főétkezés a lányos háznál. Ha a fiú más faluból volt, akkor miután elkötötték az újasszony fejét, átmentek a legényes házhoz. A másik faluban is megkínálták őket. (1) A templomi esküvő este 5-kor volt. Fárásan Repceszentgyörgyhöz tartoztak. Hazafelé bementek a kocsmába, amíg a vacsora elkészült. Másnap hajnalba, reggel elkísérték az újasszony a férfi házába. (2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

A lányos háznál tartották a lakodalmat. Ha jó idő volt a sátorban, egyébként a szobában. A 30-as években délben volt a főétkezés a lányos háznál. Ha a fiú más faluból volt, akkor miután elkötötték az újasszony fejét, átmentek a legényes házhoz. A másik faluban is megkínálták őket. (1) A templomi esküvő este 5-kor volt. Fárásan Repceszentgyörgyhöz tartoztak. Hazafelé bementek a kocsmába, amíg a vacsora elkészült. Másnap hajnalba, reggel elkísérték az újasszony a férfi házába. (2,3)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

A 70-es évektől kizárólag éttermekben tartják a lakodalmakat, Hegyfalun, Sárváron, Bőben, Bükön. A levesbe való „öregtyukot” előzőleg odaadják. Az étel rendelésre készül. Buszt fogadnak, azzal mennek. Aprósüteményt, tortát visznek magukkal. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

A 70-es évektől kizárólag éttermekben tartják a lakodalmakat, Hegyfalun, Sárváron, Bőben, Bükön. A levesbe való „öregtyukot” előzőleg odaadják. Az étel rendelésre készül. Buszt fogadnak, azzal mennek. Aprósüteményt, tortát visznek magukkal. (1,2,3)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

A 20-30-as évek fordulóján már a menyasszony és a vőlegény hívott. Hírből emlékezenk csak a vendéghívóra, és hogy szalagos bottal járt. A jegyespár 2-3 héttel az esküvő előtt hív. (1,2,3)

b) 1980 körül:

A menyasszony és a vőlegény hív. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem tudnak ilyen szokásról. (1,2,3)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Régen Pósfáról, utóbb Sárvárról hoztak cigánybandákat. (1,2,3)

b) Milyen hangszereken játszottak?

hegedű, kontra, bőgő, cimbalom, síp (1,2,3)

c) Hány főből állott a zenekar?

5 zenész volt a bandában. (1,2,3)

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A 20-as években már volt tangóharmónika. Ezek egyedül játszottak, nem kerültek be a bandákba.(1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Igen, december 13-án hajnalban, reggel.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Régen a gyerekek lucáztak 13-án hajnalban, reggel, most meg az idős emberek szórják tele az utcát. Azért régen is telerakták a kocsma ajtaját szalmával. A gyerekek egy-egy szalmacsutakkal mentek be a házhoz, a többit a ház előtt hagyták. „Luca, Luca kity-koty Öregasszony litty-lotty Tojjanak a tikjok, ludjok (Tikjok, ludjok üllősek legyenek!) Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz! Olyan hosszú kolbászok legyen, mint a falu hossza, az egyik végét a Vég János, a másikat meg Kertész Gyula bácsi fogja! Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag! Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda! Annyi csibéjek (pénzök legyen, mint pelvakutyóban a pelva!) Ha kikének bizsegjenek, bozsogjanak, mint a hangyák! Fejszéjek, furojok ugy megálljon a helibe, Mint az én billém a tövibe! A lányoknak akkora csöcsö legyen, mint a bugyogakorsó! Akkora segge legyen, mint a kemence szája! (Refrén soronként ismétlődik.) Dícsértessék a Jézus Krisztus!” (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony első estéjén regöltek. (2,3)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

2 csapat járt regölni. Az egyik 18-20 éves legényekből állt, a másik kisebbekből. Gyakran megkergették a nagyok a kicsiket. A legények ablak alatt regöltek vagy bementek az udvarra. Volt náluk egy láncos bot és szötyök (köcsögduda). Ünneplőben voltak. A lányos és a legényes házakhoz mentek. (2,3)

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Amoda is keletkezik egy sebes folyóvíz, aztat körülállja szép zöld pázis, azo legeltetnek csodaféle szarvast. Csodaféle szarvasnak ezer ága-boga, ezer mise gyertya gyulladán gyulladjék, aludván aludjék. Haj regö-lejtem, regö-lejtem. Refr. Mégis mondanának egy szép legényt, kinek neve volna, ..... volna Refr. Mégis mondanának egy szép leányt, kinek neve volna, ..... volna Refr. Regöljük a gazdát, vele az asszonyát Refr.” A végén beköszöntőt mondtak, ezt már nem énekelve. „Megsült a kismalac, érezzük a szagát, A hátsó combját nekünk is adnák. Zörgetik a zacskót, pénzt akarnak adni, Száz forinton alul el se fogjuk venni.” (2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

3-4 öreglegény mindig volt a faluban. A lakosság 400 fős volt általában. Most 14 öreglegény van, a falu lélekszáma 240. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

X-re nem emlékeznek. Fehér csík vagy cikk-cakk futott a nyakán. (1,2,3)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás. Karácsony este durrogtattak ostorral, kürtöltek. (1,2,3)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

n.a.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

3 legény járt együtt Miklóskor. Papírból álarcot csináltak, vagy bekenték az arcukat korommal. Szőrbundát húztak, a hasukat kitömték, hogy minél rongyosabbak legyenek. Bementek a házakhoz a gyerekeket imádkoztatták, azok meg nagyon féltek tőlük. A Mikulások egy-egy szem „divót”, almát vittek magukkal. Később már a szülők előre odaadták az ajándékot nekik, ők adták át a gyerekeknek. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

(A faluban a legjobb adatközlő a szokásokhoz Bándoli Antal és felesége.) 4 gyerek járt együtt. Az egyik vitte a betlehemet. A többiek pásztorok voltak. „– Szabad-e betlehemezni? Beesett az első pásztor: – Terítse asztalát fehér abroszával, mert nem tudja, milyen ősz szakállal pásztorok lepik meg házát! Bejön a második pásztor: – Hol van ez a szitykes-szutykios szolgálóm, mert ha nem jöttem volna, a pemet és a kurugla mind leégett volna! A harmadik kintről énekel: Pásztorok, pásztorok Mit cselekdtek, Hogy juhaitokról Megfeledkeztetek? Bentről a felelet: Mink bizony nem félünk, Anélkül megélünk. Ifjú pásztor született, született Barmok jászolába. Az Öreg beesett: – Akkorát zökkentem kendtek ajtajában, majdnem a 300 mázsás lelkem kiszakadt. Feküdjünk le pajtás! – lefeküdtek. – Keljünk föl a pajtások, három óra, az én ősz szakállamban vakarász a bolha. Mit álmodtál pajtás? – Én azt álmodtam, hogy a gazdaasszony egy penészes tizest nyomott a markomba. Hát, te pajtás mit álmodtál? ... Bárcsak előbb felérbedtünk volna, Kis Jézuskát megláthattuk volna Most csöndült meg a fülemben az angyal mondása: Megszületett a Kisjézus barmok jászolába.

Pásztorok keljünk fel, rögtön induljunk el Betlehem városába, rongyos istállócskába Siessünk, ne késsünk, Hogy még ezen éjjel oda érhessünk. Mi Urunknak tiszteletet tehessünk.” (ÉNEK)

Kimennek. (2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nincs a faluban az állatoknak védőszentje. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a hóember! Miklós, Mikulás! Kankus! Boszorkány! (1,2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást!

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Favágó embert. (2,3)

@@ 559. sor: / 559. sor: @@
 [[Kategória:Települések]]
+[[Kategória:Bogyoszló]]
+[[Kategória:Bő]]
+[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
+[[Kategória:Bük]]
+[[Kategória:Celldömölk]]
+[[Kategória:Chernelházadamonya]]
+[[Kategória:Csorna]]
+[[Kategória:Egervölgy]]
+[[Kategória:Gór]]
+[[Kategória:Hegyfalu]]
+[[Kategória:Jákfa]]
+[[Kategória:Lövő]]
+[[Kategória:Máriacell]]
+[[Kategória:Nagycenk]]
+[[Kategória:Pápa]]
+[[Kategória:Pósfa]]
+[[Kategória:Répceszentgyörgy]]
+[[Kategória:Sárvár]]
+[[Kategória:Sopron]]
+[[Kategória:Sümeg]]
+[[Kategória:Szeleste]]
+[[Kategória:Szemenye]]
+[[Kategória:Szentgotthárd]]
+[[Kategória:Tompaládony]]
+[[Kategória:Tüskevár]]
+[[Kategória:Vámoscsalád]]
+[[Kategória:Vasegerszeg]]
+[[Kategória:Zalaegerszeg]]