„Zsédeny” változatai közötti eltérés
a (→3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?) |
a (→4.1.) |
||
| 360. sor: | 360. sor: | ||
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ==== | ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ==== | ||
| − | + | Farsangon volt a legtöbb, de tartottak zöld farsangon is. (1,2,3) | |
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ==== | ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ==== | ||
| − | + | Böjtön nem volt szokás. (1,2,3) | |
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ||
A lap 2014. április 24., 15:57-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. január |
| Adatközlők: | (1.) Bognár Istvánné, 1916. |
| (2.) Bándoli Antal, 1912. | |
| (3.) Bándoli Antalné, 1913. | |
| (4.) Jós Jenő, 1925. | |
| Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Zs%C3%A9deny |
| weboldal: | http://www.zsedeny.hu/hu/bemutatkozas |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Eredetileg csak néhány nagygazda volt, a többiek zsellér, cseléd emberek voltak. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A Jós családból volt a legtöbb. Régi családok még: Benke, Varga, Fülöp, Bognár, Bernát, Hideg. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Az 1920-30-as években épültek a „fax házak”. Ekkor egy egész utca épült ilyen kölcsönökből. 2 uradalom volt a határban, de a cselédmozgás nem jelentős.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1956-ban néhány fiatal elment, de aztán vissza is jött. A cselédmozgáson kívül nem volt kitelepülés. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hegyfalura jártak misére, vásárra. Répceszentgyörgy, Vasegerszeg, Zsédeny – mind jó minőségű földek, hasonlóan gazdálkodtak. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Répcemente. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
A Répcementéhez tartozik: Damonya, Chernelháza, Répceszentgyörgy, Ládony, Hegyfalu, Gór. Ezeknek a faluknak mindenkinek volt malma. Vámoscsanád, Pósfa, Szeleste már messzebb esik. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Hegyfalun grófok laktak. Széchenyiek voltak, akik Nagycenkről származtak (1). Ők eladták valami bárónak. Gerliczének hívták (2,3). A faluban Maróthy kastély van. Ma szálló. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak csúfolódó mondásokat?
A zsédenyieket hívták ajtónyomó zsédenyieknek (2,3). Valamikor régen cirkuszosok voltak a faluban. Az egyik azt mondta, hogy akkor is bejön az ajtón, ha az egész falu nyomja is az ajtót. Nyomták is, közben a cirkuszosok megszöktek a belépőjegyek órával. A faluban mellékneveket használtak: Németh Kálmán: Csihar, Német István: Parádés, Németh István: Cenke, Bándoli Antal: Csángó, Jós István: Vót bíró, Jós István: Pusztamelléki, Jós János: Tronyi, Jós Kálmán: Deci Kálmán. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? Melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A parasztemberek gyakrabban házasodtak vidékről: Hegyfaluból, Vásároscsanádról, Szelestéről. Az egyik Jósnak 4 lánya volt, mindegyik máshova ment feleségül. A cselédek inkább maguk közt házasodtak. Nagyon csekély volt a mozgásuk. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Hegyfalun évente kétszer volt országos kirakodó- és állatvásár: Medárdkor és november derekán. Vasegerszegen négyszer. Régebben Répceszentgyörgyön is volt vásár. Sárváron a Simon-Judási és az Áldozó csütörtöki volt híres vásár. Állatot távolabbra is elmentek venni: Zalaegerszegen lovat, Tüskeváron marhát, Cellben ökröket vettek.
b) Piacra:
Sárváron volt hetipiac minden hétfőn (volt a faluban egy tikász, az még Sopronba is elment).
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Ami a menten volt, oda eljártak: Ládonyban augusztusban és szeptember közepén vagy Hegyfaluban szeptember közepén, Répceszentgyörgyön áprilisban, Jákfán Szent Mihálykor, Vasegerszegen augusztus első vasárnapján, Sárváron Szent Mihálykor van búcsú.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Kiscellbe jártak „proseccióba”. Búcsúszentlászlóra, Sümegre egy-egy ember elment. Régebben Máriacellbe is elmentek. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluban nagyobbrészt nagygazdák voltak, itthon gazdálkodtak. Nem jártak máshova dolgozni. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Az uradalmakba hozták hónapos summásokat Egervölgyből, Szemegyéből. A 40-es évek elejéig mindig volt 20 summás a Sót uraságnál. Két uradalom volt: a Börzsönyi (zsidó bérlővel) és a Maróthy. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Télen a helybeliek zsombort, vékát, méhkast kötöttek. Favillát, gereblyét készítettek. Ezek mindig saját használatra készültek.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
Vesszőkosarat Bogyoszlóból, Alsópatyról, Felsőpatyról hoztak. (1,2,3)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sárváron, Hegyfalun vették a vásárokon. (1,2,3) Talán az Őrségből, Szentgotthárd közeléből hozták. (2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Tikász járt Hegyfaluból. A faluban is volt egy tikászasszony. Ruhaneművel házaltak Pápáról, Csornáról. Malacosok jártak Lövőről (Sopron felé). Meszesek árultak. Bádogos, köszörűs cigányok voltak Bogyoszlóból. Drótos-tótok. Ezek állítólag szlovákok voltak. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Tikász járt Hegyfaluból. A faluban is volt egy tikászasszony. Ruhaneművel házaltak Pápáról, Csornáról. Malacosok jártak Lövőről (Sopron felé). Meszesek árultak. Bádogos, köszörűs cigányok voltak Bogyoszlóból. Drótos-tótok. Ezek állítólag szlovákok voltak. (1,2,3)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Tikász járt Hegyfaluból. A faluban is volt egy tikászasszony. Ruhaneművel házaltak Pápáról, Csornáról. Malacosok jártak Lövőről (Sopron felé). Meszesek árultak. Bádogos, köszörűs cigányok voltak Bogyoszlóból. Drótos-tótok. Ezek állítólag szlovákok voltak. (1,2,3)
d) Mit árultak?
Tikász járt Hegyfaluból. A faluban is volt egy tikászasszony. Ruhaneművel házaltak Pápáról, Csornáról. Malacosok jártak Lövőről (Sopron felé). Meszesek árultak. Bádogos, köszörűs cigányok voltak Bogyoszlóból. Drótos-tótok. Ezek állítólag szlovákok voltak. (1,2,3)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Az ittenieknek nincs más falvak határában szőlejük. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A falu határában nincs szőlőhegy.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Két temetője van a falunak, a régi és az új. Egyébről nem tudnak. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nincs a falunak fogadott ünnepe. A búcsúja Szent Márton utáni vasárnap van. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kettes- és hármas boronát is használtak. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Géppel vetett mindenki. Már az I. világháború előtt is volt gépe a nagygazdáknak. (1,2,3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Mind a három szerszámot ismerik. B)-t hívják kaszagráblának, ezt használták aratáshoz. A)-t kaszáláshoz használták. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Olyan kötőfát is használtak, amelyiknek vastagabb végébe be lehetett dugni a sarlót és „simát” is. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Minden gabonából egyaránt 20 kévéből rakták a keresztet. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe 3-10 kereszt. Nem volt meghatározott számú, a körülményektől függött. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
160 cm. (2,3) 160 cm-en biztos felül. (4) (Becslések.)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gép tulajdonosa fogadta fel a munkásokat részért. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A faluban elevátorral. (1,2,3,4) Az uradalomban a részes kazlakat nyárssal. (2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem emlékeznek rá, hogy a faluban valaha termeltek volna hajdinát. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 20-as években a fogatos gazdák már eke után vetették a burgonyát. A cselédség a 40-es évekig lyuggatta. Ezek kis területek voltak. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A széna renden száradt. 3-4 nap múlva lehetett forgatni, ha jó idő volt. A szénát petrencébe rakták. Egyből lehetett hazaszállítani. A „luherre” azt mondták hadd fújja ki magát, néhány napig még kint hagyták. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Gazhordó ruhában, kullóval (nem olyan, mint a bakszekér), vellával, kosárban, bakszekérrel, utóbb talicskán. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonyó, igafőfa (1,2,3,4)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg, középső szeg, vonószeg (1,2,3,4)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem jellemző a falura. (1,2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Akinek nem volt elég szalmája, az kismértékben használta a gyümölcsfák levelét. De inkább csak a trágya végett. Gyakoribb, hogy az összehúzott leveleket a trágyadombra szórtak. (1,2,3,4)
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Mindig szügyelőláncot használtak. (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
Mindig szügyelőláncot használtak. (1,2,3,4)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér deszkázott, tengelyes. Trágyáztak, szalmát hordtak vele. Lovat is fogak elébe. A kocsi ki volt fényezve. Féderes volt. Csak személyszállításra használták. Csak lovat fogtak elé. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszi oldalas szekérre 6 kereszt is ráfért. (1) 4-5 m hosszú volt. (2,3) 6 méter is volt. (4)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Hátul rudazókötelet használtak. Duplán fogták. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya enyhén ívelt volt, általában a rövid szekerekhez használtak egyet, hátul. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Bogyoszlóban csináltak ilyet, szivásból készült. Akkor használtak, ha valahova mentek, így urasabb volt. (1,2,3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
Egyet használtak belőle. (1,2,3,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ökröket, teheneket is patkoltak. Amelyiknek fájt a körme, azt patkolták. Általában az első láb külső körmét, de előfordult, hogy a hátsót is szükséges volt. Ilyenkor az állat lábát kalodába tették. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne! (Nevét mondták) (1,2,3,4)
b) terelik jobbra
Hajsz!, Hejsz! (1,2,3,4)
c) és balra
Hik! (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne-ne-ne. Cocám-ne-ne-me. Coca-ne-ne. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Ne-ne ne-tyutyum ne-ne. Tyutyutyutyu ne-ne. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Le. A nevén. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilót és kendervágót. Gerebent. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Az fekvő rokkát. Nem ismerik fel. (2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?
A falu egy főutcából állt régen. A 30-as években épült a „fax utca”. (1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
"Fax utca"(1,2,3)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Borona és sövényházra nem emlékeznek. Még ilyen pajtáról sem tudnak. Tömésházak voltak. Kaloda között tömték. Mórsárral pucolták. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kemencékhez mindig mászókémény volt, annak a tetejére rakták. A cilinderkéményt rakták a falba is, a fal mellé is. A padlásokon fekvőkémény volt, az vezette bele a mászókéményekbe a füstöt. A zárt kémények kezdeti időpontjáról nem tudnak. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A szabadkéményes házaknál a konyháról egy-egy ajtó nyílt az első, illetve a hátsó szobára. A cselédházakban általában két család osztozott a házon. Előfordult, hogy nem volt termés, egyből az udvarra nyílt a konyhaajtó. A tornácokat tömésfal tartotta vagy régebben fagerenda. A folyosót téglaláb tartotta, ezek bolthajtásos nyitott folyosók voltak. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt keresztmestergerenda a tömésházaknál is. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparhelteket az 50-es években dobták ki javarészt. Kezdeti időpontjukról nem tudnak, mindig ilyent láttak. A csikósparheltek is megjelentek. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A 20-as években már épültek hajtott házak. Sátortetőseket az 50-es években kezdtek. A 40-es években még épült egysoros ház, de ennek volt már előszobája. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Régen cserépkályhával fűtöttek. Használtak már régóta vaskályhákat is. A cselédség télire bevitte a csikósparheltet a szobába. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
70 cm, 1 m magasan van a kemence szája. Az ajtaján belül hamulyuk volt. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A zsuppos házhoz hozzáépülve tömés pajták voltak. A különállók deszkások és át lehet rajtuk menni (két kapusak). Kettő pelvakutyó tartozott a téglalap alapú pajtához. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A kuruglát említik. Fazékkiszedő villáról nem tudnak. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
A kerékrépát leszelték, úgy tették el, mint a káposztát, de nem tettek bele babérlevelet. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát is leszelték, ízesíteni birsalmát tettek a hordóba. Mielőtt a hordóba beletették a káposztát, meggyfaleveléllel kiforrázták, szintén az íze miatt. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A háború után állami kenyér lett, akkor már nem sütöttek többet. Néhányan előtte is elvitték a hegyfalui pékhez, mert az finomabb volt. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az a) és a c) fajtát használták a faluban. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Abricsokkal volt átfogva a vajköpülő. Volt olyan, amelyiknek volt füle és olyan is, amelyiknek nem. Két részből állt. Volt, aki tejeskannában rázta. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem törtek hajdinát és kölest. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem csináltak emberi táplálékot egyikből sem. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Hármas fonású hosszúkás kalácsot sütöttek, vagy fonás nélkül összetekerték. Kuglisütőben is sütöttek, ekkor „öreg szőlőt” (mazsolát) tettek bele. Kalinkót is sütöttek. A szaladós csiráztatott rozsból készült. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Régen a lecsó szárazabb volt, mert a paprika vékony húsú volt. A 30-as évek óta készítenek gyakrabban. Régebben sem tojást, sem kolbászt nem tettek bele. A lecsóban legtöbb a paprika, kevés paradicsom és hagyma. Még nincs 20 éve, hogy divatba jött. (2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nem olyan régen kezdték. A paradicsomot sokan nem szeretik nyersen. (1) Mindig megették nyersen is. (2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós, mákos kalácsot, később bejglit. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Pőre gatyákat a 20-30-as évekig hordak. Ezeknek a gatyáknak ki volt varrva az alja. Nyáron aratáshoz, masináláshoz vették fel. A mostani öregek apja még hordta. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A 60-as évekig a legöregebbek hordtak hosszú szoknyát réklivel. A mostani öregek ilyent már nem hordtak. A „félresöprő” szoknyát bordóban, feketében a 20-30-as évekig hordtak. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem szőttek háznál az asszonyok. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az asszonyok az 50-es évekig nem mentek ki kendő nélkül. Lánykorukban kendő nélkül jártak, de asszonykorban kendőt tettek. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A 30-40-es évek óta vannak egymás mellett az ágyak. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangon volt a legtöbb, de tartottak zöld farsangon is. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtön nem volt szokás. (1,2,3)
