„Petőmihályfa” változatai közötti eltérés
a (→2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?) |
a (→2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.) |
||
| 213. sor: | 213. sor: | ||
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ||
| − | + | A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-4,5 m. Vendégoldalt nem használtak, csak hosszúoldalt. (1,2,5,6) | |
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ||
A lap 2014. április 22., 20:58-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezését Pető(fy) és Mihály(fy) grófnak tulajdonítják, ugyanis ők alapították a falut. Innen ered a falu neve is. Volt a faluban régen egy vár, 3. és 4. szerint ez elsüllyedt, éppen az ő telkük végében. Egy sánc még ma is látható. (1,2,3,4,5,6)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község régi családai: Tahin, Gombás, Török, Ferencz, Kovács, Kutasi, Tóth, Gergácz, Csákány, Köcse, Kulcsár, Ferenci. (1,2,3,4,5,6)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba sem magyarok, sem más nemzetiségűek nem települtek be. (1,2,3,4,5,6)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nagyobb számban nem költöztek el. (1,2,3,4,5,6)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magukéhoz hasonló falunak leginkább Hegyhátszentpétert és Andrásfát tartják, valamint Győrvárt és Gersekarátot. Egyforma nagyságú falvak, közös TSZ-ük van, közös jegyzőség volt, mindig Győrvárra tartoztak. (1,2,5,6)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu a Hegyhátba tartozik. (1,2,3,4,5,6)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Az általuk megnevezett közeli tájegységek: Őrség, Göcsej, Rábamente, Zala. (1,2,3,4,5,6)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községek: Hegyhátszentpéter (Péterfa): van a falu határában egy római sánc, valamint itt volt a Boda vára és hídja is. Nagycenken született Széchenyi István Sümeg: vár és búcsújáró hely Vasvár: búcsújáró hely, valamint itt kötött békét a török kimenete után. Temploma IV. Béla idejéből való Győrvár: itt is a Boda várát említették Andrásfa: itt ment keresztül a kalmárút nyugat felé, valamint itt volt a katonák útja: azon jártak a rómaiak, de még a török időkben is használták Petőmihályfa: volt itt egy római vár, a helye látszik (1,2,3,4,5,6)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Hétördögtartó Gerse, Tökfúró Pácsony, Kurvakerítő Karátföld, Hosszúinges Hadász. Enyid hazád Vitenyéd, Imre, Jankó él-e még? A létrát Pácsonyban keresztbe vitték az erdőn. Heten vannak, mint a gersei ördögök. Olaszfa: bikát akartak felhúzni a templomtoronyba. (1,2,3,4,5,6)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Gyakran házasodtak régen más faluból, ez általános volt, kb. fele-fele arányban a saját faluból és máshonnan. Leginkább a környékről: Döbörhegyről, Döröskéről, Gerséről, Karátföldről, Péterfáról (Hegyhátszentpéter), Andrásfáról, Győrvárról házasodtak. (1,2,3,4,5,6)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vasvárra havonta egyszer, emellett Körmendre havonta egyszer és Zalaegerszegre minden hó 2. keddjén.
b) Piacra:
Vasvárra jártak, szerdán volt nagypiac, emellett pénteken és vasárnap; Zalaegerszegen, Szombathelyen kedden, pénteken;
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A szomszéd falvakba jártak, helyben augusztus 24-én a hegyi kápolnában tartanak búcsút, Bertalan napkor.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár, Nagyasszony és Kisasszony napja; Pusztacsatár, a kápolna napja; Búcsúszentlászló, Kisasszony napja; Sümeg, áldozócsütörtök, Jézus szive ünnepe. (1,2,3,4,5,6)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A faluból sokfelé eljártak munkára: Győr-, Fejér-, Komárom megyébe, sőt még Németországba is. Ennek oka az volt, hogy helyben nem voltak uradalmak. Főként mezőgazdasági munkára jártak: summásnak aratni répát kapálni, stb. Helyileg: Asztalfőre, Seregélyesre, Pusztaszabolcsra, Nagyszentjánosra és a Szálláshelyi majorba. (1,2,3,4,5,6)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba nem jöttek idegenek munkát vállalni. (1,2,4,5,6)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem, csak saját használatra készítettek eszközöket.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Ami kellett azt vásárból szerezték be. Kocsikast, kosarat Rábafüzesről, ebédhordó kosarat Bogyoszlóról vettek. (1,2,3,4,5,6)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Magyarszombatfán, Jákon, Sümegen és Velemben készített cserépedényeket használtak. (1,2,3,4,5,6)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
drótostót, teknőscigány, cserépedényárus, kránicok, tikászok, paprikások, meszesek, köszörűsök, üveges, edényfoltozó, esernyőjavító
b) Honnan jöttek?
Magyarszombatfáról, Jákról, Győrvárról, Sümegről
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a.
d) Mit árultak?
drótostót, teknőscigány, cserépedényárus (Magyarszombatfáról, Jákról), kránicok, akik vasúti talpfát (sipterfát) faragtak, tikászok Győrvárról tojást adtak el, bosnyákok borotvát árultak, paprikások: az árut vasvári és andrásfai viszonteladók árulták. Meszesek Sümegről jöttek, köszörűsök: telekesi cigányok. Járt még üveges és edényfoltozó is, valamint esernyőjavító (hídvégi cigányasszony). (1,2,3,4,5,6)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek a faluban van tekintélyes szőlőjük, a szőlőhegyen.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Itt Hegyhátszentpéterieknek, Gersekarátiaknak is sok szőlője volt és van. (1,2,3,4,5,6)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A községben két temető van, egy régi a falu belsejében, ahová az I. világháborúig temetkezttek. Az új temető a falu felső végén van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Az ótemető mellett 1949-ben sok csontot találtak a szabadságharc idejéből. Még mindig láthatók a csontok szétszórva. (1,2,3,4,5,6)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe: Bertalan nap augusztus 24., a hegyi kápolna építésének emlékére. Ekkor van itt a búcsú. Fogadott ünnep még Szent Mihály napja is, a falu neve tiszteletére. Petőmihályfa fogadott ünnepe a szombat délutá, ekkor nem lehet dolgozni. Régen valaki dolgozott ekkor a hegyben, de elvágta a jég a hegyet, ekkor fogadták meg, hogy szombaton senki délután nem dolgozhat. (1,2,3,4,5,6)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Nem használtak 2-3 levelű boronát, mivel a faluban a II. világháború előtt nem volt vasborona, csak vasfogú faborona. (1,2,5,6)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két háború között a többség kézzel vetett, nyakba akasztott abroszból: köcölésből vetettek.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Csak a nagyaparasztoknak volt gépük. (1,2,5,6)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gereblyés, villás és kétágú hajmókos kaszacsapót egyformán használtak. (1,2,5,6)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Kétféle kévekötő fát használtak a faluban, a gyakoribb a lyuk nélküli volt. (1,2,5,6)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából és rozsból 21 kévét raktak a mezőn egy keresztbe, ritkábban 17-18-at. Kettőtől hat keresztet raktak össze egy kepébe. (1,2,5,6)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szó a mezőn egyberakott 2-6 kereszt, de nem ezt, hanem a keresztet használták a termés mennyiségének meghatározására. (1,2,5,6)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 145-150 cm volt. (1,2,5,6)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között állandó csapat: 21 fő járt a géppel. (1,2,5,6)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal hordták a kazalba, a nyárs végét a vállra vették, a fejen volt a szalma. (1,2,5,6)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hajdinát régebben is csak néhányan termeltek, végleg a TSZ-ek óta (1960) szűnt meg. (1,2,5,6)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni vetése 1930 és 1940 között lett általános. (1,2,5,6)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Szénaszárítás: lekaszálás után egyszer forgatták, ha esett az esőtől függően többször is. Állványt nem használtak. Petrencébe hordták. (1,2,5,6)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A kazalból a napi száraztakarmányt villával vagy burittóval, kevesen bakszekérrel hordták az istállóba. (1,2,5,6)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonyó, vonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg, vonószeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszegek (1,2,5,6)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
sokan
c) Melyik évszakban?
Tavasszal szedték össze. (1,2,5,6)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,5,6)
b) Melyik mód régibb, újabb?
Az újabb a nyakló.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: ökör, ló, tehén vontatja, derekas, takarmány szállítására használják. Kocsi: ló húzza, piacra, lakodalomba járnak vele, valamint a szőlőhegyre, parádés kocsikassal. Neve faluban: könnyűszekér. (1,2,5,6)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-4,5 m. Vendégoldalt nem használtak, csak hosszúoldalt. (1,2,5,6)
