„Vasasszonyfa” változatai közötti eltérés
a (→2.29.) |
a (→3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?) |
||
| 275. sor: | 275. sor: | ||
==3. Ház és háztartás == | ==3. Ház és háztartás == | ||
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? === | === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? === | ||
| − | + | Nem volt elkülönülő házcsoport. (2,3,4,5) | |
====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====b) Miért volt így? ==== | ====b) Miért volt így? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ||
A lap 2014. április 20., 20:13-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. január | |
| Adatközlők: | (1.)Polgár István, 1908. Nagyasszonyfa | |
| (2.)Nagy Ernőné, 1922. Kisasszonyfa | ||
| (3.)Farkas József, 1910. Nagyasszonyfa | ||
| (4.)Farkas Józsefné, 1913. Nagyasszonyfa | ||
| (5.)Cseresznyák József, 1908. Nagyasszonyfa | ||
| Gyűjtötte: | Kordé Tünde | |
| Wiki feldolgozás: | Zajkás Bernadett | |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasasszonyfa | |
| weboldal: | http://www.vasasszonyfa.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Kisasszonyfát és Nagyasszonyfát a 30-as évek elején egyesítették. Akkor 3 évig az egyik, 3 évig a másik falurészből való volt a bíró. A templom néhány éve volt 500 éves. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
3-4 generációra tudnak visszamenni: Tímár, Polgár (5 különböző család él a név alatt, ld. házinevek), Török, Kovács, Sós, Farkas, Baungatner, Tóth (belőlük is sokan vannak), Szendi, Kumovics, Por, Takács, Bognár, Kendik (róluk tudják, hogy Pusztacsóbó származnak). (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A cselédmozgáson kívül nem történt változás. Betelepülésről nem tudnak. A régi kocsmáros család (Francsics) származott Kőszeg környékéről (Kőszeg vagy Cák vagy Bozsok). Az 1930-as években osztottak földet, akkor maradt néhány cseléd. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A háború után a fiatalok részben elköltöztek, részben bejárósak lettek. A TSZ megalakulása után a fiatalok elköltöztek. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Köveskútra (ma Salköveskút) és Kőszegpatyra jártak templomba. Söpte, Köveskút, Kőszegpaty – mind így gazdálkodtak. A TSZ faluk a következők: Köveskút, Söpte, Tömörd, Surány – előtte nem volt különösebb kapcsolatuk velük. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik bele tájegységbe. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Acsádon volt uradalom és ehhez kastély. Most szociális otthon. Tömördön lakott a Chernel-uraság. Nagy gavallérok voltak, tönkre is mentek. Vépen lakott az Erdődy család. Rábapatyon is volt uradalom, azt a 30-as évektől bérlők vették ki. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A vasasszonyfaiakat huppancsosoknak hívták. A söpteieket bicskásoknak. A söpteiek búcsúját ludasbúcsúnak hívták, mert erre mindig ludat tömtek. A pusztacsóiak verebesek voltak. A zanatiakat tutuszkosoknak hívták, mert megitták a tuszok (túzok) áldomást. Kőszegfalva sobakfalu volt. Tömördö az volt a szokás, ha idegen ment be a faluba húshagyókedden, addig nem engedték ki, amíg nem fizetett a kocsmában. Vasasszonyfán gyakori a házinevek használata. A Polgár családokat megkülönböztetik a következő neveken: Csicsa Polgár, Ádám Polgár, Lakatos Polgár, stb. Némely Kovácsnak Seper a mellékneve, az egyik Tóthot Lőrinc Jancsinak hívják. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A kisasszonyfaiak majdnem mind összenősültek. (Sok volt a cseléd és zsellér ember.) A nagyasszonyfaiak inkább vidékről nősültek, házasodtak. Nagygencsről, Apátiból, Kámonból, Kőszegpatyról, Köveskútról, Söptéről gyakori volt a házasság. Szórványosabb volt Jákfáról, Tanakajdról, Herényből. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szombathelyen évente négyszer volt országos kirakodó- és állatvásár. Ide rendszeresen eljártak. Régebben Kőszegre jártak csikót, tehenet venni, de a háború után ez a város határsáv lett, így nem járhattak át. Ennek következtében a vásárok legyengültek. Eljártak még ritkán Körmendre és Vasvárra is.
b) Piacra:
Szombathelyen kedden volt hetipiac. Tejhasznot, baromfit árultak.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Leggyakrabban Köveskútra jártak el, ez a búcsú Szent Mihálykor volt. Kőszegpatyon előbb Miklóskor volt, utóbb már augusztus első vasárnapján. Meszlenben előbb december 8-án, utóbb augusztus utolsó vasárnapján. Pusztacsón Istvánkor van. Söptén Szent Márton búcsú van. Gencsen Jakab búcsú. Az említett helyeken gyakran megfordultak búcsúkor. Különösen a legények. A falunak előbb Mindenszentekkor volt a búcsúja, most Nagyasszonykor.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Lékára a 30-as évekig jártak. Máriacellbe is régen jártak „proseccióba”. A csepregi szent kúthoz Nagyasszonykor mentek. Gencsre kétszer mentek évente, májusban és Mária nevenapjakor. Vasvárra már vonaton mentek. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nagyon régen Rábapatyra járt néhány summás a faluból. Előbb oda Szemegyéből vitték az embereket fél évre. Az itteniek csak aratáskor, masináláskor nem mentek haza, egyébként minden este hazajártak biciklin vagy gyalog. (1) A faluból nem mentek ki dolgozni. Egy-két vasutas volt a faluban. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Egy-két szolgagyerek volt a faluban Zanatról, Kőszegről, Halogyból. Egyéb munkára nem jöttek a faluba. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Régen Rábabogyoszlóról hoztak kocsikaskötőket.Néhány ember ezt is elleste. (1,2,3,4)
b) vesszőkosarakat
igen
c) szalmafonatú edényeket
kópicot igen.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
zsombort, vékát, buritót, kópicot
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Télen a férfiak zsombort, vékát, kópicot kötöttek, kosarat, buritót készítettek. „Vargácsolni” (faragni) minden háznál tudott valaki. A gereblyét, kasza-, kapanyelet megcsinálták maguk. Régen Rábabogyoszlóról hoztak kocsikaskötőket. Néhány ember ezt is elleste. (1,2,3,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A szombathelyi vásáron vették, valószínű jáki fazekasoktól. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Üvegesek, köszörűsök, szitakötők, teknősök, drótos-tótok, paprikások, fazekasok,tyukászok, pék
b) Honnan jöttek?
Szegedről a paprikások, a pék Meszlenről,Sárvárról járt egy „ügynök” biciklire, „varrómasinára” vett fel rendelést, A 20-as évekig burgenlandiak cseréltek deszkát gabonára, német tyukászok is jöttek
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Üvegesek, köszörűsök, szitakötők, teknősök, drótos-tótok, paprikások, fazekasok,tyukászok, pék, ügynök
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A falu határában nincs szőlőhegy. Az ittenieknek sincs máshol.(1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A falu határában nincs szőlőhegy. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A „gyöpön” van avar-kori temető. Ezt először 1923-ban ásták. Most a szombathelyi múzeum régészei dolgoznak itt. A működő temetőn kívül egyéb helyről nem tudnak. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szent Vendel tiszteletére, „barmaik megtartására” a falu évente 5, más szerint 6 misét szolgáltatott évente. Az 1800-as években nagy állatpusztulás volt, ennek emlékére a mise. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kettes, hármas boronát is használtak. Tehenek után kettest, ökrök, lovak után általában hármast fogtak. Ökrökkel az utóbbi időben nem gazdálkodtak. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
ritka:nedves időben vetettek kézzel.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
általános(1,2,3,4,5)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A villás és a gereblyés fajtát használták. Egyaránt bicikliskaszának vagy aratóbiciklinek mondják. (2,3,4,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
A régebbi fajta kötőfán volt nyílás, amibe lehetett sarlót dugni. Később már nem használtak ilyen kötőfákat. A csizmaszárba dugták a kötőfát, ha nem volt rajta madzag, amivel felköthették volna az oldalukra. (1,2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
18 és 20 kévéből rakják a keresztet minden gabonából. Előbbit magyar kepének, utóbbit német kepének hívják. Valószínűleg a magyar kepe az ősibb. (2,3,4,5)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Nem meghatározott számú kereszt ment bele a kepébe. Általában 5-6 keresztet tettek így. (1,2,3,4,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
160-170 cm. (2) 2 méter, magasabb, mint az ember. (5) 150 cm, az ember orráig ér. (3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Kalákában csépeltek a faluban. Fogadott munkások csak ott voltak, ahol a gazda nem tudott embereket kiállítani. (1,2,3,4,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (2,3,4,5)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hajdinát már a 30-as években nem vetettek. (2) Az 50-es évekig nagyon kevesen még vetettek másodvetésként. (5) Az I. világháború alatt nem lehetett rizst kapni, akkor vetettek sokan. Az I. világháború után már nem vetettek. (3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 40-es években már általános. (2,5) A 20-as években kezdődött. A kicsi területeken mindig lyuggatták.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Valamikor régen elhintették a lekaszált füvet, később renden hagyták. Így könnyebb volt forgatni. 3-4 nap múlva forgatták. Jó időben is előfordult, hogy újabb 1-2 nap múlva ismét megforgatták. Ha jó volt a szénatermés boglyákba rakták. Kevés szénánál petrencébe. (2,3,4,5)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával, bakszekérrel, hátas kosárban. (1,2,3,4,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Nem tudják.
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
Igaszeg: ezt teszik bele a rúdba, rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
Igaszeg, nyakszeg A bizonytalanság annak tudható be, hogy általában lovas fogatok voltak. (1,2,3,4,5)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem jellemző a falura, de amikor hiány volt a szalma, elmentek az erdőre csaritot gereblyézni. Ez nagyon ritkán fordult elő. Ilyenkor tölgyfa levelet használtak. A gyümöcsfa levelet nem használták, azt a trágyadombra húzták. (2,3,4,5)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
ritkán
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
„Az mindig kellett, anélkül be sem lehetett fogni.” Kizárólag szügyelőláncot használtak. (2,3,4,5)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsi: hintóféle, féderes, az olyan rugós valami volt, ami nem zötyögöt, amelyiken embert szállítottak. Szekér: elől-hátul suberos volt, mindenféle takarmány behordásához használták, a gazdaságban használták. Durgó szekérnek mondták a deszkás szekeret. (1,2,3,4,5)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4,5 – 5 méter a hosszú nyújtós oldal. (2,3,4,5)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel. (2,3,4,5)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Kisszekérnél elől használtak, hosszúnál elől-hátul használtak saroglyát. Egyenes volt. (2) Enyhén íves volt. Nem mindenki használta. Csak ha meg kellett nyújtani a szekeret. (5) Nem használtak. (3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Hosszú szekér elejébe-hátuljába is tettek. Több háznál is volt. Az alja olyan széles, mint a szekér alja. Olyan magas volt, mint a szekér oldala. Az első általában fent volt mindig. A hátsót szükség esetén tették fel. Vásáron vették őket. A bogyoszlóiak tudtak jókat fonni. (2,3,4,5)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Az uradalmi ökrök mindig meg voltak patkolva. A faluban csak akkor patkolták a vonómarhát, ha elvásott a körme. Ekkor azonban mind a négy lábát patkolták. (3,4,5) Nem patkolták, viszont gyakran kellett körmözni őket. (2)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (2,3,4,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na! Nevén!
b) terelik jobbra
Hi-ne! Hikk!
c) és balra
Ho-te! Hakk! Hajsz! (2,3,4,5)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Csi-ne! Cocám-ne! Coc-coc-coc! (2,3,4,5)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Ne-ne-ne! Pipipipi-ne-ne. (2,3,4,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Le. Neve és le. (2,3,4,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágót és tilalót használtak. Mindkettő kézzel mozgatható (3,4,5) Lábbal mozgatós tilaló volt. (2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A fekvő fajtát. (2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem volt elkülönülő házcsoport. (2,3,4,5)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
