„Dozmat” változatai közötti eltérés

A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
(Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelv├ętel ideje: ''' | |- |'''Adatk├Âzl┼Ĺk:''' |(1.) |- | |(2.) |-…”)
 
 
(egy szerkesztő 31 közbeeső változata nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
  
 
{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"  
 
{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"  
−
|'''Adatfelv├ętel ideje: '''
+
|'''Adatfelvétel ideje: '''  
−
|
+
|Dozmat, 1990. október
 
|-
 
|-
−
|'''Adatk├Âzl┼Ĺk:'''  
+
|'''Adatközlők:'''  
−
|(1.)  
+
|(1.) Nagy István (1912), Dozmat
 
|-  
 
|-  
 
|
 
|
−
|(2.)  
+
|(2.) Nagy Istvánné Király Matild (1924), Dozmat
 
|-
 
|-
−
|'''Gy┼▒jt├Âtte:'''
 
 
|
 
|
−
|-
+
|(3.) Verhás Károly (1905), Dozmat
−
|'''Wiki feldolgozás:'''
+
 
|
 
|
 
|-
 
|-
−
|'''A telep├╝l├ęs a Wikipedi├ín:'''
+
|'''Gyűjtötte:'''  
 +
|Bedő Zoltánné
 
|
 
|
 +
|-
 +
|'''Wiki feldolgozás:'''
 +
|Kucsera Sándor
 +
|-
 +
|'''A település a Wikipedián:'''
 +
|http://hu.wikipedia.org/wiki/Dozmat
 
|-
 
|-
 
| '''weboldal:'''  
 
| '''weboldal:'''  
−
|
+
|http://www.dozmat.hu/
 
|}
 
|}
  
28. sor: 33. sor:
 
----
 
----
 
__NOTOC__
 
__NOTOC__
−
==1. K├╝ls┼Ĺ kapcsolatok, t├Ârt├ęneti tudat==
+
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat==
−
===1.1. Mit tudnak a k├Âzs├ęg keletkez├ęs├ęr┼Ĺl? Hogyan j├Âtt l├ętre?===
+
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?===
  
 +
A község keletkezéséről annyit tudnak, hogy eredetileg 26 gazda és két zsöllér élt ezen a területen. (1,2,3,4,5)
  
−
===1.2. Melyek a k├Âzs├ęg [[R├ęgi Csal├ídok|r├ęgi csal├ídjai]]?  Sorolj├ík fel ezeket ├ęs azt is ha tudnak r├ęgen bek├Âlt├Âz├Âtt s itt gy├Âkeret vert csal├ídokr├│l, feljegyezve, hogy honn├ęt ker├╝ltek ide.===
+
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]?  Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.===
 +
A legrégebbi család a Verhás család. Ezenkívül régi családok még a Krampoker, Kovács és a Bődi. (1,2,3,4,5)
  
 +
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?===
 +
Nem tudnak arról, hogy települtek volna be nagyobb számban. (1,2,3,4,5)
  
−
===1.3. Tudnak-e arr├│l, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb sz├ímban telep├╝ltek-e be,? Honnan, milyen nemzetis├ęg┼▒ek?===
+
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
 +
Csak arról tudnak, hogy egy családot internáltak, de ők is visszatelepültek már. (1,3,5)
  
 +
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
 +
Toronyt és Búcsút tartják magukéhoz hasonlónak, főleg a hasonló mezőgazdasági adottságokat tekintve. (1,2,3,4,5)
  
−
===1.4. Tudnak-e arr├│l, hogy a falub├│l k├Âlt├Âztek-e nagyobb sz├ímba valahova? Hova, mikor?===
+
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
 +
Azt mondják, hogy a „fenyves erdő tövibe” tartoznak, mert a sok fenyő miatt itt örökzöld a vidék. Azt is mondják, hogy „itt fogy el a magyar imádság”, mert ha tovább megyünk Nardára, onnantól már horvátul és németül imádkoznak. (1,2,3,4,5)
  
 +
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
 +
Közeli tájegységnek a Pinka-völgyét ismerik, nem tudnak más tájegységről. (1,2,3,4,5)
  
−
===1.5. Mely falvakat tartanak maguk├ęhoz legink├íbb hasonl├│nak k├Âzelebbi vagy t├ívolabbi vid├ęken? Miben ├íll a hasonl├│s├íg?===
+
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
 +
A horvát faluk híresek „jó ivó embekről”. A vaskeresztesiek jó borukról, Ják a templomáról, Pornóapáti régi harangjáról. (1,3,4,5)
  
 +
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
 +
A toronyiakat „tikszar csirázók”-nak mondták, mert sok tikot tartottak és bűzlött a falu. A búcsúiakat „gáncások”-nak nevezték, mert állandóan siettek, dolgoztak és ha hazamentek gyorsan összeütötték a gáncát (hajdinakását). A dozmatiakra azt mondták „gyántások”, mert sok a fenyő. (1,2,3,4,5)
  
−
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen t├íjegys├ęgbe, n├ępcsoportba, vid├ękbe? Melyikbe?===
+
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
 +
Szoktak más falvakból házasodni. Toronyból, Búcsúból, Nardából és Csatárról (alsó és felső is) is. (1,2,3,4,5)
  
 +
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
  
−
===1.7. Milyen k├Âzeli t├íjegys├ęgr┼Ĺl, csoportokr├│l, vid├ękekr┼Ĺl tudnak? K├ęrdezz├╝k meg, hogy mely k├Âzs├ęgeket sorolj├ík a csoportokba.===
+
====a) Vásárra: ====
 +
egy évben 3-4-szer vásárba, ún. állat- és kirakodóvásárba”. (Körmendre, Kőszegre)
  
 +
====b) Piacra: ====
 +
Szombathelyre kedden és pénteken piacra szoktak járni
  
−
===1.8. Milyen h├şres k├Âzs├ęgekr┼Ĺl tudnak, mir┼Ĺl h├şresek ezek? ===
+
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
 +
Toronyra Szent Flóriánkor (május 4.) Búcsúra Szent Mihálykor (szeptember)Hegyben pedig Szent Györgykor (április) szoktak búcsút tartani. (1,2,3,4,5)
  
 +
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
 +
NA
 +
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
 +
A helybeliek közül néhányan egy közeli uradalmi majorba szoktak járni. (1,3,4,5)
  
−
===1.9. Cs├║folt├ík-e a falut valamivel a k├Ârny├ękbeliek vagy az itteniek mely m├ís k├Âzs├ęgekr┼Ĺl tudnak-e cs├║fol├│d├│ mond├ísokat? ===
+
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
 +
Jöttek ide mezőgazdasági munkákra Ondódból és Toronyból is. (1,2,3,4,5)
  
−
 
+
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
−
===1.10. Szoktak-e r├ęgebben m├ís falvakb├│l h├ízasodni? melyekb┼Ĺl gyakrabban, esetleg melyekb┼Ĺl nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, t├Ârekedve annak meg├íllap├şt├ís├íra, hogy az ├Âsszeh├ízasod├ís jelent┼Ĺs vagy sz├│rv├ínyos volt.===
+
Készítettek helyben kosarat, a helyi bognár szekérkereket, kocsikast is készítettek. A favillát Szombathelyen vették. Sokminden mást Szombathelyen vettek. (1,2,3,4)
−
 
+
−
 
+
−
===1.11. Hova szoktak r├ęgebben gyakrabban j├írni: a, v├ís├írra,b, piacra,c, b├║cs├║ra. d, b├║cs├║j├ír├│ helyre? ===
+
−
 
+
−
====a) Vásárra: ====
+
−
 
+
−
====b) Piacra: ====
+
−
 
+
−
====c) B├║cs├║ra (Mikor, hova?):====
+
−
 
+
−
====d) Hova szoktak r├ęgebben gyakrabban j├írni b├║cs├║j├ír├│ helyre?====
+
−
 
+
−
 
+
−
===1.12. Hova szoktak r├ęgebben innen munk├íba j├írni s milyen munk├íra? (summ├ís, cs├ępelni, csel├ędeskedni, stb...)===
+
−
 
+
−
 
+
−
===1.13. Ide ugyanilyen c├ęlb├│l honnan szokta j├Ânni munk├íra? ===
+
−
 
+
−
 
+
−
===1.14. K├ęsz├ştettek-e a helybeliek elad├ísra m├ís faluban: ===
+
  
 
====a) kocsikasokat====
 
====a) kocsikasokat====
 +
NA
  
−
====b) vessz┼Ĺkosarakat====
+
====b) vesszőkosarakat====
−
 
+
NA
−
====c) szalmafonat├║ ed├ęnyeket====
+
====c) szalmafonatú edényeket====
−
 
+
NA
−
====d) sz├Âv┼Ĺbord├ít ====
+
====d) szövőbordát ====
−
 
+
NA
−
====e) favillát====
+
====e) favillát====
−
 
+
NA
−
====f) fagerebly├ęt====
+
−
 
+
−
====g) faboronát ====
+
  
 +
====f) fagereblyét====
 +
NA
 +
====g) faboronát ====
 +
NA
 
====h) egyebet?====
 
====h) egyebet?====
 +
NA
 +
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
 +
Sok mindent Szombathelyen.
  
−
====i) Ha ezeket helyben egy├íltal├ín nem k├ęsz├ştett├ęk, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
−
 
+
A jáki gerencsérek által készített cserépedényeket használták. (2,4,5)
−
 
+
−
===1.15. Hol k├ęsz├ştett cser├ęped├ęnyeket haszn├íltak?===
+
−
 
+
  
 
===1.16.===
 
===1.16.===
  
−
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
 +
Jártak paprikások, üvegesek, edényfoltozók, őket többféleképpen is nevezték: lásd. alább. (1,2,3,4,5)
  
−
====b) Honnan j├Âttek? ====
+
====b) Honnan jöttek? ====
 +
NA
  
−
====c) Hogy h├şvj├ík ┼Ĺket (lics├ęsek, kr├ínicok, bosny├íkok, paprik├ísok, meszesek, faszersz├ím-├írusok, sonkolyosok, deszk├ísok, olaszok, ├╝vegesek, ed├ęnyfoldoz├│k, fazekasok, stb.)? ====
+
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
 +
„drótos tótok”, „bocskoros tótok”, „hódkóros tótok”. (1,2,3,4,5)
  
−
====d) Mit árultak? ====
+
====d) Mit árultak? ====
 +
NA
  
 +
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
 +
A 10-es években utoljára szőlő a domboldalon, arra nemigen emlékeznek, hogy kié voltak ezek a szőlők. (1,3,4,5)
  
−
===1.17. a)A helybelieknek milyen m├ís falvak hat├ír├íban voltak sz┼Ĺl┼Ĺi jelent┼Ĺsebb sz├ímban? ===
+
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===  
 +
NA
  
−
===1.17. b) Volt-e a helyi sz┼Ĺl┼Ĺhegyen m├ís faluban lak├│nak sz┼Ĺl┼Ĺbirtoka? (A k├Âzs├ęgeket mindegyik esetben soroljuk fel, a m├ęretekre ├╝gyelve.)===
+
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
 +
Egy mai temetőről tudnak, máshol csontokat nem találtak. (1,2,3,4,5)
  
 +
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
 +
NA
  
−
===1.18. a) A mai k├Âzs├ęg hat├ír├íban h├íny egykori vagy mai temet┼Ĺr┼Ĺl tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
 
  
−
===1.18. b) Tudnak-e a falu hat├ír├íban olyan helyet, ahonnan nagyobb t├Âmegben ker├╝ltek el┼Ĺ emberi csontok? ===
+
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
 +
1912-ben érte a falut egy hatalmas jégverés. Ezért Szent Györgytől Nagyasszonyig mindennap délután háromkor is harangoznak, hogy a jégesőt „elűzzék”. (1,2,3,4,5)
  
 +
==2. Termelés, munka ==
 +
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
 +
A hármas boronát csak elvétve alkalmazták, azt is csak lovak után. Általánosan a kettes borona volt a gyakori. Ezt ökrök és tehenek után is használták. Elég sokan faboronát használtak még. (1,2,3,4,5)
  
−
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ├╝nnepei, melyek ├ęs mi├ęrt?===
+
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 +
Gyakran 50 holdnál is kézzel vetettek és csak ritkán alkalmaztak gépet. (1,3,4,5)
 +
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
 +
általános
  
 +
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
 +
ritka
  
−
==2. Termel├ęs, munka ==
 
−
===2.1. Haszn├íltak-e a k├ęt vil├ígh├íbor├║ k├Âz├Âtt egym├íshoz er┼Ĺs├ştve 2-3 boron├ít a sz├ínt├ís elegyenget├ęs├ęhez? (ritk├ín, ├íltal├ínos, kiz├ír├│lagos)===
 
  
 +
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
 +
A-t használták fűkaszaként,
 +
B-t használták aratáskor,
 +
C-t lucerna kaszáláshoz használták. (1,3,4,5)
  
−
===2.2. K├Âzepes gazdas├ígokban a k├ęt vil├ígh├íbor├║ k├Âz├Âtt a gabon├ít milyen m├ęrt├ękben vetett├ęk k├ęzzel ├ęs vet┼Ĺg├ęppel? ===
 
  
−
====a) k├ęzi vet├ęs: ├íltal├ínos, ritka, nincs ====
+
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
 +
Használták nagyon gyakran minden gabonánál, azonban az árpát ún. rozskötélbe fogták össze. (1,2,3,4,5)
  
−
====b) a g├ępi vet├ęs: ├íltal├ínos, ritka, nincs.====
+
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
 +
Két félét használtak:
 +
Volt, hogy 20 kéve volt egy kereszt, volt hogy 26 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4,5)
  
  
−
===2.3. Haszn├íltak-e vill├ís (a,) ├ęs gerebly├ęs (b,) kaszacsap├│t vagy hajm├│kot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mi├│ta ismeretlen?===
+
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
 +
Ismerték a kepe szót, 3-4 esetleg 5 keresztet neveztek egy kepének. (1,2,3,4,5)
  
 +
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
 +
A csép nyele 140, illetve 150 cm között változó volt, attól függően, hogy ki milyen magas volt. (1,2,3,4)
  
−
===2.4. Haszn├íltak-e a faluban olyan k├ęve k├Ât┼Ĺ f├ít, amelynek vastagabb v├ęg├ęn lapos ny├şl├ís volt, amibe a sarl├│t is be lehetett dugni?===
+
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
 +
Állandó szegődött emberek voltak: gépkezelő, etető, 3 nyársoló, 1 nyársvágó, 1 kazalrakó, 1 zsákoló (nagygép: 2), 2 szalmatoló ány, 2 pelvahordó. (1,2,3,4,5)
  
 +
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
 +
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,3,4,5)
  
−
===2.5. Az egy├ęni gazd├ílkod├ís idej├ęben b├║z├íb├│l ├ęs rozsb├│l h├íny k├ęv├ęt szoktak a mez┼Ĺn keresztbe rakni? H├íny keresztet raktak ├Âsszekapcsolva a mez┼Ĺn ├ęs mi volt ennek a neve? ===
+
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
 +
Igen volt hajdina termelés a Tsz megalakulásáig (1960). Az új Tsz. is vetett még 60 után, de jóval kevesebbet, sőt elvétve még 1970-80 között is előfordult. (1,3,4,5)
  
 +
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
 +
Kb. 1920-ban kezdődött és kb. 1960-ig tartott. (1,3,4,5)
  
−
===2.6. Ismerik-e a kepe sz├│t ├ęs ez mit jelent? (Meghat├írozott sz├ím├║ ├Âsszerakott kereszt vagy meghat├írozatlan sz├ím├║ kereszt.)Haszn├ílt├ík-e ezt a kifejez├ęst a term├ęs mennyis├ęg├ęnek a meghat├íroz├ís├íra? ===
+
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
 +
A szénaszárítás munkamenete: kaszálás, időjárástól függően 2-3 napig száradni hagyták, megforgatták, boglába rakták, szekérrel hazaszállították. (1,2,3,4,5)
  
 +
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
 +
A kazalból a napi száraztakarmányt hátaskosárral hordták az istállóba. (1,2,3,4,5)
  
−
===2.7. Milyen hossz├║ volt a cs├ęp nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm k├Âz├Âtt, 155 cm f├Âl├Âtt?===
+
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
−
 
+
Az igát járomnak nevezték, de ismerik az iga kifejezést is. 
−
 
+
====a) az iga felső fájának nevét: ====
−
===2.8. A k├ęt vil├ígh├íbor├║ k├Âz├Âtt a g├ępi cs├ępl├ęs eset├ęn ├ílland├│ csapat j├írt-e a g├ęppel, vagy a gazda ├íll├ştotta a munk├ísokat - a g├ęp├ęszen ├ęs etet┼Ĺn k├şv├╝l - a rokons├íg, szomsz├ęds├íg k├Âr├ęb┼Ĺl? ===
+
A felső fát is járomnak nevezték.
−
 
+
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
−
 
+
Az igaszeget „tézsula szeg”-nek nevezték.
−
===2.9. A kics├ępelt szalm├ít hogyan hordt├ík kazalba 1930 k├Âr├╝l? a, Ny├írssal (3-4 m hossz├║ r├║d, amire a szalm├ít felsz├║rt├ík ├ęs a fej f├Âl├Âtt vitt├ęk.) Tiszt├ízzuk mikor ├ęs hogyan ker├╝lt a faluba ├ęs mennyire lett ├íltal├ínos? b, V├şzszintes rudakon c, Elev├ítorral d, Egy├ęb m├│don ===
+
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
−
 
+
A külső szegeket járomszegnek nevezték. (1,3,4)
−
 
+
−
===2.10. Melyik ├ęvtizedben sz┼▒nt meg teljesen a hajdina termel├ęse? ===
+
−
 
+
−
 
+
−
===2.11. Melyik ├ęvtizedben kezd┼Ĺd├Âtt ├ęs mikor lett ├íltal├ínos a burgonya eke ut├ín, bar├ízd├íba val├│ vet├ęse?===
+
−
 
+
−
 
+
−
===2.12. ├Źrjuk le t├Âm├Âren a sz├ęnasz├ír├şt├ís munkamenet├ęt (renden forgatatlan sz├írad, a rendet sz├ętter├ştett├ęk, a rendet forgatt├ík, sz├ęnasz├ír├şt├│ ├íllv├ínyt haszn├íltak - ez ut├│bbi form├íj├ít r├Âgz├şts├╝k -, h├ínyszor forgatt├ík, milyen egys├ęgbe gy┼▒jt├Âtt├ęk.)===
+
−
 
+
−
 
+
−
===2.13. Mivel, milyen eszk├Âzzel hordt├ík a kazalb├│l a napi sz├íraztakarm├ínyt az ist├íll├│ba (nagyobb m├ęret┼▒ kos├írban, vill├íval hajdiv├ínnal, - k├ęt ├şjszer┼▒ k├íva -)? Ha valamelyik ├║j, akkor azt honnan ismert├ęk meg?===
+
−
 
+
−
 
+
−
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
+
−
 
+
−
====a) az iga fels┼Ĺ f├íj├ínak nev├ęt: ====
+
−
 
+
−
====b) a rudat r├Âgz├şt┼Ĺ sz├Âg nev├ęt /g├║zs/: ====
+
−
 
+
−
====c) a k├╝ls┼Ĺ szegek /igaszeg/ nev├ęt:====
+
−
 
+
  
 
=== 2.15. ===
 
=== 2.15. ===
 +
Igen használták a fák leveleit, ezt „csarit”-nak nevezték. (1,2,3,4,5)
 +
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
 +
Igen
 +
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
 +
NA
 +
====c) Melyik évszakban?====
  
−
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+
NA
−
 
+
−
====b) Milyen m├ęrt├ękben (sokan, kevesen)? ====
+
−
 
+
−
====c) Melyik ├ęvszakban?====
+
−
 
+
−
 
+
 
=== 2.16. ===
 
=== 2.16. ===
  
−
====a) A l├│ befog├ís├ín├íl 1930 k├Âr├╝l alkalmaztak-e sz├╝gyre er┼Ĺs├ştett tart├│l├íncot? ====
+
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
 +
Igen
 +
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
 +
Az A) fajta a legrégibb, a C) fajta a legújabb. (1,2,3,4,5)
 +
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
 +
NA
  
−
====b) Melyik m├│d r├ęgibb, ├║jabb? ====
+
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
 +
A szekeret tehenek, ökrök után mezőgazdasági munkákra használták, a kocsit ló után személyszállításra. A hintó pedig „lovas fogat” volt. (1,3,4)
  
−
====c) Ez ut├│bbit honnan ismert├ęk?====
+
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
 +
Változó hosszúságú szekerek voltak:
 +
Inkább 500 cm (1)
 +
Főleg 450 cm körüli (3)
 +
400-500 cm, de volt olyan is akinek 600 cm-es volt (5)
  
  
−
===2.17. Mit neveztek szek├ęrnek, mit neveztek kocsinak (teherhord├│ szek├ęr, lovasszek├ęr, sz├ęnasz├íll├şt├│ szek├ęr, marh├ísfogat stb.)?===
+
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
−
 
+
Csak rudazókötelet alkalmaztak a nyomórúd leszorítására. (1,3,5)
−
 
+
−
===2.18. A sz├ílastakarm├ínyt sz├íll├şt├│ szek├ęr milyen hossz├║ centim├ęterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egy├íltal├ín van ny├║jtott hossz├║szek├ęr ├ęs vend├ęgoldallal sz├íll├şt├ís, akkor tiszt├ízzuk, hogy melyik elterjedtebb ├ęs r├ęgibb.===
+
−
 
+
−
 
+
−
===2.19. A nyomor├║d leszor├şt├ísa a szek├ęr h├ítulj├ín milyen eszk├Âz seg├şts├ęg├ęvel t├Ârt├ęnt? ├Źrjuk le a form├íj├ít ├ęs a nev├ęt, ├ęs azt is, ha a k├Ât├ęlen k├şv├╝l nincs m├ís eszk├Âz.===
+
−
 
+
−
 
+
−
===2.20. Milyen a lovas szek├ęr, lovaskocsi sarogly├íja: egyenes, enyh├ęn ├şvelt, er┼Ĺsen ├şvelt, nem volt saroglya.===
+
  
 +
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
 +
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt kivitelben készült. (1,2,3,4,5)
  
 
===2.21. ===
 
===2.21. ===
 +
A kocsikas fűzfavesszőből készült. Akinek nem volt deszkás szekere az kettőt is használt a kocsikasból. (1,2,3,4,5)
 +
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
  
−
====a) ├Źrjuk le, rajzoljuk vagy f├ęnyk├ępezz├╝k, hogy milyen volt a vessz┼Ĺb┼Ĺl k├ęsz├╝lt szek├ęrkas form├íja. ====
+
====b) Használtak-e kettőt is?====
  
−
====b) Haszn├íltak-e kett┼Ĺt is?====
 
  
 +
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
 +
Félpatkót szoktak a külső körömre tenni. Főleg nyáron alkalmazták. (1,3,5)
  
−
===2.22. Szokt├ík-e a von├│marh├ít paktokltatni s melyik ├ęvszakban? Sokan, kevesen, csak ├Âkr├Âket vagy teheneket is.===
+
===2.23. A fejőedény régi neve? ===
 +
A fejőedényt zséternek mondták. (1,2,3,4,5)
  
 +
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
  
−
===2.23. A fej┼Ĺed├ęny r├ęgi neve? ===
+
A becce nevet ismerik, de nem ezt használják. (1,2,3,4,5)
−
 
+
−
 
+
−
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
+
−
 
+
−
====a) ind├ştj├ík====
+
  
 +
====a) indítják====
 +
nevén vgy „na nye te”
 
====b) terelik jobbra ====
 
====b) terelik jobbra ====
 +
„hók-ne”
 +
====c) és balra====
 +
„hi-ne”
  
−
====c) ├ęs balra====
+
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
−
 
+
A disznót: „coca ne coc coc, coca ne ne” kifejezéssel hívogatják. (1,2,3,4,5)
−
 
+
−
===2.25. Milyen szavakkal h├şvogatj├ík a diszn├│t?===
+
−
 
+
−
 
+
−
===2.26. Milyen szavakkal h├şvogatj├ík a ty├║kot?===
+
−
 
+
−
 
+
−
===2.27. Milyen szavakkal h├şvogatj├ík a kuty├ít?===
+
  
 +
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
 +
A tyúkot: „pi pi ne, pí pi pi pi pííí” kifejezéssel hívogatják. (1,2,3,4,5)
  
−
===2.28. Kender ├ęs len t├Âr├ęs├ęhez milyen eszk├Âzt haszn├íltak? (Til├│t t├şpus├║ t├Âr┼Ĺt, l├íbbal mozgatott k├Âty├╝s t├Âr┼Ĺt, t├Âr┼Ĺv├ílyut, sulykot.)===
+
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
 +
A kutyát: „cuki ne gyere” vagy a nevén szólítják. (1,2,3,4,5)
  
 +
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
 +
Csak lent termesztettek. Azt is csak összekötötték és leadták, ők nem dolgozták fel. (1,2,3,4,5)
  
 
===2.29.===  
 
===2.29.===  
 +
Ferde típusú rokkát használtak. (1,2,3,4,5)
 +
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
  
−
====a) Milyen t├şpus├║ rokk├ít haszn├íltak s mi a neve: fekv┼Ĺ (a), ferde (b), ├íll├│ (c)? ====
+
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
  
−
====b) A k├ęt ker├ęk egym├íshoz viszony├ştott helyzete.====
 
  
 +
==3. Ház és háztartás ==
 +
=== 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
 +
A mai község határán volt egy ún. Gyápla major, ami először Eszterházy uraságé volt, majd tőle vette meg egy Pik nevezetű zsidó. Más elkülönülő házcsoportra nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
 +
====a) Hogy hívták ezeket? ====
  
−
==3. H├íz ├ęs h├íztart├ís ==
+
====b) Miért volt így? ====
−
=== 3.1. A mai k├Âzs├ęg hat├ír├ín volt-e kor├íbban t├Âbb egym├íst├│l elk├╝l├Ân├╝l┼Ĺ h├ízcsoport, aminek k├╝l├Ân neve is volt (esetleg kor├íbban ├Ân├íll├│ fal├║? ===
+
  
−
====a) Hogy h├şvt├ík ezeket? ====
+
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
  
−
====b) Mi├ęrt volt ├şgy? ====
 
  
−
====c) Tudnak-e arr├│l, hogy a k├Âzs├ęgnek mindig itt volt-e a helye, vagy m├íshonnan telep├╝ltek ├ít a hat├ír valamelyik r├ęsz├ęr┼Ĺl? Melyikb┼Ĺl?====
+
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
 +
Az utolsó favázas sövényházat a 80-as években bontották le. (1,3,5)
  
 +
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
 +
A régi szabadkéményes házak kéményét a falba és a fal mellé is építették. A II. vh. után már zárt kéményes házakat építettek. (1,3,5)
  
−
===3.2. Melyik ├ęvtizedben bontott├ík le az utols├│ boron├íb├│l k├ęsz├╝lt lak├│h├ízat? Ahol ilyen nem volt, ott az utols├│ fav├ízas s├Âv├ęnyh├ízak v├ęgs┼Ĺ megsz┼▒n├ęs├ęt nyomozzuk.===
+
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
 +
Egy bejárat volt a konyhába, ami a szobába, illetve a szobákba nyílott és a kamra felőli szoba a kamrába is. A kamrának külön bejárata volt a tornácról is. (1,2,3,4,5)
  
 +
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
 +
Volt a faluban több keresztmestergerendás ház. Hogy földfalú házaknál volt-e keresztmestergerendás ház arra nem emlékeznek. (1,3,5)
  
−
===3.3. Hogyan alak├ştott├ík ├ít a r├ęgi szabadk├ęm├ęnyes ├ęs f├╝st├Âsk├ęm├ęnyes h├ízak f├╝stvezet├ęk├ęt. (Hova helyezt├ęk a k├ęm├ęnyt: falba, fal mell├ę? Szabad k├ęm├ęny eset├ęn hogy t├Ârt├ęnt ez? Mi├│ta ├ęp├ştenek (├ęvtized) kiz├ír├│lag z├írt k├ęm├ęnyt?===
+
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
 +
Az 1930-as években lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3,4,5)
  
 +
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
 +
A kontyolt tetejű házak a 60-70-es években lettek általánossá. (1,3,5)
  
−
===3.4. A legr├ęgibb h├ízakon a szoba + konyha + kamra r├ęsznek h├íny bej├írata volt a szabadba? Hova ny├şltak ezek az ajt├│k? (Pitvarba, torn├ícra, gangra, udvarra, stb.) ===
+
===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
 +
Voltak ilyen házak, de a 70-es évek után már átalakították ezeket. (1,2,3,4,5)
  
 +
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
 +
A konyhai kemencét normál magasságú padkára építették. (1,2,3,5)
  
−
===3.5. ├üllap├ştsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerend├ís h├íz. (Ez esetben a padl├ísgerend├ík a h├íz hossztengely├ęnek ir├íny├íban fek├╝dtek. Ha ilyent l├ítunk, biztosra vehetj├╝k a kereszt-mestergerenda egykori l├ęt├ęt.) El┼Ĺfordul-e  f├Âldfal├║ h├ízakn├íl mestergerenda?===
+
===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===  
−
 
+
Más alaprajzú pajta volt jellemző, mint az ábrákon. (1,3,5)
−
 
+
−
===3.6. Melyik ├ęvtizedben lett ├íltal├ínos a rakott sparheltek haszn├ílata a faluban? ===
+
−
 
+
−
 
+
−
===3.7. Melyik ├ęvtizedben lett ├íltal├ínos a kontyolt tetej┼▒, nagyj├íb├│l n├ęgyzet alaprajz├║ ÔÇ×kockah├ízakÔÇŁ ÔÇ×t├Âmbh├ízakÔÇŁ ├ęp├şt├ęse? Mikort├│l kezdve nem ├ęp├ştenek m├ír egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyv├ęgt├ęben) h├ízakat?===
+
−
 
+
−
 
+
−
===3.8. Tudnak-e olyan r├ęgi h├ízr├│l, amelynek szob├íj├íban egykor a konyh├íb├│l f┼▒t├Âtt kemence volt ├ęs nem k├ílyha? ===
+
−
 
+
−
 
+
−
===3.9. A konyhai kemenc├ęt hova ├ęp├ştett├ęk: a, a konyha padl├│szintj├ęre b, alacsony 10-20 cm magas emelv├ęnyre, padk├íra c, norm├íl magass├íg├║ 50-70 cm magas padk├íra ===
+
−
 
+
−
 
+
−
===3.10. Volt-e kiugr├│ k├Âz├ępr├ęszes (torkos) pajta, illetve L alaprajz├║, soksz├Âg┼▒, tov├íbb├í leeresztett oldaltold├ís├║ pajta? (A fenn├íll├│ pajt├íkr├│l k├ęsz├şts├╝nk eg├ęszen v├ízlatos alaprajzot, m├ęretek n├ęlk├╝l, de az egyes r├ęszek nev├ęnek r├Âgz├şt├ęs├ęvel.===  
+
−
 
+
−
 
+
−
===3.11. Kemenc├ęben, k├ílyh├íban, ny├şlt t┼▒z├Ân f┼Ĺz├ęs eset├ęn hogyan haszn├ílt├ík a faz├ękkiszed┼Ĺ vill├ít? a, Egyik ├íg├ít akasztott├ík a faz├ęk f├╝l├ębe. b, K├ęt ├íg k├Âz├ę fogt├ík a fazekat. c, kerekes kiszed┼Ĺvill├ít alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+
  
 +
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
 +
A fazékkiszedő villát úgy használták, hogy egyik ágát akasztották a fazék fülébe. Úgy nevezték, hogy: „füttővella”. Láttunk is belőle egyet. (1,2,3,4,5)
  
 
===3.12.===
 
===3.12.===
 +
Répát sem és káposztát sem savanyítottak egészben. Répát egyáltalán nem savanyítottak. (1,2,3,4,5)
 +
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
 +
Nem
 +
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
 +
Nem
  
−
====a) Savany├ştottak-e eg├ęszben tarl├│r├ęp├ít t├Ârk├Âly k├Âz├Âtt vagy m├ís m├│don? ====
+
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
 +
A kenyér sütése a 70-es években szűnt meg általánosan. (1,2,4,5)
  
−
====b)Savany├ştottak-e eg├ęszben k├íposztafejeket?====
+
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
 +
A c) formájú kenyértartót használták. (1,2,3,4,5)
  
 +
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
 +
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4,5)
  
−
===3.13. Melyik ├ęvtizedben sz┼▒nt meg ├íltal├ínosan a keny├ęr h├ízi s├╝t├ęse? (Nem k├ęsz├şt├ęse!)===
+
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
 +
Náluk malomban koptatták a hajdinát. (1,2,3,4,5)
  
 +
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
 +
Hajdinából készítettek: hajdinamálét, gáncát, hajdinagombócot. (1,2,4,5)
  
−
===3.14. R├ęgen milyen form├íj├║ keny├ęrtart├│t haszn├íltak a kamr├íban: csillagos forma, vessz┼Ĺ├şves, stb.? Egy faluban t├Âbbf├ęle is lehetett.===
+
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
 +
Ünnepi alkalmakra a következő kalácsokat szokták készíteni: gömbölyű (kör alakú), hosszú fonott. (1,2,4,5)
  
 +
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
 +
Már kb. 40 éve készítenek lecsót, általában tojással és kolbásszal. Paprikából többet tesznek bele, mint paradicsomból. Egy vagy két fej vöröshagymát tesznek bele. Melléje krumplit főztek. (1,2,3,4,5)
  
−
===3.15. Haszn├íltak-e f├╝llel ell├ított dong├ís vajk├Âp├╝l┼Ĺt? Ha lehet, k├ęsz├şts├╝nk rajzot vagy f├ęnyk├ępet r├│la.===
+
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
−
 
+
A II. vh. óta rendszeresen fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot is. (1,2,3,4,5)
−
 
+
−
===3.16. A f├íb├│l k├ęsz├╝lt hajdina- ├ęs k├Âlest├Âr┼Ĺk ├╝t┼Ĺj├ęr┼Ĺl k├ęsz├şts├╝nk v├ízlatrajzot! (Lehetett ├ítt├Ârt nyel┼▒, forg├│r├ęszekn├ęl keskeny├ştett, stb.===
+
−
 
+
−
 
+
−
===3.17. Hajdin├íb├│l, ahol ez nem volt k├Âlesb┼Ĺl, liszttel s┼▒r├ştve k├ęsz├ştenek-e olyan k├ís├ít, amit azt├ín kiszaggatva fogyasztottak? A k├ęsz├şt├ęs l├ęnyeges mozzanatait ├şrjuk le. Mi a neve (ganca, g├ínica, stb.)?===
+
−
 
+
−
 
+
−
===3.18. Milyen form├íj├║ t├Âltetlen kal├ícsokat szoktak s├╝tni: kar├ícsonyra, h├║sv├ętra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hossz├║k├ís, fonott k├Âr alak├║, sima k├Âr alak├║, kifli alak├║, r├ícsos k├Âr alak├║. (Lehet┼Ĺleg k├ęsz├şts├╝k r├│la rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+
−
 
+
−
 
+
−
===3.19. Mi├│ta ├ęs hogyan k├ęsz├ştenek gyakrabban lecs├│t? (A l├ęnyeg a lecs├│ ├Âsszet├ęteli ar├íny├ínak tiszt├íz├ísa: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika ker├╝lt bele; milyen volt ezek ar├ínya?===
+
−
 
+
−
 
+
−
===3.20. Mi├│ta fogyasztanak (├ęvtizednyi pontoss├íggal) rendszeresen nyers paprik├ít ├ęs paradicsomot?===
+
−
 
+
−
 
+
−
===3.21. Milyen s├╝lt t├ęszt├ít tettek a ÔÇ×kar├ícsonyi asztalraÔÇŁ (szenteste, ├╝nnepi asztalra)?===
+
  
 +
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
 +
A karácsonyi asztalra a következő sült tésztákat tették: mákos kalács, diós kalács. (1,2,3,4,5)
  
 
===3.22. ===
 
===3.22. ===
 +
 +
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
 +
Gyakori volt a gatya használata.
 +
====b) Hány szélből készült?====
 +
Azt mondják két szélből készültek ezek. (1,2,3,4,5)
  
−
====a) R├ęgen viseltek-e a f├ęrfiak ├╝nnepre sz├ęles gaty├ít fels┼Ĺruhak├ęnt? ====
+
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
 +
A 40-50-es sőt még később is viseltek az asszonyok ilyen szoknyát. (2,4,)
 +
„33 szoknya kellett” a lányoknál. (1,3)
  
−
====b) H├íny sz├ęlb┼Ĺl k├ęsz├╝lt?====
+
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
 +
A 20-30-as években megszűnt ennek gyakorlata. (1,2,3,4)
  
 +
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
 +
Soha nem volt kötelező az asszonyok számára a fejkendő viselete. (1,2,3,4,5)
  
−
===3.23. Melyik ├ęvtizedig viseltek az asszonyok der├ękban r├Âgz├ştett szokny├ít r├ęklivel vagy bl├║zzal? (Ennek ellent├ęte az egyberuha.)===
+
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
 +
2-2 párhuzamosan egymás mellé helyezett ágyat használtak. (1,2,3,4,5)
  
−
 
+
==4. Család, közösség, világkép==
−
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is v├ísznat sz┼Ĺni, s melyik ├ęvtizedben sz┼▒nt meg ennek gyakorlata?===
+
−
 
+
−
 
+
−
===3.25. Melyik ├ęvtizedig volt ÔÇ×k├Âtelez┼ĹÔÇŁ az asszonyok sz├ím├íra az udvaron k├şv├╝l a fejkend┼Ĺ viselete?===
+
−
 
+
−
 
+
−
===3.26. Szok├ísban volt-e ├ęs meddig az, hogy a lak├│szob├íban k├ęt ├ígyat p├írhuzamosan egym├ís mell├ę tettek?===
+
−
 
+
−
 
+
−
==4. Csal├íd, k├Âz├Âss├ęg, vil├ígk├ęp==
+
 
===4.1.===  
 
===4.1.===  
  
−
====a) Melyik ├ęvszakban (h├│napban) tartott├ík 1910. k├Âr├╝l a legt├Âbb esk├╝v┼Ĺt? ====
+
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
 +
A legtöbb esküvőt „farsang idejében” tartották. Nem emlékeznek olyanra, hogy ne lett volna valamely időszakban esküvő. (1,3,4,5)
 +
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
  
−
====b) Melyik ├ęvszakban nem tartottak esk├╝v┼Ĺt? ====
 
  
 +
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
  
−
===4.2. Melyik nap volt a h├ęten az esk├╝v┼Ĺ megtart├ís├ínak hagyom├ínyos napja? ===
+
====a) 1910 körül: ====  
−
 
+
szerda
−
====a) 1910 k├Âr├╝l: ====  
+
====b) 1930 körül: ====
−
 
+
szombat
−
====b) 1930 k├Âr├╝l: ====
+
−
 
+
  
 
===4.3. ===  
 
===4.3. ===  
−
 
+
−
====a) Hol szokt├ík tartani a lakodalmat? Csak az egyik f├ęl h├íz├ín├íl? Melyikn├ęl? ====
+
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
−
 
+
A lakodalmat vegyesen szokták tartani mindkét háznál.
−
====b) Hol volt ├ęs mikor a f┼Ĺ├ętkez├ęs, illetve volt-e k├ęt egyenrang├║ ├ętkez├ęs? ====
+
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
−
 
+
A főétkezés a lányos háznál volt, a vacsora. (1,2,3,4,5)
−
====c) Ha k├ęt helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vend├ęgek?====
+
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
−
 
+
NA
  
 
=== 4.4. ===
 
=== 4.4. ===
  
−
====a) Hol zajlik le 1980 k├Âr├╝l a lakodalom? (Figyelemmel az el┼Ĺz┼Ĺ pontban foglaltakra.) ====
+
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
 +
1980 körül a lakodalom Szombathelyen vendéglőben zajlik. (1,3,4,5)
 +
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
  
−
====b) Mennyire ├ęs mi├│ta szok├ís a lakodalom nem otthon val├│ tart├ísa? ====
 
−
 
−
 
−
=== 4.5. Megh├şv├ís m├│dja a lakodalomban (kit h├şvnak /v┼Ĺf├ęly, sz├╝l┼Ĺk, vend├ęgh├şvogat├│k, jegyesp├ír, lev├ęl, stb./, h├ínyszor, ├ęs a lakodalomhoz viszony├ştottan milyen id┼Ĺpontban?) ===
 
−
 
−
====a) 1910 k├Âr├╝l: ====
 
−
 
−
====b) 1930 k├Âr├╝l: ====
 
  
 +
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 +
 +
====a) 1910 körül: ====
 +
A meghívás módja 1910 körül vendéghívóval történt. A vendéghívó kezében egy bot volt és minden meghívott háznál rákötöttek egy szalagot. Egy héttel az esküvő előtt történt.
 +
====b) 1930 körül: ====
 +
Ma a menyasszony és a vőlegény megy el meghívni a vendégeket, vagy meghívót küld. (1,2,3,4,5)
  
 
===4.6. ===
 
===4.6. ===
 +
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4,5)
 +
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
 +
Nem
 +
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
 +
Nem
 +
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
 +
Nem
 +
====d)Meddig élt ez a szokás?====
 +
Nem
  
−
====a) Volt-e a lakodalom sor├ín sz├índ├ękolt t├íny├ęr- (t├íl, cser├ęp) t├Âr├ęs ├ęs hol? ====
+
===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 +
 
 +
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
 +
Általában Ondódról jött el a cigányzenekar
 +
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
 +
hegedű, bőgő, cimbalom. (1,2,3,4,5)
 +
====c) Hány főből állott a zenekar? ====
 +
Vagy 5 fő jött vagy 3 fő.
 +
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
  
−
====b) Ki, mikor ├ęs mi├ęrt t├Ârt cserepet? ====
 
  
−
====c) Volt-e valamilyen sz├Âvegmond├ís ezzel kapcsolatban? =====
+
===4.8. Lucázás===
  
−
====d)Meddig ├ęlt ez a szok├ís?====
+
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
 +
dec. 13.
 +
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
 +
Házról házra jártak a lucázók és azt énekelték:
 +
„Luca Luca kity-koty,
 +
tojjanak a tyíkjok lúdjok,
 +
fejszéjök, fúrójok élesek legyenek
 +
úgy megálljon a helibe,
 +
mint egy szálfa a tövibe.” (1,2,3,4,5)
  
 +
===4.9. Regölés ===
  
−
===4.7. T├ínczene. (A t├ínczene esetleges id┼Ĺbeli v├íltoz├ísait r├Âgz├şts├╝k!) ===
 
  
−
====a) ├ültal├íban honnan hoztak zen├ęszeket: helybelieket, m├ís falusiakat? ====
+
====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
 +
Karácsony napján regöltek egész 1960-ig.
 +
====b) Meddig élt ez a szokás? ====
 +
Karácsony napján regöltek egész 1960-ig.
 +
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
 +
Legény
 +
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
 +
„Regö regö rejtem,
 +
Hej regö rejtem,
 +
Pistának adjuk,
 +
Horvát Márit adjuk,
 +
Hej regö rejtem.” (1,2,3,4,5)
  
−
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
−
 
+
Voltak a faluban öreglegények. Ma is van kb. 10 és 187 fős lakosságból. (1,2,3,4,5)
−
====c) H├íny f┼Ĺb┼Ĺl ├íllott a zenekar? ====
+
−
 
+
−
====d) Mikor l├ęp a gombos ├ęs tang├│harmonika a zenekarba? ====
+
−
 
+
−
 
+
−
===4.8. Lucázás===
+
−
 
+
−
==== a) Volt-e luc├íz├ís ├ęs mely napon? ====
+
−
 
+
−
==== b)├Źrjuk le t├Âm├Âren a szok├íst (alakos - nem alakos, k├Âsz├Ânt├ęs, zene, szalma, t├Ârek, fatusk├│ stb. elemekkel). A k├Ât├Âtt sz├Âveget sz├│ szerint ├şrjuk le.====
+
−
 
+
−
 
+
−
===4.9. Reg├Âl├ęs ===
+
−
 
+
−
====a) Melyik napon szoktak reg├Âlni? ====
+
−
 
+
−
====b) Meddig ├ęlt ez a szok├ís? ====
+
−
 
+
−
====c) Kik reg├Âltek: leg├ęnyek, gyerekek? ====
+
−
 
+
−
====d) Ha lehet, ├şrjunk le teljesebb sz├Âveget.====
+
−
 
+
−
 
+
−
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb sz├ímban ├Âregleg├ęnyek?===
+
−
 
+
−
 
+
−
===4.11. X-el d├şsz├ştett tejesfaz├ęk===
+
−
 
+
−
====a)Ismeretes-e az X-el d├şsz├ştett tejesfaz├ęk?====
+
−
 
+
−
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+
−
 
+
−
====c) Hol szerezt├ęk be ezeket?====
+
  
 +
===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 +
(1,2,3,4,5)
 +
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
 +
Igen
 +
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
 +
1
 +
====c) Hol szerezték be ezeket?====
 +
jáki gerencsérek
  
 
===4.12===
 
===4.12===
  
−
====4.12.1. Szoktak-e az ├ęv valamelyik napj├ín f├íkly├ít, s├Âpr┼▒ vagy valami m├ís t├írgyat meggy├║jtva a leveg┼Ĺbe dobni? ====
+
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
−
 
+
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4,5)
 
=====a) Melyik napon, =====
 
=====a) Melyik napon, =====
−
=====b) mi├ęrt, =====
+
=====b) miért, =====
−
=====c) kik v├ęgezt├ęk? =====
+
=====c) kik végezték? =====
−
=====d) Meddig ├ęlt ez a szok├ís?=====
+
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
  
−
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ├╝nnepi alkalommal (pl. kar├ícsony) szabadban (nem meleged├ęs vagy t├írsas ├Âsszej├Âvetel c├ęlj├íb├│l) t├╝zet gy├║jtani? ====
+
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
  
 
=====a) Melyik napon, =====
 
=====a) Melyik napon, =====
−
=====b) mi├ęrt, =====
+
=====b) miért, =====
−
=====c) kik v├ęgezt├ęk? =====
+
=====c) kik végezték? =====
−
=====d) Meddig ├ęlt ez a szok├ís?=====
+
=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
−
 
+
−
 
+
−
===4.13. ├Źrjuk le t├Âm├Âren, hogy Mikl├│s-nap (december 6.) milyen szok├ísok voltak r├ęgen? Jegyezz├╝k le az alakoskod├ís kell├ękeit (├Âlt├Âzet, l├íncos bot, stb.)===
+
−
 
+
−
 
+
−
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes j├ít├ęk szerepl┼Ĺit, nev├╝kkel egy├╝tt.===
+
−
 
+
−
 
+
−
===4.15. Kiket tiszteltek az ├íllatok v├ęd┼Ĺszentk├ęnt (Szt. Gy├Ârgy, Szt. Ferenc, Szt. M├írton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik ├íllat├ę?===
+
−
 
+
−
 
+
−
===4.16. Mivel szokt├ík ijesztgetni r├ęgen a kisgyermekeket?===
+
  
  
−
===4.17. Diódobálás ===
+
===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
 +
Itt az a szokás, hogy a Miklósok felöltöznek be közülük is, ki ördögnek, ki mindenfélét magára aggat, rongyos szoknyát kifordított ruhákat, hogy ne ismerjék fel őket. Kezükben láncos bottal és álarcban járják a házakat. (1,2,3,4,5)
  
−
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
 +
A betlehemes játék szereplői: egy valaki viszi a betlehemes jászolt, van két bárány, egy tehén, a jászolban: Kis Jézus, Szűz Mária és József. (1,2,3,4,5)
  
−
====b) Mikor, hol, mi├ęrt? ====
+
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
 +
Nem ismerik az állatok védőszentjeit. A falu védőszentje: Szent György. (1,2,3,4,5)
  
−
====c) ├Źrjuk le t├Âm├Âren a szok├íst?====
+
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
 +
A „csúnya ember”-rel és az „elvisz a mumus” kifejezésekkel ijesztgették a kisgyerekeket. (1,2,3,4,5)
  
 +
===4.17. Diódobálás ===
  
−
===4.18. Milyen alakot l├íttak a r├ęgiek a holdban (f├ít, t├╝sk├ęt v├íg├│ embert, r┼Ĺzs├ęt sz├íll├şt├│ embert, sz├ínt├│, tr├így├ít hord├│ embert, stb.)?===
+
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
 +
Volt diódobálás 24-én karácsony estéjén az éjféli mise táján a templomban. (1,2,3,4,5)
 +
====b) Mikor, hol, miért? ====
 +
Volt diódobálás 24-én karácsony estéjén az éjféli mise táján a templomban. (1,2,3,4,5)
 +
====c) Írjuk le tömören a szokást?====
 +
NA
  
 +
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
 +
A falubeliek rőzsét szállító embert láttak a Holdban. (1,2,3,4,5)
  
−
[[Kateg├│ria:Telep├╝l├ęsek]]
+
[[Kategória:Narda]]
 +
[[Kategória:Pinka-völgye]]
 +
[[Kategória:Torony]]
 +
[[Kategória:Narda]]
 +
[[Kategória:Ondódi zenészek]]
 +
[[Kategória:Csatár]]
 +
[[Kategória:Körmend]]
 +
[[Kategória:Kőszeg]]
 +
[[Kategória:Szombathely]]
 +
[[Kategória:Ondód]]

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 15., 10:23-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje: Dozmat, 1990. október
Adatközlők: (1.) Nagy István (1912), Dozmat
(2.) Nagy Istvánné Király Matild (1924), Dozmat
(3.) Verhás Károly (1905), Dozmat
Gyűjtötte: Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás: Kucsera Sándor
A település a Wikipedián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dozmat
weboldal: http://www.dozmat.hu/


1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről annyit tudnak, hogy eredetileg 26 gazda és két zsöllér élt ezen a területen. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A legrégebbi család a Verhás család. Ezenkívül régi családok még a Krampoker, Kovács és a Bődi. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy települtek volna be nagyobb számban. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Csak arról tudnak, hogy egy családot internáltak, de ők is visszatelepültek már. (1,3,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Toronyt és Búcsút tartják magukéhoz hasonlónak, főleg a hasonló mezőgazdasági adottságokat tekintve. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Azt mondják, hogy a „fenyves erdő tövibe” tartoznak, mert a sok fenyő miatt itt örökzöld a vidék. Azt is mondják, hogy „itt fogy el a magyar imádság”, mert ha tovább megyünk Nardára, onnantól már horvátul és németül imádkoznak. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységnek a Pinka-völgyét ismerik, nem tudnak más tájegységről. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A horvát faluk híresek „jó ivó embekről”. A vaskeresztesiek jó borukról, Ják a templomáról, Pornóapáti régi harangjáról. (1,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A toronyiakat „tikszar csirázók”-nak mondták, mert sok tikot tartottak és bűzlött a falu. A búcsúiakat „gáncások”-nak nevezték, mert állandóan siettek, dolgoztak és ha hazamentek gyorsan összeütötték a gáncát (hajdinakását). A dozmatiakra azt mondták „gyántások”, mert sok a fenyő. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak más falvakból házasodni. Toronyból, Búcsúból, Nardából és Csatárról (alsó és felső is) is. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

egy évben 3-4-szer vásárba, ún. állat- és kirakodóvásárba”. (Körmendre, Kőszegre)

b) Piacra:

Szombathelyre kedden és pénteken piacra szoktak járni

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Toronyra Szent Flóriánkor (május 4.) Búcsúra Szent Mihálykor (szeptember)Hegyben pedig Szent Györgykor (április) szoktak búcsút tartani. (1,2,3,4,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

NA

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A helybeliek közül néhányan egy közeli uradalmi majorba szoktak járni. (1,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Jöttek ide mezőgazdasági munkákra Ondódból és Toronyból is. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Készítettek helyben kosarat, a helyi bognár szekérkereket, kocsikast is készítettek. A favillát Szombathelyen vették. Sokminden mást Szombathelyen vettek. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

NA

b) vesszőkosarakat

NA

c) szalmafonatú edényeket

NA

d) szövőbordát

NA

e) favillát

NA

f) fagereblyét

NA

g) faboronát

NA

h) egyebet?

NA

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Sok mindent Szombathelyen.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A jáki gerencsérek által készített cserépedényeket használták. (2,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Jártak paprikások, üvegesek, edényfoltozók, őket többféleképpen is nevezték: lásd. alább. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

NA

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

„drótos tótok”, „bocskoros tótok”, „hódkóros tótok”. (1,2,3,4,5)

d) Mit árultak?

NA

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A 10-es években utoljára szőlő a domboldalon, arra nemigen emlékeznek, hogy kié voltak ezek a szőlők. (1,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

NA

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy mai temetőről tudnak, máshol csontokat nem találtak. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

NA


1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

1912-ben érte a falut egy hatalmas jégverés. Ezért Szent Györgytől Nagyasszonyig mindennap délután háromkor is harangoznak, hogy a jégesőt „elűzzék”. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A hármas boronát csak elvétve alkalmazták, azt is csak lovak után. Általánosan a kettes borona volt a gyakori. Ezt ökrök és tehenek után is használták. Elég sokan faboronát használtak még. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Gyakran 50 holdnál is kézzel vetettek és csak ritkán alkalmaztak gépet. (1,3,4,5)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általános

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

ritka


2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A-t használták fűkaszaként, B-t használták aratáskor, C-t lucerna kaszáláshoz használták. (1,3,4,5)


2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták nagyon gyakran minden gabonánál, azonban az árpát ún. rozskötélbe fogták össze. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Két félét használtak: Volt, hogy 20 kéve volt egy kereszt, volt hogy 26 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4,5)


2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerték a kepe szót, 3-4 esetleg 5 keresztet neveztek egy kepének. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 140, illetve 150 cm között változó volt, attól függően, hogy ki milyen magas volt. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó szegődött emberek voltak: gépkezelő, etető, 3 nyársoló, 1 nyársvágó, 1 kazalrakó, 1 zsákoló (nagygép: 2), 2 szalmatoló ány, 2 pelvahordó. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Igen volt hajdina termelés a Tsz megalakulásáig (1960). Az új Tsz. is vetett még 60 után, de jóval kevesebbet, sőt elvétve még 1970-80 között is előfordult. (1,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Kb. 1920-ban kezdődött és kb. 1960-ig tartott. (1,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás munkamenete: kaszálás, időjárástól függően 2-3 napig száradni hagyták, megforgatták, boglába rakták, szekérrel hazaszállították. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból a napi száraztakarmányt hátaskosárral hordták az istállóba. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

Az igát járomnak nevezték, de ismerik az iga kifejezést is.

a) az iga felső fájának nevét:

A felső fát is járomnak nevezték.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Az igaszeget „tézsula szeg”-nek nevezték.

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

A külső szegeket járomszegnek nevezték. (1,3,4)

2.15.

Igen használták a fák leveleit, ezt „csarit”-nak nevezték. (1,2,3,4,5)

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

NA

c) Melyik évszakban?

NA

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen

b) Melyik mód régibb, újabb?

Az A) fajta a legrégibb, a C) fajta a legújabb. (1,2,3,4,5)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

NA

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret tehenek, ökrök után mezőgazdasági munkákra használták, a kocsit ló után személyszállításra. A hintó pedig „lovas fogat” volt. (1,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Változó hosszúságú szekerek voltak: Inkább 500 cm (1) Főleg 450 cm körüli (3) 400-500 cm, de volt olyan is akinek 600 cm-es volt (5)


2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csak rudazókötelet alkalmaztak a nyomórúd leszorítására. (1,3,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt kivitelben készült. (1,2,3,4,5)

2.21.

A kocsikas fűzfavesszőből készült. Akinek nem volt deszkás szekere az kettőt is használt a kocsikasból. (1,2,3,4,5)

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Félpatkót szoktak a külső körömre tenni. Főleg nyáron alkalmazták. (1,3,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedényt zséternek mondták. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

A becce nevet ismerik, de nem ezt használják. (1,2,3,4,5)

a) indítják

nevén vgy „na nye te”

b) terelik jobbra

„hók-ne”

c) és balra

„hi-ne”

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót: „coca ne coc coc, coca ne ne” kifejezéssel hívogatják. (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyúkot: „pi pi ne, pí pi pi pi pííí” kifejezéssel hívogatják. (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát: „cuki ne gyere” vagy a nevén szólítják. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Csak lent termesztettek. Azt is csak összekötötték és leadták, ők nem dolgozták fel. (1,2,3,4,5)

2.29.

Ferde típusú rokkát használtak. (1,2,3,4,5)

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A mai község határán volt egy ún. Gyápla major, ami először Eszterházy uraságé volt, majd tőle vette meg egy Pik nevezetű zsidó. Más elkülönülő házcsoportra nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó favázas sövényházat a 80-as években bontották le. (1,3,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi szabadkéményes házak kéményét a falba és a fal mellé is építették. A II. vh. után már zárt kéményes házakat építettek. (1,3,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Egy bejárat volt a konyhába, ami a szobába, illetve a szobákba nyílott és a kamra felőli szoba a kamrába is. A kamrának külön bejárata volt a tornácról is. (1,2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt a faluban több keresztmestergerendás ház. Hogy földfalú házaknál volt-e keresztmestergerendás ház arra nem emlékeznek. (1,3,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1930-as években lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kontyolt tetejű házak a 60-70-es években lettek általánossá. (1,3,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Voltak ilyen házak, de a 70-es évek után már átalakították ezeket. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét normál magasságú padkára építették. (1,2,3,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Más alaprajzú pajta volt jellemző, mint az ábrákon. (1,3,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazékkiszedő villát úgy használták, hogy egyik ágát akasztották a fazék fülébe. Úgy nevezték, hogy: „füttővella”. Láttunk is belőle egyet. (1,2,3,4,5)

3.12.

Répát sem és káposztát sem savanyítottak egészben. Répát egyáltalán nem savanyítottak. (1,2,3,4,5)

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér sütése a 70-es években szűnt meg általánosan. (1,2,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A c) formájú kenyértartót használták. (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Náluk malomban koptatták a hajdinát. (1,2,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából készítettek: hajdinamálét, gáncát, hajdinagombócot. (1,2,4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Ünnepi alkalmakra a következő kalácsokat szokták készíteni: gömbölyű (kör alakú), hosszú fonott. (1,2,4,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Már kb. 40 éve készítenek lecsót, általában tojással és kolbásszal. Paprikából többet tesznek bele, mint paradicsomból. Egy vagy két fej vöröshagymát tesznek bele. Melléje krumplit főztek. (1,2,3,4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A II. vh. óta rendszeresen fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot is. (1,2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra a következő sült tésztákat tették: mákos kalács, diós kalács. (1,2,3,4,5)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Gyakori volt a gatya használata.

b) Hány szélből készült?

Azt mondják két szélből készültek ezek. (1,2,3,4,5)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A 40-50-es sőt még később is viseltek az asszonyok ilyen szoknyát. (2,4,) „33 szoknya kellett” a lányoknál. (1,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A 20-30-as években megszűnt ennek gyakorlata. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Soha nem volt kötelező az asszonyok számára a fejkendő viselete. (1,2,3,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

2-2 párhuzamosan egymás mellé helyezett ágyat használtak. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt „farsang idejében” tartották. Nem emlékeznek olyanra, hogy ne lett volna valamely időszakban esküvő. (1,3,4,5)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szerda

b) 1930 körül:

szombat

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat vegyesen szokták tartani mindkét háznál.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A főétkezés a lányos háznál volt, a vacsora. (1,2,3,4,5)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

NA

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalom Szombathelyen vendéglőben zajlik. (1,3,4,5)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

A meghívás módja 1910 körül vendéghívóval történt. A vendéghívó kezében egy bot volt és minden meghívott háznál rákötöttek egy szalagot. Egy héttel az esküvő előtt történt.

b) 1930 körül:

Ma a menyasszony és a vőlegény megy el meghívni a vendégeket, vagy meghívót küld. (1,2,3,4,5)

4.6.

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4,5)

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

Nem

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

Nem

d)Meddig élt ez a szokás?

Nem

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Általában Ondódról jött el a cigányzenekar

b) Milyen hangszereken játszottak?

hegedű, bőgő, cimbalom. (1,2,3,4,5)

c) Hány főből állott a zenekar?

Vagy 5 fő jött vagy 3 fő.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

dec. 13.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Házról házra jártak a lucázók és azt énekelték: „Luca Luca kity-koty, tojjanak a tyíkjok lúdjok, fejszéjök, fúrójok élesek legyenek úgy megálljon a helibe, mint egy szálfa a tövibe.” (1,2,3,4,5)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony napján regöltek egész 1960-ig.

b) Meddig élt ez a szokás?

Karácsony napján regöltek egész 1960-ig.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Legény

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Regö regö rejtem, Hej regö rejtem, Pistának adjuk, Horvát Márit adjuk, Hej regö rejtem.” (1,2,3,4,5)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Voltak a faluban öreglegények. Ma is van kb. 10 és 187 fős lakosságból. (1,2,3,4,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

(1,2,3,4,5)

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

1

c) Hol szerezték be ezeket?

jáki gerencsérek

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Itt az a szokás, hogy a Miklósok felöltöznek be közülük is, ki ördögnek, ki mindenfélét magára aggat, rongyos szoknyát kifordított ruhákat, hogy ne ismerjék fel őket. Kezükben láncos bottal és álarcban járják a házakat. (1,2,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játék szereplői: egy valaki viszi a betlehemes jászolt, van két bárány, egy tehén, a jászolban: Kis Jézus, Szűz Mária és József. (1,2,3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem ismerik az állatok védőszentjeit. A falu védőszentje: Szent György. (1,2,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A „csúnya ember”-rel és az „elvisz a mumus” kifejezésekkel ijesztgették a kisgyerekeket. (1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Volt diódobálás 24-én karácsony estéjén az éjféli mise táján a templomban. (1,2,3,4,5)

b) Mikor, hol, miért?

Volt diódobálás 24-én karácsony estéjén az éjféli mise táján a templomban. (1,2,3,4,5)

c) Írjuk le tömören a szokást?

NA

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A falubeliek rőzsét szállító embert láttak a Holdban. (1,2,3,4,5)

A lap eredeti címe: „http://kapcsolathalo.nti.btk.mta.hu/index.php?title=Dozmat&oldid=23370”