„Várvölgy” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 16:42-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje: 1986. december
Adatközlők:
(1.) Bálint Jenőné, 1915
(2.) Kozma Bognár Imre, 1932
(3.)Köműves Mihály, 1932
(4.)Szi Márton József, 1927
(5.)Verebéli Oszkárné, 1942
(6.)Kovács Jenőné, 1920
Gyűjtötte: Bálint Imre
Wiki feldolgozás: Zajkás Bernadett
A település a Wikipedián:http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rv%C3%B6lgy
weboldal: http://www.varvolgy.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Cimondor, Szi Miklós, Szánti Péter, Mauz, Kovács Dávid, mint vezetéknevek. A családok megkülönböztetése végett újabb nevet ragasztottak a vezetéknévhez. Pl. a legrégibb Szi családnál Szi Benedek József. (2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Vállus – mert egy jegyzőség volt. Jelenleg közös a Tanácsuk. Zalaszántó – mert az orvosi ellátást onnét kapták, és a posta is Zalaszántóról érkezett. (2,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Balatoni borvidék. (2,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Zsidi bicskások. Zsidi nyúl – ahova kell oda nyúl. (1,4,5) (régen a falu neve Bakonyzsid volt.)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Zalaszántó, Rezi, Lesencefalu. A házasodás szórványos volt. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Keszthelyre a hónap első csütörtökjén. Zalaszántóra Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Lesencetomajra Anna napján július 26. Tapolcára hónap első szerdáján.

b) Piacra:

Keszthelyre szerdai napon. Tapolcára kedd pénteki napon

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Zalaszántóra szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömjén. Vállusra október első vasárnapján Szent Mihály napi búcsú. Rezire október közepén Lukács napi búcsú. Lesencetomaj július 26. Szent Anna napi búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Keszthelyre a Georgikon majorba, a cséplés idejére. Kéthelyre 6 hónapra. Marótba, Fejér megyében, 6 hónapra Hunyadi grófnál. (3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Csak a helyi igényeknek megfelelően készült. (1,4,5)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Favillát a boltból vásároltak. (1,4,5)

f) fagereblyét

Csak a helyi igényeknek megfelelően készült.(1,4,5)

g) faboronát

Csak a helyi igényeknek megfelelően készült.(1,4,5)

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegi cserepesek a faluban lovaskocsin árulták, vagy vásárokon a földre kirakva. (1,3,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Tót üvegesek 1944-ig. Tapolcai meszesek 1960-ig. Edényfoltozók 1965-ig. Halárusok jelenleg is, régebben gyalogosan fejkosárban, vagy kerékpáron háti kosárban. Jelenleg személygépkocsi csomagterében szállítják Keszthelyről. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Tapolca,Keszthely,Sümeg

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

üvegesek,meszesek,halárusok,szitajavítók,fazekasok

d) Mit árultak?

halat, edényt, üveget...

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

n.a.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A más falvakból idekerült egyének az előző lakóhelyükön eladták szőlőiket és a falu határában vásároltak helyette földet. Nem jártak el más község határába dolgozni, igyekeztek mielőbb a földterületetet a lakóhelyhez közelire cserélni. (4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Felsőzsidi temető, Alsózsidi temető. (5)(régen a falu neve Bakonyzsid volt.)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Felsőzsid fogadott ünnepe: Péter Pál július 29. Alsózsidi szőlőhegy fogadott ünnepe: július 2. A falu fogadott ünnepe: Sarlós Boldogasszony napján. (3,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Nem használtak. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====általános(2,4)

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====n.a.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A kaszagereblyét vagy hajtoványt gabonaaratáskor használtak. Hajtovány = hajmók. (2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából, rozsból 18 kéve 1 kereszt az alábbi szerint: 1 db völgykéve 4x4 db vállkéve 1 db papkéve

Zabból, tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt: 1 db völgykéve 4x3 db vállkéve 1 db papkéve Több öszekapcsolt kereszt neve kepe. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiségének megállapítására nem használták. A termés megállapításának alapja a kereszt volt. (1,2,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele a használójának magasságától függött. (1,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőcsapatot a gazda állította a rokonság, szomszédság köréből és utána visszaszolgálta a gazda. (3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Villával, és a kazalnak döntött létráról adogatták az egyik ember kezéből a másikéba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1956. (1,2,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Nem volt. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kézi kaszálás, renden szárítás, rend forgatása, eső esetén többször forgatás, rend gyűjtése villagyekbe, összehordás petrencerúddal baglyába. (1,3,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagyobb méretű kosárban, törekes kosárral, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (1,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Járomfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Rúdszeg vagy körpőszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

Nyakszeg (1,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz a fák leveleit ősztől tavaszig kevesen használták. (1,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

ősztől tavaszig

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen. (2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre erősítet tartólánc a régibb.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

Az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (2,3,4)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret az igázotot marhák húzták. A kocsit a lovak húzzák. A kocsi rúdját a gyuhafa tartja magasan. (2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmány szállításához a 3 m-es és as 3,5 m-es szekeret használtak. Az egy udvarban lakó több család ugyanis a szűk helyet hagyott a szekérút céljára. Úgyszintén a szűk hegyi utakon hosszabb szekérrel közlekedni nem lehetett, illetve körülményes volt. (1,4,5,6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csigával, amely átérte a két szekéroldal végét a nyomórúdon átvetett kötél két végét a csigához erősítették. A csigát a lapockafa segítségével forgatták annak hatására a nyomórúd szorította le a szálas takarmányt. Ha csiga nem volt, akkor a kötelet a nyomórúdon átvetették x-ben, az egyik végét a szekéroldal végéhez rögzítik, a másik végét kézzel erősen meghúzzák és a szabadon lévő oldal végéhez kötik. (2,3,4,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas fűzfavesszőből készült. Trapéz alakú volt és a szekér oldalához lett alakítva. Nagyobb távolságra rövid kocsiban egyet helyben való személyszállításhoz pl. lakodalom kettőt is használtak. (2,3,4,6)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igavonó marhát patkolták nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (2,4,6)

2.23. A fejőedény régi neve?

Séfő. (1,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee!

b) terelik jobbra

Hijoda!

c) és balra

Hajszt! Indítószóhoz az állat nevét kapcsolják. A becce név tehenet jelöl. (1,2,3,6)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cö-cö-cö. (1,5,6)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Puty, puty. (1,5,6)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide. (4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt. (1,4,5,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Régebben a fekvő típusút később az állót. (1,4,5,6)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Elkülönült házcsoport a falutól északra eső Aligvár, amely valószínűleg a Tátika vár elővára lehetett. (2,3,6)

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

Valószínűleg a Tátika vár elővára lehetett.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A község régi helye a jelenlegi helyén volt. (2,3,6)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt az 1930-as évektől építenek, szabadkéményes épület a községben nem található. A kérdezettek Nemesvita községet említik, hogy ott még található szabadkéményes konyha. (1,4,5,6)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Egy bejárata volt a konyhába és innét nyílott a szoba és ellenkező oldalon a kamra. Vagy a gangra a konyhaajtó nyílik ebből nyílik a szoba. A kamra a gangra nyílik. (1,3,5,6)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1950-es években. (2,4,6)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Tudnak, de már lebontották 1940-es évekig. (1,3,5,6)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Ha padlószintre építették, akkor elé 50-70 cm mély aknát készítettek. Vagy 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A pajta egybeépült az istállóval egy sorban. Az épület három részre volt osztva a kettő végén lévő részben padlásolt istálló volt. A középső rész nem volt padlásolva. Ide bejártak a szénás szekérrel és az istállók feletti padlásrészre rakták a szénát. Ha a padlástér megtellett, akkor a középső részt is betárolták. Ha nem jutott ide szálastakarmány, akkor a kocsi vagy a szekér helye volt. a középső résznek kettő kapuja volt, hogy át lehessen hajtani. (3,4,5,6)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazék egyik fülébe akasztották a kampót. (1,5,6)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Igen. (1,4,6)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Igen. (1,4,6)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1960-as években. (2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Csillagos forma. (3,4,5,6)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen használtak vajköpülőt, nyele volt. Vadrózsafából volt. (1,5,6)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Árpából készült kását ismerik, amelyet búzaliszttel sűrítettek. (1,5,6)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott, hosszúkás, kugli. (1,5,6)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

1950 óta a paradicsom, paprika, hagyma, burgonya, rizs mennyisége a családok egyéni ízlésétől függ. (1,5,6)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

1930 óta. (1,3,4,6)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kugli. (1,2,4,5,6)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen,. (1,4,6)

b) Hány szélből készült?

Négy szélből. (1,4,6)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

1920. (1,2,4,5,6)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

1910. (1,2,5,6)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Igen, 1970-es évekig. (2,4,6)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvő október november hónapban volt.(1,2,3,4,6)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Esküvőt nem tartottak, húsvét előtti nagyböjtben. Húsvét előtti hét héten. Karácsony előtti Advent négy hetében. (1,2,3,4,6)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

péntek, szombat. (1,2,3,4,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat két helyen tartották egyenlő rangú étkezéssel. A vendégek a menyasszony házánál a rokonságával, a vőlegény házánál szintén a saját rokonsága gyűlt egybe. (1,2,3,4,6)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

n.a.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

A vendégek a menyasszony házánál a rokonságával, a vőlegény házánál szintén a saját rokonsága gyűlt egybe. (1,2,3,4,6)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1970-es évektől szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása. Vagy a kultúrházban, vagy az étteremben tartják. (4,5,6)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

1970-es évektől.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Rozmaringos bottal nótázva járó vőfények hívják a vendégeket, a lakodalom előtti egy-két héttel. (3,4,5)

b) 1930 körül:

A jegyespár meghívón hívja a vendégeket, 1-4 héttel a lakodalom előtt. (3,4,5)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem. (1,2,3,6)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Helyi, vagy szomszéd faluból való zenészek voltak.

b) Milyen hangszereken játszottak?

cimbalom, síp, nagybögő, hegedű

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A tangóharmónika az 1940-es évektől használatos a zenekarban. (2,3,4,5)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt, december 12-én este vagy 13-án reggel.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A Lucázók vágott fát vagy tuskót vittek magukkal. Beköszöntöttek a házba – Szabad-e Lucázni? Kiszól a gazda – szabad. A lucázók elkezdik a magukkal hozott fára leülve:

„Luca luca kitty-kotty kelekotty tojjanak a tiktyok, ludgyok a kendtek asszonynak annyi csibéje legyen, mint égen a csillag. A kentek asszonynak annyi zsírja legyen, mint Balatonba a víz.”

Volt tréfás, csipkelődő mondatok is a szövegbe beleillesztve. A visszatérő refrén luca, luca kitty-kotty. A lucázás befejeztével a lucázóknak aszalt gyümölcsöt szórtak a padlóra. (3,4,5,6)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölés Karácsony napján volt.

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

A legények regöltek.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a. (A szőlősgazdák a boroshordójukból mindegyikből egy keveset vettek egy üvegbe Keresztelő Szent János napján, december 27-én a templomban megszenteltették, hogy a bor ne legyen ártalamas az emberre. A szokás ma is él. )

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Öreglegények voltak, vannak; ha a régi állapotot 1 %-nak vesszük, akkor ez a szám ma a lakosok 4-5 %-a. (becsült adat.) (1,2,4,6)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

Egy, kettő vagy három darab X.

c) Hol szerezték be ezeket?

Vásáron vették. Vagy a faluban árulták. (1,5,6)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

A Karácsonyi éjféli mise alkalmából a hegypásztorok a szőlőhegyen tüzet gyújtottak és karácsonyi énekeket énekeltek a tűz mellett. Az Alsózsidi hegypásztorok a Csaliti hegy részen a Felsőzsidi hegypásztorok a Mulató domb tetején tüzeltek. Az éjféli miséről jövők látták az örömtüzeket. Titokban versengtek, hogy melyiküké a nagyobb tűz. (1,3,6)

a) Melyik napon,

Karácsonyi éjféli mise alkalmából

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

hegypásztorok

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A kisgyerekek kitették az ajtóba a kitisztított lábbeliket és reggelre az ajándékot a Mikulás beletette az ajándékot, így mondták a szülők. Alakoskodásra nem emlékeznek. (1,2,3,4,6)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Angyal, pásztorok, Koledó. (3,4,5,6)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Tüzes ember, cigány. (1,4,5,6)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálás nem volt, hanem szent este pározás volt. Amely úgy volt, hogy markukban egy vagy kettő diót bemarkoltak és megkérdezték pár-e vagy sem? Ha eltalálták a diót elvesztette, ha nem akkor ki kellett egészíteni. (2,4,6)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Koronás császárt. (1,2,3,6)

@@ 182. sor: / 182. sor: @@
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+A cséplőcsapatot a gazda állította a rokonság, szomszédság köréből és utána visszaszolgálta a gazda. (3,4,5)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+Villával, és a kazalnak döntött létráról adogatták az egyik ember kezéből a másikéba. (1,2,3)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+. (1,2,4)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+Nem volt. (1,2,3,4,5)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+Kézi kaszálás, renden szárítás, rend forgatása, eső esetén többször forgatás, rend gyűjtése villagyekbe, összehordás petrencerúddal baglyába. (1,3,5)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Nagyobb méretű kosárban, törekes kosárral, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (1,3,4,5)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+Járomfa
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+Rúdszeg vagy körpőszeg
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+Nyakszeg (1,4)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Almozáshoz a fák leveleit ősztől tavaszig kevesen használták. (1,3,4,5)
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+n.a.
 ====c) Melyik évszakban?====
+ősztől tavaszig
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Igen. (2,3,4)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+A szügyre erősítet tartólánc a régibb.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+Az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (2,3,4)
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+A szekeret az igázotot marhák húzták. A kocsit a lovak húzzák. A kocsi rúdját a gyuhafa tartja magasan. (2,3,4)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+A szálastakarmány szállításához a 3 m-es és as 3,5 m-es szekeret használtak. Az egy udvarban lakó több család ugyanis a szűk helyet hagyott a szekérút céljára. Úgyszintén a szűk hegyi utakon hosszabb szekérrel közlekedni nem lehetett, illetve körülményes volt. (1,4,5,6)
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+Csigával, amely átérte a két szekéroldal végét a nyomórúdon átvetett kötél két végét a csigához erősítették. A csigát a lapockafa segítségével forgatták annak hatására a nyomórúd szorította le a szálas takarmányt. Ha csiga nem volt, akkor a kötelet a nyomórúdon átvetették x-ben, az egyik végét a szekéroldal végéhez rögzítik, a másik végét kézzel erősen meghúzzák és a szabadon lévő oldal végéhez kötik. (2,3,4,6)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Enyhén ívelt. (4,5)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+A szekérkas fűzfavesszőből készült. Trapéz alakú volt és a szekér oldalához lett alakítva. Nagyobb távolságra rövid kocsiban egyet helyben való személyszállításhoz pl. lakodalom kettőt is használtak. (2,3,4,6)
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+n.a.
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Igavonó marhát patkolták nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (2,4,6)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Séfő. (1,6)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Nee!
 ====b) terelik jobbra ====
+Hijoda!
 ====c) és balra====
+Hajszt!
+Indítószóhoz az állat nevét kapcsolják.
+A becce név tehenet jelöl. (1,2,3,6)
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Cö-cö-cö. (1,5,6)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Puty, puty. (1,5,6)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Gyere ide. (4,5)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Tilótípusú törőt. (1,4,5,6)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Régebben a fekvő típusút később az állót. (1,4,5,6)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Elkülönült házcsoport a falutól északra eső Aligvár, amely valószínűleg a Tátika vár elővára lehetett. (2,3,6)
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+Valószínűleg a Tátika vár elővára lehetett.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A község régi helye a jelenlegi helyén volt. (2,3,6)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt az 1930-as évektől építenek, szabadkéményes épület a községben nem található. A kérdezettek Nemesvita községet említik, hogy ott még található szabadkéményes konyha. (1,4,5,6)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Egy bejárata volt a konyhába és innét nyílott a szoba és ellenkező oldalon a kamra. Vagy a gangra a konyhaajtó nyílik ebből nyílik a szoba. A kamra a gangra nyílik. (1,3,5,6)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+-es években. (2,4,6)
+===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
-===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Tudnak, de már lebontották 1940-es évekig. (1,3,5,6)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+Ha padlószintre építették, akkor elé 50-70 cm mély aknát készítettek. Vagy 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,4)
+===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
-===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A pajta egybeépült az istállóval egy sorban. Az épület három részre volt osztva a kettő végén lévő részben padlásolt istálló volt. A középső rész nem volt padlásolva. Ide bejártak a szénás szekérrel és az istállók feletti padlásrészre rakták a szénát. Ha a padlástér megtellett, akkor a középső részt is betárolták. Ha nem jutott ide szálastakarmány, akkor a kocsi vagy a szekér helye volt. a középső résznek kettő kapuja volt, hogy át lehessen hajtani. (3,4,5,6)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+A fazék egyik fülébe akasztották a kampót. (1,5,6)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Igen. (1,4,6)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Igen. (1,4,6)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+-as években. (2,3,4)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Csillagos forma. (3,4,5,6)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Igen használtak  vajköpülőt, nyele volt.  Vadrózsafából volt. (1,5,6)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Árpából készült kását ismerik, amelyet búzaliszttel sűrítettek. (1,5,6)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott, hosszúkás, kugli. (1,5,6)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+óta a paradicsom, paprika, hagyma, burgonya, rizs mennyisége a családok egyéni ízlésétől függ. (1,5,6)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+óta. (1,3,4,6)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kugli. (1,2,4,5,6)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Igen,. (1,4,6)
 ====b) Hány szélből készült?====
+Négy szélből. (1,4,6)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+. (1,2,4,5,6)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+. (1,2,5,6)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Igen, 1970-es évekig. (2,4,6)
 ==4. Család, közösség, világkép==
@@ 376. sor: / 379. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+A legtöbb esküvő október november hónapban volt.(1,2,3,4,6)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Esküvőt nem tartottak, húsvét előtti nagyböjtben. Húsvét előtti hét héten. Karácsony előtti Advent négy hetében. (1,2,3,4,6)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap
 ====b) 1930 körül: ====
+péntek, szombat. (1,2,3,4,5)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A lakodalmat két helyen tartották egyenlő rangú étkezéssel. A vendégek a menyasszony házánál a rokonságával, a vőlegény házánál szintén a saját rokonsága gyűlt egybe. (1,2,3,4,6)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+n.a.
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+A vendégek a menyasszony házánál a rokonságával, a vőlegény házánál szintén a saját rokonsága gyűlt egybe. (1,2,3,4,6)
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+-es évektől szokássá vált a lakodalom nem otthon való tartása. Vagy a kultúrházban, vagy az étteremben tartják. (4,5,6)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+-es évektől.
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Rozmaringos bottal nótázva járó vőfények hívják a vendégeket, a lakodalom előtti egy-két héttel. (3,4,5)
 ====b) 1930 körül: ====
+A jegyespár meghívón hívja a vendégeket, 1-4 héttel a lakodalom előtt. (3,4,5)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem. (1,2,3,6)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Helyi, vagy szomszéd faluból való zenészek voltak.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+cimbalom, síp, nagybögő, hegedű
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+n.a.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+A tangóharmónika az 1940-es évektől használatos a zenekarban. (2,3,4,5)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Volt, december 12-én este vagy 13-án reggel.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+A Lucázók vágott fát vagy tuskót vittek magukkal. Beköszöntöttek a házba – Szabad-e Lucázni? Kiszól a gazda – szabad. A lucázók elkezdik a magukkal hozott fára leülve:
+„Luca luca kitty-kotty kelekotty
+tojjanak a tiktyok, ludgyok
+a kendtek asszonynak annyi csibéje legyen,
+mint égen a csillag.
+A kentek asszonynak annyi zsírja legyen,
+mint Balatonba a víz.”
+Volt tréfás, csipkelődő mondatok is a szövegbe beleillesztve. A visszatérő refrén luca, luca kitty-kotty.
+A lucázás befejeztével a lucázóknak aszalt gyümölcsöt szórtak a padlóra. (3,4,5,6)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Regölés Karácsony napján volt.
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+n.a.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+A legények regöltek.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
+(A szőlősgazdák a boroshordójukból mindegyikből egy keveset vettek egy üvegbe Keresztelő Szent János napján, december 27-én a templomban megszenteltették, hogy a bor ne legyen ártalamas az emberre. A szokás ma is él. )
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Öreglegények voltak, vannak; ha a régi állapotot 1 %-nak vesszük, akkor ez a szám ma a lakosok 4-5 %-a. (becsült adat.) (1,2,4,6)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Igen.
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+Egy, kettő vagy három darab X.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+Vásáron vették. Vagy a faluban árulták. (1,5,6)
 ===4.12===
@@ 472. sor: / 488. sor: @@
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+A Karácsonyi éjféli mise alkalmából a hegypásztorok a szőlőhegyen tüzet gyújtottak és karácsonyi énekeket énekeltek a tűz mellett. Az Alsózsidi hegypásztorok a Csaliti hegy részen a Felsőzsidi hegypásztorok a Mulató domb tetején tüzeltek. Az éjféli miséről jövők látták az örömtüzeket. Titokban versengtek, hogy melyiküké a nagyobb tűz. (1,3,6)
 =====a) Melyik napon, =====
+Karácsonyi éjféli mise alkalmából
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+hegypásztorok
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+A kisgyerekek kitették az ajtóba a kitisztított lábbeliket és reggelre az ajándékot a Mikulás beletette az ajándékot, így mondták a szülők. Alakoskodásra nem emlékeznek. (1,2,3,4,6)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Angyal, pásztorok, Koledó. (3,4,5,6)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendel. (1,2,3,4)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Tüzes ember, cigány. (1,4,5,6)
 ===4.17. Diódobálás ===
@@ 495. sor: / 514. sor: @@
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Diódobálás nem volt, hanem szent este pározás volt. Amely úgy volt, hogy markukban egy vagy kettő diót bemarkoltak és megkérdezték pár-e vagy sem? Ha eltalálták a diót elvesztette, ha nem akkor ki kellett egészíteni. (2,4,6)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Koronás császárt. (1,2,3,6)
 [[Kategória:Települések]]
@@ 514. sor: / 534. sor: @@
 [[Kategória:Kéthely]]
 [[Kategória:Marót]]
-[[Kategória:
+[[Kategória:Aligvár]]
+[[Kategória:Nemesvita]]
+[[Kategória:Helybéli zenészek]]
+[[Kategória:Várvölgyi zenészek]]