„Cserszegtomaj” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „ '''Adatlap''' {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" |'''Adatfelvétel ideje: ''' | |- Mikrotáji kutatás: Cserszegtomaj, 1989. július |'…”) |
|||
| (egy szerkesztő 3 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" | {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" | ||
|'''Adatfelvétel ideje: ''' | |'''Adatfelvétel ideje: ''' | ||
| − | | | + | |2014.Február |
| − | |- Mikrotáji kutatás: Cserszegtomaj, 1989. július | + | |- |
| − | + | |'''Mikrotáji kutatás: ''' | |
| + | |Cserszegtomaj, 1989. július | ||
| + | |- | ||
|'''Adatközlők:''' | |'''Adatközlők:''' | ||
|- | |- | ||
| 537. sor: | 539. sor: | ||
[[Kategória: Gyenes]] | [[Kategória: Gyenes]] | ||
[[Kategória: Gyenesdiás]] | [[Kategória: Gyenesdiás]] | ||
| − | + | [[Kategória: Györök]] | |
[[Kategória: Karmacs]] | [[Kategória: Karmacs]] | ||
[[Kategória: Kendergyár]] | [[Kategória: Kendergyár]] | ||
| − | + | [[Kategória: Keszthely]] | |
[[Kategória: Lesence]] | [[Kategória: Lesence]] | ||
[[Kategória: Rebecnádor]] | [[Kategória: Rebecnádor]] | ||
[[Kategória: Rezi]] | [[Kategória: Rezi]] | ||
| − | + | [[Kategória: Sümeg]] | |
[[Kategória: Sümegprága]] | [[Kategória: Sümegprága]] | ||
[[Kategória: Tapolca]] | [[Kategória: Tapolca]] | ||
[[Kategória: Taszár]] | [[Kategória: Taszár]] | ||
[[Kategória: Tihany]] | [[Kategória: Tihany]] | ||
| − | + | [[Kategória: Várvölgy]] | |
[[Kategória: Vonyarcvashegy]] | [[Kategória: Vonyarcvashegy]] | ||
[[Kategória: Vörs]] | [[Kategória: Vörs]] | ||
[[Kategória: Zalaszántó]] | [[Kategória: Zalaszántó]] | ||
| + | [[Kategória:Helybéli zenészek]] | ||
| + | [[Kategória:Cserszegtomaji zenészek]] | ||
A lap jelenlegi, 2014. szeptember 15., 09:45-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 2014.Február |
| Mikrotáji kutatás: | Cserszegtomaj, 1989. július |
| Adatközlők: | |
| Cseh Imre, 1926. | |
| Meisl Lajosné, 1906. | |
| Németh Gábor, 1917. | |
| Németh Gáborné, 1922. | |
| Gyűjtötte: | Dencs Bernadett |
| Wiki feldolgozás: | Kőrösi Dalma |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Valamikor Cserszegtomaj területén erdőség, később szőlőhegy volt. Alatta volt egy tó, így lett a tóról elnevezve Cser-tónak. Már az első házak szétszórtan helyezkedtek el, különösen a cserszegi részen, hegyközség volt. 1945 után lett Cserszegtomajon tanács, addig csak jegyzősége volt Keszthelyen a Georgikon utcában.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Mándli, Mátés Németh Rigó, Haraszti, Mosdósi, Kovács, Ács.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Gyenesdiás, Györök, Vonyarcvashegy, mert ezek is hegyközségek.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudnak róla.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsej.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Sümegprága: a betyárokról híres. Tihany: apátságról, visszhangról. Badacsony: borról, szőlőről.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Reziek: muffosok. Várvölgyiek (Zsidiek): bicskások.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen, Reziről, Várvölgyről, Gyenesről, Karmacsról.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Keszthely, Sümeg, Tapolca, Vörs, Balatonszentgyörgy.
b) Piacra:
Keszthely
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Zalaszántó, Bazsi, Sümeg, Keszthely, Gyenesdiás. (1,2,3,4)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Mezei munkára (répát szedni), Keszthelyre. 6 hónapra Taszárra, Lesencére, Rebecnádorra. Bányába Keszthelyre, Kendergyárba.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Okker bányába, intézeti szőlőbe, Várvölgyről, Lesencéről.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
b) vesszőkosarakat
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
c) szalmafonatú edényeket
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
d) szövőbordát
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
e) favillát
f) fagereblyét
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
g) faboronát
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
h) egyebet?
Csak saját használatra készítettek, eladásra nem.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümegen készített cserépedényeket használtak. Vásárban vették.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Halas, meszes, bazárosok, erdélyi asszonyok, drótos. Drótos: Van-e rossz edény? Bádogozni, fenekelni, tepsit csinálni?
b) Honnan jöttek?
Erdélyből
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Drótozok, fótozok.
d) Mit árultak?
Lsd.:a pont.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Igen, Reziben volt a helybeliek közül elég soknak szőlője.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Cserszegen keszthelyieknek volt.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Kettőről.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Igen, Szent Vendel: az állatok védőszentje, október 20. Nagyasszony: augusztus 15. Anna nap.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Nem, csak egyet
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézzel vetettek, csak a nagyon gazdagoknak volt vetőgépjük.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Ritka.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gereblyés kaszacsapót használtak, és hajmókot is, de ennek a neve hajtovány volt.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem, a sarlót nem lehetett beletenni.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
6-10 keresztet szoktak rakni a föld, illetve a fogat nagyságától függően.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Kepe: keresztek összerakása. Meghatározatlan számú keresztből állt.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
140-150 cm körüli nagyságú volt.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Nem járt állandó csapat, csak kölcsönbe jártak egymáshoz.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával vagy petrence rudakon.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem volt hajdina termelése.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A II. világháború után.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kaszálás, forgatás, összepetrencézés ágylásba, boglába hordták.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával, bakszekéren, kosárban.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonófa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszegek
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen, különösen a gyümölcs- és az erdei fák levelét. A diófáét nem, mert azt megették az állatok.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a
c) Melyik évszakban?
n.a
2.16.
A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Csak akkor, ha az egyik állat gyenge volt.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: amit a marhák húztak. Kocsi: amit a lovak húztak.
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
3-4 m körüli hosszúságú volt.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csigával, kötéllel, lapickával.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Mint kosár olyan volt, csak a háta volt négyszögletes.
b) Használtak-e kettőt is?
n.a
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak akkor, ha elvásott a külső körme.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne, hijje!
b) terelik jobbra
Jobbra: Hajde!
c) és balra
Balra: Hijde! Csak a gyerekeknek használták a becce kifejezést.
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, ne…
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi, pi, pi…
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A nevét mondják.
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Nem volt kender és len termesztés.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A b) típusú ferde rokkához hasonlót.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem volt, de Cserszeg amúgy is elég szétszórt település volt.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
1940-50 körül, de inkább pincék voltak boronából. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Egy részét a falba rakták, a másikat a falon kívül.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Külön bejárata volt mindegyiknek, de csak a konyha és a kamra nyílt az udvarra, illetve a pitvarba.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Igen, ha igaz a Bolla Ferencéknél még mindig megvan.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Kb. 1921-25 körül.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1930 körül kezdtek kocka alakú házakat építeni.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyha padlószintjére.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Kiugró középrészes nem volt, de L alakú igen. A legelterjedtebb az egysoros pajta volt.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak fazékkiszedő villát.
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem, csak leszelve, illetve legyalulva.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Nem, csak leszelve, illetve legyalulva.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1950-60 körül.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A b) formájúhoz hasonlót.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen, két füle volt.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem volt hajdina termesztés.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem.
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonottat, kuglófot.
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Zsíron megpirítják a hagymát, majd ezen megpuhítják a paprikát és a paradicsomot, majd mikor megfőtt, belekeverik a főtt rizst.
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Már gyermekkorukban is ettek.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Aprósüteményeket, linzereket, mákos- és diós kalácsot, beiglit, kőtt rétest.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen.
b) Hány szélből készült?
Már nem emlékeznek, hogy hány szélből készült.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az idősebbek még most is derekas szoknyát viselnek.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Nem volt szokás, inkább egymás után rakták az ágyakat.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsang idején.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
A többi évaszakban.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
1910 körül a vasárnap.
b) 1930 körül:
1980 körül a szombat.
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindkét fél házánál.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A menyasszonyéknál volt az ebéd, a vőlegénynél a vacsora.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Kultúrotthonokban.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Most már nagyon kevesen tartják háznál inkább kultúrotthonokban.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül vőfények hívták meg a vendégeket.
b) 1930 körül:
1980 körül a szülők ill. az ifjú pár. (1,2,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Helybeli cigány zenészek voltak.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hangszerek: hegedű, kontra, cimbalom, bőgő.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A tangóharmonika csak a háború után 1940-45 körül terjedt el.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Igen, nagyon régen december 13-án.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A szövegére már nem emlékeztek, csak arra, hogy aszalt gyümölcsöt szoktak érte kapni.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nem emlékeznek, hogy lett volna regölés.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nem.
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Aszalt gyümölcsöt, süteményeket szoktak a gyerekek csizmájába tenni.
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Angyal, 2-3 pásztor, 1 Dado, Szűz anya, Szent József.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel, a barmok és az állatok védőszentje.
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Farkassal, radóval, manóval, ördöggel.
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem, csak pározni szoktak karácsonykor.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Sarlót, Sziklás hegyet.
