„Rábatótfalu” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2015. szeptember 6., 17:23-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1990. augusztus
Adatközlők:
(1.)	Majcán István, 1904. Szakonyfalu
(2.)	Ifj. Majcán István, 1928. Rábatótfalu
(3.)	Majcán Istvánné, 1930. Rábatótfalu
(4.)	Kónya Györgyné, 1923. Rábatótfalu
(5.)	Zsámpár Károly, 1925. Rábatótfalu
(6.)	Zsámpár Károlyné, 1926. Rábatótfalu
Gyűjtötte:	Fabók Adrienne
Wiki feldolgozás:	Tar Virág
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről nem tudnak semmit. (1,2,3,4,5,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A település régi családjai: Dravec, Domcsec, Német, Anderkó. (1,2,3,4,5,6) Ezeken kívül a 4. adatközlő még említetette a Korpics, Domján, Gáspár családokat.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem volt betelepülés. (1,2,3,4,5,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az I. világháború után Amerikába mentek ki. Ezen kívül más kitelepülést nem említettek. (1,2,3,4,5,6)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Szakonyfalu, Alsószölnök (itt svábok is éltek), Felsőszölnök, Orfalu, Kétvölgy, Apátistvánfalva ezek mind vend falvak, mint Rábatótfalu. (1,2,3,4,5,6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A vend falvak közé tartozik Rábatótfalu. (1,2,3,4,5,6)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Az Őrség falvaiból említették: Őriszentpéter, Bajánsenye, Ispáng, Szalafő, Kondorfa. (1,2,3,4) Körmend környéke horvátlakta terület. (5,6)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kétvölgy cserepeiről híres. (1,2,3,4,5,6) Magyarszombatfa kerámiájáról híres, Felsőszölnökön pedig favillát készítettek. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak arról, hogy az ittenieket valahogy csúfolták volna, vagy hogy ők a szomszéd falubelieket csúfolták volna. (1,2,3,4) A szakonyfalusiakat éhes szájúaknak csúfolták. Ezen kívül a magyarok az ittenieknek azt mondták: „Tót, seggeden a fót.” Az itteniek a magyaroknak pedig azt mondták: „Magyarok, ég a tarisznyátok.” (5,6)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Alsószölnökről, Felsőszölnökről, Magyarlakról, Csörötnekről házasodtak kis számban. (1,2,3,4,5,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szentgotthárd, Körmend, Zalaegerszeg. (1,2,3,4,5,6) Csáktornya, Vashidegkút. (4) Muraszombat. (5,6)

b) Piacra:

Innen nem szoktak piacra járni. (1,2,3,4,5,6)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Alsószölnök. (1,2,3,4,5,6)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár (szeptember 12.) (1,2,3,4,5,6), Máriazell (1,2,3,4), Márakép (4,5,6), Horvátzsidány (5,6).

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Szentgotthárdra jártak a kasza-, óra-, selyemgyárba férfiak, nők egyaránt. Mezőgazdasági idénymunkára kevesen jártak. A fiatal lányok közül néhányan Szentgotthárdra mentek cselédnek. (1,2,3,4,5,6)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Felsőszölnökről jártak ide aratni, kaszálni. (1,2,3,4,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

nem

b) vesszőkosarakat

nem

c) szalmafonatú edényeket

nem

d) szövőbordát

nem

e) favillát

nem

f) fagereblyét

nem

g) faboronát

nem

h) egyebet?

nem

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

nem

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Kétvölgyön készített cserepet használtak. (1,2,3,4,5,6)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótosok, köszörűsök. (1,2,3,4,5,6) Asszonyok, akik ingeket varrtak és adtak el. (1,2,3) Esernyőkészítők. (5,6)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótosok, köszörűsök, esernyőkészítők.

d) Mit árultak?

Az asszonyok inget.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Az ittenieknek nem volt szőlőjük, sem itt, sem más falu határában. (1,2,3,4,5,6)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető van a faluban. (1,2,3,4,5,6)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nem tudnak róla, hogy nagyobb számban előkerültek volna emberi csontok a közelben. (1,2,3,4,5,6)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szent Flórián napja (május 4.) és a templomszentelés ünnepe (augusztus 5.). (1,2,3,4,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Ló után kettőt is összekapcsoltak. (4,5,6) Egy faboronát használtak. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általános. Mindenki kézzel vetett a faluban. (1,2,3,4,5,6)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás és gereblyés kaszacsapót használtak. (1,2,3,4,5,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Ilyen kévekötőfát használtak. (1,2,3,4,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

22-t (1,2,3,4) 21-t (5,6) 10-12 keresztet raktak egy vonalba. (1,2,3,4) A termés mennyiségétől függött az egy vonalba rakott keresztek száma. (5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A keresztet nevezik kepének. (1,2,4,5,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2 m (1,2,3,4) 1,5 m (5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Egymást segítették az itteniek. (1,2,3,4,5,6) Az 1940-es évektől Csörötnekről hozták a gépet és a munkások is ottaniak voltak. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Villával hordták kazalba a szalmát. (1,2,3,4,5,6)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1950-es évektől. (1,2,3,4,5,6)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1940-es években már így vetették a burgonyát. (4) Az 1950-es évek elején. (5,6) Az 1950-es évek közepén. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet szétszórták, megforgatták, éjjelre petrencébe rakták, másnap szétterítették. (1,2,3,4,5,6)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával hordták a takarmányt az istállóba. (1,2,3,4,5,6)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

jaren

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg (gyarmak)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (gyarmak) (1,2,3,4,5,6)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Nagyon kevesen. (1,2,3,4)

c) Melyik évszakban?

Ősszel használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2,3,5,6)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Csak tartóláncot használtak. (1,2,3,4,5,6)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekéren terhet szállítottak. A kocsit parádéba, esküvő alkalmával használták. (1,2,3,4,5,6)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

5 m (1,2,3,5,6) 10 m (4) Csak a hosszúszekeret ismerik. (1,2,3,4,5,6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Lenkötelet használtak. (1,2,3,4,5,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használják a saroglyát. (1,2,3,4,5,6)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas formája (rajz).

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak kettőt is. (1,2,3,4,5,6)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem szokták patkoltatni a vonómarhát. (1,2,3,4,5,6)

2.23. A fejőedény régi neve?

dunyinyak (1,2,3) zséter (4,5,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne! (1,2,3,4,5,6)

b) terelik jobbra

jobbra: Haup ne!(1,2,3,5,6) jobbra: Hopp ne!(4)

c) és balra

balra: Csahik ne! (1,2,3,5,6) balra: Hik ne! (4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coci ne! (1,2,3,5,6) Putyi ne! (4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi. (1,2,3,4,5,6)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A nevén szólították. (1,2,3,4,5,6)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt használtak. (1,2,3,4,5,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvőrokkát használtak. (1,2,3,4,5,6)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Igen.

a) Hogy hívták ezeket?

Császár-tanya. (1,2,3,4,5,6) Hétház. (4,5,6)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Boronaházról nem tudnak. Véleményük szerint tömésház (vertfalu ház) még ma is lehet a faluban. (1,2,3,4,5,6)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A szabadkéményes házakban a kéményt így helyezték el (rajz). (1,2,3,4,5,6)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Egy bejárata volt a háznak. Az ajtó az udvarra nyílt. (1,2,3,4,5,6)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A földfalu házakban keresztmestergerenda volt. (1,2,3,4,5,6)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az I. világháború után már általános volt a rakott sparheltek használata. (1,2,3,4,5,6)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején. (1,2,3,4,5,6)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak ilyen házról. (1,2,3,4,5,6)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Kb. 50-70 cm magas volt. (1,2,3,5,6) Kb. 1 m magas volt. (4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

L alaprajzú pajta van a faluban. (1,2,3,4,5,6)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Ronggyal fogták meg az edényt. (1,2,3,4,5,6)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem savanyították a tarlórépát. (1,2,3) A legtöbben nem savanyították a tarlórépát. (4) Savanyítják még most is. (5,6)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát csak reszelve savanyítják. (1,2,3,4,5,6)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1960-as években szűnt meg. (1,2,3,4,5,6)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Egyéb formájú kenyértartót használtak (1,2,3,4,5,6)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Ilyen vajköpülőt használtak. (1,2,3,4,5,6)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A hajdinát Alsószölnökre vitték őrölni a malomba. (1,2,3,4,5,6)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Készítettek gánicát a hajdinából. Vízben megfőzték, zsírban kiszaggatták. (1,2,3,4,5,6)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott hosszúkás, fonott kerek, perec, kifli alakú töltetlen kalácsot sütöttek. (1,2,3,4,5,6)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

1945 után készítenek gyakrabban lecsót. (1,2,3,5,6) Már a II. világháború előtt is készítettek lecsót. (4) A paprika több benne, a paradicsom, hagyma kevesebb. (1,2,3,4,5,6)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

1945 óta rendszeresen fogyasztanak paprikát, paradicsomot nyersen. (1,2,3,5,6) Mióta emlékszik. (4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós, mákos, almás tésztát sütöttek. (1,2,3,4,5,6)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Nem hordtak ilyet. (1,2,3) A nagymama mondta, hogy ilyet hordtak. 84) Az anyós mondta. (5,6)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A II. világháború után már egyberuhában jártak. (1,2,3) Az 1950-es években még néhány asszony szoknyában és blúzban járt. (4,5,6)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A faluban az asszonyok nem szőttek. (1,2,3,4,5,6)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az 1930-as években már nem volt kötelező a fejkendő viselete. (1,2,3,4,5,6)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az 1970-es évekig volt szokásban. (1,2,3,4,5,6)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangkor tartották a lakodalmakat. (1,2,3,4,5,6)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3,4,5,6)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lányos háznál tartották a lakodalmat. (1,2,3,4,5,6)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

n.a.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

n.a.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Ma háznál már nem tartják a lakodalmat. Szentgotthárdra mennek étterembe vagy vendéglőbe. A tyúkot és a süteményt otthonról viszik. (1,2,3,4,5,6)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vendéghívók járták a falut, egy nappal a lakodalom előtt hívták a vendégeket. (1,2,3,4,5,6)

b) 1930 körül:

Postán küldik el a meghívót. (1,2,3,4,5,6)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3,4,5,6)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Szalafőről, Szentgotthárdról, Zsidáról hívtak cigányzenekart, amely hegedűsből, bőgősből, cimbalmosból állt.

b) Milyen hangszereken játszottak?

hegedű, bőgő, cimbalom

c) Hány főből állott a zenekar?

3

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A harmónikás egyedül volt. (1,2,3,4,5,6)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt lucázás.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A gyerekek fát vittek magukkal, letérdeltek, imádkoztak, mondókát mondtak. Utána aprópénzt kaptak.Töredékek a mondókából: „Luca, Luca kitty-kotty ... A lányoknak akkora csöcse legyen, mint a bugyiga. (demizsonféle) ... Szalonnájuk akkora legyen, mint a mestergerenda.” (1,2,3,4,5,6)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem szoktak regölni. (1,2,3,4,5,6)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A II. világháború előtt volt néhány. (1,2,3,4,5,6) Most kb. 8. (1,2,3) Kb. 20-30 van most. (4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Ilyenfajta díszítést nem ismernek. (1,2,3,4,5,6)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem szoktak semmilyen tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Igen

a) Melyik napon,

Nagyszombatkor szoktak még ma is tüzet gyújtani a szabadban. (1,2,3,4,5,6)

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

Ma is él.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Álarcot tettek, lánc volt a derekukon. (1,2,3,5,6) Ködmönben voltak. (4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes szereplői: a betlehemvivő, pásztorok, királyok. (1,2,3,4,5,6)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem tudnak arról, hogy lett volna az állatoknak védőszentje. (1,2,3,4,5,6)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Krampusszal, farkassal ijesztgették a gyerekeket. (1,2,3,4,5,6)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálás nem volt a faluban. (1,2,3,4,5,6)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem tudnak ilyenről. (1,2,3,4,5,6)

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|
+|1990. augusztus
 |-
 |'''Adatközlők:'''
+|-
 |(1.)
+|Majcán István, 1904. Szakonyfalu
 |-
-|
 |(2.)
+|Ifj. Majcán István, 1928. Rábatótfalu
+|-
+|(3.)
+|Majcán Istvánné, 1930. Rábatótfalu
+|-
+|(4.)
+|Kónya Györgyné, 1923. Rábatótfalu
+|-
+|(5.)
+|Zsámpár Károly, 1925. Rábatótfalu
+|-
+|(6.)
+|Zsámpár Károlyné, 1926. Rábatótfalu
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
-|
+|Fabók Adrienne
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
-|
+|Tar Virág
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
@@ 43. sor: / 57. sor: @@
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
-Szakonyfalva, Alsószölnök (itt svábok is éltek), Felsőszölnök, Orfalu, Kétvölgy, Apátistvánfalva ezek mind vend falvak, mint Rábatótfalu. (1,2,3,4,5,6)
+Szakonyfalu, Alsószölnök (itt svábok is éltek), Felsőszölnök, Orfalu, Kétvölgy, Apátistvánfalva ezek mind vend falvak, mint Rábatótfalu. (1,2,3,4,5,6)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
@@ 66. sor: / 80. sor: @@
 ====a) Vásárra: ====
+Szentgotthárd, Körmend, Zalaegerszeg. (1,2,3,4,5,6)
+Csáktornya, Vashidegkút. (4)
+Muraszombat. (5,6)
 ====b) Piacra: ====
+Innen nem szoktak piacra járni. (1,2,3,4,5,6)
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Alsószölnök. (1,2,3,4,5,6)
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Vasvár (szeptember 12.) (1,2,3,4,5,6), Máriazell (1,2,3,4), Márakép (4,5,6), Horvátzsidány (5,6).
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Szentgotthárdra jártak a kasza-, óra-, selyemgyárba férfiak, nők egyaránt. Mezőgazdasági idénymunkára kevesen jártak. A fiatal lányok közül néhányan Szentgotthárdra mentek cselédnek. (1,2,3,4,5,6)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Felsőszölnökről jártak ide aratni, kaszálni. (1,2,3,4,5,6)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
 ====a) kocsikasokat====
+nem
 ====b) vesszőkosarakat====
+nem
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+nem
 ====d) szövőbordát ====
+nem
 ====e) favillát====
+nem
 ====f) fagereblyét====
+nem
 ====g) faboronát ====
+nem
 ====h) egyebet?====
+nem
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+nem
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+Kétvölgyön készített cserepet használtak. (1,2,3,4,5,6)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Drótosok, köszörűsök. (1,2,3,4,5,6)
+Asszonyok, akik ingeket varrtak és adtak el. (1,2,3)
+Esernyőkészítők. (5,6)
 ====b) Honnan jöttek? ====
+n.a.
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+Drótosok, köszörűsök, esernyőkészítők.
 ====d) Mit árultak? ====
+Az asszonyok inget.
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Az ittenieknek nem volt szőlőjük, sem itt, sem más falu határában. (1,2,3,4,5,6)
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+n.a.
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+Egy temető van a faluban. (1,2,3,4,5,6)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+Nem tudnak róla, hogy nagyobb számban előkerültek volna emberi csontok a közelben. (1,2,3,4,5,6)
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Szent Flórián napja (május 4.) és a templomszentelés ünnepe (augusztus 5.). (1,2,3,4,5,6)
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+Ló után kettőt is összekapcsoltak. (4,5,6)
+Egy faboronát használtak. (1,2,3)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+Általános. Mindenki kézzel vetett a faluban. (1,2,3,4,5,6)
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+Nincs.
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
+Villás és gereblyés kaszacsapót használtak. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Ilyen kévekötőfát használtak. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+-t (1,2,3,4)
+-t (5,6)
+-12 keresztet raktak egy vonalba. (1,2,3,4) A termés mennyiségétől függött az egy vonalba rakott keresztek száma. (5,6)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+A keresztet nevezik kepének. (1,2,4,5,6)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+m (1,2,3,4)
+,5 m (5,6)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+Egymást segítették az itteniek. (1,2,3,4,5,6)
+Az 1940-es évektől Csörötnekről hozták a gépet és a munkások is ottaniak voltak. (1,2,3,4)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+Villával hordták kazalba a szalmát. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+Az 1950-es évektől. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+Az 1940-es években már így vetették a burgonyát. (4)
+Az 1950-es évek elején. (5,6)
+Az 1950-es évek közepén. (1,2,3)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+A rendet szétszórták, megforgatták, éjjelre petrencébe rakták, másnap szétterítették. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Villával hordták a takarmányt az istállóba. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+jaren
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+igaszeg (gyarmak)
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+igaszeg (gyarmak) (1,2,3,4,5,6)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Igen.
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+Nagyon kevesen. (1,2,3,4)
 ====c) Melyik évszakban?====
+Ősszel használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2,3,5,6)
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Csak tartóláncot használtak. (1,2,3,4,5,6)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+n.a.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+A szekéren terhet szállítottak. A kocsit parádéba, esküvő alkalmával használták. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+m (1,2,3,5,6)
+m (4)
+Csak a hosszúszekeret ismerik. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+Lenkötelet használtak. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Nem használják a saroglyát. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+A szekérkas formája (rajz).
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+Használtak kettőt is. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Nem szokták patkoltatni a vonómarhát. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+dunyinyak (1,2,3)
+zséter (4,5,6)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Ne! (1,2,3,4,5,6)
 ====b) terelik jobbra ====
+jobbra: Haup ne!(1,2,3,5,6)
-====c) és balra====
+jobbra: Hopp ne!(4)
+====c) és balra====
+balra: Csahik ne! (1,2,3,5,6)
+balra: Hik ne! (4)
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Coci ne! (1,2,3,5,6)
+Putyi ne! (4)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pi, pi. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+A nevén szólították. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Tilótípusú törőt használtak. (1,2,3,4,5,6)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Fekvőrokkát használtak. (1,2,3,4,5,6)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Igen.
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+Császár-tanya. (1,2,3,4,5,6)
+Hétház. (4,5,6)
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+n.a.
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Boronaházról nem tudnak. Véleményük szerint tömésház (vertfalu ház) még ma is lehet a faluban. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A szabadkéményes házakban a kéményt így helyezték el (rajz). (1,2,3,4,5,6)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Egy bejárata volt a háznak. Az ajtó az udvarra nyílt. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+A földfalu házakban keresztmestergerenda volt. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Az I. világháború után már általános volt a rakott sparheltek használata. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején. (1,2,3,4,5,6)
+===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
-===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem tudnak ilyen házról. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+Kb. 50-70 cm magas volt. (1,2,3,5,6)
+Kb. 1 m magas volt. (4)
+===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
-===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+L alaprajzú pajta van a faluban. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Ronggyal fogták meg az edényt. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Nem savanyították a tarlórépát. (1,2,3)
+A legtöbben nem savanyították a tarlórépát. (4)
+Savanyítják még most is. (5,6)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+A káposztát csak reszelve savanyítják. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 1960-as években szűnt meg. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Egyéb formájú kenyértartót használtak (1,2,3,4,5,6)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Ilyen vajköpülőt használtak. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+A hajdinát Alsószölnökre vitték őrölni a malomba. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Készítettek gánicát a hajdinából. Vízben megfőzték, zsírban kiszaggatták. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott hosszúkás, fonott kerek, perec, kifli alakú töltetlen kalácsot sütöttek. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+után készítenek gyakrabban lecsót. (1,2,3,5,6) Már a II. világháború előtt is készítettek lecsót. (4) A paprika több benne, a paradicsom, hagyma kevesebb. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+óta rendszeresen fogyasztanak paprikát, paradicsomot nyersen. (1,2,3,5,6)
+Mióta emlékszik. (4)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Diós, mákos, almás tésztát sütöttek. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Nem hordtak ilyet. (1,2,3)
+A nagymama mondta, hogy ilyet hordtak. 84)
+Az anyós mondta. (5,6)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n.a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+A II. világháború után már egyberuhában jártak. (1,2,3)
+Az 1950-es években még néhány asszony szoknyában és blúzban járt. (4,5,6)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+A faluban az asszonyok nem szőttek. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Az 1930-as években már nem volt kötelező a fejkendő viselete. (1,2,3,4,5,6)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Az 1970-es évekig volt szokásban. (1,2,3,4,5,6)
 ==4. Család, közösség, világkép==
@@ 349. sor: / 390. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Farsangkor tartották a lakodalmakat. (1,2,3,4,5,6)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+n.a.
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap
 ====b) 1930 körül: ====
+szombat (1,2,3,4,5,6)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A lányos háznál tartották a lakodalmat. (1,2,3,4,5,6)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+n.a.
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+n.a.
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+Ma háznál már nem tartják a lakodalmat. Szentgotthárdra mennek étterembe vagy vendéglőbe. A tyúkot és a süteményt otthonról viszik. (1,2,3,4,5,6)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Vendéghívók járták a falut, egy nappal a lakodalom előtt hívták a vendégeket. (1,2,3,4,5,6)
 ====b) 1930 körül: ====
+Postán küldik el a meghívót. (1,2,3,4,5,6)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3,4,5,6)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Szalafőről, Szentgotthárdról, Zsidáról hívtak cigányzenekart, amely hegedűsből, bőgősből, cimbalmosból állt.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+hegedű, bőgő, cimbalom
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+A harmónikás egyedül volt. (1,2,3,4,5,6)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Volt lucázás.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+A gyerekek fát vittek magukkal, letérdeltek, imádkoztak, mondókát mondtak. Utána aprópénzt kaptak.Töredékek a mondókából:
+„Luca, Luca kitty-kotty
+...
+A lányoknak akkora csöcse legyen, mint a bugyiga. (demizsonféle)
+...
+Szalonnájuk akkora legyen, mint a mestergerenda.” (1,2,3,4,5,6)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Nem szoktak regölni. (1,2,3,4,5,6)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+n.a.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+A II. világháború előtt volt néhány. (1,2,3,4,5,6)
+Most kb. 8. (1,2,3)
+Kb. 20-30 van most. (4)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Ilyenfajta díszítést nem ismernek. (1,2,3,4,5,6)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem szoktak semmilyen tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni.
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Igen
 =====a) Melyik napon, =====
+Nagyszombatkor szoktak még ma is tüzet gyújtani a szabadban. (1,2,3,4,5,6)
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+Ma is él.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Álarcot tettek, lánc volt a derekukon. (1,2,3,5,6)
+Ködmönben voltak. (4)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+A betlehemes szereplői: a betlehemvivő, pásztorok, királyok. (1,2,3,4,5,6)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Nem tudnak arról, hogy lett volna az állatoknak védőszentje. (1,2,3,4,5,6)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Krampusszal, farkassal ijesztgették a gyerekeket. (1,2,3,4,5,6)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Diódobálás nem volt a faluban. (1,2,3,4,5,6)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Nem tudnak ilyenről. (1,2,3,4,5,6)
+[[Kategória:Szakonyfalu]]
-[[Kategória:Szakonyfalva]]
 [[Kategória:Alsószölnök]]
 [[Kategória:Felsőszölnök]]
@@ 490. sor: / 546. sor: @@
 [[Kategória:Magyarszombatfa]]
 [[Kategória:Csörötnek]]
-[[Kategória:]]
+[[Kategória:Magyarlak]]
-[[Kategória:]]
+[[Kategória:Szentgotthárd]]
-[[Kategória:]]
+[[Kategória:Zalaegerszeg]]
-[[Kategória:]]
+[[Kategória:Csáktornya]]
+[[Kategória:Vashidegkút]]
+[[Kategória:Muraszombat]]
+[[Kategória:Vasvár]]
+[[Kategória:Máriazell]]
+[[Kategória:Márakép]]
+[[Kategória:Horvátzsidány]]
+[[Kategória:Zsida]]
+[[Kategória:Rábatótfalusi zenészek]]
+[[Kategória:Helybéli zenészek]]