„Szarvaskend” változatai közötti eltérés

A lap 2014. március 24., 22:42-kori változata (lapforrás) Tihanyi Anna (vitalap | szerkesztései) (→‎4.11. X-el díszített tejesfazék) ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 14:11-kori változata (lapforrás) Nagy Károly Zsolt (vitalap | szerkesztései)
(egy szerkesztő 2 közbeeső változata nincs mutatva)
468. sor:		468. sor:
	Nem szoktak égő tárgyakat a levegőbe dobálni,		Nem szoktak égő tárgyakat a levegőbe dobálni,
	=====a) Melyik napon, =====		=====a) Melyik napon, =====
		+	n.a.
	=====b) miért, =====		=====b) miért, =====
		+	n.a.
	=====c) kik végezték? =====		=====c) kik végezték? =====
		+	n.a.
	=====d) Meddig élt ez a szokás?=====		=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
−		+	n.a.
	====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====		====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
	sem tüzet gyújtani valamilyen ünnepi alkalomkor. (1,2,3,4)		sem tüzet gyújtani valamilyen ünnepi alkalomkor. (1,2,3,4)
	=====a) Melyik napon, =====		=====a) Melyik napon, =====
		+	n.a.
	=====b) miért, =====		=====b) miért, =====
		+	n.a.
	=====c) kik végezték? =====		=====c) kik végezték? =====
		+	n.a.
	=====d) Meddig élt ez a szokás?=====		=====d) Meddig élt ez a szokás?=====
		+	n.a.
	===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===		===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
496. sor:		503. sor:
	Diódobálásról nem tudnak. (1,2,3,4)		Diódobálásról nem tudnak. (1,2,3,4)
	====b) Mikor, hol, miért? ====		====b) Mikor, hol, miért? ====
−		+	n.a.
	====c) Írjuk le tömören a szokást?====		====c) Írjuk le tömören a szokást?====
−		+	n.a.
	===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===		===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
528. sor:		535. sor:
	[[Kategória:Vasvár]]		[[Kategória:Vasvár]]
	[[Kategória:Zalaegerszeg]]		[[Kategória:Zalaegerszeg]]
		+	[[Kategória:Körmendi zenészek]]

---

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 14:11-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1988. augusztus
Adatközlők:	(1.) Nagy Ferencné Tóth Erzsébet, 1908. evangélikus, Szarvaskend, Fő út 46.
	(2.) Hajba Sándor, 1911. evangélikus, Szarvaskend, Fő út 30. (3.) Kozics Pálné Tóth Rozália, 1907. evangélikus, Szarvaskend, Iskola u. 12. (4.) Kovács László, 1917. evangélikus, Szarvaskend, Fő u. 39.
Gyűjtötte:	Kerülő Tünde
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szarvaskend
weboldal:	http://www.szarvaskend.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről, eredetéről semmit nem tudnak. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Sibrik, Tóth, Kovács, Nagy, Budai. (2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nem költöztek be nagyobb számmal. Újabban nősüléssel igen, de régebben a faluból házasodtak. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Régen a faluból nagyobb számmal nem költöztek el. A TSZ megalakulása óta tanulni, dolgozni eljárnak. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tudnak magukhoz hasonló más falvat. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Szarvaskend a Hegy-hát vidékhez tartozik. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Az őrségi falvak közé sorolják Szaknyért, Kisrákost, Nagyrákost, Őriszentpétert, Szentjakabot, Őrimagyarosdot, Sződcét. (1,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községnek említik Vasvárt, ami búcsújáróhely volt. (1,2,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A környező községek közötti csúfolódó mondásokról nem tudnak. Az evangélikusok és a katolikusok közötti gyűlölködést említették (Szarvaskend evangélikus, Döbörhegy katolikus). (1,2,3,4) Körmenden az evangélikus adatközlő apjának mondta egy katolikus: „Ti templomotok olyan, mint a disznóol”. (1)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen kevesen házasodtak más faluból. Az evangélikus nem nagyon akart katolikussal keveredni. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Régebben Körmendre, Vasvárra és Zalaegerszegre jártak.

b) Piacra:

Körmendre jártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A környező falvak búcsúira mentek el (Hegyháthadász augusztus 7., Nagymizdó július utolsó vasárnapja, Halastó május első vasárnapja, Nádasd május első vasárnapja, Döbörhegy július első vasárnapja, Döröske július utolsó fele (Szent Jakab búcsú).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár (Mária nevenapja), Csatár (Nagyasszony). (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Cselédeskedni Körmendre, a Sibrikekhez és a Tóth urasághoz jártak. Summásnak Zalaegerszegre, Bicskébe és Hollós, Szecsőd felé jártak. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Cselédnek és mezőgazdasági munkákra jöttek Szarvaskendre, de nem nagy számban. A Sibrik és a Tóth uraság fogadott fel cselédeket és aratómunkásokat. Ez utóbbiak Gersekarádról és Sályról jöttek. (2,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

b) vesszőkosarakat

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

c) szalmafonatú edényeket

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

d) szövőbordát

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

e) favillát

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

f) fagereblyét

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

g) faboronát

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

h) egyebet?

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A Körmenden vásárolt cserépedényeket az Őrségben (Gödörházán, Magyarszombatfán) készítették. (1,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluba vándorárusként meszesek (Zalaegerszegről), edényfoltozó cigányok (Körmendről), paprikások, drótostótok, vásznasok és sonkolyosok jártak. (Ezeket nem tudják, hogy honnan jöttek.) (1,2,4)

b) Honnan jöttek?

Zalaegerszegről, Körmendről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Meszesek, edényfoltozó cigányok, paprikások, drótostótok, vásznasok, sonkolyosok.

d) Mit árultak?

Meszet, paprikát, vásznat.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Halastón voltak a Kovácsoknak és a Szabóknak szőlőbirtokaik.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A szarvaskendi szőlőhegyen csak az ideszármazott családoknak voltak szőlőik (hallósiaknak, szecsődieknek). (1,2,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A régi és az új temető egy helyen van. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak nem voltak fogadott ünnepei. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak a két világháború között leveles boronát, de nem általánosan. (1,2,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel vetették a gabonát a két világháború között.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés ritka volt (2-3 vetőgép lehetett a faluban). (1,2,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mind a háromféle kaszát használták a faluban, de a legtöbben a villáskaszát a). (1,2,4) Mióta él, azóta emlékszik rá. (2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak a faluban olyan kévekötőfát, aminek a végébe a sarlót is bele lehet dugni. (1,2,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

A búzából, rozsból, zabból 21 kévét raktak egy keresztbe. Az időjárástól függően 5-6, de akár 10 keresztet is rakhattak egy kepébe. A legfelső keresztet papnak hívták. (1,2,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú keresztet jelent. A kepében lehetett 15-16 mázsa gabona. (1,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 155 cm felett volt. De lehet akár 2 méteres is. (1,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőgép tulajdonos fogadta fel és állította össze a csapatot. Ugyanaz a húsz ember járta végig a falut. (2,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. Ez egy 4-5 méter hosszú rúd volt. (1,2,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1940-es évekbe szűnt meg teljesen a hajdina termesztés. (1,2,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1930-as évekbe kezdődött és 1956 után lett általános a burgonya eke után való vetése. (1,2,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A füvet rendre lekaszálják, elterítik, száradás után átforgatják a másik oldalra, bagla helyre gyűjtik gereblyével (ez kb. 4-5 m2), s végül baglázzák. A bagla 1-1,5 m magas, kb. 1 mázsa. Nedves időben kisebbek a baglák. (1,2,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt vonyogóval (egyenes, a végén kampó) és köcölében (másfélszer, másfél méteres vászon ruha) hordták az állatok elé. (1,2,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga fölső fa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A fák lehullott lombjait a marhák, disznók alá szalma helyett használták ősszel. Ez volt a csarit. (1,2,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

ősszel

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál használtak a szügyre erősített tartóláncot.

b) Melyik mód régibb, újabb?

Ez régebbi, mint a nyakló. (2,4)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret állandó gazdasági munkakor használták, ló és tehén is húzhatta. A kocsi parádéra volt, s ló húzta. (1,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító nyújtott hosszú szekér, 4 méter 20-30 cm volt. Itt a faluban vendégoldalt nem használtak. (1,2,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. Más eszköz nem volt. (1,2,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája erősen ívelt, a lovasszekéré általában egyenes volt (suber). (1,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Használtak vesszőből készült kocsikast.

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt is. (1,2,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak a puha körmű marhát patkolták, amúgy soha. (1,2)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne, nejde, hoknejde!

b) terelik jobbra

Hik!

c) és balra

Hak!

A becce a kisborjú neve. (1,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Hüccste, poci ne, ne! (1,2,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi pi, ne, ne, ne. (1,2,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Név + gyere ide. (1,2,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez kendervágót, a lenhez tilót és lentörő sulykot használtak. (1,2,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő és ferde rokkát használtak. (A ferde rokka a gyapjúfonó rokka volt.) (1,2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Elkülönülő házcsoport volt a Korpamajor, a Szegekutalja és a Tótmajor. A mai Kút utcának Karics volt a neve.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu eredetileg itt helyezkedett el, később telepedett feljebb. (1,2,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó boronából készült lakóház Takács Istvánéé volt, amit 20-30 éve bonthattak le. (1,2)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A szabadkémény megszűntetése után a kéményt a fal mellé építették át. Az 1950-es évektől építenek kizárólag zárt kéményeket. (1,2,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házakon minden helyiség a pitarba nyílt. Az egyik helyiségből a másikba nem lehetett átmenni, de esetleg a kamra nyílhatott a szobába. (1,2,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A faluban nem keresztmestergerendás ház. A régi pincékben ma is lehet látni. A keresztmestergerenda előfordult a földfalú házaknál is. (1,2,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A falba rakott sparhelt az 1930-as években lett általános. Alkalmazásának kezdete 1899 előttre tehető. (1,2,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1950-es évektől kezdve építenek kockaházakat. Egysoros házakat az 1970-es évektől már egyáltalán nem építenek. (1,2)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Konyhából fűtött kályhára emlékeznek, kemencére nem. (1,2,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét normál magasságú padkára építették. (1,2,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Torkos pajta és L alaprajzú pajta volt a faluban. (1,2,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazékkiszedő villa egyik ágát beleakasztották a fazék fülébe, és így húzták ki az edényeket. Másik módszer: a két ága közé fogták a fazekat. Ennek a neve hökkő volt. (2,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Tarlórépát egészben nem savanyítottak, csak gyalulva. (1,2,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát egészben nem savanyítottak, csak gyalulva. (1,2,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1960-as évek elején szűnt meg a kenyér házi sütése. (2,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Általában a vesszőíves formájú kenyértartót használták a faluban, de említettek más formájút is. (1,2,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak a faluban füllel ellátott dongás vajköpülőt (1,2,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A faluban használt kölestörők ütője: forgórészeknél keskenyített és egyéb típusú (elmondás alapján). (2,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinagánicát készítettek liszttel sűrítve, és ezt kiszaggatva fogyasztották (pirítják, utána forró vizet ráöntenek, az összegombócosodott masszát addig keverték, míg széjjel nem ment). Vöröshagymás zsírral ették. (1,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Karácsonyra leginkább fonottkalácsot, köralakú és kifliszerű kalácsot sütöttek. Lakodalomra és keresztelőre kuglófot készítettek. (1,2,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Kb. 20-30 év óta készítenek gyakrabban lecsót. Tarhonyát, rizst tesznek bele, a tetejére tejfölt öntenek. (1,2,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

30 éve fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (2,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A „karácsonyi asztalra” töltött (mákos, diós), fonottkalácsot és kuglófot tettek. (1,2,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Régen a férfiak viseltek ünnepre vászonból készült gatyát.

b) Hány szélből készült?

Egy-egy szára 2 szélből lehetett. (1,2,4)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1920-as évekig hordták az asszonyok a viseletet. (1,2)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok nem szőttek a faluban, csak fontak. A faluban két helyen volt szövőszék, ezen a takácsok szőttek. (1,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A 40-es évekig volt kötelező az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A 60-as évekig szokásban volt a két ágy párhuzamos helyezése a lakószobában. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Sok lakodalmat tartottak télen (farsang idején), ősszel és tavasszal (májusban).

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Az adventben és a böjti időszak alatt nem tartottak esküvőt. A nyári munkák idején kevesen házasodtak. (1,2,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 körül az esküvő tartásának hagyományos napja a vasárnap volt.

b) 1930 körül:

1960 óta szombaton tartják. (1,2,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat mindkét félnél megtartották.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A menyasszonyos háznál volt a főétkezés is, de kisebb étkezést a vőlegénynél is tartottak.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Ha a vőlegény vitte el a menyasszonyt, akkor a menyasszonyos háznál kezdődött, majd együtt mentek át a vőlegényes házhoz vasárnap este vagy hétfő reggel. (1,4)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalom általában étteremben zajlik Körmenden. (1,2,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül két vőfény hívta meg a vendégeket a lakodalomba.

b) 1930 körül:

Később vendéghívogató járt, aki minden meghívottól pántlikát kapott. Ma a jegyespár személyesen hívja meg a vendégeket, vagy meghívót küld. A meghívás egyszer egy-két héttel az esküvő előtt történik. (1,2,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem hallottak szándékolt tányértörésről a lakodalom során. (1,2,3)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A cigányzenészeket Körmendről hívatták.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedűn, sípon, cimbalmon, bőgőn és citerán játszottak. Ha nem volt cigányzenész, akkor harmonikást fogadtak. (1,4)

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenekar 4-5 főből állt.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án jártak lucázni.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A fiúgyerekek csinálták ezt, mert a lányok nem mehettek. Ha észrevették, lepisiltették vele a seprűt. Minden háznál megkérdezték: „Szabad-e lucázni?” Ahol beengedték őket, nekiláttak a lucázásnak. Minden gyerek vitt magával egy csutak szalmát és erre letérdepelt. Sok minden jót kívántak a háziaknak:

„Luca, Luca kity-koty, kity-koty

Tojjanak a lúdjok, tikjok

Annyi tojásuk legyen, mint az utcán a kavics

Annyi csirkéjük legyen, mint az égen a csillag

Annyi pénzük legyen, mint a pelyvakutyában a pelva

Olyan vastag szalonnája legyen a disznónak, mint a mestergerenda

Annyi tejük legyen, mint a patakban a víz.

Maguk lányának akkora csöcse legyen, mint az aratóbugyigó.”

Elköszönéskor pedig azt mondták:

„Ha nem adnak pálinkát, levágom a gerendát.”

A szalmát otthagyták, a gazdaasszony pedig ezt tette a tyúkok alá, hogy jó tojók legyenek. A lucázóknak egy kis pénzt, aszalt gyümölcsöt adtak. (1,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

A faluban nem jártak regölni. (1,2,3,4)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Régen elég sok öreglegény volt a faluban. Kb. 10-15 fő lehetett. (1,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem emlékeznek az X-el díszített tejesfazékra. (1,2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem szoktak égő tárgyakat a levegőbe dobálni,

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

sem tüzet gyújtani valamilyen ünnepi alkalomkor. (1,2,3,4)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A Mikulás rongyokba öltözött fel, fejér rossz fekete sapkát tett. Láncot kötött a derekára, és amerre ment, zörgött. Mondták, hogy jön a Mikulás. Ijesztgette a gyermekeket és ajándékokat vitt nekik. (1,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Régebben nem volt a faluban betlehemezés, újabban a körmendi cigányok jártak. A betlehemes játék szereplői közül a pásztorokra emlékeznek. (1,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem tartottak senkit az állatok védőszentjének. „Minálunk nincsenek semmiféle szentek.” (1) (Evangélikusok.) (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket rendőrrel, cigánnyal, kéményseprővel és fekete emberrel ijesztgették. (1,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálásról nem tudnak. (1,2,3,4)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem tudnak arról, hogy a régiek láttak valamit a Holdban. (1,2,4)