„Szatta” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 14:11-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1988. augusztus
Adatközlők:	(1.) Gaál Józsefné, 1906. Szatta, Fő u. 32.
	(2.) Batha Károlyné, 1920. Szatta, Fő u. 29. (3.) László Gyula, 1909. Szatta, Fő u. 46. (4.) László Gyuláné, 1921. Szatta, Fő u. 46. (5.) Jánoskó Zoltán, 1910. Szatta, Fő u. 5.
Gyűjtötte:	Horváth Gyula
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szatta
weboldal:	http://www.szatta.hu/pages/telepules.aspx

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Arról hallottak, hogy valamikor az 1800-as évek elején költöztek erre a helyre a falu keleti felén húzódó erdő területéről. Ezt a területet ma is Pusztaszattának nevezik, korábban így hívták a falut. 1945 előtt a falu több, mint háromszáz lelket számlált, ma mintegy kilencvenen élnek itt. (1,3,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Batha, Bonc, Bokányi, Csóbor, László, Molnár, Orbán. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluban a II. világháború idején több menekült élt, de nem telepedtek le. 1945 után néhány család érkezett. A faluban két ingatlannak budapesti tulajdonosa van, az épületek az 1900-as évek előtt épültek. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból egy család költözött el Amerikába a II. világháború előtt. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Szaknyér és Ispánk hasonlítható a faluhoz, a környező települések közül a többi mind nagyobb és gazdagabb. (1,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu az Őrséghez tartozik. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A Göcsejről tudnak, de falvakat nem tudtak fölsorolni. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A közelben egy híres község nincs, távolabbiakat pedig nem tudtak megnevezni. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut puszta Szattának csúfolták, mert az I.1. kérdésben leírt területről települtek a jelenlegi helyre (Pusztaszatt volt a falu neve). (3) A pankasziakat és kerkafalvaiakat büszkéknek csúfolták az itteniek, mert nem nagyon érintkeztek a szattaiakkal. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szórványosan házasodtak más falvakból. Szaknyér, Kerkafalva, Pankasz, Hegyhátszentjakab, Nagyrákos és Csöde nevét említették. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Őriszentpéteren februárban, májusban és augusztusban, Zalaegerszegen minden hónap 2. keddjén volt vásár. Ezeken kívül eljártak Nagyrákosra (február 10.), Körmendre és Zalalövőre is.

b) Piacra:

Nem szoktak piacra járni.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Augusztus 14-én volt a búcsú a faluban. Eljártak Nagyrákosra július első vasárnapján, Szaknyérre május első vasárnapján, Kerkafalvára augusztus 7-én, Őriszentpéterre, Bajánsenyére, Pankaszra.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár szeptember 12-én néhányan (3). (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Bicske, Kőszegpaty és Szombathely környéki uradalmakba jártak tavasztól-őszig aratási, répaszedési és mindennapi gazdasági munkákra. Hat hónapra szegődtek. A környező erdőkre is eljártak fát vágni. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Télen járt mintegy 20 ember fát vágni a falut övező erdőkbe. Állítólag Halastóról jöttek. (3,4) A két háború között 6-7 évig szinte az egész dunántúli térségből érkeztek favágók az uradalmi erdőbe. Legtöbben Baranyából jöttek. (5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A helybeliek eladásra nem készítettek használati eszközöket, de amit csak tudtak maguknak megcsináltak.

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Nem.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Az előfordult az 5-ös adatközlővel, hogy Zalalövőről érkezett vándorárus cigányok vásároltak tőle szerszámnyeleket.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Amit nem tudtak elkészíteni, azt általában vásárokon és üzletekben szerezték be. (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Veleméren, Gödörházán és Magyarszombatfán készített edényeket használtak. A faluba érkező árusoktól vették, de előfordult, hogy vásáron szerezték be ezeket. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Tót üvegesek, zalai teknyősök és Körmend környéki köszörűsök jártak a faluban. Az 5-ös adatközlő szerint, az üvegesek Muraszombat környékéről jöttek és vendek voltak. A II. világháború után fokozatosan elmaradoztak. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Zalából, Körmend környékéről, Muraszombatról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Tót üvegesek, teknyősök, köszörűsök.

d) Mit árultak?

Teknyőt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Egy-két gazdának volt Kerkafalva és Pusztaszentpéter környékén szőlője. (1,2) A beltelken mindenkinek volt 100-200 négyszögöl szőlője az 1950-es évek közepéig. (1,2,3,4,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Jelenleg egy temető van a faluban a Pankasz felöli végen. Régen is egy volt, csak az alvégen.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Erre akkor jöttek rá, amikor a 2. adatközlő telkén kutat ástak, haj és csont került elő nagyobb mennyiségben. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falut elverte a jég, ezért korábban Szent György nap után 12 egymást követő szombaton misézett a pap, majd kilencre csökkentették, később pedig háromra. 1945 után megszűnt. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan használtak 2-3 boronát összekapcsolva a két világháború között a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A közepes gazdaságokban a két világháború között csak kézzel vetettek. (1,2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

n.a.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Általánosan használták a gereblyés b) kaszacsapót. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak olyan kévekötőfát, aminek a végén lapos nyílás volt. (3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17, illetve 21 kévét szoktak egy keresztbe lerakni. A tövét észak, a fejét dél felé rakták, hogy lefollyon az eső. A nagyobb gazdák 21-ével rakták, mert így két emberrel több kellett a gép mellé csépléskor. 4-5 keresztet szoktak egyvégtében lerakni. Kepének nevezték. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szót használják egy keresztre is, de az összekapcsolt keresztekre is. Termést nem szoktak ezzel meghatározni. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 170-180 cm között mozgott. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította a csapatot a gép mellé csépléskor. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Vasvillával hordta 4-5 ember kazalba a szalmát. Létrákon vitték föl a kazalra, ahol két ember igazította. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A 1940-1950-es évek között szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1940-es évben kezdte az 5. adatközlő a következő évtől lett általános a burgonya eke után való vetése. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendre vágott füvet még aznap megforgatták, majd este petrencékbe rakták. A második napon széjjel börzögették, majd délután ágyásba összevágták és petrencékbe rakták. Kb. 20 petrence fért föl egy szekérre. Az állványon való szárítást nem alkalmazták. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Általában szénásruhával szokták a napi szálastakarmányt az állatok elé vinni. Előfordult, hogy nagyobb kosarat használtak, amit talicskán toltak. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonóléc

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaküllő (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A szalmát általában feletették, ezért a fák levelével és mohával almoztak. (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A faluban lóval nem nagyon fogatoltak, az adatközlők mindegyike mást mondott. Nyaklót használtak. (3) A szügyre erősített tartóláncot alkalmazták. (5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A kumet később került be. (5)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

A kumetet a vendektől látták. (5)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Amivel vásárra jártak, azt kocsinak nevezték, amivel dolgoztak, azt szekérnek. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálas takarmányt szállító szekér hossza 5 m körül mozgott. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítására rudazókötelet használtak. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használtak saroglyát. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Egyik végén nyitott szekérkast használtak.

b) Használtak-e kettőt is?

Egyszerre kettőt raktak föl a szekérre összefordítva. (1,2,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nagyon ritkán patkoltatták a vonómarhát. Csak a puhakörműeket a nagyobb munkák idején. (1,2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee!

b) terelik jobbra

Hic!

c) és balra

Hoc!

A becce nevet egyaránt használják az emberre és a kisborjúra is. (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca-coca! Coci-coci! (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi ne! Bobo-ne! Bodi-bodi! (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilóval és sulyokkal törték a kendert és a lent. Külön nevük nincs. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A fekvő, a ferde és az álló típusú rokkát is használták. Az álló a legújabb. Külön elnevezésére nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Az I.1. kérdésben leírt területről költözött a falu erre a helyre. A települést ekkor Pusztaszatának nevezték. Ehhez a területhez közel állítólagos kolostor romok találhatók. Megvizsgálni nem tudtam, mert a növényzet teljesen eluralkodott fölötte. (1,2,3,4,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A faluban még jelen pillanatban is állnak boronából készült lakóházak. Több favázas is található és egy földfalu is. Ezek az épületek a település összes lakóépületeinek mintegy negyedét jelentik. Még az 1900-as évek elején is épült ház teljesen fából.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt félig a falba építették. Az 1900-as évek elejétől már kizárólag zárt kéményt építettek csak, előtte mászókéményekre emlékeznek. (1,2,3,4,5) A kémények megépítése után is főztek nyílt tűzön. A füstelvezetést úgy oldották mg, hogy a plafonig teljesen eldeszkázták ezt a területet, s kinyították a kéményajtót. (5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Minden helyiségnek volt bejárata az udvarról. Csak egy-két tornác volt a faluban. Az 1900-as évek elején épült házakhoz szinte kivétel nélkül ppítettek kódisállást. (3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt keresztmestergerendás ház a faluban, de az általam megvizsgált négy épületen ennek semmi jelét sem lehet látni. (1,2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1910-es években kezdődött a rakott sparheltek építése, és az 1920-as évek végére lett általános. Minden esetben meghagyták a konyhai kemencét is, és együtt használták a kettőt. (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Nem lett általános a kontyolt tetejű házak építése, egy-kettő van csak a faluban. (1,2,3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A szobában kályha volt. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét normál magasságú c) padkára építették. (1,2,3,4,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Csak téglalap alapú pajtát építettek, amihez fából pelyvásházat ragasztottak. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazék pocakja alá dugták a kiszedővillát és úgy emelték ki. (5) Vasháromlábon főztek és a fazekat a kengyelénél ronggyal fogták meg, úgy vették le. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

A répát gyalulva savanyították. (1,2,3,4,5)

b) Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát is gyalulva savanyították, de nagyon ritkán előfordult, hogy egész káposztát is tettek a gyalult közé. (1,2,3,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1950-es évek elején szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A kenyértartó formák közül a csillagos forma és a vesszőíves volt elterjedve. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott vajköpülőt, két füle volt. (1,2,3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Az ábrák közül a forgórészeknél keskenyített volt elterjedve általánosan. (1,2,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Forró, sós vízbe dobtak kását és lisztet, majd levették a tűzről és hagyták, hogy megdagadjon. Vizes ruhára szaggatták ki, majd tejfölös zsírral leöntve fogyasztották. Gánicánk nevezték. (1,2)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott köralakú és fonott hosszúkás kalácsot szoktak sütni ünnepre, de csak kettes fonatút. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Az 1960-as évektől kezdve esznek rendszeresen lecsót. Paprika, hagyma, paradicsom kerül bele, amire tojást is ütnek. Újabban rizzsel és tarhonyával is készítik. (1,2,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Az 1940-es évektől fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós, mákos, kakaós, lekváros kalácsot szoktak tenni a karácsonyi asztalra, valamint kuglófot is. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek régen ünnepre szélesgatyát felsőruhaként.

b) Hány szélből készült?

Egy-egy széből készült egy-egy szára. (1,2,3,4,5)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az öregebb asszonyok még a 70-es években is viseltek derékban rögzített szoknyát. (1,2,3,4,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A II. világháború után fokozatosan abbahagyták a házi szövést. (1,2,3,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező a fejkendő viselete, de azért az 1960-as évekig általában viselték az udvaron kívül. (1,2,3,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Még rövid idővel ezelőtt előfordult a faluban, hogy két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek a lakószobában. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Május környékén tartották a legtöbb eskövőt, de előfordult minden évszakban. (1,2,3,4,5)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3,4,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Mindkét fél házánál tartottak lakodalmat.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Két fő étkezés volt.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

A lányos háznál kezdődött, majd másnap délben mentek át a fiúhoz. A rokonok mindkét félnél jelen voltak. (1,2,3,4,5)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Ma vendéglőkben és a kultúrotthonban tartják a lakodalmakat. (1,2,3,4,5)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vőfények hívtak, minden háznál egy szalagot kötöttek a botjukra.

b) 1930 körül:

Meghívóval postán keresztül. (1,2,3,4,5)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szándékolt tányér- vagy cseréptörés a lakodalom során. (1,2,3,4,5)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Pankaszról hozták a zenészeket.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Prímás, kontrás, cimbalmos, bőgős, sípos.

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Nem emlékeznek arra, hogy harmonikával zenéltek volna. (1,2,3,4,5)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án lucáztak.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Szalmát „suprát” (vesszőből font korbács, aminek a végét megkötötték) vittek magukkal.

„Luca, Luca kity-koty

Tojjanak a tiktyok

Százat, egyet

Minden fészekbe tizet.” (1,2,3,4,5)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem szoktak regölni. (1,2,3,4,5)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A faluban általában 4-5 öreglegény volt és van. Ez a falu lakosainak mintegy 5 %-át teszi ki ma. (1,2,3,4,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a) Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismeretes az X-el díszített tejesfazék a faluban. (1,2,3,4,5)

b) Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem emlékeznek ilyen szokásokra. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem emlékeznek ilyen szokásokra. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A fiatalabb gyerekek kifordított bundába, álarcba és kucsmába öltöztek. Bot volt náluk és láncot zörgettek, így jártak házról-házra. (3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A faluban nincs hagyománya a betlehemezésnek. (1,2,3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem tiszteltek az állatok védőszentjeként senkit. (1,2,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Jön a Mumus, ördög, csendőr, bagoly és elvisz! (1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt diódobálás. (1,2,3,4,5)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Favágót, rőzsét vágó embert láttak a régiek a holdban. (1,2,5)[[Kategória:Vasvár]

@@ 401. sor: / 401. sor: @@
 Nem volt szándékolt tányér- vagy cseréptörés a lakodalom során. (1,2,3,4,5)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d) Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
@@ 438. sor: / 438. sor: @@
 Nem szoktak regölni. (1,2,3,4,5)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+n.a.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
@@ 452. sor: / 452. sor: @@
 Nem ismeretes az X-el díszített tejesfazék a faluban. (1,2,3,4,5)
 ====b) Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===
@@ 461. sor: / 461. sor: @@
 Nem emlékeznek ilyen szokásokra. (1,2,3,4,5)
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
 Nem emlékeznek ilyen szokásokra. (1,2,3,4,5)
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
@@ 490. sor: / 496. sor: @@
 Nem volt diódobálás. (1,2,3,4,5)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
@@ 519. sor: / 525. sor: @@
 [[Kategória:Zalaegerszeg]]
 [[Kategória:Zalalövő]]
+[[Kategória:Pankaszi zenészek]]