„Pálfiszeg” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. március 25., 23:46-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. október
Adatközlők:	(1.)
	(2.)
Gyűjtötte:	Nagy Károlyné
Wiki feldolgozás:	Széles Ágota
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1lfiszeg
weboldal:	http://gocsej.celodin.hu/palfiszegtel.htm

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A mai község helyére 1785-ben települtek át a falu melletti völgy lakói.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Mileji, Pálfi, Egyed.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy betelepültek volna.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el nagyobb számban.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Göcsej 13 szegét, pl. Milejszeget, Kustánszeget, Németfalut. Ezek a települések hasonló fekvésűek, lakói általában föld- és erdőműveléssel foglalkoznak.

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Göcsejbe tartozik a falu.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hetésről: Lenti környéke, a Kerkától Délre eső rész. Őrségről: Kis- és Nagyrákos, Őriszentpéter, Pankasz, Velemér.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községről.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Kötényes, káposztás pálfiszegek.

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szomszéd községekből házasodtak. A házasodások csak a 20-as évek végétől történek más faluból, addig megdobálták azt a legényt, aki lányhoz ment Pálfiszegre.

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaegerszeg, Nova, Zalalövő, Nagylengyel

b) Piacra:

Zalaegerszeg

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Milejszeg, Lengyel

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Csatárba és Búcsúszentlászlóra, de csak a katolikusok (5,6,7)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Somogyba jártak munkára, kapálásra, aratásra, kukoricatörésre nagyobb számban.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Pálfiszegre nem jöttek summások.

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek, csak saját használatra.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Őrségi cserépedényeket használtak, amit vándorárusoktól és a lövői vásáron vettek.

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekasok, meszesek, paprikások, erdélyi ruhások, drótosok.

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Fazekas, meszes, paprikás, drótos.

d) Mit árultak?

ruha, mész, fazék, paprika

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Böröndön, Milejszegen, Hottón, Ormándlakon.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Pálfiszegen is volt milejszegieknek, csonkahegyhátiaknak.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Ó temetőről tudnak, ahova emlékezetük óta nem temetkeztek már. Van egy új temető is.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincs a falunak fogadott ünnepe.

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak két- és háromlevelűt is.

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Csak kézzel vetettek.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

n.a.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villásat és hajmókosat használtak.

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak.

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából és rozsból mindig 21 kévét tettek egy keresztbe. 4-5 keresztet egy kepébe.

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: 4-5, esetleg több kereszt összerakva a mezőn. Termés mérésére nem használták, csak a keresztet.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2 méter a csép nyele.

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Mindig kölcsönösen jártak a cséplőgép mellé.

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Villával hordták a kicsépelt szalmát.

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1950 körül szűnt meg a hajdina termelése.

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1950 után kezdték eke után ültetni.

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált füvet elterítették, forgatták, ágylásba, majd petrencébe rakták. Szárító állványt nem használtak.

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, köcölével, kosárral.

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszög

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használtak.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Ősszel.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak tartóláncot, később lett a nyakló.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték a teherhordó, kocsinak a vásározó, búcsúra járót.

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-4,5 m hosszú a hosszúszekér. Vendégoldalt nem használtak.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötelet használtak. 6-8 m hosszú.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt a saroglya, kettő használtak belőle.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Két oldala a szekér oldalához simult, eleje és alja is volt.

b) Használtak-e kettőt is?

Terményhordáskor kettőt használtak.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nyáron patkolták. Ökrök nem voltak.

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter.

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na, ne!

b) terelik jobbra

Nejde hikk!

c) és balra

Nejde hakk!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne, ne.

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi ne, ne.

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén szólították és hozzátették: le!

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó, tiloló, sulek.

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő és álló rokka is volt.

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Kisréten két ház, egy család tagjaiból.

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

Itt volt a család földje.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu a völgyből települt át.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Ma is van boronaház.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A falhoz kéményt építettek, szabad kéményt nem építettek, a zárt kémény a füstöskonyhák megszűnésével egyidőben kezdődött.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Pitarba nyíltak a helyiségek.

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt mestergerenda. Földfalu házakon nem.

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A 20-as években kezdték építeni.

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kontyolt tetejűt nem tudják, a négyzetalapúakat 50 körül kezdték építeni, tömbház nincs.

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Többről is tudnak, de már lebontották a házakat.

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

60-70 cm magas padkára.

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt torkos pajta, L alakú is, téglalap alakú is.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Csípővassal egyik fülét megfogták, de volt kétágú is, amivel a két fülébe akaszkodtak.

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem savanyítottak egészben sem répát,

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

sem káposztát.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1975 óta hordják a faluba a kenyeret, ekkor megszűnt általánosan a sütés, de ünnepkor, lakodalomkor ma is sütnek.

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A vesszőívest használták.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Cserépedényben köpültek.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Áttört nyelűt használtak.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Készítettek hajdinagánicát. A lisztet megpirították, felengedték forró vízzel, zsírba kiszaggatták.

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott, 3 ágú perecet sütöttek.

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

1945 után kezdtek lecsót készíteni.

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paprikát és paradicsomot nyersen a II. világháború alatt kezdték enni.

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kalácsot és rétest tettek a karácsonyi asztalra.

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek

b) Hány szélből készült?

2-3 szélből

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A 30-as évek végéig viseltek.

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szőttek a faluban.

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező.

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

1935 körül kezdődött, időseknél ma is így van.

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangban tartották az esküvőket

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtben nem.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

vasárnap, de előfordult szombaton is

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Mindkét háznál tartottak egymás utáni napon.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Főétkezés is volt mindkét helyen.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Még gyakran a háznál, de már egyre többször a kultúrházban.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

vőfények, vagy vendéghívó az esküvő előtti hét kedden és szerdán

b) 1930 körül:

még előfordult a vendéghívó, de általában már meghívóval, vagy az ifjú pár

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem emlékeznek ilyen szokásra.

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

n.a.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Parasztzenészek: hegedűvel, bőgővel, cimbalommal.

c) Hány főből állott a zenekar?

3

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Harmonika nem volt.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucáztak szalmával december 13-án.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A szöveget nem tudják.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

December 26-án István napkor jártak a regősök.

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

A szöveget nem tudják.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A falu 5 %-a öreglegény.

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

Volt 2 X-es tejesfazék.

c) Hol szerezték be ezeket?

A zalaegerszegi vásáron vették.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem volt ilyen szokás.Nem volt ilyen szokás.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A gyermekek megajándékozásán kívül más szokás nem volt.

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Egy angyal és három pásztor volt, de a nevüket nem tudják. Már nagyon régóta nem járnak.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelt.

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a róka.

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Mogyoródobálás volt.

b) Mikor, hol, miért?

Szenteste az éjféli mise előtt

c) Írjuk le tömören a szokást?

A lányok és legények párválasztást játszottak a mogyoróval.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Favágó embert láttak a holdban.

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
-|
+|Széles Ágota
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
@@ 198. sor: / 198. sor: @@
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Szekérnek nevezték a teherhordó, kocsinak a vásározó, búcsúra járót.
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+-4,5 m hosszú a hosszúszekér. Vendégoldalt nem használtak.
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+Rudazókötelet használtak. 6-8 m hosszú.
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Enyhén ívelt a saroglya, kettő használtak belőle.
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+Két oldala a szekér oldalához simult, eleje és alja is volt.
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+Terményhordáskor kettőt használtak.
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Nyáron patkolták. Ökrök nem voltak.
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Zséter.
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Na, ne!
 ====b) terelik jobbra ====
+Nejde hikk!
 ====c) és balra====
+Nejde hakk!
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Cocám ne, ne.
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pipi ne, ne.
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Nevén szólították és hozzátették: le!
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Kendervágó, tiloló, sulek.
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Fekvő és álló rokka is volt.
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Kisréten két ház, egy család tagjaiból.
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+Itt volt a család földje.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A falu a völgyből települt át.
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Ma is van boronaház.
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A falhoz kéményt építettek, szabad kéményt nem építettek, a zárt kémény a füstöskonyhák megszűnésével egyidőben kezdődött.
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Pitarba nyíltak a helyiségek.
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Volt mestergerenda. Földfalu házakon nem.
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A 20-as években kezdték építeni.
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A kontyolt tetejűt nem tudják, a négyzetalapúakat 50 körül kezdték építeni, tömbház nincs.
+===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
-===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Többről is tudnak, de már lebontották a házakat.
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+-70 cm magas padkára.
+===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
-===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Volt torkos pajta, L alakú is, téglalap alakú is.
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Csípővassal egyik fülét megfogták, de volt kétágú is, amivel a két fülébe akaszkodtak.
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Nem savanyítottak egészben sem répát,
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+sem káposztát.
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+óta hordják a faluba a kenyeret, ekkor megszűnt általánosan a sütés, de ünnepkor, lakodalomkor ma is sütnek.
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A vesszőívest használták.
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Cserépedényben köpültek.
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Áttört nyelűt használtak.
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Készítettek hajdinagánicát. A lisztet megpirították, felengedték forró vízzel, zsírba kiszaggatták.
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott, 3 ágú perecet sütöttek.
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+után kezdtek lecsót készíteni.
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Paprikát és paradicsomot nyersen a II. világháború alatt kezdték enni.
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kalácsot és rétest tettek a karácsonyi asztalra.
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Viseltek
 ====b) Hány szélből készült?====
+-3 szélből
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+A 30-as évek végéig viseltek.
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Nem szőttek a faluban.
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Nem volt kötelező.
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+körül kezdődött, időseknél ma is így van.
 ==4. Család, közösség, világkép==
@@ 347. sor: / 347. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Farsangban tartották az esküvőket
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Böjtben nem.
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap
 ====b) 1930 körül: ====
+vasárnap, de előfordult szombaton is
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Mindkét háznál tartottak egymás utáni napon.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+Főétkezés is volt mindkét helyen.
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Még gyakran a háznál, de már egyre többször a kultúrházban.
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+n.a.
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vőfények, vagy vendéghívó az esküvő előtti hét kedden és szerdán
 ====b) 1930 körül: ====
+még előfordult a vendéghívó, de általában már meghívóval, vagy az ifjú pár
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem emlékeznek ilyen szokásra.
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+n.a.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+Parasztzenészek: hegedűvel, bőgővel, cimbalommal.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+Harmonika nem volt.
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Lucáztak szalmával december 13-án.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+A szöveget nem tudják.
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+December 26-án István napkor jártak a regősök.
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+n.a.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+A szöveget nem tudják.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+A falu 5 %-a öreglegény.
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Igen.
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+Volt 2 X-es tejesfazék.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+A zalaegerszegi vásáron vették.
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt ilyen szokás.
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Nem volt ilyen szokás.Nem volt ilyen szokás.
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+A gyermekek megajándékozásán kívül más szokás nem volt.
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Egy angyal és három pásztor volt, de a nevüket nem tudják. Már nagyon régóta nem járnak.
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendelt.
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz a róka.
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Mogyoródobálás volt.
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+Szenteste az éjféli mise előtt
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+A lányok és legények párválasztást játszottak a mogyoróval.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Favágó embert láttak a holdban.
 [[Kategória:Települések]]
+[[Kategória:Milejszeg]]
+[[Kategória:Kustánszeg]]
+[[Kategória:Németfalu]]
+[[Kategória:Lenti]]
+[[Kategória:Kisrákos]]
+[[Kategória:Nagyrákos]]
+[[Kategória:Őriszentpéter]]
+[[Kategória:Pankasz]]
+[[Kategória:Velemér]]
+[[Kategória:Zalaegerszeg]]
+[[Kategória:Nova]]
+[[Kategória:Nagylengyel]]
+[[Kategória:Zalalövő]]
+[[Kategória:Csatár]]
+[[Kategória:Búcsúszentlászló]]
+[[Kategória:Hottó]]
+[[Kategória:Börönd]]
+[[Kategória:Ormándlak]]