„Kemenesszentpéter” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 06:29-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. július
Adatközlők:	(1.) Szabados Kálmán, 1904.
	(2.) Szabados Kálmán, 1931.
	(3.) Nagy Lajos, 1913.
	(4.) Kasza Károly, 1911.
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kemenesszentp%C3%A9ter
weboldal:	http://www.kemenesszentpeter.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről nem tudnak. 1867-ben volt földosztás, ekkor 42 család kapott teljes telket. 1920-ig Rábaszentpéternek hívták. (1,2,3,4) Ekhel pusztáról azt tartják, hogy valamikor város is volt ott. Ma major helye van ott, de a régiek innen származtatják a falut.(1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kasza, Patyi, Nagy, Gyarmatio, Szijgyártó, Kövi, Zsidai, Mizsér (Szanyból), Töreki (Érdről), Egyházi. 3 horvát család is volt. Szent István óta Székeskáptalanhoz tartozott a falu, a cselédség azóta cserélődik. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

3 horvát család volt a faluban, de ők ki is költöztek legalább 150 éve. A Pinkóczy-majorból települtek be 1945 után. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt kitelepülés. Amerikába mentek férfiak dolgozni, de ők hazajöttek. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Vág, Rábasebes (Sopron m.) Magyargencs és Egyházaskesző azok a faluk, amelyeket hasonlónak mondanak. A hasonlóság alapját nem nevezik meg. (1,2,3,4) A katonatisztek román cselédeket hoztak Magyargencsre, ezeket fekete embereknek mondták. (1)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Ez az utolsó kemenesalji falu. Kemenesmagasi, Kemeneshőgyész esik legközelebb hozzá. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Rábaköz: Vág, Sebes, Szany, Szil. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Szanyban nagyon sokáig élt a régi népviselet. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Ahol Szentpéter Vág, ott Sebes (falunevek). Szentpéteri kettős torony, Beleakadt az ostorom. Két Kesző szénáról, Magyargencs birkáról, Szentpéter kavicsáról (volt híres). Gyertek haza kőművesek, tél az idő Megfőtt már a kumplileves, meg a tüdő. (Sok szegényember volt a faluban, akiből kőműves lett.) Magas, mint Csiginek a nyárfa (helybeli családnév) Gércén lakom, nem tartozom, Ott is a jobbik soron. Gyöngy Pápoc – az idevalósi lányok cifrák voltak. A páliak hazafeküdtek. Aratáskor kint aludtak a mezőn, de mert senki sem akart utolsó lenni a sorban, előrement és ott feküdt le. Így aztán egyre közelebb kerültek a faluhoz. Majd a limódi legények megrakják! (Eldőlt a kazaljuk.) Te még Pásztoriban libapásztor lennél – mondták a 18 éves lánynak. Kisbata meg Zsebeháza Belefér egy tarisznyába. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Más vallásúak csak a II. világháború után kerültek a faluba (katolikusok lakták). Nem szívesen jöttek ebbe a faluba, mert kavicsos volt a határa. Mindig sok volt az iparos, így került vidéki lány is a faluba. Gyakoribbak voltak a következő falvakból: Egyházaskesző, Várkesző, Magyargencs, Pápoc. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Pápára és Cellbe jártak leggyakraban. Szanyban, Szilben és Beledben hónapos vásár is volt. Szanyban, Tüskeváron és Devecserben az állatvásárok voltak híresek. Ide margát venni, eladni jártak.

b) Piacra:

Szanyban és Beledben volt hetipiac. Főként kosarat vittek eladni. Pápa már messze esett, megaztán a falu is szegény volt.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vág (Jakabkor), Rábasebes (Nepomuki – május 16.), Pápoc (Szent Lőrinckor), Magyargencs (Pünkösdkor), Egyházaskesző, Várkesző, Kemeneshőgyész (Istvánkor), Kecskéd (Péter-Pál).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Szanyban Anna búcsú volt – ide prossecióval is mentek a kápolnához. Celldömölkre Mária napkor. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nagyon sok iparos volt a faluban, mert sovány, rossz volt a határ. Főként kőművesek kerültek ki közülük. 8-10 ember ment egy csoportban. Először Ácsig jutottak, ott vállaltak munkát. A következő megálló Tatabánya volt, itt is dolgoztak. Így jutottak Budapestre. Veszprémbe először gyalog, később biciklivel jártak. 50-100 kőműves is volt a faluban. Ács is volt szinte minden családban. A Szél-mezőre, Asszonyfára napszámba mentek. Egy hétre vitték őket, szekérrel szállították. Szolgálni Pápára, Budapestre csaknem minden lány volt. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A faluba nem jártak munkára. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Somport (zsombor), szakajtót, kocsikast eladásra is kötöttek, a vásárra vitték. (1,2,3,4)

b) vesszőkosarakat

Sok kosárkötő volt a faluban.

c) szalmafonatú edényeket

Somport (zsombor), szakajtót, kocsikast eladásra is kötöttek, a vásárra vitték.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskevári fazekasoktól. Velemériektől. Erdélyből fekete cserepeket hoztak. (1) Dörből (Sopron m.). (4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekasok jártak szekérrel. Zalából „zsidisek” jártak. Gyümölcsöt, mustot, bort árultak. Köszörűsök, drótos-tótok, ablakosok, üvegesek. „Nem kívánja, mint az ablakos tót a hanyattesést.” A Bakonyból jöttek faszerszámot árultak, villát, talicskát, sütőlapátot. Meszet Ugodról hoztak. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Zala, Bakony, Ugod

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Fazekasok, zsidisek, köszörűsök,drótos-tótok, ablakosok, üvegesek

d) Mit árultak?

fazekat,gyümölcsöt, mustot, bort, faszerszámot, villát, talicskát, sütőlapátot, meszet.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A Sürü-aljában volt valamikor a szőlő. Be volt kerítve és szőlőpásztor vigyázta. Itt volt a gyümölcsös is. A század elején a filoxéra vitte el. Lugasok később lettek. Más falu határában ittenieknek nem volt szőlője. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A mostani temetőben 1848-as sír is volt. A római út mellett halmok voltak. Ezen az úton a 60-as évekig még jártak. A Páskon-dülőben is vannak halmok. Ekhel pusztáról azt tartják, hogy valamikor város is volt ott. Ma major helye van ott, de a régiek innen származtatják a falut.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A kocsmakertben az 1910-es években találtak csontokat, ma már a helye sincs meg.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Valamikor állatvész volt a faluban. Kápolnát is emeltek ennek emlékezetére. Szent Vendelkor tartják a fogadott ünnepet. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Egyes faboronát használtak. Hármas vasboronát magtakarónak használtak. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

60 %-a vetett kézzel. (1)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A 30 hold feletti gazdáknak volt gépe. Több vetett géppel, mint kézzel. (3) A 10-15 holdas gazdáknak volt gépe. A 60 %-nak már volt gépe. (4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Kaszacsapót vagy hajmókot használtak, kaszagráblának mondják. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem volt olyan kévekötőfa, amelyen nyílás volt. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Minden gabonából 20 kéve volt egy kereszt. 10 kévéből volt egy láb. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározott számú kereszt. Függött a föld szélességétől és a termés minőségétől. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

145 cm. (1) 165-180 cm. (3) 170 cm. (4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Részes cséplők voltak, a gép tulajdonos fogadta fel őket. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nagyban sohasem termeltek hajdinát. Előfordult időnként, hogy egy-egy ember vetett, de ez ritka volt. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 20-as években kezdték a krumplit eke után vetni. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A széna renden száradt. 3 (1), 4-5 (4) nap után forgatták. Újabb 1-2 nap múlva lehetett gyűjteni. (1,2,3,4) A petrencébe rakás nem jellemző a falura mostanság. Előtte 7-8 petrencéből lett a boglyas. Most 2 m átmérőjű petrencéket raknak. Ezt egyből a szekérre rakják. (1) Rendről szokták a petrencefára rakni a szénát, így hordták petrencébe. (4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Bakszekéren, tragácson, terákon. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga (1), nem volt külön neve (4)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

tézslaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Az erdőről szalmazsákkal csaritot hordtak. Főként cserfaleveleket. Teli „hidorták” a levelet, összehúzták.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Az utóbbi időben már nem volt jellemző. (1,2,3,4)

c) Melyik évszakban?

Tavasszal gyűjtötték, amikor már összehordta a szél.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A faluban szügyre erősített tartóláncot használtak a gazdák. A fuvarosok nyaklót. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Parasztszekér, jármos szekér – ez elé sosem fogtak lovat. A kocsi elé lovat fogtak. Kisebb volt a szekérnél. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Takarodáshoz hosszú oldalt használtak. 5 m hosszú volt. Egyébként rövid szekérre tettek karfát, vendégoldalt. A rövid szekér 2,5-3 m volt. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől láncot, hátul kötelet használtak csigával. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Elől-hátul enyhén ívelt saroglyát használtak. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A kocsikas szekérfenék szélességű volt, oldala olyan volt mint a kocsioldal. Hátul zárt volt, elől nyitott. A faluban készítették őket. (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Amelyik állatnak elvásott a körme, azt takarodás előtt meg kellett vasalni. Első lábát gyakran, hátsót ritkán vasaltak. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee! Nevéről.

b) terelik jobbra

Jobbra: Hajsz!

c) és balra

Balra: Csálé! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Kocám-ne. Koci-ne-ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Nee-nee-nee. Pipine. Tyutyum-ne-ne. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le! Nevéről. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Lent nem termeltek. A goromba kenderhez kendervágót, a finomabbhoz tilalót használtak. Mindkettő kézzel mozgatós volt. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő fajta rokka volt. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Semmi érdemleges. (1,2,3,4)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Sövényházra csak a legidősebb emberek emlékeznek. Az utolsót a 40-es évek legvégén bontották le. Boronaház is volt még egy a 30-as években. Ennek a háznak deszkakéménye volt. (1) Leginkább a tömésház él az emlékezetben. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A szabadkéményeket már a 10-es években kezdték elbontani. A szabadkéményt elbontották, a kéményt a fal mellé rakták. A 20-as években még épültek mászókémények. A tömésházaknál 15 cm mélyen belevágtak a falba, belesüllyesztették a kéményt. A zárt kéményeket már mind kőművesek építették. Az új kemence beépítése után a kéményt a tetejére építették. (1,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A bejárat a gáderról nyílt. Volt nyitott fajtája is és felfalazott is. Az egyenes házaknál is általában két szoba volt: szoba, konyha, szoba, kamra. A konyha és a kamra a gáderről nyílt. A nyári konyha újabb keletű dolog. A 30-as években már előszobáról nyíltak az ajtók. A 20-as években az egyenes házakat már hajtották, vagy a régieket átépítették. 1919 és 1921 között új telkeket osztottak, ezeken még egysoros házak épültek. Nagyon régen az első szobát is duccal támasztották alá középen. A 10-es években már nem építenek keresztmestergerendát lakóházba. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt keresztmestergerenda földfalu házaknál is. Említik, hogy ez alatt tartották a könyveket. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A 30-as években dobálták ki a rakott sparhelteket. Csíkósparheltek már a század legelején is voltak. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1945 után kezdtek sátortetős házakat építeni a faluban. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A legrégebbi tüzelőberendezés a szemes cserépkályha volt, amelyiknek a szája a konyhára nyílt. Gyakori volt már a vaskályha is a szobában. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A kemence alá kavicságyat raktak kb. 20 cm magasan. Erre rakták a padozatot. A kemence előtt patka volt. Később a kemence kikerült az udvarra. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Keresztpajták csak a nagygazdáknál voltak. Ezeknek az oldala vesszőből vagy nádból volt, vagy bedeszkáztak. Nem volt kiugró középrésze. Ezek a pajták általában kétkapusok voltak, az egyik oldalon pelyvakutyóval. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem tudnak fazékkiszedő villáról. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Kerékrépát nem savanyítottak. Frissen főzeléket csináltak belőle.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát leszelték, egybe nem savanyították. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 50-es évekig sütöttek háznál kenyeret. A II. világháború után a kemencét kiépítették az udvarra. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A c) típus az általánosan elterjedt forma. Volt b) fajta is, de ez csak egy szintes volt. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Volt dongás vajköpülő. Két füle volt, két részből állt. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem volt hajdina- vagy kölestörő. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinakását, pogácsát sütöttek nagyon régen. (1) A többiek nem tudnak róla. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Lakodalomra kalinkót sütöttek. Húsvétra kerekes fonottkalácsot készítettek. Gyakori a hármasfonású hosszúkás kalács is. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A II. világháború után lett divat a lecsó, előtte ritkábban készítettek, mert nem volt paprika a kiskertekben. Most tojást ütnek rá vagy kolbászt tesznek bele. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paprika a II. világháború után lett nagyobb mennyiségben. A paradicsomot a régi öregek nem ették, a mostaniak közül sem eszi mindenki. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Pusztakalácsot. Diós-, mákos kalácsot. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Nyáron, aratáshoz a férfiak viseltek bő gatyát a 30-as évekig. A legidősebb öreg emberek még a háború után is hordták szórványosan. A 10-es évekig ünnepre is felhúzták. (1,2,3,4)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1870-90 között született asszonyok még mindig szoknyában jártak réklivel. Az 1950-es évekig a legidősebb asszonyok még így jártak. A 20-30-as években már divatba jött az egyberuha. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szőttek háznál. Takácsiba, Szanyba, Egyházaskeszőre vitték takácshoz. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az 1920 körül született asszonyok közül már nem mindenki hordott kendőt. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A 30-as években fordították egymás mellé a lakószobában az ágyakat. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangon tartották a legtöbbet. Tavasszal is tartottak, főként „zöld” farsangon. (1,2,3,4)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A legényes háznál tartották a lakodalmat főként, de előfordult lányos háznál is. Ez utóbbi igen ritka.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Lakodalom délután kezdődött, a főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Otthon katonai sátorban tartották, de gyakori a kocsmában, vendéglőben tartott lakodalom is. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Az 1980-as évek elejére tehető a váltás.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

A vőlegény keresztapja hívta vendégeket. (1,2,3) Az idősebbeket a szülők, a fiatalokat a menyasszony és a vőlegény hívta. A hívóknál pántlikás volt. (4) A vőfények 3 vasárnap hordtak bokrétát a mellükön. Az eljegyzést követő héttel hívták a vendégeket.

b) 1930 körül:

Menyasszony-vőlegény hív személyesen. (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3,4)

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3,4)

d)Meddig élt ez a szokás?

Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3,4)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Egyházaskeszőről hozták a zenészeket, a Vései bandát. A faluban is volt zenész, de ők nem voltak „híresek”. Beledről is hoztak időnként cigányzenészeket.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedűn, kontrán, bőgőn és cimbalmon játszottak.

c) Hány főből állott a zenekar?

Ez négytagú zenekar volt.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A 30-as évektől volt tangóharmonikás a faluban. Ő vasárnap délutánonként, a kocsmában zenélt. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

A gyerekek Luca előtti délután, este jártak, a legények szintén előtte este és éjszaka.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Utóbbiak a lányos házakhoz mentek szalmázni. A gyerekek csutak szalmát vittek magukkal. A bekezdésre két változat ismert a faluban. Egyik: „Luca, Luca kity-koty, Öreganyám/komámasszony litty-lotty.” Másik: „Luca, Luca pépé-kotty Kiskert ajtón van egy lyuk Azon bújik be a tyúk Utána megy a kakas Megbibirceli a tyúkokat.”

„Kétek lányának akkora csöcsei legyenek, mint a Böske-korsó! Olyan hosszú kolbászuk legyen, hogy kerítést lehessen fonni! Annyi sonka legyen, hogy kerítést lehessen támogatni vele! Úgy álljon a fejsze a nyelibe, mint a pöcsöm a tövibe! Annyi csibéjek legyen, mint égen a csillag!”

Ha haragudtak a háziakra: „Egy csibéjek legyen, az is vak legyen.” Vagy: „Annyi csibéjek legyen, mint favágitun a fejsze.” Azt tartották, hogy Lucakon nem szabad varrni. (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Szilveszter éjjel vagy újévkor jártak a legények.

b) Meddig élt ez a szokás?

A 30-as évekig volt regölés a faluban.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

A legények.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

Fennmaradt szöveg töredékes: „… Sütik a malacot, érzem a szagát, talán nekem adják a hátulsó combját! … Ej regü-rejtem, Nekedejtem … Itt is van egy szép lány, kinek neve volna, ….. volna. … Szegen ló egy zacskó, teli van dollárral, Fele a gazdáé, fele a regősöké.” (1,2,3,4)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

8-10 öreglegény van a faluban. 1000-1100 lelkes a falu. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Volt X-el díszített tejesfazék a faluban. (1,2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

a) Melyik napon,

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

b) miért,

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

c) kik végezték?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

d) Meddig élt ez a szokás?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A Mikuláson nagykabát volt, vagy valami subaféle, kenderből volt a szakálla és a haja. Ilyeneket kérdeztek a gyerekektől: Jól lésztek-e?, Tudtok imádkozni? Gyerekes házakhoz jártak rokonok. „ Nem tartották olyan nagyon, csak családi körben. A neveléshez tartozott, hogy megrezegessék a gyereket.” (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

„Nem volt annyira nagy szokás, de azért megtartották.” Iskolás gyerekek betlehemeztek 3-4 gyerek volt pásztornak öltözve. A 70-es években a helyi pap újratanította a gyerekeket. A II. világháború után közvetlenül még megvolt a hagyományos szokás, „betlehemi énekeket énekeltek”. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelt. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a Kankus! Elvisz az ördög! Gyün a cigány! (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

b) Mikor, hol, miért?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

c) Írjuk le tömören a szokást!

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Tuskón vágja az ember a tüskét. Nem szabad ünnepnap fát vágni. (1,2,3,4)

@@ 489. sor: / 489. sor: @@
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Volt X-el díszített tejesfazék a faluban. (1,2,3,4)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 =====a) Melyik napon, =====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 =====b) miért, =====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 =====c) kik végezték? =====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+A Mikuláson nagykabát volt, vagy valami subaféle, kenderből volt a szakálla és a haja. Ilyeneket kérdeztek a gyerekektől: Jól lésztek-e?, Tudtok imádkozni? Gyerekes házakhoz jártak rokonok. „ Nem tartották olyan nagyon, csak családi körben. A neveléshez tartozott, hogy megrezegessék a gyereket.” (1,2,3,4)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+„Nem volt annyira nagy szokás, de azért megtartották.”
+Iskolás gyerekek betlehemeztek 3-4 gyerek volt pásztornak öltözve. A 70-es években a helyi pap újratanította a gyerekeket. A II. világháború után közvetlenül még megvolt a hagyományos szokás, „betlehemi énekeket énekeltek”. (1,2,3,4)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendelt. (1,2,3,4)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz a Kankus! Elvisz az ördög! Gyün a cigány! (1,2,3,4)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 ====c) Írjuk le tömören a szokást!====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Tuskón vágja az ember a tüskét. Nem szabad ünnepnap fát vágni. (1,2,3,4)
 [[Kategória:Települések]]
@@ 568. sor: / 575. sor: @@
 [[Kategória:Veszprém]]
 [[Kategória:Zsebeháza]]
+[[Kategória:Egyházaskeszői zenészek]]