„Békás” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 15., 07:50-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. március
Adatközlők:	(1.) Tüske Sándor, 1911.
	(2.) Horváth István, 1916.
	(3.) Horváth József, 1914.
	(4.) Tüske Jenő
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A1s_%28Magyarorsz%C3%A1g%29
weboldal:	http://www.bekas.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A Békási családtól származik. (1) Így hívták az uraságot is, Békási, Békássy. (2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Hári (amerikiás Hárik), Szóka, Tüske, Horváth (több ág), Németh, Mógor (több féle), Papp (amerikások), Nagy, Varga. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A cselédmozgást említik. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A század elején Amerikába mentek a faluból néhányan. Ők hamarosan vissza is jöttek. „A háború után mind elmentek a fiatalok.” (1) 15-16 férfi ment el a faluból a TSZ megalapításakor. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Mezőlakra jártak templomba. Vallásilag Nyárádhoz tartoztak. 1906-ig Mihályházához tartoztak jegyzőség szerint (Mezőlak is ide tartozott). „Mindig csatlós falu volt.” (4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

„Itt van a Kisalföld széle, a Bakony széle, a Kemenesalja széle.” Egyik vidékhez sem sorolják magukat – „nincs jellege a falunak”. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kemenesalja: a faluhoz legközelebb eső faluk: Kemeneshőgyész, Kemenesmagasi, Simonyi. Kisalföld: Marcaltő, Egyházaskesző, Nagygörzsöny (ma Nemesgörzsöny), Szerecseny, Gecső. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községről. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Kónyi bika haram ám! Brekekefalviak – így hívták a kemeneshőgyészi gyerekek az ittenieket. Vaszaron behúzták a csizmába a langallót. Mihályházán kányás búcsú volt – korán volt az évben, nem volt még másik hús. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A két háború közötti időszakban gyakoribb volt még a falun belüli házasság. Mihályházáról, Mezőlakról, Kemeneshőgyészről, Magyargencsről kerültek lányok a faluba. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

n.a.

b) Piacra:

n.a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n.a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

n.a.

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Az uradalomba jártak Vas és Zala megyéből. 30-40 ember is volt vidékről 3-4 hónapra. Jöttek Csehiből, Csákánydoroszlóból, Bazsiból, Kondorfáról, Zalaszántóról. A távolabbi vidékekről 6 hónapra is jöttek. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Pápán vették az ilyesmiket. Egy-két ember csinált ilyeneket saját szükségletre. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Pápán vették a piacon. (1) Pápán vették a vásárban vagy üzletben. (2,3) Somlóvásárhelyi fazekasok árulták. (4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Ritkán, de jártak somlóvásárhelyi fazekasok a faluban. Szekérrel jöttek. A Bakony felvidékről jöttek kaszanyeleket, söprűt árultak. Teveliek zsombort, vékát, kosarat árultak. Ugodról meszes jött. Szegedi paprikások is jártak a faluban. Tikász – Lipi zsidó. Vándorcigányok – köszörűs, edényfoltozó, drótos-tót. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Somlóvásárhely, Bakony, Tevel, Ugod, Szeged (1,2,3,4)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

fazekasok, meszesek, paprikások, tikász, köszörűs, edényfoltozó, drótos tót (1,2,3,4)

d) Mit árultak?

cserépedény, kaszanyél, söprű, zsombor, véka, kosár, mész, paprika (1,2,3,4)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

n.a.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Nem volt a falunak szőlőhegye. A falu határa az uradalomé volt. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy működő temetője van/volt a falunak. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincs a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kettes vasfogast használtak. A háromlevelűt magtakarónak használták. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

ritkább (2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Inkább már géppel vetettek – az 50 %-a géppel. (2,3) 5 vetőgép volt a faluban – 20 %-a géppel. (4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

A hajmókot használták, takarónak mondják. (2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Bele lehetett dugni a sarlót, később már nem volt ilyen. (2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Zabból és árpából 13 kévéből rakták a keresztet. Búzából, rozsból 17, 18, 19 és 21 kévéből is raktak keresztet. A 21-es valószínűleg a legrégibb. (3) Papkévét mondanak a felső, takarókévére. (2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

3-4-5 kereszt ment bele egy kepébe. Nem meghatározott, függött a termés minőségétől és a föld szélességétől. (2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

180-200 cm. (2,3) 170 cm. (4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Részes cséplők voltak a gépek mellett. A faluban nem volt cséplőgép. (2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. Voltak már eleváterek a gépek mellé, de nem fértek be az udvarokba. (2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1928-ban a jég elverte a termést, akkor vetettek hajdinát. Egyébként nem. (2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 20-as években már eke után vetették. Nem volt elterjedt. (4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A lekaszált fű renden száradt. 4-5 nap múlva forgatták, újabb egy-két nap múlva lehetett gyűjteni. Petrencébe hordták, majd petrencefákon boglyákba hordták össze a szénát. Egy boglyába 4-5 petrence ment bele. (2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Kosárban vagy villával. Tragaccsal (bakszekér). (2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafőfa (2,3,4)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg, tézslaszeg (2,3,4)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg, nyakszeg (2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem használták a fák leveleit. „Nem volt annyi fa, hogy almozzanak vele.” A trágyába dobták a falevelet. (2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Nem használták a fák leveleit.(2,3,4)

c) Melyik évszakban?

Nem használták a fák leveleit.(2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Vagy a nyaklóhoz vagy a szügyre erősítették a tartóláncot. A parasztoknál inkább szügyelőlánc volt, az uradalomban nyakló. (2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Tehenek, ökrök után szekeret fogtak be, lovak után kocsit. (2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszú oldalas szállítás nem gyakori, de volt. A hosszú zekér 5-5,5 m hosszú volt. Általánosan elterjedt, hogy rövidszekérhez karfát használtak – vendégoldalas szállítás. (2,3,4)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől láncot, hátul kötelet használtak. Volt aki kampót vagy csigát használt a szekér egyik oldalán, hogy kímélje a kötelet. (2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Elől, hátul általános a saroglya használata. Enyhén hajtott volt. (2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Ünnepi kocsihoz használtak kocsikast. Kevés volt a faluban. Elől nem volt befonva. (2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ha fájt a lába, az első lábak külső körmére tettek patkót a vonómarhának. (2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

zséter (2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee, Na menjünk! (2,3,4)

b) terelik jobbra

Csálé! (2,3,4)

c) és balra

Hajsz! (2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám-ne-ne. Ne-ne-ne. (2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyutyum nee-nee-nee. Pipipi. (2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén. Le, Esz- le. (2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendertörőt (kézzel mozgatós). A faluban a gerebent nevezik tilalónak. (2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

fekvő rokkát (2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt, esetleg korábban önálló falu?

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Nem tudnak erre a kérdéskörre válaszolni. Karakóházának hívták régen, csak azután lett Békás. (3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A 20-as években bontották le az utolsó sövényfalú házat. Már arra sem emlékezik, hogy ház volt-e vagy mellékhelyiség. (3) A többiek nem emlékeznek sövényfalú házra. Már a század elején is építkeztek egyházaskeszői és szergényi kőből. A házak zöme tömés volt. A 30-as évektől építkeztek téglából. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt lebonották. A zártkéményt a közfalra rakták. Általában a fele bele volt süllyesztve a falba. (1,2,3) „Zárt kémény mindig volt, amióta az eszemet tudom.” (1)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Az egysoros házaknál volt gádor. A konyháról lehetett bemenni a szobába, de olyan is volt, hogy a szobaajtó a gádorra nyílt. A kamra nyílhatott a gádorról vagy a konyháról egyaránt. Emlékeznek még kémény nélküli füstöskonyhára. A faluban voltak kétlakásos cselédházak is. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Keresztmestergerenda volt a földfalu házaknál is. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A 20-30-as években már kezdték kidobálni a falsporhelteket. Helyette csíkósporheltet vettek. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Van annak már 20 éve is. (1) A 70-es években. (2,3,4) A 30-as években a faksz házak mind egysorosak voltak. A háború után még épült egysoros ház is, bár ekkor ár a régi egysorosakat is kezdték meghajlítani. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A legrégibb tüzelőberendezés a kívülfűtős szemes cserépkályha volt a faluban. Az ő idejükben már olyan is volt, hogy a szobát vaskályhával vagy csíkósparhelttel fűtötték. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

50-70 cm magasan volt a kemence feneke. Odáig fel volt töltve kőtörmelékkel. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A pajták kőből, tömésből vagy téglából épültek. Mindenütt a házhoz volt építve (istálló után). A faluban egyetlen különálló pajta volt csak. Gyakran a falait bedeszkázták. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem tudnak fazékkiszedő villáról. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

A kerékrépát leszelték és úgy tették el, mint a káposztát. A nyers répából főzeléket főztek. A káposztát leszelve savanyították. Olyan is volt, hogy 1-1 fejet beletettek egészben. (2)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát leszelve savanyították. Olyan is volt, hogy 1-1 fejet beletettek egészben. (2)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 50-es években. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

„Nálunk nem volt kenyértartó, a polcra tettük.” (1) A b) az általánosan elterjedt forma, de mindhárom előfordul a faluban. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

n.a.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem használtak törőt. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Egyikből sem készítettek emberi táplálékot. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

A kettes, hármas fonású kalácsot hosszúkásan hagyták, vagy kerekesre formálták. Kuglisütőben sütöttek. A kalácstészta maradékból madarakat csináltak a gyerekeknek. Lakodalomra perecet sütöttek. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót mindig készítettek, főleg a cselédek. A hagymát megdinsztelték, sok paprikát, kevés paradicsomot tesznek bele. Ha ütnek rá tojást, kimarad belőle a paradicsom. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Mindig megették nyersen a paprikát és a paradicsomot is. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós, mákos kalácsot. Később bejglit. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

„A 60-as évekig még néhány öregnek volt. El kellett szaggatnyi, akinek vót.” A mostani öregek már nem hordták. A 30-as évek elejéig húzták fel a férfiak aratáshoz, de ekkor már nem viselték ünnepnap. (1,2,3,4)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

„Most is van blúz derekas szoknyával.” (1) (Ez már nem a régi, hagyományos viselet.) A mostani öregek édesanyja a II. világháborúig hordta. Az utolsó öregasszonyok még az 50-es években viselték. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok nem szőttek háznál. A 30-as évekig fontak. Volt takács a faluban. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Most is kendősen járnak az idős asszonyok. A 30-as évek közepéig még fiatalasszonyok is kendősen jártak. „Amikor kitupirozták a hajukat”, akkor vetették le a kendőt. (12,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A 40-es évektől vannak egymás mellett az ágyak. (1) A 30-as évektől egymás végében. (2,3) Az egymás végében lévő ágyakhoz általában volt toli. Asztalágy is volt a faluban. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangon tartották a lakodalmakat. (1,2,3,4)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Adventkor, böjtön nem tartottak. (1,2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat, vasáranp (a 10-20-as években történhetett meg a váltás) (1,2,3,4)

b) 1980 körül:

szombat (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Általában a férfi házánál tartották a lakodalmat. Pápára vagy Nyárádra kellett templomba menni. Volt olyan, hogy a templomi esküvő után bementek a kocsmába, de ez a kérdezettek idejében már ritka. (1,2,3,4)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A vacsora volt a főétkezés, ez a férfi házánál volt. (1,2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Főleg éttermekben, vidéken. Bár az utóbbi időben előfordult, hogy a falusi kultúrházban vagy otthon sátorban tartották. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

A 70-es évektől nem tartják otthon a lakodalmakat. (1,2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

A vőlegény a vőfényekkel hívott a lakodalomba. (A kérdezett időpontig nem tudnak visszamenni.) 2-4 héttel hívtak az esküvő előtt.

b) 1980 körül:

Küldik a meghívókat. A lakodalomra a menyasszony és a vőlegény személyesen hív. (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szándékolt tányértörés. Olyan szokás volt, hogy a küszöbön keresztül fektették a söprűt. Ha a menyasszony nem vette fel, hanem átlépte, azt mondták rá, lusta lesz. (1,2,3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A zenészeket Pápáról hozták.(1)

b) Milyen hangszereken játszottak?

prímás, kontrás, bőgős, sípos, elvétve cimbalmos. Utóbb tangóharmónikás egyedül játszott. (1)

c) Hány főből állott a zenekar?

4-5 zenész volt egy bandában. (1)

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A 60-70-es években bekerült a tangóharmónika a zenekarba. (3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-a előtti éjszaka a legények „belucáztak mindent”. A gyerekek Luca reggelén jártak. (1,2,3,4)

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Behintették az utcát, főleg a lányos házak előtt. Szalmaköteget vittek magukkal, ezt tették az asszonyok a tyúkok alá.

„Luca, Luca kitty-kotty

Tojjanak a tikjok, lúdjok!

Ha nem adnak szalonnát, kifúrom a gerendát.

A lányának akkora feneke legyen, mint a kemence szája!

Akkora csöcse legyen, mint a tejesköcsög!

Olyan hosszú kolbászuk legyen, mint a nyomórúd!”

Luca napján nem volt szabad varrni, mert akkor bevarrták a tyúkok fenekét. 13 cédulát írtak a lányok. Mindegyikre egy legény nevét. Lucától Karácsonyig mindennap eldobtak egyet, anélkül, hogy megnézték volna. Az utolsó cédulán volt a leendő férjük neve. (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem volt regölés a faluban. (1,2,3,4)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Régen nem volt öreglegény, akkor megnősült mindenki. Most félnek az asszonytól. Hat öreglegény van a faluban. (1,2,3,4) 350 körül a lélekszám. (2) 220 körül a lélekszám. (4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismerik az X-szel díszített tejesfazekat. A nyakán fehér csík futott. (1,2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Itt nem volt ilyen szokás. (1) „Volt olyan, hogy valakit meghívtak Mikulásnak, de ez nem volt ilyesztő, inkább jóságos püspökbácsi.” (2) A legénykék kifordított subát húztak, derekukra láncot kötöttek, így járták a gyerekes házakat. A következő kérdéseket tették fel: Jó gyerek vagy-e? Tudsz-e imádkozni? Szeretsz-e iskolába járni? (3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Néhány iskolás gyerek betlehemezett. „A plébános megkövetelte.” (Valószínűleg nem népi szokásról van szó.) (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelt. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Jön a Mikulás! (1,2,3) A Lipi zsidóval (volt tyukász). (3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás régen. (1,2,3,4)

b) Mikor, hol, miért?

Nem volt ilyen szokás régen. (1,2,3,4)

c) Írjuk le tömören a szokást!

Nem volt ilyen szokás régen. (1,2,3,4)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem tudja. (1) Káin és Ábel áldozata. Két szárnyas angyal fogja a magyar koronát. (2) Égő csipkebokor. (3)

@@ 543. sor: / 543. sor: @@
 [[Kategória:Vaszar]]
 [[Kategória:Zalaszántó]]
+[[Kategória:Pápai zenészek]]