„Rábabogyoszló” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 12:27-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989.
Adatközlők:	(1.)Barkovics József, 1909. római katolikus, Rábabogyoszló
	(2.)Szélessy Ferenc, 1908. római katolikus, Rábabogyoszló
	(3.)Horváth Imréné, 1917. Alsópaty, római katolikus
Gyűjtötte:	Németh Ernő
Wiki feldolgozás:	Széles Ágota
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

1865 (1), 1850 után (2), 1900 előtt (3) jött létre a falu.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Lónai, Szélesi, Mészáros, Remete, Takács. (1) Lónai (az első lakók), Mészáros, Kiss, Mendel, Ódor, Remete, Mayer. (2) Sulyok, Lónai, Bőrönd. (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem nagy számban nem jellemző. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem nagyon költöztek. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Ikervárt tartják hasonlónak, mert ott is régóta kosárfonással foglalkoznak. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak róla. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak rá válaszolni. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Jákfa, mert központi községnek számított. (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Csúfolták: Bugyberek, Békavár, Békabogyoszló, mert Botvároknál a tó tele volt békával. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen. Nárai, Gérce, Csepreg, Nemeskolta, Sótony, Sári (Sárvár). Az összeházasodás szórványos volt. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Miske, Alsópaty, Körmend, Rum, Sárvár: ezek hétköznap voltak. A kosárfonók az egész országot járták.

b) Piacra:

Sárvár (hétfő), Szombathely (kedd)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Kisasszonykor, Nagysimonyi, Sótony (vasárnap)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölk (szeptember 12.) (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Rábasömjénbe jártak kaszálni, gyűjteni, takarolni. Cukorgyárba Sárvárra, földmunkára Fődszigetre. Az eljárás nem volt jelentős. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem jellemző. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Kocsikasokat, vesszőkosarakat nagy mennyiségben készítettek.

a) kocsikasokat

Igen

b) vesszőkosarakat

Igen(csónakot, hollandit, bevásárlókosarat)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A többit vásárokon szerezték be. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A vásárokon szerezték be, kisebb részben rongyosok cserépedényt cseréltek rongyért. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Bosnyákok, drótos tótok, bognárok, edényfoltozó cigányok ====b) Honnan jöttek? A bodnárok Trencsén megyéből.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Bosnyákok, drótos tótok, bognárok, edényfoltozó cigányok

d) Mit árultak?

Az 1950-es évek végétől nem járnak.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Somló-hegyen, Ság-hegyen, miskei-hegyen, kis számban a sárvári hegyen.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Nincsen helyi szőlőhegy. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetőről tudnak, amely a falu déli részén van. Ide temették az evangélikusokat. A katolikus temető Felsőpatyban van.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Máshol nem kerültek elő emberi csontok. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Jézusszíve ünnep. A háború alatt fogadták, ha a falu megmenekül a pusztítástól. Napja: úrnap nyolcada után következő péntek. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általános. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézi vetés ritka.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Gépi vetés általános 11-13-19 soros. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használtak villás kaszacsapót, század eleje óta ismeretes. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, vastag vége volt kilyukasztva. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévét szoktak keresztbe rakni. 4-5 keresztet raktak össze, kepe volt a neve. A föld szélességétől függött az összerakás. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik, 4-5 összerakott kereszt. 3 összerakott kéve: asztag. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm fölött. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat, aki rá volt szorulva. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Az a) nyárssal, legelterjedtebb, kezdettől fogva használják, b) vízszintes rudakon nem jellemző, c) elevátorral az uradalomban, d) más módon nem jellemző. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

50-es években. Itt politikai okokból termesztették. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Mindig így volt. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet levágták, utána megforgatták, szükség szerint többször. A végén petrencébe gyűjtötték. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, ha közel volt. Távolabbról pedig bakszekérrel. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

a) iga felső fája

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

b) igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

c) igaszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, amikor nem volt szalma.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Kevesen

c) Melyik évszakban?

Ősszel. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: teherhordó, kocsi: személyszállító. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Kb. 500 cm. Vendégoldallal is szállítottak, de ez nem terjedt el. Egy sukk, két ököl hüvelykujjaknál összeérintve. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Az ökröket szokták patkoltatni. Kalodába tették és úgy patkolták. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Marha ne, menjetek!

b) terelik jobbra

Hék! (1), Hejsz! (2), Hi! (3)

c) és balra

Hajsz! (1,3), Hík! (2)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne-ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyu-tyu, pi-pi, ne-ne-ne. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le! (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendertörőt tilónak nevezték. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló típusú rokkát használtak. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Igen

a) Hogy hívták ezeket?

Állami házak. Ez a házcsoport 10 lakásból állt. (1,2,3)

b) Miért volt így?

1911-ben építettek, a rászorulóknak.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

1975-ben bontották le. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt a fal mellé helyezték, jellemző a fakémény. A konyhán ment ki a füst. Ezek a kémények a 30-as években szűntek meg. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A helyiségeknek külön bejárata volt, ezek az ajtók a tornácra nyíltak. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt. A tömésfalaknál is előfordult. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1800-as évek végén. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 40-es évek (1,2), az 50-es évek (3).

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Normál magasságú padkára. (1,2) Először egy szintbe, később emelt volt. (3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Leeresztett oldaltoldású pajta volt, az oldalát „pelva kutyónak” nevezték. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Ronggyal, ruhával szedték ki, vagy kitaláltak valami kis akasztót. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Savanyították.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Igen, de nem lereszelve. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 50-es évek (2-3), a 60-as évek (1).

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Csillagos formájút és vesszőíveset használtak. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Vajköpülőt használtak, de fül nélkül. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem volt jellemző. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem készítettek. Gánicát búzalisztből darával készítettek. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott hosszúkás, fonott köralakú. Fonott puszta kalácsnak nevezték. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Paprika volt a legtöbb, kevés paradicsom, kevesebb hagyma, kevés tejföl, amikor készen volt tojást ütöttek rá. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

50-es évek (1), mióta a falu meg van (2), 30-as évek (3).

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kalácsot a kis Jézusnak (mákos, diós, üres), bejglit. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Ünnepre nem viseltek, hétköznap viselték.

b) Hány szélből készült?

6 széből készült. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

1950-ig, deréktól lefelé volt egy arasznyi része. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szoktak. A megfont kendert megszőtték. A népfőiskolán is tanultak szövést. A háborúval megszűnt. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Szokás volt. Sok helyen most is így van. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbbet tavasszal tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

A böjtök idején nem szoktak. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Lányos háznál, éjfél után elvitték a fiú házához. (1,2,3)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

n.a.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Vendéglőkben. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vendéghivogatók, akinek volt tehetsége hozzá.

b) 1930 körül:

Menyasszony, vőlegény, egyszer előtte egy hónappal. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt. (1,2,3)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Gércéről, cigányokat.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Cimbalom, hegedű, bőgő, citora. Volt, ahol csak cimbalom. (1,2,3)

c) Hány főből állott a zenekar?

4-5 főből állt a zenekar.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt, december 13-án.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Hajnalban szoktak lucázni. Beszórták a „szómát” az ágyba, az „üng allát” is. „Pelvával” a vizeket. Akaratlanul „bóhát” is vittek be. „Luca, Luca kitty-kotty, tojjanak a tiktyok, Ha nem adnak szallonát, leütöm a gerendát. Annyi csibéjük legyen, mint égen a csillag.” (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony este legények.

b) Meddig élt ez a szokás?

30-40-es évekig élt.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Haj regü rejtem, majd neked ejtem, regü, regü, regü rejtem. Zörgetik a zacskót, pénzt akarnak adni, száz forinton alul el se fogjuk venni. Ha-haj…” (1,2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

20 % (1), 2-4 % (2,3).

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

Kettő X volt rajta.

c) Hol szerezték be ezeket?

Sárváron árulták, vagy cserépárusok Sümegről hozták. (1,2,3)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem. (1,2,3)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem. (1,2,3)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Alsópatyban beöltöztek a cselédlegények, álarcban zsákkal, rossz ruhát vettek magukra. Derekukra láncot kötöttek. A gyerekek féltek tőlük. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Pásztorok, három királyok. Bötlehemet vittek magukkal, általában gyerekek a szereplők. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelt tisztelték. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a „kankus”, ha káromkodott. Tüzet teszek a nyelvedre. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt. (1,2,3)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Kovács üti az üllőt. (1) Egy embert, meg egy bokrot. Története: az egyik ember vasárnap este fát vágott, és fölszippantotta a hold. (2,3)

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|
+|1989.
 |-
 |'''Adatközlők:'''
-|(1.)
+|(1.)Barkovics József, 1909. római katolikus, Rábabogyoszló
 |-
 |
-|(2.)
+|(2.)Szélessy Ferenc, 1908. római katolikus, Rábabogyoszló
 |-
+|
+|(3.)Horváth Imréné, 1917. Alsópaty, római katolikus
+|-
 |'''Gyűjtötte:'''
-|
+|Németh Ernő
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
-|
+|Széles Ágota
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
@@ 79. sor: / 82. sor: @@
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
+Kocsikasokat, vesszőkosarakat nagy mennyiségben készítettek.
 ====a) kocsikasokat====
+Igen
 ====b) vesszőkosarakat====
+Igen(csónakot, hollandit, bevásárlókosarat)
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+n.a.
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+n.a.
 ====f) fagereblyét====
+n.a.
 ====g) faboronát ====
+n.a.
 ====h) egyebet?====
+n.a.
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
-Kocsikasokat, vesszőkosarakat (csónakot, hollandit, bevásárlókosarat) nagy mennyiségben készítettek. A többit vásárokon szerezték be. (1,2,3)
+ A többit vásárokon szerezték be. (1,2,3)
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
@@ 105. sor: / 108. sor: @@
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
-Bosnyákok, Tótok
+Bosnyákok, drótos tótok, bognárok, edényfoltozó cigányok
-====b) Honnan jöttek? ====
+====b) Honnan jöttek?
-n.a.
+A bodnárok Trencsén megyéből.
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
-megyeiek, bognárok, edényfoltozó cigányok
+Bosnyákok, drótos tótok, bognárok, edényfoltozó cigányok
 ====d) Mit árultak? ====
-drótot
 Az 1950-es évek végétől nem járnak.
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+Somló-hegyen, Ság-hegyen, miskei-hegyen, kis számban a sárvári hegyen.
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+Nincsen helyi szőlőhegy. (1,2,3)
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+Egy temetőről tudnak, amely a falu déli részén van. Ide temették az evangélikusokat. A katolikus temető Felsőpatyban van.
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+Máshol nem kerültek elő emberi csontok. (1,2,3)
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Jézusszíve ünnep. A háború alatt fogadták, ha a falu megmenekül a pusztítástól. Napja: úrnap nyolcada után következő péntek. (1,2,3)
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+Általános. (1,2,3)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+Kézi vetés ritka.
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+Gépi vetés általános 11-13-19 soros. (1,2,3)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
+Használtak villás kaszacsapót, század eleje óta ismeretes. (1,2,3)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Igen, vastag vége volt kilyukasztva. (1,2,3)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+kévét szoktak keresztbe rakni. 4-5 keresztet raktak össze, kepe volt a neve. A föld szélességétől függött az összerakás. (1,2,3)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+Ismerik, 4-5 összerakott kereszt. 3 összerakott kéve: asztag. (1,2,3)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+cm fölött. (1,2,3)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+Állandó csapat, aki rá volt szorulva. (1,2,3)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+Az a) nyárssal, legelterjedtebb, kezdettől fogva használják, b) vízszintes rudakon nem jellemző, c) elevátorral az uradalomban, d) más módon nem jellemző. (1,2,3)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+-es években. Itt politikai okokból termesztették. (1,2,3)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+Mindig így volt. (1,2,3)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+A rendet levágták, utána megforgatták, szükség szerint többször. A végén petrencébe gyűjtötték. (1,2,3)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Villával, ha közel volt. Távolabbról pedig bakszekérrel. (1,2,3)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+a)	iga felső fája
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+b)	igaszeg
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+c)	igaszeg (1,2,3)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Igen, amikor nem volt szalma.
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+Kevesen
 ====c) Melyik évszakban?====
+Ősszel. (1,2,3)
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Igen. (1,2,3)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+n.a.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Szekér: teherhordó, kocsi: személyszállító. (1,2,3)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+Kb. 500 cm. Vendégoldallal is szállítottak, de ez nem terjedt el. Egy sukk, két ököl hüvelykujjaknál összeérintve. (1,2,3)
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+Rudazókötéllel. (1,2,3)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+Enyhén ívelt. (1,2,3)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+n.a.
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+n.a.
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Az ökröket szokták patkoltatni. Kalodába tették és úgy patkolták. (1,2,3)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Zséter. (1,2,3)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Marha ne, menjetek!
 ====b) terelik jobbra ====
+Hék! (1), Hejsz! (2), Hi! (3)
 ====c) és balra====
+Hajsz! (1,3), Hík! (2)
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Cocám ne-ne. (1,2,3)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Tyu-tyu, pi-pi, ne-ne-ne. (1,2,3)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Le! (1,2,3)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Kendertörőt tilónak nevezték. (1,2,3)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Álló típusú rokkát használtak. (1,2,3)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Igen
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+Állami házak. Ez a házcsoport 10 lakásból állt. (1,2,3)
 ====b) Miért volt így? ====
+-ben építettek, a rászorulóknak.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+n.a.
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+-ben bontották le. (1,2,3)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A kéményt a fal mellé helyezték, jellemző a fakémény. A konyhán ment ki a füst. Ezek a kémények a 30-as években szűntek meg. (1,2,3)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A helyiségeknek külön bejárata volt, ezek az ajtók a tornácra nyíltak. (1,2,3)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Volt. A tömésfalaknál is előfordult. (1,2,3)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Az 1800-as évek végén. (1,2,3)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A 40-es évek (1,2), az 50-es évek (3).
+===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
-===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem. (1,2,3)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+Normál magasságú padkára. (1,2)
+Először egy szintbe, később emelt volt. (3)
+===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
-===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Leeresztett oldaltoldású pajta volt, az oldalát „pelva kutyónak” nevezték. (1,2,3)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Ronggyal, ruhával szedték ki, vagy kitaláltak valami kis akasztót. (1,2,3)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Savanyították.
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Igen, de nem lereszelve. (1,2,3)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+Az 50-es évek (2-3), a 60-as évek (1).
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Csillagos formájút és vesszőíveset használtak. (1,2,3)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Vajköpülőt használtak, de fül nélkül. (1,2,3)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem volt jellemző. (1,2,3)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem készítettek. Gánicát búzalisztből darával készítettek. (1,2,3)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott hosszúkás, fonott köralakú. Fonott puszta kalácsnak nevezték. (1,2,3)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Paprika volt a legtöbb, kevés paradicsom, kevesebb hagyma, kevés tejföl, amikor készen volt tojást ütöttek rá. (1,2,3)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+-es évek (1), mióta a falu meg van (2), 30-as évek (3).
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Kalácsot a kis Jézusnak (mákos, diós, üres), bejglit. (1,2,3)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Ünnepre nem viseltek, hétköznap viselték.
 ====b) Hány szélből készült?====
+széből készült. (1,2,3)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+-ig, deréktól lefelé volt egy arasznyi része. (1,2,3)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Szoktak. A megfont kendert megszőtték. A népfőiskolán is tanultak szövést. A háborúval megszűnt. (1,2,3)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Nem volt kötelező. (1,2,3)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Szokás volt. Sok helyen most is így van. (1,2,3)
 ==4. Család, közösség, világkép==
@@ 348. sor: / 355. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+A legtöbbet tavasszal tartották.
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+A böjtök idején nem szoktak. (1,2,3)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vasárnap
 ====b) 1930 körül: ====
+szombat (1,2,3)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Lányos háznál, éjfél után elvitték a fiú házához. (1,2,3)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+n.a.
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Vendéglőkben. (1,2,3)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+n.a.
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Vendéghivogatók, akinek volt tehetsége hozzá.
 ====b) 1930 körül: ====
+Menyasszony, vőlegény, egyszer előtte egy hónappal. (1,2,3)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt. (1,2,3)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Gércéről, cigányokat.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+Cimbalom, hegedű, bőgő, citora.  Volt, ahol csak cimbalom. (1,2,3)
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+-5 főből állt a zenekar.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+n.a.
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Volt, december 13-án.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+Hajnalban szoktak lucázni. Beszórták a „szómát” az ágyba, az „üng allát” is. „Pelvával” a vizeket. Akaratlanul „bóhát” is vittek be.
+„Luca, Luca kitty-kotty, tojjanak a tiktyok,
+Ha nem adnak szallonát, leütöm a gerendát.
+Annyi csibéjük legyen, mint égen a csillag.” (1,2,3)
@@ 414. sor: / 425. sor: @@
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Karácsony este legények.
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+-40-es évekig élt.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+„Haj regü rejtem, majd neked ejtem,
+regü, regü, regü rejtem.
+Zörgetik a zacskót, pénzt akarnak adni,
+száz forinton alul el se fogjuk venni.
+Ha-haj…” (1,2,3)
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+% (1), 2-4 % (2,3).
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Igen
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+Kettő X volt rajta.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+Sárváron árulták, vagy cserépárusok Sümegről hozták. (1,2,3)
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem. (1,2,3)
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Nem. (1,2,3)
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Alsópatyban beöltöztek a cselédlegények, álarcban zsákkal, rossz ruhát vettek magukra. Derekukra láncot kötöttek. A gyerekek féltek tőlük. (1,2,3)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Pásztorok, három királyok. Bötlehemet vittek magukkal, általában gyerekek a szereplők. (1,2,3)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendelt tisztelték. (1,2,3)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz a „kankus”, ha káromkodott. Tüzet teszek a nyelvedre. (1,2,3)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt. (1,2,3)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Kovács üti az üllőt. (1)
+Egy embert, meg egy bokrot. Története: az egyik ember vasárnap este fát vágott, és fölszippantotta a hold. (2,3)
-[[Kategória:Települések]]
+[[Kategória:Ikervár]]
+[[Kategória:Jákfa]]
+[[Kategória:Nára]]
+[[Kategória:Gérce]]
+[[Kategória:Csepreg]]
+[[Kategória:Nemeskolta]]
+[[Kategória:Sótony]]
+[[Kategória:Sárvár]]
+[[Kategória:Miske]]
+[[Kategória:Alsópaty]]
+[[Kategória:Felsőpaty]]
+[[Kategória:Körmend]]
+[[Kategória:Rum]]
+[[Kategória:Szombathely]]
+[[Kategória:Nagysimonyi]]
+[[Kategória:Celldömölk]]
+[[Kategória:Sümeg]]
+[[Kategória:Gércei zenészek]]