„Zalalövő” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a (→2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?) |
|||
| (egy szerkesztő 73 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
| 108. sor: | 108. sor: | ||
Románia, Nagykanizsa (7,8,9) | Románia, Nagykanizsa (7,8,9) | ||
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
| − | Teknős és edényfoltozó cigányok, | + | Teknős és edényfoltozó cigányok, erdélyi ruhások, paprikások, üvegesek, drótosok (7,8,9) |
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
teknőt, méteráru, paprika (7,8,9) | teknőt, méteráru, paprika (7,8,9) | ||
| 143. sor: | 143. sor: | ||
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ||
| − | + | Használtak. (7,8,9) | |
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ||
| − | + | 21 kévét egy keresztbe, a keresztet kepébe (5-6 kereszt). (7,8,9) | |
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? === | ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? === | ||
| − | + | Meghatározott számú (5-6) kereszt egy rakásban a kepe. Többet a tűzveszély miatt nem tettek. (7,8,9) | |
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?=== | ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?=== | ||
| − | + | 2 m. (7,8,9) | |
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? === | ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? === | ||
| − | + | Első háború előtt, alatt és néhány évig utána állandó csapat, utána kalákába, csak a gépész és az etető volt mindig állandó. (7,8,9) | |
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon === | ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon === | ||
| − | + | Nyárssal. (7,8,9) | |
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? === | ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? === | ||
| − | + | Az 50-es években. (7,8,9) | |
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?=== | ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?=== | ||
| − | + | 1950-51-ben. (7,8,9) | |
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)=== | ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)=== | ||
| − | + | A lekaszált füvet elterítették, forgatták, ha száradt ágylásokba, majd petrencébe (boglyába) rakták. Szénaszárító állványt nem használtak. (7,8,9) | |
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ||
| − | + | Kosárban, köcölében, kötéllel. (7,8,9) | |
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ||
====a) az iga felső fájának nevét: ==== | ====a) az iga felső fájának nevét: ==== | ||
| − | + | igafelső (7,8,9) | |
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ==== | ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ==== | ||
| − | + | rúdszeg (7,8,9) | |
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:==== | ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:==== | ||
| − | + | igaszegek (7,8,9) | |
=== 2.15. === | === 2.15. === | ||
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ||
| − | + | igen (7,8,9) | |
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ==== | ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Melyik évszakban?==== | ====c) Melyik évszakban?==== | ||
| − | + | Ősszel gyűjtöttek levelet almozáshoz. (7,8,9) | |
=== 2.16. === | === 2.16. === | ||
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ==== | ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====b) Melyik mód régibb, újabb? ==== | ====b) Melyik mód régibb, újabb? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?==== | ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ||
| − | + | A teherhordó volt a szekér, a díszesebb, személyszállító a kocsi. (7,8,9) | |
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ||
| − | + | 4-4,2 m volt. Vendégoldalat csak az uradalmakban használtak. (7,8,9) | |
===2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ===2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ||
| − | + | Rudazókötéllel hátul. (7,8,9) | |
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ||
| − | + | Enyhén ívelt volt. (7,8,9) | |
===2.21. === | ===2.21. === | ||
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ||
| − | + | 3 oldala és alja volt a kocsikasnak, az oldalai felfelé kiszélesedtek, a szekér oldalához igazodtak. (7,8,9) | |
====b) Használtak-e kettőt is?==== | ====b) Használtak-e kettőt is?==== | ||
| − | + | Teher behordásakor elől és hátul is használtak. (7,8,9) | |
===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ||
| − | + | A faluban már a századfordulótól köves út volt, ezért nyáron az igavonókat patkolták. (7,8,9) | |
===2.23. A fejőedény régi neve? === | ===2.23. A fejőedény régi neve? === | ||
| − | + | zséter (7,8,9) | |
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal === | ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal === | ||
====a) indítják==== | ====a) indítják==== | ||
| − | + | Ne! böccém, ne! (7,8,9) | |
====b) terelik jobbra ==== | ====b) terelik jobbra ==== | ||
| − | + | nejde hikk! (7,8,9) | |
| − | ====c) és balra==== | + | ====c) és balra==== |
| − | + | nejde hakk! | |
| + | Hátra: hume! (7,8,9) | ||
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ||
| − | + | Disznót: Cocám ne, ne | |
| + | Malacot: Pici ne, ne (7,8,9) | ||
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ||
| − | + | Pittyém ne, ne! (7,8,9) | |
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ||
| − | + | Kuszi, esz-he! (7,8,9) | |
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ||
| − | + | Tilolót, kendervágót, sulykot. (7,8,9) | |
===2.29.=== | ===2.29.=== | ||
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ||
| − | + | Állórokkát használtak. (7,8,9) | |
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ||
| − | + | n.a. | |
==3. Ház és háztartás == | ==3. Ház és háztartás == | ||
| − | === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló | + | === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu? === |
====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ||
| − | + | A település több községrészből tevődik össze: Mindszent, Pataka, Dedes, Morva, Sötétmajor. A települések ma is megmaradtak, jelentős lakoslétszámmal, 1927-be a nagyközségi és járási székhelyi ranggal kerületre osztották, a felsorolt községrészek alkották a kerületeket. Ez 1948-ban megszűnt. (7,8,9) | |
====b) Miért volt így? ==== | ====b) Miért volt így? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ||
| − | + | A település mindig itt volt. (7,8,9) | |
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ||
| − | + | Ma is van boronaház is földfalú ház is. (7,8,9) | |
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ||
| − | + | Szoba és konyha közti falra. A századfordulótól már csak zártkéményt építettek. (7,8,9) | |
===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) === | ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) === | ||
| − | + | Vagy a pitvarba nyílt valamennyi, vagy ide nyílt a szoba, konyha, kamra és egyik szobából a másik (kis) szoba. (7,8,9) | |
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?=== | ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?=== | ||
| − | + | Volt mestergerenda, ma is van. (7,8,9) | |
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ||
| − | + | Még a századforduló előtt volt. (7,8,9) | |
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ||
| + | A századforduló előtt. (7,8,9) | ||
| − | + | ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === | |
| − | ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? === | + | Volt ilyen. (7,8,9) |
| − | + | ||
===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára === | ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára === | ||
| + | 50-60 cm magasra rakták. (7,8,9) | ||
| − | + | ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== | |
| − | ===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.=== | + | Volt torkos pajta is L alakú is, lecsapott végű is. (7,8,9) |
| − | + | ||
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? === | ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? === | ||
| − | + | Volt fa nyelű, vasból kovácsolt köríves kiemelő villa. (7,8,9) | |
===3.12.=== | ===3.12.=== | ||
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ==== | ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ==== | ||
| − | + | nem (7,8,9) | |
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?==== | ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?==== | ||
| − | + | nem (7,8,9) | |
===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)=== | ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)=== | ||
| − | + | 1960-as évek elején szűnt meg a házikenyér sütése. (7,8,9) | |
===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.=== | ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.=== | ||
| − | + | Vesszőíves, de néha csillagalakú is volt. (7,8,9) | |
===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.=== | ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.=== | ||
| − | + | Volt egyfülü, fadongájú. (7,8,9) | |
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.=== | ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.=== | ||
| − | + | Hajdinának, kölesnek kétfülű törője volt. (7,8,9) | |
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?=== | ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?=== | ||
| − | + | Hajdinagánicát készítettek: a hajdinalisztet megpirították, forróvízzel felengedték, zsírt öntöttek rá. (7,8,9) | |
===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? === | ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? === | ||
| − | + | Két ágra font kerekes perecet sütöttek. (7,8,9) | |
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ||
| − | + | Az I. világháború óta készítenek lecsót. 10 % hagyma, 20 % paradicsom, 70 % paprika. (7,8,9) | |
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ||
| − | + | 1920 óta paprikát is, paradicsomot is esznek nyersen. (7,8,9) | |
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?=== | ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?=== | ||
| − | + | Diós és mákos kalácsot. Beiglit nem ismerték. (7,8,9) | |
===3.22. === | ===3.22. === | ||
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ==== | ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ==== | ||
| − | + | Viseltek vászongatyát. (7,8,9) | |
====b) Hány szélből készült?==== | ====b) Hány szélből készült?==== | ||
| − | + | 2 szélből készült. (7,8,9) | |
===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)=== | ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)=== | ||
| − | + | 1960-ig viseltek. (7,8,9) | |
===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?=== | ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?=== | ||
| − | + | Szőttek a lányok, asszonyok. (7,8,9) | |
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?=== | ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?=== | ||
| − | + | Két világháború között megszűnt. (7,8,9) | |
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?=== | ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?=== | ||
| − | + | Időseknél ma is szokásban van, de nem kötelező. (7,8,9) | |
==4. Család, közösség, világkép== | ==4. Család, közösség, világkép== | ||
| 349. sor: | 351. sor: | ||
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ==== | ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ==== | ||
| − | + | Szüret után és farsangkor voltak az esküvők. (7,8,9) | |
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ==== | ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ==== | ||
| − | + | Nyáron és böjtben nem volt. (7,8,9) | |
===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? === | ||
====a) 1910 körül: ==== | ====a) 1910 körül: ==== | ||
| − | + | Vasárnap (7,8,9) | |
====b) 1980 körül: ==== | ====b) 1980 körül: ==== | ||
| − | + | Vasárnap, ritkán szombaton is (7,8,9) | |
===4.3. === | ===4.3. === | ||
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ==== | ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ==== | ||
| − | + | Jobbmódúaknál mindkét helyen. (7,8,9) | |
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ==== | ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ==== | ||
| − | + | A főétkezés általában a lányos háznál volt. (7,8,9) | |
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?==== | ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?==== | ||
| − | + | A vőlegénynél annak családja, a menyasszonynál mindkét család. (7,8,9) | |
=== 4.4. === | === 4.4. === | ||
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ==== | ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ==== | ||
| − | + | Étteremben, ÁG. éttermében, igen ritkán a háznál. (7,8,9) | |
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ==== | ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
=== 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) === | === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) === | ||
====a) 1910 körül: ==== | ====a) 1910 körül: ==== | ||
| − | + | Vőfények voltak a vendéghívók az esküvőt megelőző hét keddjén, szerdáján és csütörtökön hívtak. (7,8,9) | |
====b) 1980 körül: ==== | ====b) 1980 körül: ==== | ||
| − | + | Szülők vagy az ifjú pár, de meghívót is küldenek. (7,8,9) | |
===4.6. === | ===4.6. === | ||
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ==== | ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ==== | ||
| − | + | Volt szándékolt tányértörés, de jelentését nem ismerik. (7,8,9) | |
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ==== | ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? ===== | ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? ===== | ||
| − | + | n.a. | |
====d)Meddig élt ez a szokás?==== | ====d)Meddig élt ez a szokás?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === | ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === | ||
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ==== | ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ==== | ||
| − | + | Cigányzenészek voltak a faluban is (több család), vagy Pankaszról hoztak. (7,8,9) | |
====b) Milyen hangszereken játszottak? ==== | ====b) Milyen hangszereken játszottak? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Hány főből állott a zenekar? ==== | ====c) Hány főből állott a zenekar? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ==== | ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
===4.8. Lucázás=== | ===4.8. Lucázás=== | ||
==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ==== | ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ==== | ||
| − | + | Volt lucázás. (7,8,9) | |
==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.==== | ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.==== | ||
| − | + | Lucáztak szalmával, a verset nem tudják, csak töredékeket. (7,8,9) | |
===4.9. Regölés === | ===4.9. Regölés === | ||
====a) Melyik napon szoktak regölni? ==== | ====a) Melyik napon szoktak regölni? ==== | ||
| − | + | Nagyon régen, még 1910 körül jártak, főként vidéki regölők, István napján. (7,8,9) | |
====b) Meddig élt ez a szokás? ==== | ====b) Meddig élt ez a szokás? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ==== | ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ==== | ||
| − | + | vidéki regölők (7,8,9) | |
====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.==== | ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.==== | ||
| − | + | n.a. | |
===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?=== | ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?=== | ||
| − | + | Jelentéktelen számú az öreglegény a lakossághoz viszonyítva. (7,8,9) | |
===4.11. X-el díszített tejesfazék=== | ===4.11. X-el díszített tejesfazék=== | ||
====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?==== | ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?==== | ||
| − | + | Virágos és nyakban fehér körbecsíkos volt, X-es nem. (7,8,9) | |
====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ==== | ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Hol szerezték be ezeket?==== | ====c) Hol szerezték be ezeket?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===4.12=== | ===4.12=== | ||
====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ==== | ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ==== | ||
| − | + | Nem volt szokás. (7,8,9) | |
=====a) Melyik napon, ===== | =====a) Melyik napon, ===== | ||
| + | n.a. | ||
=====b) miért, ===== | =====b) miért, ===== | ||
| + | n.a. | ||
=====c) kik végezték? ===== | =====c) kik végezték? ===== | ||
| + | n.a. | ||
=====d) Meddig élt ez a szokás?===== | =====d) Meddig élt ez a szokás?===== | ||
| + | n.a | ||
====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ==== | ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ==== | ||
| − | + | Nem volt szokás (7,8,9) | |
=====a) Melyik napon, ===== | =====a) Melyik napon, ===== | ||
| + | n.a. | ||
=====b) miért, ===== | =====b) miért, ===== | ||
| + | n.a. | ||
=====c) kik végezték? ===== | =====c) kik végezték? ===== | ||
| + | n.a. | ||
=====d) Meddig élt ez a szokás?===== | =====d) Meddig élt ez a szokás?===== | ||
| − | + | n.a. | |
===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)=== | ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)=== | ||
| − | + | Mikuláskor a gyermekek cipőjébe aszaltszilvát, mézeskalácsbábot, almát, diót tettek. (7,8,9) | |
===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.=== | ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.=== | ||
| − | + | Angyal, aki a betlehemi istállót viszi, koredom, szalonnás, töpörtyűs a három pásztor. (7,8,9) | |
===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?=== | ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?=== | ||
| − | + | Szent Vendel az állatok védőszentje. (7,8,9) | |
===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?=== | ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?=== | ||
| − | + | Elvisz a mumus, a zsákos ember, a cigány. (7,8,9) | |
===4.17. Diódobálás === | ===4.17. Diódobálás === | ||
====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ==== | ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ==== | ||
| − | + | Nem volt szokás. (7,8,9) | |
====b) Mikor, hol, miért? ==== | ====b) Mikor, hol, miért? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Írjuk le tömören a szokást!==== | ====c) Írjuk le tömören a szokást!==== | ||
| − | + | n.a. | |
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?=== | ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?=== | ||
| − | + | Nem tudnak ilyet. (7,8,9) | |
[[Kategória:Települések]] | [[Kategória:Települések]] | ||
| + | [[Kategória:Budafa]] | ||
| + | [[Kategória:Felsőjánosfa]] | ||
| + | [[Kategória:Gödörháza]] | ||
| + | [[Kategória:Kisfernekág]] | ||
| + | [[Kategória:Morva]] | ||
| + | [[Kategória:Nagykanizsa]] | ||
| + | [[Kategória:Pacsa]] | ||
| + | [[Kategória:Pankasz]] | ||
| + | [[Kategória:Pórszombat]] | ||
| + | [[Kategória:Velemér]] | ||
| + | [[Kategória:Zalacséb]] | ||
| + | [[Kategória:Zalaháshágy]] | ||
| + | [[Kategória:Zalamindszent]] | ||
| + | [[Kategória:Zalapatakalja]] | ||
| + | [[Kategória:Helybéli zenészek]] | ||
| + | [[Kategória:Zalalövői zenészek]] | ||
| + | [[Kategória:Pankaszi zenészek]] | ||
A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 17:53-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1985. szeptember-október |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | Bicsák Istvánné |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalal%C3%B6v%C5%91 |
| weboldal: | http://www.zalalovo.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu a rómaiak idejében keletkezett, azóta folyamatosan volt itt lakás. (7,8,9)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Tótok, Horváthok, Sáskák, Miszorik, Pintérek. Egy részük a mai Burgenlandból áttelepült iparoscsalád volt. (7,8,9)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Burgenlandból sváb-németek. (7,8,9)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nagyszámú elköltözés nem volt. (7,8,9)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Pacsát, lélekszámra, területre kb. azonos, de Lövőtől távol esik. (8,9)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik tájegységbe, itt az őrség kapuja. (7,8,9)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrség, Göcsej, Hetés, Hegyhát. (7,8,9)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községről. (7,8,9)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolták, más faluról nem tudnak. (7,8,9)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak, a környező falvak mindegyikéből Zalacsébről, Zalaháshágyról, Pórszombatról, Jánosfából. Az összeházasodás változó. (7,8,9)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
n.a.
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Fejér és Győr megyébe répakapálásra, répaszedésre. Summásnak. (7,8,9)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Nem jártak. (7,8,9)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Több kosárfonó iparos volt a faluban, ezek szoktak. (7,8,9)
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
Faszerszámokat készítettek helyben. (7,8,9)
f) fagereblyét
Faszerszámokat készítettek helyben. (7,8,9)
g) faboronát
Faszerszámokat készítettek helyben. (7,8,9)
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Helyben is volt több fazekas, de vásáron árultak velemériek, gödörháziak is. (7,8,9)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Teknős és edényfoltozó cigányok, Romániából méterárusok, Kanizsáról paprikások. Az 50-es évek óta nem járnak. (7,8,9)
b) Honnan jöttek?
Románia, Nagykanizsa (7,8,9)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Teknős és edényfoltozó cigányok, erdélyi ruhások, paprikások, üvegesek, drótosok (7,8,9)
d) Mit árultak?
teknőt, méteráru, paprika (7,8,9)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nem. (7,8,9)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai Szabadság téren a régi templom környékén temető volt. A községben van Mindszenten, Batakán, Budafán is temető. (7,8,9)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A római kori ásatások helyén, a mai József Attila utca északi végén római temetőt találtak, a Thassy erdőben kunhalmokat. (7,8,9)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnep: szentháromság vasárnapja: június 2. Jégverés ellen. (7,8,9)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Egy levelű faboronát használtak, vasboronát csak az uradalmakban. (7,8,9)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általános. Kézzel vetettek. (7,8,9)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Villásat használtak. (7,8,9)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak. (7,8,9)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét egy keresztbe, a keresztet kepébe (5-6 kereszt). (7,8,9)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározott számú (5-6) kereszt egy rakásban a kepe. Többet a tűzveszély miatt nem tettek. (7,8,9)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
2 m. (7,8,9)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Első háború előtt, alatt és néhány évig utána állandó csapat, utána kalákába, csak a gépész és az etető volt mindig állandó. (7,8,9)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (7,8,9)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 50-es években. (7,8,9)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1950-51-ben. (7,8,9)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet elterítették, forgatták, ha száradt ágylásokba, majd petrencébe (boglyába) rakták. Szénaszárító állványt nem használtak. (7,8,9)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Kosárban, köcölében, kötéllel. (7,8,9)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafelső (7,8,9)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg (7,8,9)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszegek (7,8,9)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
igen (7,8,9)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel gyűjtöttek levelet almozáshoz. (7,8,9)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
n.a.
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A teherhordó volt a szekér, a díszesebb, személyszállító a kocsi. (7,8,9)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4-4,2 m volt. Vendégoldalat csak az uradalmakban használtak. (7,8,9)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel hátul. (7,8,9)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt volt. (7,8,9)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
3 oldala és alja volt a kocsikasnak, az oldalai felfelé kiszélesedtek, a szekér oldalához igazodtak. (7,8,9)
b) Használtak-e kettőt is?
Teher behordásakor elől és hátul is használtak. (7,8,9)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A faluban már a századfordulótól köves út volt, ezért nyáron az igavonókat patkolták. (7,8,9)
2.23. A fejőedény régi neve?
zséter (7,8,9)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne! böccém, ne! (7,8,9)
b) terelik jobbra
nejde hikk! (7,8,9)
c) és balra
nejde hakk! Hátra: hume! (7,8,9)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Disznót: Cocám ne, ne Malacot: Pici ne, ne (7,8,9)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pittyém ne, ne! (7,8,9)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Kuszi, esz-he! (7,8,9)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilolót, kendervágót, sulykot. (7,8,9)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Állórokkát használtak. (7,8,9)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?
a) Hogy hívták ezeket?
A település több községrészből tevődik össze: Mindszent, Pataka, Dedes, Morva, Sötétmajor. A települések ma is megmaradtak, jelentős lakoslétszámmal, 1927-be a nagyközségi és járási székhelyi ranggal kerületre osztották, a felsorolt községrészek alkották a kerületeket. Ez 1948-ban megszűnt. (7,8,9)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A település mindig itt volt. (7,8,9)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Ma is van boronaház is földfalú ház is. (7,8,9)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Szoba és konyha közti falra. A századfordulótól már csak zártkéményt építettek. (7,8,9)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Vagy a pitvarba nyílt valamennyi, vagy ide nyílt a szoba, konyha, kamra és egyik szobából a másik (kis) szoba. (7,8,9)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt mestergerenda, ma is van. (7,8,9)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Még a századforduló előtt volt. (7,8,9)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A századforduló előtt. (7,8,9)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt ilyen. (7,8,9)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
50-60 cm magasra rakták. (7,8,9)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Volt torkos pajta is L alakú is, lecsapott végű is. (7,8,9)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Volt fa nyelű, vasból kovácsolt köríves kiemelő villa. (7,8,9)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
nem (7,8,9)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
nem (7,8,9)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1960-as évek elején szűnt meg a házikenyér sütése. (7,8,9)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Vesszőíves, de néha csillagalakú is volt. (7,8,9)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Volt egyfülü, fadongájú. (7,8,9)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdinának, kölesnek kétfülű törője volt. (7,8,9)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinagánicát készítettek: a hajdinalisztet megpirították, forróvízzel felengedték, zsírt öntöttek rá. (7,8,9)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Két ágra font kerekes perecet sütöttek. (7,8,9)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Az I. világháború óta készítenek lecsót. 10 % hagyma, 20 % paradicsom, 70 % paprika. (7,8,9)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
1920 óta paprikát is, paradicsomot is esznek nyersen. (7,8,9)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós és mákos kalácsot. Beiglit nem ismerték. (7,8,9)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Viseltek vászongatyát. (7,8,9)
b) Hány szélből készült?
2 szélből készült. (7,8,9)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
1960-ig viseltek. (7,8,9)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szőttek a lányok, asszonyok. (7,8,9)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Két világháború között megszűnt. (7,8,9)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Időseknél ma is szokásban van, de nem kötelező. (7,8,9)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Szüret után és farsangkor voltak az esküvők. (7,8,9)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Nyáron és böjtben nem volt. (7,8,9)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Vasárnap (7,8,9)
b) 1980 körül:
Vasárnap, ritkán szombaton is (7,8,9)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Jobbmódúaknál mindkét helyen. (7,8,9)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés általában a lányos háznál volt. (7,8,9)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
A vőlegénynél annak családja, a menyasszonynál mindkét család. (7,8,9)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Étteremben, ÁG. éttermében, igen ritkán a háznál. (7,8,9)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vőfények voltak a vendéghívók az esküvőt megelőző hét keddjén, szerdáján és csütörtökön hívtak. (7,8,9)
b) 1980 körül:
Szülők vagy az ifjú pár, de meghívót is küldenek. (7,8,9)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Volt szándékolt tányértörés, de jelentését nem ismerik. (7,8,9)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Cigányzenészek voltak a faluban is (több család), vagy Pankaszról hoztak. (7,8,9)
b) Milyen hangszereken játszottak?
n.a.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt lucázás. (7,8,9)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Lucáztak szalmával, a verset nem tudják, csak töredékeket. (7,8,9)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nagyon régen, még 1910 körül jártak, főként vidéki regölők, István napján. (7,8,9)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
vidéki regölők (7,8,9)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Jelentéktelen számú az öreglegény a lakossághoz viszonyítva. (7,8,9)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Virágos és nyakban fehér körbecsíkos volt, X-es nem. (7,8,9)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt szokás. (7,8,9)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem volt szokás (7,8,9)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Mikuláskor a gyermekek cipőjébe aszaltszilvát, mézeskalácsbábot, almát, diót tettek. (7,8,9)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Angyal, aki a betlehemi istállót viszi, koredom, szalonnás, töpörtyűs a három pásztor. (7,8,9)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel az állatok védőszentje. (7,8,9)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a mumus, a zsákos ember, a cigány. (7,8,9)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt szokás. (7,8,9)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást!
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Nem tudnak ilyet. (7,8,9)
