„Sorkifalud” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 14:00-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1991. október
Adatközlők:
(1.)	Király Lászlóné, 1901. Sorkifalud
(2.)	Horváth Sándor, 1911. Sorkifalud
(3.)	Nyul László, 1919. Sorkifalud
(4.)	Nyul Lászlóné Panka Magdolna, 1927. Sorkifalud
Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Tar Virág
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Csak annyit tudnak, hogy nagyon régi falu. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Mátyás, Fábián, Király, Somogyi, Szép, Kecskeméti, Nyul. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Betelepülés nem volt nagyobb számban, csak házassággal. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Kitelepülés nem volt, csak házassággal. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A környező kicsi falvak hasonlítanak hozzá, mert mindegyik kis kiterjedésű volt és mezőgazdasággal foglalkozott. Pl. Gyanogeregye, Gutatöttös, Sorkikápolna. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Sorok-mentén található. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységek: Rába-mente, Rába-köz. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községről nemigen tudnak, mert a környékbeliek mind csak állattenyésztéssel foglalkoztak. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak csúfolkodásról. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak házasodni más falvakból, általában a környékbeliekből. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vasvár András-napi, Szombathely heti vásár, Rum András-napi, piac ugyanitt.

b) Piacra:

n.a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Szentléránt november 10., Nemeskolta Szent Márton napi búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár Mária neve napján. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Munkába járni nem szoktak innen. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Szemenyéből és Egervölgyből jártak ide, de csak csépléshez vendégmunkások. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek, csak saját használatra. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Nem tudják hol készítették azokat. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótos-tótok, a Felvidékről. Meszesek, köszörűsök, paprikások, esernyőjavító. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Drótos-tótok, a Felvidékről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótos-tótok, meszesek, köszörűsök, paprikások, esernyőjavító.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlőműveléssel nem foglalkoztak. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Mindegyik kis falunak, amit Sorkifalud néven egyesítettek, külön volt temetője és ez ma is így van. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Búcsú: november 10-én. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általános használatban volt a kettes és hármas vasborona is az egész faluban. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n.a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Általánosan elterjedt volt a gépi vetés, nem volt mindenkinek, de kölcsönkérték egymástól. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az a) és b) típusút is használták aratáshoz. A b) típusdút kódisgráblának nevezték. A c)-t fűkaszálásra használták. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak ilyen kévekötőfát. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve = 1 kereszt (1 lábas) 25 kéve = 1 kereszt (2 lábas) (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, meghatározatlan számú keresztet jelent, de általában 15-20 körül mozgott a száma. A keresztet használták a termés mennyiségének a meghatározásához. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150 cm felett volt. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó csapat járt a géppel, a géptulajdonos szerződtette őket. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal, a háború után pedig „eleváterrel”. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek hajdinát ebben a faluban. Esetleg ha egy-két ember foglalkozott vele, de nem tudják meddig. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 3. adatközlő emlékezik a pontos dátumra, amikor először vetett így egy a faluba betelepült ember (a zala megyei Batykból) nevezett Német Kálmán, pontosan 1930-ban. Ezután ez a módszer 4-5 év alatt általánosan elterjedt a faluban. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálás, favillával forgatás, petrencébe vagy boglába rakás (mindkettőt alkalmazták), szekérrel hazahordás. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Fatalicskával. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igavonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Volt mindig bőven szalma, ezért nem használták. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmazták általánosan. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: mezőgazdasági termények szállítása, ökör vagy tehén húzta, 2 féle is volt belőle: hosszú és rövid. A rövidet szemesgabona és trágya fuvarozására használták. Kocsi: „cséza” debreceni kocsi 2 üléses, acélféder, rugózott. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

6-7 m hosszú. A vendégoldalt nem ismerték. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Saroglya nem volt használatos. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Súberes szekerek voltak, nemigen használtak kast. (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Az ökröket mindig, de némelyik tehenet is, amelyiknek gyenge volt a körme. Vagy nyáron vagy pedig ősszel. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Naa!

b) terelik jobbra

Hig!

c) és balra

Nejde! A becce nevet a kis borjúra használták. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca nee, hüccs. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi pitye nee. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Szuki lee. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Nem termeltek kendert, sem pedig lent. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Nem volt rokka a faluban. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Nem volt elkülönülő házcsoport.

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az 50-es években bontották le az utolsó boronás házat. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A falba építették. Kizárólag zárt kéményt a 20-30-as évektől kezdve építenek. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Szoba, szoba, konyha, kamra (rajz alapján). (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt ilyen ház és földfalunál is előfordult. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A század elején általánosan használt volt. Pontosabb adatra nem emlékeznek. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 40-es évektől kezdve lett általánosa ezek építése. Egysoros házakat 1930-tól nem építenek. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Volt ilyen ház. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Normál magasságú padkára építették (50-70 cm). (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Csak téglalapalapú pajták. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Fazékkiszedő villát nem ismernek. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Répát sohasem.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát pedig csak felszelve törköly nélkül, hordóban. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A II. világháború után szűnt meg ennek gyakorlata. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

c)egyéb típusú kenyértartót használták. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Cserepes vajköpülőt használtak. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A kenderhez a következőt használták ütő helyet (rajz). (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem ettek ilyent, mert nem termeltek hajdinát. Köleskására nem emlékeznek. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott hosszúkás, sima hosszúkás, fonott köralakú (kalinkó), sima köralakú. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

2/3 rész paprika, 1/3 rész paradicsom, 1 nagy fej hagyma. 2-3 kanál zsír + tojás, 1940-től már általános. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

1930-40-es évektől már a paprikát fogyasztják, a paradicsomot csak valamivel később ették meg nyersen. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Lekváros bukta, diós-mákos kalács, kakaós kalács. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

1915-20-an még viseltek széles gatyát, ünnepre is. (1,2,3,4)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Kb. 1930-ig. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szoktak vásznat szőni. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Szokásban volt az 50-es évekig. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Nem tudják megmondani, mert sok helyen még mindig így szokás. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangkor, de mindig akadt egy-egy. (1,2,3,4)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Lányos háznál, ott volt a vacsora. (1,2,3,4)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Lányos háznál, ott volt a vacsora. (1,2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Városi vendéglőkben.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Városi vendéglőkben, 1960-70 óta. (1,2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

vendéghívó előtte 1-2 héttel

b) 1930 körül:

jegyespár vagy meghívókkal, előtte 3-4 héttel. (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Volt.

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

A menyasszonynak kellett egy edényt eltörnie, hogy később el ne törje. (1,2,3,4)

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Sorokújfalui cigányok.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedű, cimbalom, bőgő, pikulás.

c) Hány főből állott a zenekar?

6-7 fő

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Harmónikás zene nem volt divat. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Legények elmentek lányos házakhoz, szalmacsutakot vittek, arra térdeltek és köszöntőt mondtak. „Luca, Luca, kity-koty Tojjanak a tikjok, lúdjok, Jó ülősek legyenek, Fejszéjük, fúrójuk úgy megállon a helébe, Mint a szálfa a tövibe, Akkora kalbászuk legyen, Mint a falu hossza...” (1,2,3,4)

4.9. Regölés

Nem volt szokás. (1,2,3,4)

a) Melyik napon szoktak regölni?

n.a.

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Mindig csak 1-2 akadt. Nem volt jellemző. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismerték. (1,2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt szokásban. (1,2,3,4)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

n.a.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt semmilyen szokás ezen a napon. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Pásztorok, angyalok, betlehemes. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

A marháké Szent Márk. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a kankus! (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt szokásban. (1,2,3,4)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Tüskevágó embert. (1,2,3,4)

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|
+|1991. október
 |-
 |'''Adatközlők:'''
+|-
 |(1.)
+|Király Lászlóné, 1901. Sorkifalud
 |-
-|
 |(2.)
+|Horváth Sándor, 1911. Sorkifalud
+|-
+|(3.)
+|Nyul László, 1919. Sorkifalud
+|-
+|(4.)
+|Nyul Lászlóné Panka Magdolna, 1927. Sorkifalud
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
-|
+|Bedő Zoltánné
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
-|
+|Tar Virág
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
@@ 235. sor: / 243. sor: @@
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Coca nee, hüccs. (1,2,3,4)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pi-pi pitye nee. (1,2,3,4)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+Szuki lee. (1,2,3,4)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Nem termeltek kendert, sem pedig lent. (1,2,3,4)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Nem volt rokka a faluban. (1,2,3,4)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Nem volt elkülönülő házcsoport.
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+n.a.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3,4)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Az 50-es években bontották le az utolsó boronás házat. (1,2,3,4)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+A falba építették. Kizárólag zárt kéményt a 20-30-as évektől kezdve építenek. (1,2,3,4)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+Szoba, szoba, konyha, kamra (rajz alapján). (1,2,3,4)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Volt ilyen ház és földfalunál is előfordult. (1,2,3,4)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+A század elején általánosan használt volt. Pontosabb adatra nem emlékeznek. (1,2,3,4)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A 40-es évektől kezdve lett általánosa ezek építése. Egysoros házakat 1930-tól nem építenek. (1,2,3,4)
+===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
-===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Volt ilyen ház. (1,2,3,4)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+Normál magasságú padkára építették (50-70 cm). (1,2,3,4)
+===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
-===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Csak téglalapalapú pajták. (1,2,3,4)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Fazékkiszedő villát nem ismernek. (1,2,3,4)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Répát sohasem.
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Káposztát pedig csak felszelve törköly nélkül, hordóban. (1,2,3,4)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A II. világháború után szűnt meg ennek gyakorlata. (1,2,3,4)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+c)egyéb típusú kenyértartót használták. (1,2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Cserepes vajköpülőt használtak. (1,2,3,4)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+A kenderhez a következőt használták ütő helyet (rajz). (1,2,3,4)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Nem ettek ilyent, mert nem termeltek hajdinát. Köleskására nem emlékeznek. (1,2,3,4)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott hosszúkás, sima hosszúkás, fonott köralakú (kalinkó), sima köralakú. (1,2,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+/3 rész paprika, 1/3 rész paradicsom, 1 nagy fej hagyma. 2-3 kanál zsír + tojás, 1940-től már általános. (1,2,3,4)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+-40-es évektől már a paprikát fogyasztják, a paradicsomot csak valamivel később ették meg nyersen. (1,2,3,4)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+Lekváros bukta, diós-mákos kalács, kakaós kalács. (1,2,3,4)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+-20-an még viseltek széles gatyát, ünnepre is. (1,2,3,4)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n.a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Kb. 1930-ig. (1,2,3,4)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Nem szoktak vásznat szőni. (1,2,3,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Szokásban volt az 50-es évekig. (1,2,3,4)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Nem tudják megmondani, mert sok helyen még mindig így szokás. (1,2,3,4)
 ==4. Család, közösség, világkép==
@@ 350. sor: / 358. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Farsangkor, de mindig akadt egy-egy. (1,2,3,4)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+n.a.
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+szombat
 ====b) 1930 körül: ====
+szombat (1,2,3,4)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Lányos háznál, ott volt a vacsora. (1,2,3,4)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+Lányos háznál, ott volt a vacsora. (1,2,3,4)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Városi vendéglőkben.
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+Városi vendéglőkben, 1960-70 óta. (1,2,3,4)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vendéghívó előtte 1-2 héttel
 ====b) 1930 körül: ====
+jegyespár vagy meghívókkal, előtte 3-4 héttel. (1,2,3,4)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Volt.
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+A menyasszonynak kellett egy edényt eltörnie, hogy később el ne törje. (1,2,3,4)
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Sorokújfalui cigányok.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+Hegedű, cimbalom, bőgő, pikulás.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+-7 fő
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+Harmónikás zene nem volt divat. (1,2,3,4)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Volt.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+Legények elmentek lányos házakhoz, szalmacsutakot vittek, arra térdeltek és köszöntőt mondtak.
+„Luca, Luca, kity-koty
+Tojjanak a tikjok, lúdjok,
+Jó ülősek legyenek,
+Fejszéjük, fúrójuk úgy megállon a helébe,
+Mint a szálfa a tövibe,
+Akkora kalbászuk legyen,
+Mint a falu hossza...” (1,2,3,4)
 ===4.9. Regölés ===
+Nem volt szokás. (1,2,3,4)
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+n.a.
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+n.a.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Mindig csak 1-2 akadt. Nem volt jellemző. (1,2,3,4)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Nem ismerték. (1,2,3,4)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt szokásban. (1,2,3,4)
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+n.a.
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Nem volt semmilyen szokás ezen a napon. (1,2,3,4)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Pásztorok, angyalok, betlehemes. (1,2,3,4)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+A marháké Szent Márk. (1,2,3,4)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+Elvisz a kankus! (1,2,3,4)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt szokásban. (1,2,3,4)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Tüskevágó embert. (1,2,3,4)
 [[Kategória:Gyanogeregye]]
@@ 487. sor: / 508. sor: @@
 [[Kategória:Szemenye]]
 [[Kategória:Egervölgy]]
-[[Kategória:]]
+[[Kategória:Sorkifaludi zenészek]]
-[[Kategória:]]
+[[Kategória:Helybéli zenészek]]
-[[Kategória:]]
-[[Kategória:]]
-[[Kategória:]]