„Mikosszéplak” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 08:38-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Mikosszéplak, 1991. október
Adatközlők:	1. Bognár József, 1900. Mikosszéplak 2. Gellén Lajos, 1920. Mikosszéplak 3. Takács Ferenc, 1913. Mikosszéplak 4. Bakler Mária, 1920. Mikosszéplak

Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község eredeti neve Széplak. Mikos báró után kapta a mai elnevezését. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Salkovits, Berkovits, Borsits, Sicsek, Takács. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem hasonlítják semmihez. Eldugott falunak „egykének” tartják. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A Szajki tavak környékének mondják magukat. Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községekről. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A csipkerekiekre mondták, hogy noha bor megzavarította őket. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodni szoktak mindszentiekkel, baltaváriakkal. Régen előfordult, hogy katolikusok nem házasodtak evangélikusokkal. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sárvár hétfő, Zalaszentgrót szerda, Jánosháza csütörtökön. Helyben vásár volt: január 22., március 22., augusztus 22., november 22. (az uraság szabályozta).

b) Piacra:

Sárvár, Zalaszentgrót, Jánosháza

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Miklós napján Baltavárra, Antal napján Csehibe. Helyi búcsú: szeptember 12. Mária napján

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár augusztus 15., szeptember 12. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Munkára több helyre is jártak: Botkaháza, Endrédpuszta, Mikospuszta. Leginkább arattak és zsöllérek voltak. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Jöttek ide is munkára, leginkább Körmendről summásnak az uraságba. Számuk nem túl jelentős. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A helyiek nem készítettek eladásra semmit.

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Cserépedényeket Vasváron készített egy Magyar Jóska nevű bácsi. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Vasváron készített cserépedényeket használtak. Magyar József készítette őket. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Erdélyből járt egy Kolompár nevű cigány, aki terítőket árult. Drótos-tótok Nyitra megyéből, meszesek, paprikások. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Régen jelentősebb számban volt szőlője falubelieknek a kisbéri, illetve Csehi-i hegyen.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Másnak nem volt ilyen szőlője a helyi szőlőhegyen. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető volt és egy temető van jelenleg is a faluban. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepek: búzaszentelés Pünkösdkor, Áldozócsütörtök Pünkösd előtti két héttel. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak 2-es és 3-as boronát is. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Nagyrészt kézzel vetették a gabonát.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak az uradalmakban volt vetőgép. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A b)-t és c)-t is használták. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták ezt a kévekötőfát. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve = 1 kereszt. 4-5-7 keresztet raktak egy kepébe. Ez attól függött, hogy hogyan helyezkedett el a föld. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerték a kepe szót, de nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 155 cm fölött volt. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén a gazda állította össze a munkásokat. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Leginkább nyárssal hordták kazalba, de volt olyan hely, ahol eleváterrel is hordták. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1940 után szűnt meg teljesen. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 30-as években már sok helyen eke után vetették a burgonyát. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Szénaszárítás: lekaszálták, megforgatták, összegyűjtötték, boglyába, majd hazahordták. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával hordták. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

hám

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használták a fák leveleit ősszel és tavasszal, amikor nem volt elegendő alomnak valójuk. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

ősszel és tavasszal

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál alkalmaztak tartóláncot. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: mezőgazdasági munkákat végeztek vele Kocsi: piacra, vásárra jártak vele, kis szekér volt. Keveseknek volt lovuk és leginkább ökör, illetve tehén húzta őket. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

3,5-4 m hosszú volt. A vendégoldalt nem használták. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötél segítségével történt. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A hátsó saroglya enyhén ívelt, az első saroglya egyenes volt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Szekérkast nemigen használtak. (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szoktak patkoltatni a vonómarhát, a teheneket, ökröket is. Félpatkót alkalmaztak. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee!

b) terelik jobbra

Humek hí!

c) és balra

Nejde! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám hüccs ne! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pipi pi pi. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Régen tilolót használtak. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A b) és c) típusút is használták. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Házcsoport nem volt különálló. (1,2,3,4)

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek mindig itt volt a helye.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Valamikor az 1970-es években bontották le az utolsót. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt a falba helyezték. Kizárólag zárt kéményt a II. világháború óta építenek. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Szoba, konyha, szoba, kamra. (rajz) (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt ilyen ház, de már lebontották. Földfalunál is előfordult. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek már a századfordulón általánosak voltak. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kockaházakat a háború óta építenek kizárólag. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Csak cserépkályháról tudnak. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Normál padkára építették. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Téglalapalapú pajta. (rajz) (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak ilyet. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Mindkettőt csak gyalulva, hordóban. (1,2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A 60-as években, amikor is megalakult a TSZ. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b) és c) típusút használták leginkább. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Cserépből készült vajköpülőt használtak. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A hajdinát úgy csépelték. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából csak kását készítettek. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonyott kalács és perec került az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A lecsót már a 30-as évektől fogyasztják. Több paprikát, kevesebb paradicsomot raktak bele és egy közepes nagyságú hagymát. Tojással és kolbásszal is fogyasztották. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paprikát nagyon régóta, paradicsomot kb. húsz éve fogyasztanak nyersen. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Mákos, diós, kakaós kuglóf került az ünnepi (karácsonyi) asztalra. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

A 10-20-as években az idősebbek még hordták, de csak hétköznapokon. (1,2,3,4)

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A 20-as években még viseltek ilyet. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szoktak vásznat szőni kenderből a 40-es évekig. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt sosem kötelező a viselete. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Szokásban volt, az idősebbeknél ma is így van. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt farsang idején szokták tartani. (1,2,3,4)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Ahova lakni mentek, az volt a 2. hely, mindenhol volt vacsora. (1,2,3,4)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Vendéglőben tartják, a Szajki tavaknál lévő vendéglőben és a patyi kastélyban. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Két vőfély járt házról-házra bottal. Esküvő előtt 2-3 héttel.

b) 1930 körül:

A menyasszony és a vőlegény személyesen vagy meghívókkal. Esküvő előtt 1-1,5 hónappal. (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Zalabérről és Vasvárról cigányok.

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

Általában öt főből álltak: cimbalom, bőgő, hegedű, klarinét voltak a hangszerek. (1,2,3,4)

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

„Luca, Luca kity-koty Tojjanak a tikjok, Ha nem tojnak nagyokat, Vágják le a nyakokat. Annyi pénzük legyen, Mint a posta úton a kavics…” (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony utáni nap a gyerekek beöltözve jártak házról-házra és köszöntőt mondtak. (1,2,3,4)

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

gyerekek

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A faluba 3-4 öreglegény volt régen, ma is kb. ilyen % van. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismeretes. (1,2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Csak a gyerekek megajándékozása volt a szokás. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, ifjú pásztor és a betlehemes. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelhez imádkoztak a barmaik megtartása végett. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A „krampusszal” és a „boszorkával” ijesztgették őket. (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Favágó embert láttak a Holdban. (1,2,3,4)

@@ 136. sor: / 136. sor: @@
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
-Nagyrészt kézzel vetették a gabonát, csak az uradalmakban volt vetőgép. (1,2,3,4)
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+Nagyrészt kézzel vetették a gabonát.
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+Csak az uradalmakban volt vetőgép. (1,2,3,4)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
@@ 355. sor: / 355. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+A legtöbb esküvőt farsang idején szokták tartani. (1,2,3,4)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
@@ 362. sor: / 362. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+szombat
 ====b) 1930 körül: ====
+szombat (1,2,3,4)
@@ 369. sor: / 370. sor: @@
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Ahova lakni mentek, az volt a 2. hely, mindenhol volt vacsora. (1,2,3,4)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
@@ 378. sor: / 379. sor: @@
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Vendéglőben tartják, a Szajki tavaknál lévő vendéglőben és a patyi kastélyban. (1,2,3,4)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
@@ 385. sor: / 386. sor: @@
 ====a) 1910 körül: ====
+Két vőfély járt házról-házra bottal. Esküvő előtt 2-3 héttel.
 ====b) 1930 körül: ====
+A menyasszony és a vőlegény személyesen vagy meghívókkal. Esküvő előtt 1-1,5 hónappal. (1,2,3,4)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
@@ 403. sor: / 404. sor: @@
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Zalabérről és Vasvárról cigányok.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+Általában öt főből álltak: cimbalom, bőgő, hegedű, klarinét voltak a hangszerek. (1,2,3,4)
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
@@ 414. sor: / 415. sor: @@
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+December 13-án volt.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+„Luca, Luca kity-koty
+Tojjanak a tikjok,
+Ha nem tojnak nagyokat,
+Vágják le a nyakokat.
+Annyi pénzük legyen,
+Mint a posta úton a kavics…” (1,2,3,4)
@@ 421. sor: / 428. sor: @@
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Karácsony utáni nap a gyerekek beöltözve jártak házról-házra és köszöntőt mondtak. (1,2,3,4)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+gyerekek
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+A faluba 3-4 öreglegény volt régen, ma is kb. ilyen % van. (1,2,3,4)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Nem ismeretes. (1,2,3,4)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
@@ 451. sor: / 458. sor: @@
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 =====a) Melyik napon, =====
 =====b) miért, =====
@@ 459. sor: / 466. sor: @@
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Csak a gyerekek megajándékozása volt a szokás. (1,2,3,4)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+A betlehemes játék szereplői: öreg pásztor, ifjú pásztor és a betlehemes. (1,2,3,4)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Szent Vendelhez imádkoztak a barmaik megtartása végett. (1,2,3,4)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+A „krampusszal” és a „boszorkával” ijesztgették őket. (1,2,3,4)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
@@ 480. sor: / 487. sor: @@
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Favágó embert láttak a Holdban. (1,2,3,4)
 [[Kategória:Települések]]
+[[Kategória:Csipkerek]]
+[[Kategória:Baltavár]]
+[[Kategória:Sárvár]]
+[[Kategória:Zalaszentgrót]]
+[[Kategória:Jánosháza]]
+[[Kategória:Csehi]]
+[[Kategória:Botkaháza]]
+[[Kategória:Körmend]]
+[[Kategória:Endrédpuszta]]
+[[Kategória:Mikospuszta]]
+[[Kategória:Vasvár]]
+[[Kategória:Paty]]
+[[Kategória:Zalabér]]
+[[Kategória:Zalabéri zenészek]]
+[[Kategória:Vasvári zenészek]]