„Kispálinagypáli” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. április 22., 23:38-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. október
Adatközlők:	(1.) Fazekas József, 1916, Kispáli, római katolikus
	(2.) Molnár János, 1910, Nagypáli, római katolikus
	(3.) Molnár Jánosné, 1911, Kispáli, római katolikus
Gyűjtötte:	Szendrői Éva
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisp%C3%A1li	http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyp%C3%A1li
weboldal:	http://www.kispali.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

300 évvel ezelőtt keletkezett a falu. A nép úgy mondja: Élt egy Kis Pál és egy Nagy Pál, egyik ide települt le, a másik oda. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Tóthok, Fazekasok, Horváthok, Gaálok, Fábiánok. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak betelepültekről. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el nagyobb számban. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kiskutast, Nagykutast, Szentlőrincet, Egervárt, Gősfát, Nyiresmajort. Közös vallás, közös plébánia, valamint azonos foglalkozás (földművelés) alapján magukéhoz hasonlónak tartják a fenti községeket. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Tudtukkal nem tartoznak egy tájegységbe sem. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres község Nagypáli, ahol Stróbl Zsigmond tanítóskodott. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Igen, csúfolták a falut: mivel szorgalmas, futkozó népek voltak, ezért gyakran mondták róluk, hogy: „Futnak, mint a páli nyulak.” (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Nősültek gyakorta a közeli falvakból: Nagykutasról, Kiskutasról, Ságodról, Egervárról. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Egerszegre, Vasvárra, Szentivánra (május 19.), Szentgotthárdra jártak.

b) Piacra:

Egerszegre jártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvárra – augusztus 15-én és szeptember 12-én; Búcsúszentlászlóra – szeptember 8-án és szeptember 12-én; (szeptember 8: áldozó csütörtök, szeptember 12: Mária nevenapja).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, Búcsúszentlászló (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summás munkára Egervárra, Baranyába jártak. Cselédeskedni nem nagyon mentek. Helyben csépeltek. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Munkára a faluba nem jöttek máshonnan. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Vándorárusoktól vásároltak cserépedényeket, de a készítés helyét nem ismerik. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Üvegesek, bádogosok, edényfoltozók, paprikások (Alföldről), meszesek (Frimm János) jártak, mint vándorárusok. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Egerváron voltak a szőlőhegyeik. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetőt ismernek, amibe több száz éve temetkeznek. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Egyetlen fogadott ünnepük: határmise a jó termés érdekében. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általában egy levelű faboronát használtak vas fogakkal. A jobb módban lévők két levelű vasboronát. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általában kézzel vetették a gabonát.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés ritka volt. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használtak villás és gereblyés kaszacsapót is. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták az említett kévekötőfát. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából, rozsból 21 kévét raktak keresztbe, a tavasziakból 17-et. 3-4 keresztet raktak össze, ezt kepének hívták. A kepék száma nem változott. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Az egy sorba lerakott keresztek összege a kepe. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 155 cm felett volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplés idején állandó csapat szerződött a géphez. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A háború után megszűnt a hajdina termelése, de jelenleg újra termelik. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A háború után vetették a burgonyát barázdába. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A rendet egyszer forgatták, de esős időben többször is. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával vagy vesszőkosárral hordták a kazalból a napi száraztakarmányt. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igavonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdfejszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg, nyakszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Előfordult, hogy használták almozáshoz a fák leveleit, de nem volt jellemző. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak szügyre erősített tartóláncot.

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre erősített tartólánc a régebbi mód. Az újabb a nyakszíj, azon volt a tartólánc.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér, amit a tehenek vontattak. Kocsi, amit a ló húzott. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

400 cm volt a takarmányt szállító szekér. A vendégoldalt nem ismerték, általános a hosszú szekér volt. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Hátul kötéllel, elől lánccal szorították le a nyomórudat. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Általában nem volt jellemző a saroglya. Ha volt, akkor elől enyhén ívelt, hátul erősebben ívelt volt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Nem volt divatban a szekérkas. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Patkoltak tehenet is, szükség esetén ötször is. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: „zséter”. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

A becenevet nem használták.

a) indítják

Indításkor nem mondtak semmit.

b) terelik jobbra

„humek!”

c) és balra

„ne ide!” (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót így hívták: „Coca ne!” (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyúkokat így szólítgatták: „Pi-pi!”

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólították. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágót – tiloló típusut. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Ferde, fekvő rokkát használtak. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Nem voltak elkülönülő házcsoportok.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A 70-es években bontották le az utolsó boronaházat. Sövényház nem volt. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Nem tudják miként történt a füstvezetékek átalakítása. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Egy bejáratuk volt a helyiségeknek, ami a pitvarra nyílt. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem volt keresztmestergerendás ház a faluban. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A századfordulón, a század elején kezdték építeni a rakott sparhelteket, általános az I. világháború után lett. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A II. világháború után lett általános a „kockaalakú” ház. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Igen, volt olyan ház, melynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencéket 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Csak téglalap alakú pajta volt, melynek a fa lába volt téglára épült. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak fazékkiszedő villát. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem savanyítottak egészben tarlórépát.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem savanyítottak a káposztát. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A II. világháború után megszűnt a házi kenyérsütés. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Csillagos formájú és vesszőíves kenyértartót használtak. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott, dongás vajköpülőt. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A) és B) jelzésű törőt használtak. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Kölesből készítettek kását, amit „gánicának” hívtak. Forró, sós vízben megfőzték, majd tepsibe öntötték. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hosszú fontt és kerek fonott kalácsot szoktak sütni: „keltperec”. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A 30-as években bitosan csináltak már lecsót. Hozzávalók: 2 paradicsom, több krumpli, hagyma, ennél több paprika. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Ember emlékezet óta fogyasztanak nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kalácsot, kuglófot. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Nem igen viseltek széles gatyát. (1,2,3)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 50-es évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát és réklit. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szoktak szőni. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Kötelező sosem volt a fejkendő. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Változó volt, a lakástól függően tették egymás mellé az ágyakat. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Szüret után és a nagy nyári munkaidő előtt tartották a legtöbb esküvőt. (1,2,3)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Vasárnap tartották az esküvőt.

b) 1930 körül:

Szombaton tartották az esküvőt. (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Csak a menyasszonynál tartottak lakodalmat.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A főétkezés este volt. (1,2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalmat háznál tartják, esetleg Egerváron. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vőfények és vendéghívogatók („pozsovicsok”) hívták meg a vendégeket, egyszer hívták, az esküvő előtt két héttel.

b) 1930 körül:

Jegyesek hívnak személyesen vendégeket, vagy levélben, az esküvő előtt 3-4 héttel. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szándékos tányértörés. (1,2,3)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Ha nem volt helybéli, akkor más vidékről hívtak zenészeket.

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenekar 5 tagból állt: prímás, másodprímás, kontrás, bőgő, cimbalmos.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A háború alatt már volt gombos- és tangóharmónika. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án volt Lucázás.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Sem alakoskodás, sem zene nem volt. Szalmázni szoktak. „Luca, Luca kitty-kotty taliga, fölszaladt a héjba, leesett, eltörött, amit adnak elveszem, van tarisznya elteszem.” „A maguk disznójának olyan vastag szalonnája legyen, mint az ajtószárfa.” „Annyi csibéjük legyen, mint égen a csillag.” Ahol nem kaptak semmit: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen.” (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem volt szokás a regölés. (1,2,3)

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Öreglegény kevés volt. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismeretes az x-el díszített tejesfazék. (1,2,3)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Valamikor szoktak tüzet gyújtani, de ez a II. világháború alatt megszűnt. (1,2,3)

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Az ajándékozáson kívül más szokás nem volt Miklós napján. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Pásztorok voltak a betlehemes játék szereplői. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelt, aki minden állat védőszentje. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Nem volt jellemző az ijesztegetés. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálás nem volt. (1,2,3)

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Tüskét vágó embert láttak a holdban. (1,2,3)

@@ 500. sor: / 500. sor: @@
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
 Pásztorok voltak a betlehemes játék szereplői. (1,2,3)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===