„Sitke” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 13:59-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1988. június
Adatközlők:
(1.)	Jenei János, 1919.
(2.)	Jenei Jánosné, 1921.
Gyűjtötte:	Komálovics Zoltán
Wiki feldolgozás:	Tar Virág
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

n.a.

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Ódor, Gőcze, Fekete, Kis, Nagy, Linka, Boda, Bedő. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számú beköltözés nem volt a faluban. (1,2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nagyobb számú kiköltözés sem volt. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tartanak Sitkéhez hasonlónak más falut a környéken. (1,2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Sitke a kemenesaljai tájegységhez tartozik. (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegység a hegyháti tájegység. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres község a közelben Egyházashetye: Berzsenyi szülőfaluja. Nagysimonyi Dugovics Titusz szülőfaluja. (1,2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem volt a falubelieknek csúfneve. (1,2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Nem nagyon szoktak a sitkeiek más falvakból házasodni, leginkább talán Vásárosmiskéről. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásárosmiske, Celldömölk.

b) Piacra:

Celldömölk, Sárvár

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n.a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, Celldömölk. (1)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból nem szoktak eljárni dolgozni máshova. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide jöttek aratók Vásárosmiskéről. (1)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Kocsikasokat stb. csak házi használatra készítettek, eladásra nem. (1)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket a vásárokon szerezték be. (1,2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Az 50-es évekig jártak vándorárusok: tótok, üvegesek, drótosok.

b) Honnan jöttek?

Nem tudják honnan jöttek. (1,2)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

tótok, üvegesek, drótosok.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A gazdáknak csak itt volt szőlője.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Itt más falubelieknek nincsenek szőlőik. (1)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A község határában két temető van egy evangélikus és egy katolikus.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontokat itt nem találtak. (1,2)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem voltak a falunak külön fogadott ünnepei. (1)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát. (1)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A gabonát általában kézzel vetették.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés volt a ritkább. (1,2)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használtak villás kaszacsapót. (1)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak kévekötőfát. (1)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Általában 20 kévét raktak keresztbe. A mezőn 8-10 keresztet raktak egybe. (1,2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. A termés mennyiségéhez nem nagyon használták. (1)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 155 cm felett van. (1)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel. (1)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A szalmát nyárssal hordták kazalba. (1)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése mindig csak nagyon ritka volt. (1,2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke utáni vetése még ma sem nagyon elterjedt. (1,2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: 2-3 nap száradt, forgatták, szétterítették, összegyűjtötték, petrencébe rakták. Állványt nem használtak. (1)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt talicskán hordták az istállóba. (1)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igabélfa (1,2)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem használták almozáshoz a fák leveleit. (1,2)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi (féderes) lovak után húzták, a szekeret tehenek után munkavégzésre használták. (1,2)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 4-5 m. (1)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása hátul kötéllel történt. (1)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovasszekér és saroglyája egyenes volt. (1)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A vesszőből készült szekérkas formája (rajz). (1)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták a vonómarhát és az ökröt patkoltatni. Nem jellemző melyik évszakban. (1,2)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (2)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee…

b) terelik jobbra

Csáli hii…

c) és balra

Nejde hajsz… (1)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne… (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipipi… (2)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén hívogatják. (1,2)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és len töréséhez kendervágót, tilalót és gerebent használtak. (1,2)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Régen fekvő rokkát használtak. (1,2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Volt egymástól elkülönülő házcsoport.

a) Hogy hívták ezeket?

Bottyán-major, Kurcon-major, Újmajor.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A falu határa régen a Tiborci hegy alatt volt. (1)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Már nem emlékeznek boronált lakóházra. (1,2)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Átalakítás: a régi konyhát lebontották és újat építettek helyette. (1,2)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A régi házakon két kijárat volt a tornácra. (1,2)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Kb. 1905-től kezdődik a rakott sparheltek használata. (1,2)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kockaházak építése az 50-es években terjedt el. (1,2)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Volt olyan régi ház, amelynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A kemencét 10-20 cm padkára építették. (1,2)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A c) típusú pajtákat építették leginkább. (1)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Fazékkiszedő villát nem használtak. (2)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Savanyítottak tarlórépát és káposztát is, de csak reszelve. (1,2)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Savanyítottak tarlórépát és káposztát is, de csak reszelve. (1,2)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg. (1,2)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b)vesszőíves típusú kenyértartót használták. (2)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem használtak kölestörőt. (1)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából nem készítettek kását. A gánica ismert. Pirított lisztből és vízből készült. (1,2)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott és hosszúkás töltetlen kalácsot szoktak sütni. (1,2)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A század elején már készítettek lecsót. Paprika és hagyma volt bent. (1,2)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paprikát és paradicsomot is fogyasztottak már a század elején is. (1,2)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra kalácsot szoktak tenni. (1)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek a férfiak régen ünnepre is széles gatyát.

b) Hány szélből készült?

13 szélből állt. (1,2)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A 60-as évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok nem szoktak vásznat szőni. (1)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Még ma is kötelező a fejkendő hordása. (2)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Még ma is néhol szokásban van a párhuzamos elhelyezés. (1,2)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt farsangkor és ősszel tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtön nem tartottak esküvőt. (1,2)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 körül vasárnap, ma szombaton vannak az esküvők. (1)

b) 1930 körül:

n.a.

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalom általában a lányos háznál volt, a fiús háznál nem volt szokás.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Főétkezés a vacsora volt a lányos háznál. (1,2)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Vendéglőben.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Az utóbbi 10 évtől inkább vendéglőkben tartják a lakodalmakat. (1)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

A meghívást a vőfények végezték. Kb. egy hónappal a lakodalom előtt. (1)

b) 1930 körül:

n.a.

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A zenészek helybeliek voltak.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Prímás, bőgős, kontrás, cimbalmos.

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Harmonika nem volt. (1)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án volt a lucázás.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Gyerekek lucáztak. A lányos házaknál lucáztak szalmával, nem volt zenekíséret és alakoskodás. (1,2)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

n.a.

b) Meddig élt ez a szokás?

Regölés a 70-es években még volt.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

A legények regöltek.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Kelj fel gazda, kelj fel Isten szállott házadra, terített asztalodras Amott kerekedik egy fekete felnő Itt van egy szép ház, abba lakik egy legény, kinek neve … Sej regő rejtem, regő, regő rejtem Ajdon az Isten ennek a gazdának Egy hold földön száz kerek búzát. Itt van egy szép ház abba lakik egy leány, kinek neve … Refr.” (1,2)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Öreglegények mindig nagy számban voltak a faluban. (1)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

3-4 X volt rajta. (1,2)

c) Hol szerezték be ezeket?

Az X-es tejesfazekat vásáron szerezték be.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt szokás égő tárgyak levegőbe dobálása.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

A tűzgyújtás sem. (1)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napi szokás: a fiatalok december 6-án álarcba öltözve, láncos botokkal felszerelkezve járják végig a falut és ijesztgetik a gyerekeket. (1)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemezés szereplői: angyal, pásztorok, József. (1)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje: Szent Vendel volt. (1,2)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket a Kankussal szokták ijesztgetni. (1)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

A diódobálás nem volt szokás. (1,2)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A régiek a Holdban lidércet, lúdvércet láttak. (1)

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|
+|1988. június
 |-
 |'''Adatközlők:'''
+|-
 |(1.)
+|Jenei János, 1919.
 |-
-|
 |(2.)
+|Jenei Jánosné, 1921.
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
-|
+|Komálovics Zoltán
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
-|
+|Tar Virág
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
@@ 144. sor: / 146. sor: @@
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+Általában 20 kévét raktak keresztbe. A mezőn 8-10 keresztet raktak egybe. (1,2)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. A termés mennyiségéhez nem nagyon használták. (1)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+A csép nyele 155 cm felett van. (1)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+A gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel. (1)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+A szalmát nyárssal hordták kazalba. (1)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+A hajdina termelése mindig csak nagyon ritka volt. (1,2)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+A burgonya eke utáni vetése még ma sem nagyon elterjedt. (1,2)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+A szénaszárítás menete: 2-3 nap száradt, forgatták, szétterítették, összegyűjtötték, petrencébe rakták. Állványt nem használtak. (1)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+A napi száraztakarmányt talicskán hordták az istállóba. (1)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+vonó
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+igaszeg
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+igabélfa (1,2)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Nem használták almozáshoz a fák leveleit. (1,2)
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+n.a.
 ====c) Melyik évszakban?====
+n.a.
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1)
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+n.a.
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Kocsi (féderes) lovak után húzták, a szekeret tehenek után munkavégzésre használták. (1,2)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+A szálastakarmányt szállító szekér 4-5 m. (1)
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+A nyomórúd leszorítása hátul kötéllel történt. (1)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+A lovasszekér és saroglyája egyenes volt. (1)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+A vesszőből készült szekérkas formája (rajz). (1)
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+n.a.
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Szokták a vonómarhát és az ökröt patkoltatni. Nem jellemző melyik évszakban. (1,2)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+Zséter. (2)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Nee…
 ====b) terelik jobbra ====
+Csáli hii…
 ====c) és balra====
+Nejde hajsz… (1)
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Coca ne… (2)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pipipi… (2)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+A kutyát a nevén hívogatják. (1,2)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+A kender és len töréséhez kendervágót, tilalót és gerebent használtak. (1,2)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Régen fekvő rokkát használtak. (1,2)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==
 === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú? ===
+Volt egymástól elkülönülő házcsoport.
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+Bottyán-major, Kurcon-major, Újmajor.
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+A falu határa régen a Tiborci hegy alatt volt. (1)
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Már nem emlékeznek boronált lakóházra. (1,2)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Átalakítás: a régi konyhát lebontották és újat építettek helyette. (1,2)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A régi házakon két kijárat volt a tornácra. (1,2)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+Volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Kb. 1905-től kezdődik a rakott sparheltek használata. (1,2)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A kockaházak építése az 50-es években terjedt el. (1,2)
+===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
-===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Volt olyan régi ház, amelynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (1)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A kemencét 10-20 cm padkára építették. (1,2)
+===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
-===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+A c) típusú pajtákat építették leginkább. (1)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Fazékkiszedő villát nem használtak. (2)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Savanyítottak tarlórépát és káposztát is, de csak reszelve. (1,2)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Savanyítottak tarlórépát és káposztát is, de csak reszelve. (1,2)
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg. (1,2)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A b)vesszőíves típusú kenyértartót használták. (2)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem használtak kölestörőt. (1)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Hajdinából nem készítettek kását. A gánica ismert. Pirított lisztből és vízből készült. (1,2)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Fonott és hosszúkás töltetlen kalácsot szoktak sütni. (1,2)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+A század elején már készítettek lecsót. Paprika és hagyma volt bent. (1,2)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Paprikát és paradicsomot is fogyasztottak már a század elején is. (1,2)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+A karácsonyi asztalra kalácsot szoktak tenni. (1)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Viseltek a férfiak régen ünnepre is széles gatyát.
 ====b) Hány szélből készült?====
+szélből állt. (1,2)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+A 60-as évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az asszonyok nem szoktak vásznat szőni. (1)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Még ma is kötelező a fejkendő hordása. (2)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Még ma is néhol szokásban van a párhuzamos elhelyezés. (1,2)
 ==4. Család, közösség, világkép==
@@ 347. sor: / 349. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+A legtöbb esküvőt farsangkor és ősszel tartották.
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Böjtön nem tartottak esküvőt. (1,2)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+körül vasárnap, ma szombaton vannak az esküvők. (1)
 ====b) 1930 körül: ====
+n.a.
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A lakodalom általában a lányos háznál volt, a fiús háznál nem volt szokás.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+Főétkezés a vacsora volt a lányos háznál. (1,2)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Vendéglőben.
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+Az utóbbi 10 évtől inkább vendéglőkben tartják a lakodalmakat. (1)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+A meghívást a vőfények végezték. Kb. egy hónappal a lakodalom előtt. (1)
 ====b) 1930 körül: ====
+n.a.
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+A zenészek helybeliek voltak.
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+Prímás, bőgős, kontrás, cimbalmos.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+n.a.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+Harmonika nem volt. (1)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+December 13-án volt a lucázás.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+Gyerekek lucáztak. A lányos házaknál lucáztak szalmával, nem volt zenekíséret és alakoskodás. (1,2)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+n.a.
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+Regölés a 70-es években még volt.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+A legények regöltek.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+„Kelj fel gazda, kelj fel
+Isten szállott házadra, terített asztalodras
+Amott kerekedik egy fekete felnő
+Itt van egy szép ház, abba lakik egy legény, kinek neve …
+Sej regő rejtem, regő, regő rejtem
+Ajdon az Isten ennek a gazdának
+Egy hold földön száz kerek búzát.
+Itt van egy szép ház abba lakik egy leány, kinek neve …
+Refr.” (1,2)
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Öreglegények mindig nagy számban voltak a faluban. (1)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Igen.
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+-4 X volt rajta. (1,2)
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+Az X-es tejesfazekat vásáron szerezték be.
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt szokás égő tárgyak levegőbe dobálása.
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+A tűzgyújtás sem. (1)
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Miklós napi szokás: a fiatalok december 6-án álarcba öltözve, láncos botokkal felszerelkezve járják végig a falut és ijesztgetik a gyerekeket. (1)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+A betlehemezés szereplői: angyal, pásztorok, József. (1)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Az állatok védőszentje: Szent Vendel volt. (1,2)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+A gyerekeket a Kankussal szokták ijesztgetni. (1)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+A diódobálás nem volt szokás. (1,2)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+A régiek a Holdban lidércet, lúdvércet láttak. (1)
 [[Kategória:Egyházashetye]]
@@ 480. sor: / 496. sor: @@
 [[Kategória:Sárvár]]
 [[Kategória:Vasvár]]
-[[Kategória:]]
+[[Kategória:Sitkei zenészek]]
-[[Kategória:]]
+[[Kategória:Helybéli zenészek]]
-[[Kategória:]]
-[[Kategória:]]