„Győrvár” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 15., 14:48-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Győrvár, 1989. április
Adatközlők:	(1.) 1. Balázs Karolin, 1911, római katolikus, nyugdíjas, Győrvár, Balogh Ádám u. 84. 2. Balázs Sára, 1913, római katolikus, nyugdíjas, Győrvár, Balogh Ádám u. 84. 3. Horváth Erzsébet, 1906, Egervár 4. Nyári József, 1924, Győrvár 5. Baladicz János, 1925
	(2.)
Gyűjtötte:	Szilvai Matild, Nagy Krisztina, Tarján Gábor
Wiki feldolgozás:	Molnár Csenge
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%91rv%C3%A1r
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Gőrevár a Gőre nemzetségről kapta nevét. Nem tudtak a falu keletkezéséről konkrét dolgokat. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Gotthárd, Balázs, Pölöskei, Csrankó, Gáspár, Tóth, Kelemen, Búza nevezetű családok. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Németek települtek be, akik Rácskáról érkeztek. Egervári csata után horvátok települtek be. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Régebben nem voltak nagyobb elköltözések. Mostanában a fiatalok mennek inkább be a városba. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Andrásfát, Petőmihályfát, Péterfát hasonlónak tartják, mert ott is sok volt az egyéni gazda. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Hegyhát tájegységbe tartozik. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kemeneshát, Őrség tájegységeket ismerik, nem tudnak falvakat, amelyek ezekbe tartoznak. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Ják a templomáról, Egervár a váráról, templomáról, pincéjéről híres. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Fölhúzták a bikát a toronyba a Pácsonyiak. Keresztbe viszik a létrát. Megettéka Muri kutya máját a vezetőségben. Ezzel a Pácsonyiakat csúfolják szintén, mivel vendégeket hívott egy vadász, de nem tudott lőni vadászzsákmányt, ezért lelőtte a kutyát. A vendégektől pedig megkérdezte tudják-e mi a jó vacsora (kutya-muri). Innen származik az a mondás, hogy megették a muri kutya máját. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen jelentős számban házasodtak más falvakból. Főként Andrásfáról, Petőmihályfáról említették Lakhegy és Gősfa nevét is. Telekesről nem hoztak menyasszonyt. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vasvárra, Rumba, Egerszegre. Egerváron József napkor volt a vásár

b) Piacra:

Vasvárra, Rumba, Egerszegre. Egerváron József napkor volt a vásár

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Sümegre, Vasvárra, Győrvárra a környező falvakba

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra, Zalaszentlászlóra (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Főként summásnak mentek el dolgozni. Somogy, Sopron, Baranya megyébe mentek, mert munkaerő felesleg volt. Pl. kubikusnak a Sárrét szabályozásához. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Gáspár Pálhoz jöttek munkások. Nem szoktak jönni, munkaerő felesleg volt. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Kosarakat, kocsikasokat Szűcs János készített, de a vásárokon is vettek.

b) vesszőkosarakat

Zsomborokat, vékát saját maguk készítettek. Vesszőkosarakat Kelemen János, Gál István és Kis Kálmán készített.

c) szalmafonatú edényeket

Szalmafonatú edényt a vásáron vettek.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Favillát, gereblyét, boronát a szegényebbek maguk készítettek. (1,2,3,4,5)

f) fagereblyét

Favillát, gereblyét, boronát a szegényebbek maguk készítettek. (1,2,3,4,5)

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A faluban nem készítettek cserépedényeket. Kocsival jött árusok árulták, hogy honnan jöttek azt nem tudják. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Teknős cigányok, köszörűsök, edényfoltozók jöttek.. A felszabadulás után kevesebben kb. 20 éve egyáltalán nem járnak. (1,2,3,4,5 ====b) Honnan jöttek? ====)

Somogyból, Zalából jöttek

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek Andrásfán, Petőmihályfán, Hegyhátszentpéteren voltak szőlői.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Győrváron Olaszfaiaknak, Rábahídvégieknek voltak szőlői. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két régi temetőről beszélnek, amiket már felszámoltak. A munkák során innen kerültek elő emberi csontok. Az egyik a tanács mögötti terület, ezt a részt most Ótemető utcának nevezik. A másik a templommal szemben van. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Szombat délután nem volt szabad a hegyen dolgozni, mert elverte a jég a hegyet, azért a fogadalom. Búcsú: november 19-én. Szentségimádás: december 17-én. Isten segítségét kérték a jó termés érdekében. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A nagyobb gazdák használtak. Nem volt általános. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézi vetés volt az általános,

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

ritkábban géppel vetettek. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mind a hármat használták. A villás és a gereblyés kaszacsapó volt a legelterjedtebb. (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak olyan kévekötő fát, amibe a sarlót is bele lehetett dugni. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búza és rozs esetén 21 kévéből volt egy kereszt. De volt 18-as is. A keresztek összekapcsolódása a kepe. A terület nagyságától függöt, hogy hány keresztet raktak össze. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerték a kepe szót, meghatározott számú összerakott kereszt. Használták a kifejezést a termés mennyiségének meghatározásához. 30 kereszt már jó termésnek számított. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

144-155 cm között. 70 cm a cséphadaró, 155 cm a nyele. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén állandó csapat járt a gépekkel. A faluban két gép is volt. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták a kazalba. Az egész faluban általános volt. Elevátor csak a majorban volt. Vízszintes rudat nem használtak. (1,2,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1960-as években szűnt a hajdina termesztése meg. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1940-es években kezdődött. Lassan terjedt, mivel kevés embernek volt fogata. Akinek nem volt az továbbra is kézzel végezte. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták a füvet. Egy napig állt, nem használtak szénaszárító állványt. a renden szétterítették és a renden forgatták. A szénát egyszer forgatták, a sarjut kétszer. Ha megázott, többször is meg kellett forgatni. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Burittóval hordták a takarmányt (vesszőkosár). Bali szekérrel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt. Mindenki ezt használta, ma is van a házaknál. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga felsőfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz a fák leveleit akkor használták, ha elfogyott a szalma,

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

főleg tavasszal. (1,2,3,4,5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak a befogásnál szügyre erősített tartóláncot.

b) Melyik mód régibb, újabb?

Legrégibb a középső. (1,2,3,4,5)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: teherhordásra, trágyázásra használták. Kocsi: nem raktak rá terhet, szépen feldíszített volt és a gazda ült rajta. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

5,5 m hosszú a szálastakarmányt szállító szekér. A hosszú szekér az elterjedtebb a régibb. (1,2,3,4,5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A rúd leszorítása elől lánccal, hátul kötéllel történt. (1,2,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak két szekérkast is, a kocsi formájának megfelelően kellett készíteni. Különböző termények szekéren való hordására használták, hogy a termény ne guruljon le a szekérről. (1,2,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nagyon ritkán és kevesen, de szokták az ökröt és tehenet is patkolni. Nem volt évszakhoz kötve. (1,2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény neve: zséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne

b) terelik jobbra

humek

c) és balra

nejde (1,2,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne, ne Hüccs ki, hüccs be (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pityém ne, ne, pi, pi! (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén hívják. Le kusi le. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó törővályut, tilót használtak. Sulykot nem használtak. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Ferde rokkát használtak. Nem volt más neve. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A falu határában a következő egymástól elkülönült házcsoportok voltak: kalocsamajor, puszta, kocsonyamajor, kalocsapuszta alsó-felső bugatómajor. (1,2,3,4,5)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Hosszúkás zsuppos boronafalu ház volt, favázas nem. Boronafalu pince még ma is van a hegyen. (1,2,3,4,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Már régóta zárt kémény van, a füstöskonyhás házakat a háború után lebontották. (1,2,3,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A régi házakon a szoba, konyha, kamra rész az udvarra nyílott külön-külön. (1,2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1,2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1930-as évektől sparheltet használtak, előtte tűzhely volt a füstös konyhában. (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A II. világháború után kezdték el a kockaházak építését. (1,2,3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudunk olyan házról, amelynek a szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50-60 cm-es padkára építették. (1,2,3,4,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Csak egyenes pajta volt, téglalap alaprajzú. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Láttak fazékkiszedő villát, de a nevére nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Káposztát savanyítottak reszelve, ez volt a hordóskáposzta. (1,2,3,4,5)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Egészben tarlórépát nem savanyítottak.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése 1950-60 között szűnt meg. (1,2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Általában a b) jelű kenyértartót használták, az a) jelűt ritkábban. (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem használtak fából készült hajdina és kölestörő ütőt. (1,2,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Készítettek hajdinából levest, kását, hurkát, gánicát. (1,2,3,4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Gabonahordáskor töltetlen kalácsot, ünnepekre húsvétra, búcsúra töltött kalácsot szoktak készíteni. (1,2,3,4,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A lecsót mindenki úgy készítette, ahogyan szereti. Általában több paprikával, kevés paradicsommal és hagymával. (1,2,3,4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyers paprikát és paradicsomot 1940 óta fogyasztanak általában. (1,2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra kalácsot tettek. (1,2,3,4,5)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen, 1920-ig viseltek a férfiak széles gatyát,

b) Hány szélből készült?

4 részeset. (1,2,3,4,5)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az asszonyok az 1960-as évekig viseltek derékban rögzített szoknyát blúzzal. (1,2,3,4,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok a faluban vásznat szőni nem szoktak. (1,2,3,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező a fejkendő viselete. Az idősek még ma is hordják. (1,2,3,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Sokan még most is egymás mellé helyezik el a két ágyat. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Az esküvőket főleg farsangkor és karácsony után tartották. (1,2,3,4,5)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 körül vasárnap.

b) 1930 körül:

1960 körül szombaton tartották az esküvőket. (1,2,3,4,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a menyasszonyos háznál tartották. (1,2,3,4,5)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

n.a.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalmat már étteremben tartották.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Kb. 10 éve már étteremben tartják. (1,2,3,4,5)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül két vőfély ment a vendégeket szóban meghívni a házakhoz.

b) 1930 körül:

1980 körül már meghívókat küldenek. (1,2,3,4,5)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

A lakodalom során nem volt szándékos tányér- és cseréptörés. (1,2,3,4,5)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Régen csak a helybéli cigány hegedűlt. Majd később egy helybeli zenekar játszott .

b) Milyen hangszereken játszottak?

(prímás, hegedűs, bőgős, sípos, kontrás, cimbalmos)

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Harmónikát az 1930-as évektől használtak. (1,2,3,4,5)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

n.a.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

„Luca, Luca kitty-kotty tojjanak a tikok. Tikok, ludak tojjatok és meg is kotyuljatok. Százat, ezeret minden fészekbe tizet. Azt üzente a szarka hosszabb legyen a farka, mint a mestergerenda. A tietek lányának akkora csöcse legyen, mint a bugyiga korsó. Akkora feneke legyen, mint a kemence szája. Olyan disznaja legyen, annyi zsírja legyen, mint a kútban a víz. Olyan csikójuk legyen, még a falat is kirúgja... Amit adnak elveszem, van tarisznyám elteszem, holnap reggel megeszem.”

„Luca, Luca kitty-kotty, tojjanak a tikok. Tikok, ludak tojjatok, jól meg is kotyuljatok. Tietek lányának, akkora valaga legyen, mint a kemence szája, akkora csöcse legyen, mint az arató bugyiga. Hajnal lesz tietek lánya szajha lesz. Ha nem adnak szalonnát, levágom a gerendát.”

Hoztak szalmát rétérdeltek, szalmátz bevitték a tyúkok alá. „Egy csibéje legyen, az is vak legyen.” (Ha nem adtak nekik semmit.) „Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz.” (1,2,3,4,5)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölés nem volt.

b) Meddig élt ez a szokás?

Regölés volt régen. 35 körül hagyták el.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Rajta regő rajta... István vagy János napkor Adjon az Úristen ennek a gazdának, hat szép ökröt, hat szép béreset, hat szép béresnek aranyos ostort.” (1,2,3,4,5)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Régen kb. 10-12 öreglegény volt a faluban, ma kb. 20 fő van. (1,2,3,4,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Volt, még most is van X-el díszített tejesfazék.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

Gősfán volt a legtöbb. (1,2,3,4,5)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt szokás fáklyát, söprűt, más tárgyat a levegőbe dobni meggyújtva. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

n.a.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napján fiúk jártak a faluban. Bajuszt ragasztottak, kifordított sapkát és kabátot raktak fel. Bot volt náluk. (1,2,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Mária, Szent József, pásztorok. „Dícsértessék a Jézus Krisztus. Krisztus Jézus született, örvendezzünk. Neki öröm éneket zengedezzünk. Dávidnak véréből, tiszta szűz méhéből, Született Krisztus nekünk. Hát te pajtás mit álmodtál? Megszületett a Jézus Krisztus Betlehemben Rongyos istállóban. Siessünk, ne késsünk, Hogy ma éjjel oda érhessünk. Mi urunknak tiszteletet tehessünk. Dícsértessék a Jézus Krisztus. Boldog Karácsonyi ünnepeket kívánunk.” Ma is járnak betlehemezni 6-8-an. Pásztorbot, suba, prémes sapka van rajtuk. A kis Jézust hozzák és azt mutatják mindenkinek. A végén pénzt kapnak. 3 pásztor volt, Mária, Szent József, 4 angyal. (1,2,3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok egészségéért imádkoztak Szent Vendelhez. (1,2,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A kisgyerekeket a következőkkel szokták ijesztgetni: Jön a Krampusz, Megesz a farkas, Jön a kéményseprő, Gyün a cigány a zsákkal. (1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálás nem volt. Éjféli mise után korbácsolás, hogy frissek és egészségesek legyenek. Luca napján szórták a diót, a szilvát a gyerekeknek. (1,2,3,4,5)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A régiek a holdban embert láttak kezében fejszével. Azért látták, mert Újhold vasárnapján fát vágott egy ember és Isten megbüntette, s a holdba űzte. (1,2,3,4,5)

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
-|
+|http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%91rv%C3%A1r
 |-
 | '''weboldal:'''
@@ 44. sor: / 44. sor: @@
 ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?===
+Régebben nem voltak nagyobb elköltözések. Mostanában a fiatalok mennek inkább be a városba. (1,2,3,4,5)
 ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?===
+Andrásfát, Petőmihályfát, Péterfát hasonlónak tartják, mert ott is sok volt az egyéni gazda. (1,2,3,4,5)
 ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?===
+A falu a Hegyhát tájegységbe tartozik. (1,2,3,4,5)
 ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.===
+Kemeneshát, Őrség tájegységeket ismerik, nem tudnak falvakat, amelyek ezekbe tartoznak. (1,2,3,4,5)
 ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? ===
+Ják a templomáról, Egervár a váráról, templomáról, pincéjéről híres. (1,2,3,4,5)
 ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? ===
+Fölhúzták a bikát a toronyba a Pácsonyiak. Keresztbe viszik a létrát. Megettéka  Muri kutya máját a vezetőségben. Ezzel a Pácsonyiakat csúfolják szintén, mivel vendégeket hívott egy vadász, de nem tudott lőni vadászzsákmányt, ezért lelőtte a kutyát. A vendégektől pedig megkérdezte tudják-e mi a jó vacsora (kutya-muri). Innen származik az a mondás, hogy megették a muri kutya máját. (1,2,3,4,5)
 ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.===
+Igen jelentős számban házasodtak más falvakból. Főként Andrásfáról, Petőmihályfáról említették Lakhegy és Gősfa nevét is. Telekesről nem hoztak menyasszonyt. (1,2,3,4,5)
 ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? ===
 ====a) Vásárra: ====
+Vasvárra, Rumba, Egerszegre. Egerváron József napkor volt a vásár
 ====b) Piacra: ====
+Vasvárra, Rumba, Egerszegre. Egerváron József napkor volt a vásár
 ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====
+Sümegre, Vasvárra, Győrvárra a környező falvakba
 ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====
+Vasvárra, Zalaszentlászlóra (1,2,3,4,5)
 ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)===
+Főként summásnak mentek el dolgozni. Somogy, Sopron, Baranya megyébe mentek, mert munkaerő felesleg volt. Pl. kubikusnak a Sárrét szabályozásához. (1,2,3,4,5)
 ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? ===
+Gáspár Pálhoz jöttek munkások. Nem szoktak jönni, munkaerő felesleg volt. (1,2,3,4,5)
 ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: ===
 ====a) kocsikasokat====
+Kosarakat, kocsikasokat Szűcs János készített, de a vásárokon is vettek.
 ====b) vesszőkosarakat====
+Zsomborokat, vékát saját maguk készítettek.  Vesszőkosarakat Kelemen János, Gál István és Kis Kálmán készített.
 ====c) szalmafonatú edényeket====
+Szalmafonatú edényt a vásáron vettek.
 ====d) szövőbordát ====
+n.a.
 ====e) favillát====
+ Favillát, gereblyét, boronát a szegényebbek maguk készítettek. (1,2,3,4,5)
 ====f) fagereblyét====
+Favillát, gereblyét, boronát a szegényebbek maguk készítettek. (1,2,3,4,5)
 ====g) faboronát ====
+n.a.
 ====h) egyebet?====
+n.a.
 ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====
+n.a.
 ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?===
+A faluban nem készítettek cserépedényeket. Kocsival jött árusok árulták, hogy honnan jöttek azt nem tudják. (1,2,3,4,5)
 ===1.16.===
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====
+Teknős cigányok, köszörűsök, edényfoltozók jöttek.. A felszabadulás után kevesebben kb. 20 éve egyáltalán nem járnak. (1,2,3,4,5
-====b) Honnan jöttek? ====
+====b) Honnan jöttek? ====)
+ Somogyból, Zalából jöttek
 ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====
+n.a.
 ====d) Mit árultak? ====
+n.a.
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===
+A helybelieknek Andrásfán, Petőmihályfán, Hegyhátszentpéteren voltak szőlői.
 ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)===
+Győrváron Olaszfaiaknak, Rábahídvégieknek voltak szőlői. (1,2,3,4,5)
 ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!===
+Két régi temetőről beszélnek, amiket már felszámoltak. A munkák során innen kerültek elő emberi csontok. Az egyik a tanács mögötti terület, ezt a részt most Ótemető utcának nevezik. A másik a templommal szemben van. (1,2,3,4,5)
 ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? ===
+n.a.
 ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?===
+Szombat délután nem volt szabad a hegyen dolgozni, mert elverte a jég a hegyet, azért a fogadalom. Búcsú: november 19-én. Szentségimádás: december 17-én. Isten segítségét kérték a jó termés érdekében. (1,2,3,4,5)
 ==2. Termelés, munka ==
 ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)===
+A nagyobb gazdák használtak. Nem volt általános. (1,2,3,4,5)
 ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? ===
 ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====
+Kézi vetés volt az általános,
 ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====
+ ritkábban géppel vetettek. (1,2,3,4,5)
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?===
+Mind a hármat használták. A villás és a gereblyés kaszacsapó volt a legelterjedtebb. (1,2,3,4,5)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===
+Igen, használtak olyan kévekötő fát, amibe a sarlót is bele lehetett dugni. (1,2,3,4,5)
 ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? ===
+Búza és rozs esetén 21 kévéből volt egy kereszt. De volt 18-as is. A keresztek összekapcsolódása a kepe. A terület nagyságától függöt, hogy hány keresztet raktak össze. (1,2,3,4,5)
 ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? ===
+Ismerték a kepe szót, meghatározott számú összerakott kereszt. Használták a kifejezést a termés mennyiségének meghatározásához. 30 kereszt már jó termésnek számított. (1,2,3,4,5)
 ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?===
+-155 cm között. 70 cm a cséphadaró, 155 cm a nyele. (1,2,3,4,5)
 ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? ===
+Gépi cséplés esetén állandó csapat járt a gépekkel. A faluban két gép is volt. (1,2,3,4,5)
 ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon ===
+körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták a kazalba. Az egész faluban általános volt. Elevátor csak a majorban volt. Vízszintes rudat nem használtak. (1,2,3,4,5)
 ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? ===
+Az 1960-as években szűnt a hajdina termesztése meg. (1,2,3,4,5)
 ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?===
+Az 1940-es években kezdődött. Lassan terjedt, mivel kevés embernek volt fogata. Akinek nem volt az továbbra is kézzel végezte. (1,2,3,4,5)
 ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)===
+Lekaszálták a füvet. Egy napig állt, nem használtak szénaszárító állványt. a renden szétterítették és a renden forgatták. A szénát egyszer forgatták, a sarjut kétszer. Ha megázott, többször is meg kellett forgatni. (1,2,3,4,5)
 ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?===
+Burittóval hordták a takarmányt (vesszőkosár). Bali szekérrel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt. Mindenki ezt használta, ma is van a házaknál. (1,2,3,4,5)
 ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): ===
 ====a) az iga felső fájának nevét: ====
+iga felsőfa
 ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ====
+nyakszeg
 ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====
+igaszeg (1,2,3,4,5)
 === 2.15. ===
 ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====
+Almozáshoz a fák leveleit akkor használták, ha elfogyott a szalma,
 ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====
+n.a.
 ====c) Melyik évszakban?====
+ főleg tavasszal. (1,2,3,4,5)
 === 2.16. ===
 ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====
+Használtak a befogásnál szügyre erősített tartóláncot.
 ====b) Melyik mód régibb, újabb? ====
+Legrégibb a középső. (1,2,3,4,5)
 ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====
+n.a.
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Szekér: teherhordásra, trágyázásra használták.
+Kocsi: nem raktak rá terhet, szépen feldíszített volt és a gazda ült rajta. (1,2,3,4,5)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===
+,5 m hosszú a szálastakarmányt szállító szekér. A hosszú szekér az elterjedtebb a régibb. (1,2,3,4,5)
 ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.===
+A rúd leszorítása elől lánccal, hátul kötéllel történt. (1,2,3,4,5)
 ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.===
+A lovasszekér saroglyája egyenes volt. (1,2,3,4,5)
 ===2.21. ===
 ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====
+n.a.
 ====b) Használtak-e kettőt is?====
+Használtak két szekérkast is, a kocsi formájának megfelelően kellett készíteni. Különböző termények szekéren való hordására használták, hogy a termény ne guruljon le a szekérről. (1,2,3,4,5)
 ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.===
+Nagyon ritkán és kevesen, de szokták az ökröt és tehenet is patkolni. Nem volt évszakhoz kötve. (1,2,3,4,5)
 ===2.23. A fejőedény régi neve? ===
+A fejőedény neve: zséter. (1,2,3,4,5)
 ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal ===
 ====a) indítják====
+Ne
 ====b) terelik jobbra ====
+ humek
 ====c) és balra====
+nejde (1,2,3,4,5)
 ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?===
+Cocám ne, ne
+Hüccs ki, hüccs be (1,2,3,4,5)
 ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?===
+Pityém ne, ne, pi, pi! (1,2,3,4,5)
 ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?===
+A kutyát a nevén hívják. Le kusi le. (1,2,3,4,5)
 ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)===
+Kendervágó törővályut, tilót használtak. Sulykot nem használtak. (1,2,3,4,5)
 ===2.29.===
 ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====
+Ferde rokkát használtak. Nem volt más neve. (1,2,3,4,5)
 ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====
+n.a.
 ==3. Ház és háztartás ==
@@ 257. sor: / 261. sor: @@
 ====a) Hogy hívták ezeket? ====
+A falu határában a következő egymástól elkülönült házcsoportok voltak: kalocsamajor, puszta, kocsonyamajor, kalocsapuszta alsó-felső bugatómajor. (1,2,3,4,5)
 ====b) Miért volt így? ====
+n.a.
 ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====
+n.a.
 ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.===
+Hosszúkás zsuppos boronafalu ház volt, favázas nem. Boronafalu pince még ma is van a hegyen. (1,2,3,4,5)
 ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?===
+Már régóta zárt kémény van, a füstöskonyhás házakat a háború után lebontották. (1,2,3,4,5)
 ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) ===
+A régi házakon a szoba, konyha, kamra rész az udvarra nyílott külön-külön. (1,2,3,4,5)
 ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e  földfalú házaknál mestergerenda?===
+A faluban volt keresztmestergerendás ház. (1,2,3,4,5)
 ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? ===
+Az 1930-as évektől sparheltet használtak, előtte tűzhely volt a füstös konyhában. (1,2,3,4,5)
 ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?===
+A II. világháború után kezdték el a kockaházak építését. (1,2,3,4,5)
+===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
-===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Nem tudunk olyan házról, amelynek a szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha. (1,2,3,4,5)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===
+A konyhai kemencét 50-60 cm-es padkára építették. (1,2,3,4,5)
+===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
-===3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.===
+Csak egyenes pajta volt, téglalap alaprajzú. (1,2,3,4,5)
 ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? ===
+Láttak fazékkiszedő villát, de a nevére nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
 ===3.12.===
 ====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====
+Káposztát savanyítottak reszelve, ez volt a hordóskáposzta. (1,2,3,4,5)
 ====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====
+Egészben tarlórépát nem savanyítottak.
 ===3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)===
+A kenyér házi sütése 1950-60 között szűnt meg. (1,2,3,4,5)
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+Általában a b) jelű kenyértartót használták, az a) jelűt ritkábban. (1,2,3,4,5)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4,5)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+Nem használtak fából készült hajdina és kölestörő ütőt. (1,2,3,4,5)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Készítettek hajdinából levest, kását, hurkát, gánicát. (1,2,3,4,5)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Gabonahordáskor töltetlen kalácsot, ünnepekre húsvétra, búcsúra töltött kalácsot szoktak készíteni. (1,2,3,4,5)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+A lecsót mindenki úgy készítette, ahogyan szereti. Általában több paprikával, kevés paradicsommal és hagymával. (1,2,3,4,5)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Nyers paprikát és paradicsomot 1940 óta fogyasztanak általában. (1,2,3,4,5)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+A karácsonyi asztalra kalácsot tettek. (1,2,3,4,5)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Igen, 1920-ig viseltek a férfiak széles gatyát,
 ====b) Hány szélből készült?====
+részeset. (1,2,3,4,5)
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az asszonyok az 1960-as évekig viseltek derékban rögzített szoknyát blúzzal. (1,2,3,4,5)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Az asszonyok a faluban vásznat szőni nem szoktak. (1,2,3,4,5)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Nem volt kötelező a fejkendő viselete. Az idősek még ma is hordják. (1,2,3,4,5)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Sokan még most is egymás mellé helyezik el a két ágyat. (1,2,3,4,5)
 ==4. Család, közösség, világkép==
@@ 350. sor: / 357. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Az esküvőket főleg farsangkor és karácsony után tartották. (1,2,3,4,5)
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+n.a.
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+körül vasárnap.
 ====b) 1930 körül: ====
+körül szombaton tartották az esküvőket. (1,2,3,4,5)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+A lakodalmat a menyasszonyos háznál tartották. (1,2,3,4,5)
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+n.a.
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+körül a lakodalmat már étteremben tartották.
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+Kb. 10 éve már étteremben tartják. (1,2,3,4,5)
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+körül két vőfély ment a vendégeket szóban meghívni a házakhoz.
 ====b) 1930 körül: ====
+körül már meghívókat küldenek. (1,2,3,4,5)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+A lakodalom során nem volt szándékos tányér- és cseréptörés. (1,2,3,4,5)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Régen csak a helybéli cigány hegedűlt. Majd később egy helybeli zenekar játszott .
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+(prímás, hegedűs, bőgős, sípos, kontrás, cimbalmos)
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+n.a.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+Harmónikát az 1930-as évektől használtak. (1,2,3,4,5)
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+n.a.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+„Luca, Luca kitty-kotty
+tojjanak a tikok.
+Tikok, ludak tojjatok
+és meg is kotyuljatok.
+Százat, ezeret
+minden fészekbe tizet.
+Azt üzente a szarka
+hosszabb legyen a farka,
+mint a mestergerenda.
+A tietek lányának
+akkora csöcse legyen,
+mint a bugyiga korsó.
+Akkora feneke legyen,
+mint a kemence szája.
+Olyan disznaja legyen,
+annyi zsírja legyen,
+mint a kútban a víz.
+Olyan csikójuk legyen,
+még a falat is kirúgja...
+Amit adnak elveszem, van tarisznyám elteszem,
+holnap reggel megeszem.”
+„Luca, Luca kitty-kotty, tojjanak a tikok.
+Tikok, ludak tojjatok, jól meg is kotyuljatok.
+Tietek lányának, akkora valaga legyen, mint a kemence szája,
+akkora csöcse legyen, mint az arató bugyiga.
+Hajnal lesz tietek lánya szajha lesz.
+Ha nem adnak szalonnát, levágom a gerendát.”
+Hoztak szalmát rétérdeltek, szalmátz bevitték a tyúkok alá.
+„Egy csibéje legyen, az is vak legyen.” (Ha nem adtak nekik semmit.)
+„Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz.” (1,2,3,4,5)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Regölés nem volt.
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+Regölés volt régen. 35 körül hagyták el.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+„Rajta regő rajta...
+István vagy János napkor
+Adjon az Úristen ennek a gazdának,
+hat szép ökröt,
+hat szép béreset,
+hat szép béresnek aranyos ostort.” (1,2,3,4,5)
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Régen kb. 10-12 öreglegény volt a faluban, ma kb. 20 fő van. (1,2,3,4,5)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Volt, még most is van X-el díszített tejesfazék.
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+ Gősfán volt a legtöbb. (1,2,3,4,5)
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt szokás fáklyát, söprűt, más tárgyat a levegőbe dobni meggyújtva. (1,2,3,4,5)
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+n.a.
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Miklós napján fiúk jártak a faluban. Bajuszt ragasztottak, kifordított sapkát és kabátot raktak fel. Bot volt náluk. (1,2,3,4,5)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Mária, Szent József, pásztorok.
+„Dícsértessék a Jézus Krisztus.
+Krisztus Jézus született, örvendezzünk.
+Neki öröm éneket zengedezzünk.
+Dávidnak véréből, tiszta szűz méhéből,
+Született Krisztus nekünk.
+Hát te pajtás mit álmodtál?
+Megszületett a Jézus Krisztus Betlehemben
+Rongyos istállóban.
+Siessünk, ne késsünk,
+Hogy ma éjjel oda érhessünk.
+Mi urunknak tiszteletet tehessünk.
+Dícsértessék a Jézus Krisztus.
+Boldog Karácsonyi ünnepeket kívánunk.”
+Ma is járnak betlehemezni 6-8-an. Pásztorbot, suba, prémes sapka van rajtuk. A kis Jézust hozzák és azt mutatják mindenkinek. A végén pénzt kapnak. 3 pásztor volt, Mária, Szent József, 4 angyal. (1,2,3,4,5)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Az állatok egészségéért imádkoztak Szent Vendelhez. (1,2,3,4,5)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+A kisgyerekeket a következőkkel szokták ijesztgetni: Jön a Krampusz, Megesz a farkas, Jön a kéményseprő, Gyün a cigány a zsákkal. (1,2,3,4,5)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Diódobálás nem volt. Éjféli mise után korbácsolás, hogy frissek és egészségesek legyenek. Luca napján szórták a diót, a szilvát a gyerekeknek. (1,2,3,4,5)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+A régiek a holdban embert láttak kezében fejszével. Azért látták, mert Újhold vasárnapján fát vágott egy ember és Isten megbüntette, s a holdba űzte. (1,2,3,4,5)
 [[Kategória:Települések]]
+[[Kategória:Andrásfa]] [[Kategória:Petőmihály]] [[Kategória:Péterfa]] [[Kategória:Ják]] [[Kategória:Egervár]] [[Kategória:Egerszeg]] [[Kategória:Pácsony]] [[Kategória:Lakhegy]] [[Kategória:Gősfa]] [[Kategória:Telkes]] [[Kategória:Vasvár]] [[Kategória:Rum]] [[Kategória:Sümeg]] [[Kategória:Zalaszentlászló]]
+[[Kategória:Helybéli zenészek]]
+[[Kategória:Győrvári zenészek]]