„Surd” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
(→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
|||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ==1. Külső kapcsolatok, történeti tudat== | ||
===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ===1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?=== | ||
| + | „Ez egy nagyon régi falu, már a törökök után itt laktak az ősök.” (2) | ||
| + | „Ez artikuláris gyülekezet volt, amikor nem volt szabad a protestánsoknak istentiszteletet tartani az egész környékén csak Surdon lehetett. Úgy hallottuk a régiektől, hogy már szombaton délután jöttek a szomszédos faluból, az evangélikusok istentiszteletre. Ezért szombaton délután mindig hosszat harangoztak. Ez a szokás a mai napig is fennmaradt. Pátró, Somogybükkösd, Porrog népe ma is hallja a szombatesti harangszót.” (2,3,4) | ||
===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ===1.2. Melyek a község [[Régi Családok|régi családjai]]? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.=== | ||
| − | + | Biacs, Borsos, Varga, Imre, Göbölös, Peti, Kanász. (2,4,5,6) | |
===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ===1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?=== | ||
| − | + | Valamikor nagyobb számban voltak itt evangélikusok, ma már kb. ugyanannyi a katolikus. Ők nagyobb részt a Zichy uradalom cselédei voltak, Ki innen, ki onnan került a faluba. (2,4,6) | |
===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ===1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?=== | ||
| − | + | Nem, inkább ma is gyarapszik a falu, Csörgőn egészen új utcasor épül, pátrói, zákányi családok építkeznek ide. (1,2,3,4,5) | |
===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ===1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?=== | ||
| − | + | Zákányt, Beleznát. Régebben a viseletük hasonló volt és uradalmi munkára is közösen jártak. (1,2,6) | |
===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ===1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?=== | ||
| − | + | Nem, mert a környező falvak lakói között sok a horvát, ők pedig szin magyarok. (5,6,7) | |
===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ===1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.=== | ||
| − | + | A horvátságról. Régebben jöttek ide, horvátok, meg mi is jártunk a Muraközbe vásárra. (2,5,6) | |
===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ===1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek? === | ||
| − | + | Vásárairól ismerték Nagykanizsát, Csurgót, Letenyét, Zákányt, Berzencét. (5,6) | |
===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ===1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat? === | ||
| − | + | A környékbeliek az ittenieket szegényeknek, cselédnépnek tartották, főleg a pátróiak. Úgy mondták, hogy „a surdi másnak keze-lába”. Mi meg úgy csúfoltuk a pátróiakat, „hogy láti, tudi, halli, csipi, rugi, harapi – mert így is beszéltek.” (2,5,6) | |
===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ===1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.=== | ||
| − | + | Igen, főleg Pátróból, Beleznáról, Liszóból, de hoztak ritkábban feleséget Porrogról, Őrtilosból is. A régi surdi családok fiasi nem vették el a grófi cselédek lányait. És lehetőleg nem kötöttek vegyesházaságot régebben, ma már gyakori. A surdi legény inkább más faluból nősült, csak olyan vallású leányt keresett, amilyen ő volt. (5,6) | |
===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ===1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre? === | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| − | + | Nagykanizsára, Csurgóra, Légrádra | |
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
| − | + | Csurgóra, Kanizsára | |
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ====c) Búcsúra (Mikor, hova?):==== | ||
| − | + | A katolikusok Zákányba, Őrtilosba, Bükkösdre, Liszóba, Bisztricére – ez egy hetes út volt –, Segesdre, Vasvárra, Szentmihályhegyre. Az evangélikusok nem jártak búcsúra. (2,5,6) | |
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ===1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)=== | ||
| − | + | Nem jártak,a grófi uradalom elég munkát adott nekik. (2,4,5,6) | |
===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ===1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára? === | ||
| − | + | Murakersztúrról, Fityeházáról, Őrtilosból. (2,4,5,6) | |
===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ===1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban: === | ||
| − | + | Igen, egy Henn nevű bognár készítette a kocsikat és faboronával, fagereblyével, favillával ellátta a környező falvak népét. (2,4,6) | |
====a) kocsikasokat==== | ====a) kocsikasokat==== | ||
| − | + | n.a. | |
====b) vesszőkosarakat==== | ====b) vesszőkosarakat==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) szalmafonatú edényeket==== | ====c) szalmafonatú edényeket==== | ||
| − | + | n.a. | |
====d) szövőbordát ==== | ====d) szövőbordát ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====e) favillát==== | ====e) favillát==== | ||
| − | + | igen | |
====f) fagereblyét==== | ====f) fagereblyét==== | ||
| − | + | igen | |
====g) faboronát ==== | ====g) faboronát ==== | ||
| − | + | igen | |
====h) egyebet?==== | ====h) egyebet?==== | ||
| − | + | kocsikat | |
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?==== | ||
| − | + | n.a. | |
| − | + | ||
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | Zákányban Aradi Ferencnek volt fazekasműhelye, tőle is vettek edényeket, de helyben hozták a Vas megyei gerencsérek nagyobb részt ezektől vásárolták. (2,3,4,5,7) | |
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| − | + | Gerencsére cserépfazekakat hoztak, teknőscigányok a krönyékbeli Ládáskút cigánytelepülésről teknőket, fakanalakat, melencéket hoztak. Régebben sonkolyos tótok jártak, tőlük vettek az asszonyok csipkéket, színes hímzéseket. (2,5,6,7) | |
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
| − | + | Ládáskútról | |
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
| − | + | Gerencsérek, teknőscigányok, sonkolyos tótok. | |
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
| − | + | Cserépfazekakat, teknőket, fakanalakat, melencéket, csipkéket, színes hímzéseket. | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| − | + | Ne, ha örökség vagy tétel útján hozzájutottak, igyekeztek eladni, elcserélni. (2,5,6,7) | |
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| − | + | A mai község határában van a ma is használt nagy köztemető. A szőlőhegyek felé vezető úton van a régi „O-temető”. A ma élők már nem emlékeznek arra, hogy mikor temetkeztek ide utoljára. | |
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | Emberi csontok nem kerültek elő. (1,2,3,4,5,6,7,8) | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| − | + | A búcsú június 20-án volt, illetve az azután következő vasárnap. A katolikusok megtartották régen az ünnepeiket, többnyire csak azzal, hogy azon a napon nem dolgoztak. Úr-napján úrnapi sátrat készítettek a katolikus iskola udvarán, de ezt a felszabadulás után már nem engedélyezték. (2,5,6,7) | |
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
A lap 2014. február 24., 21:58-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1987. |
| Adatközlők: | (1.) Biacs Géza (52), Surd, Petőfi S. u. 94. |
| (2.) Borsos Lajos (74), Surd, Kossuth L. u. 100.
(3.) Imrech Jánosné Józsovár Katalin (58), Csörgő (4.) Krana János (74), Surd, Petőfi S. u. 49. (5.) Varga József (60), Surd, Petőfi S. u. 21. (6.) Varja Lajos (60), Surd, Kossuth L. u. 43. (7.) Varja Lajosné Bebők Borbála (54), Surd, Kossuth L. u. 43. (8.) Vajda István (34), Surd, Kossuth L. u. 43. | |
| Gyűjtötte: | Szomjas Károlyné |
| Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Surd |
| weboldal: | http://www.surd.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
„Ez egy nagyon régi falu, már a törökök után itt laktak az ősök.” (2) „Ez artikuláris gyülekezet volt, amikor nem volt szabad a protestánsoknak istentiszteletet tartani az egész környékén csak Surdon lehetett. Úgy hallottuk a régiektől, hogy már szombaton délután jöttek a szomszédos faluból, az evangélikusok istentiszteletre. Ezért szombaton délután mindig hosszat harangoztak. Ez a szokás a mai napig is fennmaradt. Pátró, Somogybükkösd, Porrog népe ma is hallja a szombatesti harangszót.” (2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Biacs, Borsos, Varga, Imre, Göbölös, Peti, Kanász. (2,4,5,6)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Valamikor nagyobb számban voltak itt evangélikusok, ma már kb. ugyanannyi a katolikus. Ők nagyobb részt a Zichy uradalom cselédei voltak, Ki innen, ki onnan került a faluba. (2,4,6)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem, inkább ma is gyarapszik a falu, Csörgőn egészen új utcasor épül, pátrói, zákányi családok építkeznek ide. (1,2,3,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Zákányt, Beleznát. Régebben a viseletük hasonló volt és uradalmi munkára is közösen jártak. (1,2,6)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem, mert a környező falvak lakói között sok a horvát, ők pedig szin magyarok. (5,6,7)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
A horvátságról. Régebben jöttek ide, horvátok, meg mi is jártunk a Muraközbe vásárra. (2,5,6)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Vásárairól ismerték Nagykanizsát, Csurgót, Letenyét, Zákányt, Berzencét. (5,6)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A környékbeliek az ittenieket szegényeknek, cselédnépnek tartották, főleg a pátróiak. Úgy mondták, hogy „a surdi másnak keze-lába”. Mi meg úgy csúfoltuk a pátróiakat, „hogy láti, tudi, halli, csipi, rugi, harapi – mert így is beszéltek.” (2,5,6)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen, főleg Pátróból, Beleznáról, Liszóból, de hoztak ritkábban feleséget Porrogról, Őrtilosból is. A régi surdi családok fiasi nem vették el a grófi cselédek lányait. És lehetőleg nem kötöttek vegyesházaságot régebben, ma már gyakori. A surdi legény inkább más faluból nősült, csak olyan vallású leányt keresett, amilyen ő volt. (5,6)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Nagykanizsára, Csurgóra, Légrádra
b) Piacra:
Csurgóra, Kanizsára
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A katolikusok Zákányba, Őrtilosba, Bükkösdre, Liszóba, Bisztricére – ez egy hetes út volt –, Segesdre, Vasvárra, Szentmihályhegyre. Az evangélikusok nem jártak búcsúra. (2,5,6)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem jártak,a grófi uradalom elég munkát adott nekik. (2,4,5,6)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Murakersztúrról, Fityeházáról, Őrtilosból. (2,4,5,6)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Igen, egy Henn nevű bognár készítette a kocsikat és faboronával, fagereblyével, favillával ellátta a környező falvak népét. (2,4,6)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
igen
f) fagereblyét
igen
g) faboronát
igen
h) egyebet?
kocsikat
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Zákányban Aradi Ferencnek volt fazekasműhelye, tőle is vettek edényeket, de helyben hozták a Vas megyei gerencsérek nagyobb részt ezektől vásárolták. (2,3,4,5,7)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Gerencsére cserépfazekakat hoztak, teknőscigányok a krönyékbeli Ládáskút cigánytelepülésről teknőket, fakanalakat, melencéket hoztak. Régebben sonkolyos tótok jártak, tőlük vettek az asszonyok csipkéket, színes hímzéseket. (2,5,6,7)
b) Honnan jöttek?
Ládáskútról
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Gerencsérek, teknőscigányok, sonkolyos tótok.
d) Mit árultak?
Cserépfazekakat, teknőket, fakanalakat, melencéket, csipkéket, színes hímzéseket.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Ne, ha örökség vagy tétel útján hozzájutottak, igyekeztek eladni, elcserélni. (2,5,6,7)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai község határában van a ma is használt nagy köztemető. A szőlőhegyek felé vezető úton van a régi „O-temető”. A ma élők már nem emlékeznek arra, hogy mikor temetkeztek ide utoljára.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Emberi csontok nem kerültek elő. (1,2,3,4,5,6,7,8)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A búcsú június 20-án volt, illetve az azután következő vasárnap. A katolikusok megtartották régen az ünnepeiket, többnyire csak azzal, hogy azon a napon nem dolgoztak. Úr-napján úrnapi sátrat készítettek a katolikus iskola udvarán, de ezt a felszabadulás után már nem engedélyezték. (2,5,6,7)
