„Kerta” változatai közötti eltérés
a (/* 3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla ra…) |
a (→3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?) |
||
| 363. sor: | 363. sor: | ||
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ||
| − | + | Mindig ették, amíg vissza tud emlékezni. Paprikából raktak bele többet, volt még benne paradicsom, vöröshagyma és tojás. (1) | |
| + | Mindig ették, amíg vissza tud emlékezni. Paprikából volt benne a legtöbb, volt még benne paradicsom, vöröshagyma, kolbász, szalonna. (2) | ||
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ||
A lap 2014. április 14., 19:27-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. július |
| Adatközlők: | (1.) Szabó Károly, 1918. Kerta |
| (2.) Szabó Lajos, 1910. Kerta | |
| Gyűjtötte: | Schwarcz Éva |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | hu.wikipedia.org/wiki/Kerta |
| weboldal: | www.kerta.hu |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A kelka nevezetű nép vagy nemzetség telepedett le itt, talán az 1500-as években. (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Barta, Borbély, Vathy, Takács, Tornai, Farkas, Vér, Szabó, Kovács. (1) Cafit, Kovács, Máté, Szabó, Barabás. (2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
40 év óta sokan települtek be a jó kereseti lehetőségek miatt. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem volt ilyen. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nincsenek hasonló falvak. (1,2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Somlóvidék. (1) Nem tudja. (2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Marcal vidék. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Kerta híres volt az itt tartott nagy vásárokról. Jánosháza nagy község, iparosok lakták. (1) Nem voltak híres községek. (2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolták. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Mindenhonnan házasodtak a környező falvakból. A falu lakosságának 80 %-a katalikus, a többiek evangélikus vallásúak. Egyéb megkötés nem volt a párválasztásban. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Kerta (Vízkereszt utáni hétfő, augusztus 20., november 19.), Tüskevár (József napkor, aratáskor, novemberben), Somlóvásárhely (Karácsonykor, március végén, nyáron), Celldömölk, Devecser (havonta). A kertaiak marhákat, néha lovakat vittek a vásárba. (1) Jánosháza, Tüskevár, Celldömölk, Pápa, Devecser (2)
b) Piacra:
Celldömök (csütörtök), Jánosháza – disznó, gabona (szerda) (1) Heti piac volt Devecserben (disznót és krumplit vittek a kertaiak) (2)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Helyben (november 19.), Karakóra jártak, csak rokonokhoz (1) Az adatközlő evangélikus, a családja nem járt búcsúba. (2)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölk, Sümeg (1) A katolikusok Sümegre jártak. (2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem mentek. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A majorba jött 100 „hónapos” Körmend, Vasvár környékéről. (1) Az uradalomba jöttek cselédeskedni, és summások tavasszal. (2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Jelentéktelen mértékben. Nem volt olyan, hogy csak azzal foglalkozott volna valaki. Valamennyire majdnem mindenki értett hozzá. Barátságból, komaságból készítettek egymásnak. 1932-ben tanfolyam is volt a községben, ahol a fiatalok zömét megtanították a kosárfonásra és más eszközök készítésére vesszőből és szalmából. (1) Eladásra senki sem készített. (2)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Tüskevári cserépedényeket használtak. 5-6 fazekas család élt Tüskeváron, Tót nevezetűek. (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
gelencsér – Tüskevár tyukász – Kópháza meszes – Ugod favilla, kapanyél – Bakony bádogos – Somlóvásárhely köszörűs – környékbeli cigányok paprikások (1)
tyukász – Sopron megye cserepes – Tüskevár drótostót (2)
b) Honnan jöttek?
Tüskevár, Kópháza, Ugod, Somlóvásárhely
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Gelencsér, tyukász, meszes, bádogos, köszörűs, paprikások, drótostót.
d) Mit árultak?
Cserépedényt, meszet, favillát, kapanyelet, paprikát.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Somlón volt szőleje 8-10 családnak (300-400-500 négyszögöl). Az iszkázi mezőben is volt néhány kertainak földje. (1,2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Néhány kamondinak volt földje Kerta határában (házasságkötés miatt). (1,2)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temető volt, egyik felébe az evangélikusok, másik felébe a katalikusok temetkeztek. („Demokrácia” óta összekeveredtek.) A környékbeli zsidóknak is volt itt egy temetőjük. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A katalikusoknak a szentségimádás. (1) Nem tud róla. (2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
1940-es évektől használják általánosan. Előtte 10 nagygazdának volt 2, sőt 3 levelű boronája. „Fogas” néven említik. (1,2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Nincs.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
1930-40-es évektől a legtöbben géppel vetettek, ha nem volt is kértek. (1,2)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
változat, „takaró” (1) A gereblyés változatot gabonához (régebb óta használják), a kaszacsapót vagy hajmókot takarmányhoz. (2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem használtak ilyet. (1,2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Mindenből 12 + pap. (1) Búza 12 + pap, rozs 16 + pap. (2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A föld szélességétől függött. 1000 öl magyar holdon 20-22 kereszt jó termés volt. (1,2)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Mindenkinek olyan hosszú volt a csép nyele, amilyen magas volt maga az ember. (1) 2 m. (2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A géptulajdonos szervezett egy állandó csapatot. (1,2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Az 1920-as évektől biztos, hogy nyárssal. (1,2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Sosem termeltek hajdinát. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1920 körül kezdték el eke után vetni a burgonyát, az 1950-es évektől lett általános. (1,2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Renden forgatták, börzögették, petrencébe hordták. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
„Istállóruhával.” (1) „Lepedőbe.” (2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó (1,2)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg (1,2)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
vonószeg (1), igaszeg (2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem használták. (1,2)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
„Tartólánc” (1) „Rúdtartó” (2)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér elé marhát fogtak. Kocsi elé lovat fogtak, a kocsinak volt förhénce, volt rajta juha. A kocsirúd nem esett le a földre, ha a lovat kifogták. Személyszállításra kocsit használtak. Lakodalomba hintóval mentek. (1) A kocsit használták személyszállításra. Módosabb emberek csézával jártak. Dolgozni a mezőre az emberek is szekérrel mentek, ha marhával dolgoztattak. (2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszúszekér 4 m hosszú volt, 1920-as évektől már biztosan használtak vendégoldalt is. (1,2)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötelet használtak, néhányan csigát is. (1,2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1) Egyenes. (2)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Kicsit rövidebb volt a szekérnél, magassága 50 cm. (1) 2 m hosszú, mint a kocsi, 70-80 cm magas. (2)
b) Használtak-e kettőt is?
Kettőt nem használtak. (1) Nem használtak kettőt. (2)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ha a marha „fúrt” a lábával, akkor az első lábának külső körmét patkolták. (1,2)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!(1,2)
b) terelik jobbra
jobbra: Hí! (1,2)
c) és balra
balra: Hajsz!(1,2)
hátra: Humeg! (1) hátra: Vissza! (2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Koca ne! (1,2)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi. (1) Tyúkot: Tyu tyu ne! Csirkét: Pity, pitye! (2)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide! (1) Le! (2)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó. (1,2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő típusút. (1,2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu mindig itt volt. (1,2)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem voltak boronaházak. Nem tudnak sövényházakról sem. (1,2)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Nincs már ilyen a faluban, gyerekkorában is „fehérholló” volt. 1911-ben leégett a falu, utána már csak zárt kéményes házak épültek. 1930-as évekig rakott sparheltot használtak, ezt a csikósparhelt váltotta föl. 1) A nyitott konyhát úgy építették át, hogy berakták a tetőt, a kémény majdnem a konyha közepére került. 1930-40-es évekig rakott sparheltet használtak. (2)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Minden helyiségnek külön bejárata volt a gádoron keresztül. A gádornak 1 m magas fala volt. Volt olyan ház is, hogy a konyhán keresztül lehetett bejutni a szobába, másik oldalon pedig a kamrába. (1) Minden helyiségnek külön bejárata volt a gádoron keresztül. (2)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt ilyen, de ma már nincs. (1,2)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Nem tudják. (1,2)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1960-tól. (1,2)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nemigen volt ilyen. (1) A legtöbb helyen így volt. (2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemencét 50-60 cm magas patkára építették. (1,2)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Téglalap alapú pajták voltak. (1,2)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak ilyen villát, ruhával vették le a tűzről a fazekat. (1,2)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Egészben nem savanyították egyiket sem, csak lereszelve. (1,2)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Egészben nem savanyították egyiket sem, csak lereszelve. (1,2)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1940-50-es évek. (1,2)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
b) típusú. (1) a) típusú. (2)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen, 5-8 literes volt. (1,2)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Kölest termeltek másodvetésként, de csak takarmánynak. (1,2)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem. (1,2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
fonott kalács, kugli (1)fonott kalács 3-4 ágból (2)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Mindig ették, amíg vissza tud emlékezni. Paprikából raktak bele többet, volt még benne paradicsom, vöröshagyma és tojás. (1) Mindig ették, amíg vissza tud emlékezni. Paprikából volt benne a legtöbb, volt még benne paradicsom, vöröshagyma, kolbász, szalonna. (2)
