„Várvölgy” változatai közötti eltérés
a (/* 3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kémén…) |
a |
||
| 518. sor: | 518. sor: | ||
[[Kategória:Marót]] | [[Kategória:Marót]] | ||
[[Kategória:Aligvár]] | [[Kategória:Aligvár]] | ||
| + | [[Kategória:Nemesvita]] | ||
A lap 2014. április 7., 18:59-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: 1986. december | |
| Adatközlők: | |
| (1.) Bálint Jenőné, 1915 | |
| (2.) Kozma Bognár Imre, 1932 | |
| (3.)Köműves Mihály, 1932 | |
| (4.)Szi Márton József, 1927 | |
| (5.)Verebéli Oszkárné, 1942 | |
| (6.)Kovács Jenőné, 1920 | |
| Gyűjtötte: Bálint Imre | |
| Wiki feldolgozás: Zajkás Bernadett | |
| A település a Wikipedián:http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rv%C3%B6lgy | |
| weboldal: http://www.varvolgy.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Cimondor, Szi Miklós, Szánti Péter, Mauz, Kovács Dávid, mint vezetéknevek. A családok megkülönböztetése végett újabb nevet ragasztottak a vezetéknévhez. Pl. a legrégibb Szi családnál Szi Benedek József. (2,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Vállus – mert egy jegyzőség volt. Jelenleg közös a Tanácsuk. Zalaszántó – mert az orvosi ellátást onnét kapták, és a posta is Zalaszántóról érkezett. (2,4,5)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Balatoni borvidék. (2,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Zsidi bicskások. Zsidi nyúl – ahova kell oda nyúl. (1,4,5) (régen a falu neve Bakonyzsid volt.)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Zalaszántó, Rezi, Lesencefalu. A házasodás szórványos volt. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Keszthelyre a hónap első csütörtökjén. Zalaszántóra Pünkösd utáni kedden és Illés napján július 20. Lesencetomajra Anna napján július 26. Tapolcára hónap első szerdáján.
b) Piacra:
Keszthelyre szerdai napon. Tapolcára kedd pénteki napon
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Zalaszántóra szeptember utolsó vasárnapján Kozma és Dömjén. Vállusra október első vasárnapján Szent Mihály napi búcsú. Rezire október közepén Lukács napi búcsú. Lesencetomaj július 26. Szent Anna napi búcsú.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Sümeg szeptember 8. Kisboldogasszony napján. (1,2,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Keszthelyre a Georgikon majorba, a cséplés idejére. Kéthelyre 6 hónapra. Marótba, Fejér megyében, 6 hónapra Hunyadi grófnál. (3,4,5)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült. (1,4,5)
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
Favillát a boltból vásároltak. (1,4,5)
f) fagereblyét
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült.(1,4,5)
g) faboronát
Csak a helyi igényeknek megfelelően készült.(1,4,5)
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümegi cserepesek a faluban lovaskocsin árulták, vagy vásárokon a földre kirakva. (1,3,5)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Tót üvegesek 1944-ig. Tapolcai meszesek 1960-ig. Edényfoltozók 1965-ig. Halárusok jelenleg is, régebben gyalogosan fejkosárban, vagy kerékpáron háti kosárban. Jelenleg személygépkocsi csomagterében szállítják Keszthelyről. Szitajavítók 1960-ig. Sümegi fazekasok 1956-ig. (1,2,3,4,5)
b) Honnan jöttek?
Tapolca,Keszthely,Sümeg
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
üvegesek,meszesek,halárusok,szitajavítók,fazekasok
d) Mit árultak?
halat, edényt, üveget...
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A más falvakból idekerült egyének az előző lakóhelyükön eladták szőlőiket és a falu határában vásároltak helyette földet. Nem jártak el más község határába dolgozni, igyekeztek mielőbb a földterületetet a lakóhelyhez közelire cserélni. (4,5)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Felsőzsidi temető, Alsózsidi temető. (5)(régen a falu neve Bakonyzsid volt.)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Felsőzsid fogadott ünnepe: Péter Pál július 29. Alsózsidi szőlőhegy fogadott ünnepe: július 2. A falu fogadott ünnepe: Sarlós Boldogasszony napján. (3,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Nem használtak. (1,2,3,4,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====általános(2,4)
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A kaszagereblyét vagy hajtoványt gabonaaratáskor használtak. Hajtovány = hajmók. (2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából, rozsból 18 kéve 1 kereszt az alábbi szerint: 1 db völgykéve 4x4 db vállkéve 1 db papkéve
Zabból, tavaszi árpából 14 kéve 1 kereszt: 1 db völgykéve 4x3 db vállkéve 1 db papkéve Több öszekapcsolt kereszt neve kepe. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szó nem jelöl pontos számú keresztet. A termésmennyiségének megállapítására nem használták. A termés megállapításának alapja a kereszt volt. (1,2,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele a használójának magasságától függött. (1,4,5)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A cséplőcsapatot a gazda állította a rokonság, szomszédság köréből és utána visszaszolgálta a gazda. (3,4,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával, és a kazalnak döntött létráról adogatták az egyik ember kezéből a másikéba. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1956. (1,2,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Nem volt. (1,2,3,4,5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kézi kaszálás, renden szárítás, rend forgatása, eső esetén többször forgatás, rend gyűjtése villagyekbe, összehordás petrencerúddal baglyába. (1,3,5)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Nagyobb méretű kosárban, törekes kosárral, vagy párfödélben, amely zsákvászonból készült 110 cm x 110 cm méretben. (1,3,4,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Járomfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
Rúdszeg vagy körpőszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
Nyakszeg (1,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Almozáshoz a fák leveleit ősztől tavaszig kevesen használták. (1,3,4,5)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
ősztől tavaszig
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen. (2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
A szügyre erősítet tartólánc a régibb.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
Az újabb a nyaklóra kötött tartólánc. (2,3,4)
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekeret az igázotot marhák húzták. A kocsit a lovak húzzák. A kocsi rúdját a gyuhafa tartja magasan. (2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmány szállításához a 3 m-es és as 3,5 m-es szekeret használtak. Az egy udvarban lakó több család ugyanis a szűk helyet hagyott a szekérút céljára. Úgyszintén a szűk hegyi utakon hosszabb szekérrel közlekedni nem lehetett, illetve körülményes volt. (1,4,5,6)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csigával, amely átérte a két szekéroldal végét a nyomórúdon átvetett kötél két végét a csigához erősítették. A csigát a lapockafa segítségével forgatták annak hatására a nyomórúd szorította le a szálas takarmányt. Ha csiga nem volt, akkor a kötelet a nyomórúdon átvetették x-ben, az egyik végét a szekéroldal végéhez rögzítik, a másik végét kézzel erősen meghúzzák és a szabadon lévő oldal végéhez kötik. (2,3,4,6)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (4,5)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas fűzfavesszőből készült. Trapéz alakú volt és a szekér oldalához lett alakítva. Nagyobb távolságra rövid kocsiban egyet helyben való személyszállításhoz pl. lakodalom kettőt is használtak. (2,3,4,6)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igavonó marhát patkolták nyári és őszi időszakban. Általában ökröket, ritkábban teheneket patkoltak. (2,4,6)
2.23. A fejőedény régi neve?
Séfő. (1,6)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee!
b) terelik jobbra
Hijoda!
c) és balra
Hajszt! Indítószóhoz az állat nevét kapcsolják. A becce név tehenet jelöl. (1,2,3,6)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cö-cö-cö. (1,5,6)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Puty, puty. (1,5,6)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide. (4,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilótípusú törőt. (1,4,5,6)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Régebben a fekvő típusút később az állót. (1,4,5,6)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Elkülönült házcsoport a falutól északra eső Aligvár, amely valószínűleg a Tátika vár elővára lehetett. (2,3,6)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
Valószínűleg a Tátika vár elővára lehetett.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A község régi helye a jelenlegi helyén volt. (2,3,6)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kéményt a fal mellé építették. Zárt kéményt az 1930-as évektől építenek, szabadkéményes épület a községben nem található. A kérdezettek Nemesvita községet említik, hogy ott még található szabadkéményes konyha. (1,4,5,6)
