„Várkesző” változatai közötti eltérés
a (→4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)) |
a |
||
| 480. sor: | 480. sor: | ||
[[Kategória:Ugod]] | [[Kategória:Ugod]] | ||
[[Kategória:Somló]] | [[Kategória:Somló]] | ||
| + | [[Kategória:Szany]] | ||
A lap 2014. április 7., 17:20-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: 1992. július | |
| Adatközlők: | |
| (1.) Kiss János, 1922.
(2.) Kiss Jánosné, 1927. (3.)Keszei Ernő, 1911. | |
| Gyűjtötte: Kordé Tünde | |
| Wiki feldolgozás: Zajkás Bernadett | |
| A település a Wikipedián: http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rkesz%C5%91 | |
| weboldal: http://www.varkeszo.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A Rábánál volt egy bevehetetlen vízi vár, azzal szemben volt a régi falu melyet zsellérek laktak. A várnak 33 (1), 13 (3) katonája volt. Ezek a katonák kaptak földeket. A Rába gyakran kiöntött, ezért települtek le a mostani helyre, távolabb a Rábától. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Csordás, Puskás, Németh, Keszei, Konczos, Lendvai, Horváth, Kiss, Bertha. Mondják, hogy ezek között a nevek között még a várkatonák nevei is előfordulnak. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt betelepülés a faluba. A legnagyobb lélekszáma 600 fő volt, most alig 300 fő. A falut csúfolják azzal, hogy rácok lakják. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Az I. világháború előtt és után mentek ki Amerikába, Kanadába dolgozni a férfiak, de ők visszajöttek. Nem volt kitelepülés. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Egyházaskeszőt mondják hasonló falunak. Oda tartoztak a jegyzőséghez, ez a falu is katolikus. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem sorolják magukat tájegységhez. Említik, hogy valamikor ez volt Vasvármegye legszéle, és négy megye találkozott a határukban. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Kemenesalja – hozzájuk legközelebbi falu Kemenesszentpéter. Rábaköz – Szany. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nemesgörzsönyben nemesek laktak. Szanyban püspöki kastély volt. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Az itteniekre mondják, hogy rácok. Egyházaskeszőre azt mondják, hogy „Cseta”. Szokás Várkeszőt Kiskeszőnek mondani, Egyházaskeszőt Öregkeszőnek. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Inkább falun belül házasodtak. Az I. világháború után már gyakori a vidéki házasság is. Egyházaskesző, Kemenesszentpéter azok a faluk, akikkel gyakori volt a házassági kapcsolat. Előfordult, hogy Vágból vagy Soborból házasodtak. A faluból legények is kerültek el. Szany gazdag falu volt, onnan nem engedtek ki lányt, de idegent se be. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
Híres volt a keszei káposzta, így gyakran egész szekérrel vittek eladni. Erre különösen a vásárok voltak alkalmasak. ====a) Vásárra: ====Pápa, Celldömölk, Beled, Csorna, Szany, Marcaltő: főleg állatvásárokra.
====b) Piacra: ====Pápa. Tejhasznot vittek. Sokáig gyalog jártak vagy kocsival, utóbb vonattal. 1934-ben alakult tejszövetkezet a faluban, ettől kezdve szórványos a piacozás.
====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====Kemenesszentpéter (Péter-Pál), Egyházaskesző (Margit búcsú). Szanyba nem mentek, mert ott verekedősek voltak.
====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====Szany – Szent Anna kápolnához, Celldömölk – Mária nevenapján, Csatkára is ekkor. Tét – Antal napján a szent kúthoz. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Győri püspökségi uradalmak voltak közel. Liliom-major, Írtás-puszta, Emilháza – ezek voltak azok a majorok, ahova eljártak. Gyümölcsöt szedtek. „A két Kesző összedolgozott” – közös aratóbrigádokat csináltak. Eljártak a grófi birtokokra is. Sok kőműves volt a faluban, ők távolabb is eljártak, télen részes favágással foglalkoztak. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba nem jártak munkára. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
====a) kocsikasokat====igen
====b) vesszőkosarakat====igen
====c) szalmafonatú edényeket====n.a.
====d) szövőbordát ====n.a.
====e) favillát====n.a.
====f) fagereblyét====n.a.
====g) faboronát ====n.a.
====h) egyebet?====„Somport” (zsombor) szinte mindenütt kötöttek. A Rába-parton sok vessző termett. Burkust, burittót, kocsikast, kosarat készítettek, ezeket a beledi vásárra hordták el. Takács is nagyon sok volt a faluban. (1,2,3)
====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Tüskevári fazekasoktól. Szekéren is hordták vagy a vásáron vették tőlük. (1,2,3)
1.16.
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====Tüskevári fazekasok jártak. Paprikások Géderlakról (Kalocsa járás). Burgenlandi (Felsőör) tyukász kumetes lovakkal. Mosonszentjánosról (Sopron m.) malackereskedő. A Fellner zsidó kisborjúkat vett. Drótos-tótok, köszörűsök jártak a faluban. Ugodiak meszet árultak. (1,2,3)
====b) Honnan jöttek? ====Tüskevár,Géderlak, Burgenland(Felsőör), Mosonszentjános, Ugodról
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====fazekasok, paprikások,tyukászok, malackereskedők,drótos-tótok, köszörűsök,meszesek
====d) Mit árultak? ====edényeket, paprikát, tojást, malacot...
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Sosem volt a faluban szőlőhegy. A kőművesek hoztak szőlőtőkéket Somlóról, ezekből lugast ültettek az udvarokon. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Sosem volt a faluban szőlőhegy. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Nem említik, hogy tudnának ilyenről.A vár környékén volt a régi falu . 1848-ban itt jöttek át az osztrákok a Rábán, csata volt. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A Rongat erdőből emberi csontok kerültek elő. (A környéken szinte mindenütt említik, más magyarázattal.)(1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Adalbert napján volt a falunak a fogadott ünnepe, mivel valamikor jégverés volt a faluban. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Nem használtak 2-3 levelű vasboronát. „Azt csak az uradalomban használtak.” Egyes faboronát használtak. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====általános
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====ritka. Az I. világháború előtt szinte mindenki kézzel vetett. A 30-as években 50 %-ban már géppel vetettek. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gereblyés kaszacsapót használtak az aratáshoz, kaszagráblának mondják. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Volt ilyen kötőfa. A sarlót bele lehetett „fűzni”, a marokszedő vitte. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kéve volt egy kereszt mindenféle gabonából. 10 kéve egy láb. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe nem meghatározott számú keresztből állt. Függött a föld szélességétől és a terméstől. 6-7 kereszt fért fel a szekérre, ezért ha tehették ennyit raktak össze. De nem ritka, hogy ennél kevesebbet, illetve többet. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
2 m. (1) 170-180 cm – mint a kasza nyele. (3) (Becsült adatok.)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború közti időben még volt úgy, hogy kalákában csépeltek, de már megjelentek a részes cséplők is, akiket a gép tulajdonosa fogadott fel. A kalákában cséplés a régi mód. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1,2) „Trepnikkel.” (3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A II. világháború előtt néhány gazda termelt hajdinát, de „nem nagyban”. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 30-as években már biztosan eke után vetették. (1,2) Már a 20-as években is volt eke után. (3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A fű renden száradt. Ha egy hét alatt be lehetett takarítani, akkor mág igen jó idő volt. 4. nap forgatták. 1-2 napig megint száradt. Ezután petrencébe gyűjtötték. A petrencéket petrencefával hordták boglyába. 10 petrence ment bele, mert ennyi fért fel egyszerre a szekérre. 1-2 napig a boglyát még kint hagyták, hogy roskadjon. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Vesszőkosárral (megkülönböztetnek abrakos-, törekes-, és szénás kosarat). Tragáccsal. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
====a) az iga felső fájának nevét: ====béfa
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ==== igaszeg (1),rúdszeg (3)
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:====igaszeg (1),járomszeg (3)
2.15.
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ====Használták. Nyárfalevelet gyűjtöttek télen, böjtön, amikor elfogyott a szalma vagy egyből az istállóba vitték ősszel. Szekérrel hordták haza. (1,2,3)
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ====n.a.
====c) Melyik évszakban?====Télen, ősszel
2.16.
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ====Használtak ilyet és nyaklót is a faluban. (1,2,3)
====b) Melyik mód régibb, újabb? ====A szügyre erősített tartólánc a régebbi fajta fogatolási mód.
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?====n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
„Mindegyiket hívták kocsinak, szekérnek is.” A kiskocsit személyszállításra használták. A nagykocsi a szekér. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
„Takarodni” hosszi oldalt használtak. Ennek hossza 3-3,5 m (1), 4 m (3). A kiskocsihoz vendégoldalt tettek. Ezzel szállították a szálastakarmányt, mert „könnyebb volt rakadni”. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötelet és csigát használtak hátul. A kötelet duplán fogták. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya elől is, hátul is enyhén hajtott. (1,2,3)
2.21.
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ====A kocsikas úgy nézett ki, mint maga a kocsi. Az eleje nyitott volt, ide szintén vesszőből font ülést tettek. Hátsó ülést is fontak. A faluban kötöttek kocsikast. (1,2,3)
====b) Használtak-e kettőt is?====n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A bazaltos utak miatt szinte az összes jármos állatot patkolni kellett. Aratás előtt szokták általában. Az első lábat vasalták, de előfordult, hogy a hátsót is kellett. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. Kevesen „rocská”-nak mondják. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
====a) indítják====nee!
====b) terelik jobbra ====hajsz!
====c) és balra====csáli! (1), nejde! (3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Koca-koca-koca. Koci-koci-koci. Ne-kocám-ne-ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipii-pipii. Ne-pityém-nee-nee. Nee-nee-nee. Felhajtani az ülőre: Héra-pitye. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Le + a neve. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendertörőt használtak,de tilalót a finomabb töréshez. Ez utóbbinak szűkebb volt a járata. (1,2,3)
2.29.
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ====Szárnyas rokkát használtak. Egy kereke volt, a babát a törzsökre kötötték fel. Más fajta rokkánál a két kerék egy magasságban volt. (1,2,3)
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.====A szárnyas rokkának egy kereke volt.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
====a) Hogy hívták ezeket? ====n.a.
====b) Miért volt így? ====n.a.
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?====A Rábánál volt egy bevehetetlen vizivár. Azzal szemben volt a régi falu. Zsellérek lakták. A várnak 33 (1), 13 (3) katonája volt. Ezek a katonák kaptak földeket. A Rába gyakran kiöntött, ezért települtek le a mostani helyre, távolabb a Rábától. (1,2,3) A vár környékén volt a régi falu. 1848-ban itt jöttek át az osztrákok a Rábán, csata volt.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem emlékeznek sem borona, sem sövényhára. Nagyon régóta építkeznek kőből. Tömésház is kevés volt a faluban. Utóbb vályogból, 1940 után téglából építkeznek. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Leszedték a bolthajtást és ledeszkázták a padlást. A kéményt félig a falba rakták. Utóbb teljesen a falba került. Szabadkémény ebben a században már nem épült. A kemencék kikerültek a házzal szembeni melléképületbe. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Az egyenes házak elrendezése szoba + konyha + szoba vagy kamra. A legrégebbi házaknál a szoba is nyílhatott a gádorról. Gáder vagy folyosó egyaránt mondható, a helybeliek is hol így, hol úgy mondják. A folyosó lehet nyitott, félig zárt – ilyenkor lábak tartják – vagy zárt. A kamra a folyosóról nyílott. A szoba a folyosóról vagy a konyháról, ami ma mosókonyha, az valamikor különálló kamra volt a lakóépülettel szemben. (3) Ez az épület cserepes volt, szemben a házzal, ami zsuppos, így védekezve a tűz ellen. Később ebbe a különálló helyiségbe került a kemence. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A kőből épült házaknál volt keresztmestergerenda.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sporhelteket a II. világháború után dobálták ki. Kezdeti és elterjedési időpont nincs, csupán annyit tudnak, hogy a legrégibb házakban mindben volt. A csikósporhelt a 30-as években már elterjedt. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 50-es években épültek az első sátortetős házak. A 20-as években már voltak keresztházak is (elől két szoba). Ebben az időben az egyenesházakat is kezdték átalakítani. A 30-as években már nem építettek egyenes házat. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Kemencéről nem tudnak. Szemes cserépkályhára emlékeznek, amelyeket vagy a konyháról fűtöttek vagy a gádorról (valószínűleg ekkor már zárt). (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét a padlószintre rakták. A szája 60 cm-nél kezdődött, és volt előtte kb. 40 cm-es patka, amelyikre a kenyérbevetés miatt volt szükség. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nem voltak kiugró részes pajták. A ház folytatásaként építették. Vályogból vagy kőből voltak a lábai, az oldalát bedeszkázták vagy nádból befonták. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A kuruglát említik, ami hamukivonó. Fazékkiszedő is volt. (1,2,3)
3.12.
====a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon? ====A régiek fejben is és egészben is savanyítottak kerékrépát. Később nyersen ették.
====b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?====A káposztát leszelték, de a hordóba egész fej is került. Több asszony összesegített egymásnak a leszelésnél. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 50-es évek legvégéig sütöttek háznál kenyeret, de ekkor már volt bolti kenyér is. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A csillagos formájú az elterjedt, de a kérdezettek idejében már gyakori, hogy a kenyeret a telázsira rakták. Vesszőíves fajta is volt. Ez ezért jobb, mert „nem penészesedett meg” a kenyér. (3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Volt dongás vajköpülő. Két részes volt, egy füllel. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem volt hajdina- és kölestörő. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinakásáról már csak hírből tudnak. (A kását kelésre is tették, mert ez kifakasztotta.) (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Kétágú kerekes kalácsot. Hat vagy kilenc részből font kalinkót. Ezeket a kemence fenekén sütötték. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A 40-es évek óta készítenek gyakrabban lecsót. Tíz paprikához tesznek négy paradicsomot, közepes fej hagymát. Tojást, rizst, esetleg krumplit tesznek bele. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A 30-as évek óta vannak kiskertek. Régebben nem ette meg mindenki nyersen a paradicsomot. Asszonykorában szokott rá, a szülei még nem ették. (2) A férfiak ritkábban szeretik nyersen a paradicsomot, mint az asszonyok. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós, mákos kalácsot, később bejglit. (1,2,3)
3.22.
====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====A 30-as évekig aratáshoz felvették a férfiak. Ünnepre már nem. ====b) Hány szélből készült?====2 szél volt a szára. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A múlt század végén született asszonyok közt volt, aki a halálig külön ruhában járt. A 30-as években a fiatalok már egyberuhákban jártak. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
A lakosokhoz képest mindig sok takács volt a faluban. 15 takács biztos volt egy időben. (1)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az 50-es években még a templomba bekötött fejjel mentek a fiatalok is. Egyébként a 30-as években a fiatalok már elhagyták a kendőt. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A 40-es évek elején az ágyakat egymásmellé forgatták a lakószobában. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====Farsangon vagy Húsvét után tartották a legtöbbet.
====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====Böjtön nem tartottak lakodalmat. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
====a) 1910 körül: ====vasárnap
====b) 1930 körül: ====szombat (1,2,3)
4.3.
====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====Uzsonna a lányos háznál volt. Innen mentek a templomba. Az esküvő után a legényes házhoz mentek vacsorára. Ez volt a főétkezés. Éjfélben megint terítettek. (1,2,3)
====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====Nem volt két egyenrangú étkezés, a lányos háznál uzsonna volt, a legényes háznál pedig volt a vacsora a főétkezés.
====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====n.a.
4.4.
====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====Otthon tartják sátorban (katonai) a lakodalmat vagy a művelődési házban. Már nem számít, hogy melyik fél házánál. (1,2,3)
====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====Otthon is tartják még, vagy a Művelődési házban.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
====a) 1910 körül: ====A két vőfény hívott a lakodalomba. Szalagos bottal jártak. Előtte egy héttel hívtak, majd másodszor a lakodalom délelőttjén.
====b) 1930 körül: ====A menyasszony és a vőlegény hív személyesen vagy meghívóval. (1,2,3)
4.6.
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====Nem volt szándékolt cseréptörés. Az ételek előtt versikéket mondtak. (1,2,3) ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====n.a.
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====n.a.
====d)Meddig élt ez a szokás?====n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====Volt helybeli zenekar. Nem cigányok voltak, hanem parasztzenészek.
====b) Milyen hangszereken játszottak? ====Cimbalom, bőgő, kontra, hegedű. Siposuk nem volt. Búcsúkor a szanyi sipost hozták el. A harmónika nem került be a zenekarba.
====c) Hány főből állott a zenekar? ====5-en voltak a bandában.
====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====A 20-as évektől több gombosharmónika volt a faluban, de egyedül játszottak. (1,2,3)
