„Várkesző” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 7., 16:47-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A Rábánál volt egy bevehetetlen vízi vár, azzal szemben volt a régi falu melyet zsellérek laktak. A várnak 33 (1), 13 (3) katonája volt. Ezek a katonák kaptak földeket. A Rába gyakran kiöntött, ezért települtek le a mostani helyre, távolabb a Rábától. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Csordás, Puskás, Németh, Keszei, Konczos, Lendvai, Horváth, Kiss, Bertha. Mondják, hogy ezek között a nevek között még a várkatonák nevei is előfordulnak. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem volt betelepülés a faluba. A legnagyobb lélekszáma 600 fő volt, most alig 300 fő. A falut csúfolják azzal, hogy rácok lakják. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az I. világháború előtt és után mentek ki Amerikába, Kanadába dolgozni a férfiak, de ők visszajöttek. Nem volt kitelepülés. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Egyházaskeszőt mondják hasonló falunak. Oda tartoztak a jegyzőséghez, ez a falu is katolikus. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem sorolják magukat tájegységhez. Említik, hogy valamikor ez volt Vasvármegye legszéle, és négy megye találkozott a határukban. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kemenesalja – hozzájuk legközelebbi falu Kemenesszentpéter. Rábaköz – Szany. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nemesgörzsönyben nemesek laktak. Szanyban püspöki kastély volt. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Az itteniekre mondják, hogy rácok. Egyházaskeszőre azt mondják, hogy „Cseta”. Szokás Várkeszőt Kiskeszőnek mondani, Egyházaskeszőt Öregkeszőnek. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Inkább falun belül házasodtak. Az I. világháború után már gyakori a vidéki házasság is. Egyházaskesző, Kemenesszentpéter azok a faluk, akikkel gyakori volt a házassági kapcsolat. Előfordult, hogy Vágból vagy Soborból házasodtak. A faluból legények is kerültek el. Szany gazdag falu volt, onnan nem engedtek ki lányt, de idegent se be. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

Híres volt a keszei káposzta, így gyakran egész szekérrel vittek eladni. Erre különösen a vásárok voltak alkalmasak. ====a) Vásárra: ====Pápa, Celldömölk, Beled, Csorna, Szany, Marcaltő: főleg állatvásárokra.

====b) Piacra: ====Pápa. Tejhasznot vittek. Sokáig gyalog jártak vagy kocsival, utóbb vonattal. 1934-ben alakult tejszövetkezet a faluban, ettől kezdve szórványos a piacozás.

====c) Búcsúra (Mikor, hova?):====Kemenesszentpéter (Péter-Pál), Egyházaskesző (Margit búcsú). Szanyba nem mentek, mert ott verekedősek voltak.

====d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?====Szany – Szent Anna kápolnához, Celldömölk – Mária nevenapján, Csatkára is ekkor. Tét – Antal napján a szent kúthoz. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Győri püspökségi uradalmak voltak közel. Liliom-major, Írtás-puszta, Emilháza – ezek voltak azok a majorok, ahova eljártak. Gyümölcsöt szedtek. „A két Kesző összedolgozott” – közös aratóbrigádokat csináltak. Eljártak a grófi birtokokra is. Sok kőműves volt a faluban, ők távolabb is eljártak, télen részes favágással foglalkoztak. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jártak munkára. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

====a) kocsikasokat====igen

====b) vesszőkosarakat====igen

====c) szalmafonatú edényeket====n.a.

====d) szövőbordát ====n.a.

====e) favillát====n.a.

====f) fagereblyét====n.a.

====g) faboronát ====n.a.

====h) egyebet?====„Somport” (zsombor) szinte mindenütt kötöttek. A Rába-parton sok vessző termett. Burkust, burittót, kocsikast, kosarat készítettek, ezeket a beledi vásárra hordták el. Takács is nagyon sok volt a faluban. (1,2,3)

====i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?====n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskevári fazekasoktól. Szekéren is hordták vagy a vásáron vették tőlük. (1,2,3)

1.16.

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?====Tüskevári fazekasok jártak. Paprikások Géderlakról (Kalocsa járás). Burgenlandi (Felsőör) tyukász kumetes lovakkal. Mosonszentjánosról (Sopron m.) malackereskedő. A Fellner zsidó kisborjúkat vett. Drótos-tótok, köszörűsök jártak a faluban. Ugodiak meszet árultak. (1,2,3)

====b) Honnan jöttek? ====Tüskevár,Géderlak, Burgenland(Felsőör), Mosonszentjános, Ugodról

====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ====fazekasok, paprikások,tyukászok, malackereskedők,drótos-tótok, köszörűsök,meszesek

====d) Mit árultak? ====edényeket, paprikát, tojást, malacot...

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Sosem volt a faluban szőlőhegy. A kőművesek hoztak szőlőtőkéket Somlóról, ezekből lugast ültettek az udvarokon. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Sosem volt a faluban szőlőhegy. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Nem említik, hogy tudnának ilyenről.A vár környékén volt a régi falu . 1848-ban itt jöttek át az osztrákok a Rábán, csata volt. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A Rongat erdőből emberi csontok kerültek elő. (A környéken szinte mindenütt említik, más magyarázattal.)(1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Adalbert napján volt a falunak a fogadott ünnepe, mivel valamikor jégverés volt a faluban. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Nem használtak 2-3 levelű vasboronát. „Azt csak az uradalomban használtak.” Egyes faboronát használtak. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ====általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.====ritka. Az I. világháború előtt szinte mindenki kézzel vetett. A 30-as években 50 %-ban már géppel vetettek. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Gereblyés kaszacsapót használtak az aratáshoz, kaszagráblának mondják. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Volt ilyen kötőfa. A sarlót bele lehetett „fűzni”, a marokszedő vitte. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve volt egy kereszt mindenféle gabonából. 10 kéve egy láb. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe nem meghatározott számú keresztből állt. Függött a föld szélességétől és a terméstől. 6-7 kereszt fért fel a szekérre, ezért ha tehették ennyit raktak össze. De nem ritka, hogy ennél kevesebbet, illetve többet. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2 m. (1) 170-180 cm – mint a kasza nyele. (3) (Becsült adatok.)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború közti időben még volt úgy, hogy kalákában csépeltek, de már megjelentek a részes cséplők is, akiket a gép tulajdonosa fogadott fel. A kalákában cséplés a régi mód. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2) „Trepnikkel.” (3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A II. világháború előtt néhány gazda termelt hajdinát, de „nem nagyban”. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A 30-as években már biztosan eke után vetették. (1,2) Már a 20-as években is volt eke után. (3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A fű renden száradt. Ha egy hét alatt be lehetett takarítani, akkor mág igen jó idő volt. 4. nap forgatták. 1-2 napig megint száradt. Ezután petrencébe gyűjtötték. A petrencéket petrencefával hordták boglyába. 10 petrence ment bele, mert ennyi fért fel egyszerre a szekérre. 1-2 napig a boglyát még kint hagyták, hogy roskadjon. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vesszőkosárral (megkülönböztetnek abrakos-, törekes-, és szénás kosarat). Tragáccsal. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?