„Szentpéterfa” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 2., 20:46-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Valamikor csak egy kicsi falu volt, hegyen települt, de mivel ott nem volt víz, leköltözött a völgybe. Neve a hagyomány szerint onnan ered, hogy Szent Péter végig ment a falun. Fontos, hogy templomának eleje csak 1-2 évvel fiatalabb a jáki templomnál. (1,5,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai: Geosits, Skrapits, Veszalovics, Milisits, Teklits. Régebben beköltözött családokról nem tudnak. (1,2,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Régebben csak horvátok települtek be Horvátországból, Dalmáciából, Szlovéniából. Ma már csak magyarok jönnek, házasodással. (1,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1929-30 táján sokan mentek ki Amerikába. A 20-as évek elején Bécsbe, Szlovéniába, Stájerországba is többen mentek. 56-ban 18 család, 275 fiatal Ausztriába vándorolt. Az elmúlt években sokan költöztek Szombathelyre, Budapestre. (1,4,5,6)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Horvát falvakat tartanak magukhoz hasonlónak: Nardát, Felsőcsatárt, Zsidányt, Pinkamindszentet. Régebben horvát falu volt, de most már magyar Haraszti, Kölked. (4,5,6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a horvát népcsoporthoz, a Gradistyei horvát vidékhez és a Pinka-völgyébe tartozik. (1,2,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli vidék az osztrák falvak, melyek 45 előtt egy csoportot alkottak a horvát falvakkal (Zsidány, Narda, Felsőcsatár, Pinka, Mindszent), ma 3-4 km-re vannak Péterfától. (1,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek Ják – román kori templomáról, Velem – a Szent Vidről, Rum –Fürts Sándor szülőházáról. (1,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A falut, az itt élő horvátokat krobótoknak, a jákiakat murimájasoknak, a náraiakat dobzósoknak, Zsidányt és Felsőcsatárt Krobótországnak hívják. (1,2,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Régebben, amikor még nem volt határ, osztrák falvakból is házasodtak, így Kertesről. Ma főleg magyar falvakból, leggyakoribb a jákiakkal való házasságkötés és horvát falvakból (Felsőcsatár, Narda, Kölked, Haraszti). (2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmendre havonta, lovaskocsin vagy gyalog mentek; Szombathelyre ritkábban, mert messze volt

b) Piacra:

Körmendre, Szombathelyre

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A szomszéd falvakba: Nagykölkedre, Harasztiba, Egyházasrádócra, Szentpéterfán július 29-én, Péter-Pálkor és augusztus 20-án van búcsú.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra (szeptember 12., augusztus 15.), Máriacellbe májusban, Kertesre. (1,4,5,6)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Csépelni, aratni Csencsmajorba, Erdődi gróf birtokára jártak. Cselédeskedni Szigetvárra, Bécsbe, Belgiumba, kukoricát kapálni Somogyba mentek. A jáki, körmendi majorokba is dolgoztak. Pakliscseken (Pokolfalu) a néni is szolgált. (1,2,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jártak máshonnan dolgozni, mert itt kevés munkalehetőség volt, még a helybeliek is eljártak innen. (2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Eladásra nem, csak maguk számára.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Eladásra nem, csak maguk számára.

f) fagereblyét

Eladásra nem, csak maguk számára.

g) faboronát

Eladásra nem, csak maguk számára.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Kocsikasokat, szövőbordát a vásáron vették Körmenden, Szombathelyen. (1,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Jákon készült cserépedényeket használtak, még búcsúk alkalmával hoztak ilyeneket a faluba, de hogy honnan, azt nem tudják. (1,2,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Edényfoltozók, drótos tótok jöttek, javították az edényeket, fazekakat, szitákat, Csehszlovákiából érkeztek, de 1945 után már nem jártak. Tikászok jöttek Kölkedről, Pusztánról, akiknek az asszonyok tojásokat adtak el. Még szalagárusok is voltak a faluban, magasra aggatták az árukat, hogy mindenki lássa, milyen színűek. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Csehszlovákiából, Kölkedről, Pusztánról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Edényfoltozók, drótos tótok, tikászok, szalagárusok.

d) Mit árultak?

Tyúkot, szalagot.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Ausztriában voltak a falubelieknek szőlőik, a Kolomi határban, a Ponici erdőben, de már nincsen. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falunak 2 temploma van, egyik a dombon, a másik a faluban, temető csak a dombi templom mellett van. Szovjet katonák mindkét helyen vannak eltemetve.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nagyobb tömegű emberi csontot találtak, a templom alatti alagútban, török temetkezési hely volt itt. (1,2,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A faluban búcsú Péter-Pálkor, július 29-én és augusztus 20-án (István a templom védőszentje) van. Fogadott ünnepjük nincs. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak egymáshoz erősítve 3 boronát, általános volt, de mellette egyet, magában is. (1,2,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés volt az általános a két világháború között. A saját földbe kézzel vetettek. (1,2,3,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

3-4 vetőgép volt csak a faluban.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Gereblyés kaszacsapót (gráblicának hívták) és hajmókot mindenki használt. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak ilyen kévekötőfát, „klin” a nevre. (1,2,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából 19, rozsból 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-6 keresztet raktak össze, a vihar miatt többet is. Kéve = krizsicsi. 14-17 kéve búzából, rozsból ennél többet is. (1,2,3,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe 21-es kévéből két keresztet jelent. Kepe = legfelső kéve, kalap. (1,2,4,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 144-155 cm, illetve 155 cm fölött volt. 155 cm felett „cipi” a neve. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A faluban 4 cséplőgép volt a két világháború között, melyekkel állandó csapat járt, 5-7 %-ot kaptak a cséplésből. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal („razsany”) hordták kazalba, mindenki ezt használta. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A TSZ szervezés után, kb. 1955-ben szűnt meg a hajdina termesztése. A TSZ után még 1-2 évig volt, de a talaj nem bizonyult megfelelőnek. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke utáni, barázdába való vetése az 50-es évek elején jelent meg, kb. 60-ra lett általános. Már a két világháború közötti időszak óta általános. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

n.a.

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

n.a.

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

n.a.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

n.a.

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

n.a.

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

n.a.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

n.a.

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

n.a.

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

n.a.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

n.a.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

n.a.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

n.a.

2.23. A fejőedény régi neve?

n.a.

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

n.a.

b) terelik jobbra

n.a.

c) és balra

n.a.

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

n.a.

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

n.a.

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

n.a.

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

n.a.

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

n.a.

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?