„Szarvaskend” változatai közötti eltérés

A lap 2014. március 13., 20:14-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről, eredetéről semmit nem tudnak. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Sibrik, Tóth, Kovács, Nagy, Budai. (2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nem költöztek be nagyobb számmal. Újabban nősüléssel igen, de régebben a faluból házasodtak. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Régen a faluból nagyobb számmal nem költöztek el. A TSZ megalakulása óta tanulni, dolgozni eljárnak. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tudnak magukhoz hasonló más falvat. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Szarvaskend a Hegy-hát vidékhez tartozik. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Az őrségi falvak közé sorolják Szaknyért, Kisrákost, Nagyrákost, Őriszentpétert, Szentjakabot, Őrimagyarosdot, Sződcét. (1,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községnek említik Vasvárt, ami búcsújáróhely volt. (1,2,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A környező községek közötti csúfolódó mondásokról nem tudnak. Az evangélikusok és a katolikusok közötti gyűlölködést említették (Szarvaskend evangélikus, Döbörhegy katolikus). (1,2,3,4) Körmenden az evangélikus adatközlő apjának mondta egy katolikus: „Ti templomotok olyan, mint a disznóol”. (1)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen kevesen házasodtak más faluból. Az evangélikus nem nagyon akart katolikussal keveredni. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Régebben Körmendre, Vasvárra és Zalaegerszegre jártak.

b) Piacra:

Körmendre jártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A környező falvak búcsúira mentek el (Hegyháthadász augusztus 7., Nagymizdó július utolsó vasárnapja, Halastó május első vasárnapja, Nádasd május első vasárnapja, Döbörhegy július első vasárnapja, Döröske július utolsó fele (Szent Jakab búcsú).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár (Mária nevenapja), Csatár (Nagyasszony). (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Cselédeskedni Körmendre, a Sibrikekhez és a Tóth urasághoz jártak. Summásnak Zalaegerszegre, Bicskébe és Hollós, Szecsőd felé jártak. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Cselédnek és mezőgazdasági munkákra jöttek Szarvaskendre, de nem nagy számban. A Sibrik és a Tóth uraság fogadott fel cselédeket és aratómunkásokat. Ez utóbbiak Gersekarádról és Sályról jöttek. (2,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

b) vesszőkosarakat

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

c) szalmafonatú edényeket

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

d) szövőbordát

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

e) favillát

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

f) fagereblyét

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

g) faboronát

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

h) egyebet?

Mindenki maga számára készítette, nem eladásra. (1,2,4)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A Körmenden vásárolt cserépedényeket az Őrségben (Gödörházán, Magyarszombatfán) készítették. (1,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluba vándorárusként meszesek (Zalaegerszegről), edényfoltozó cigányok (Körmendről), paprikások, drótostótok, vásznasok és sonkolyosok jártak. (Ezeket nem tudják, hogy honnan jöttek.) (1,2,4)

b) Honnan jöttek?

Zalaegerszegről, Körmendről.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Meszesek, edényfoltozó cigányok, paprikások, drótostótok, vásznasok, sonkolyosok.

d) Mit árultak?

Meszet, paprikát, vásznat.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Halastón voltak a Kovácsoknak és a Szabóknak szőlőbirtokaik.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A szarvaskendi szőlőhegyen csak az ideszármazott családoknak voltak szőlőik (hallósiaknak, szecsődieknek). (1,2,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A régi és az új temető egy helyen van. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak nem voltak fogadott ünnepei. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak a két világháború között leveles boronát, de nem általánosan. (1,2,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel vetették a gabonát a két világháború között.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés ritka volt (2-3 vetőgép lehetett a faluban). (1,2,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mind a háromféle kaszát használták a faluban, de a legtöbben a villáskaszát a). (1,2,4) Mióta él, azóta emlékszik rá. (2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak a faluban olyan kévekötőfát, aminek a végébe a sarlót is bele lehet dugni. (1,2,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

A búzából, rozsból, zabból 21 kévét raktak egy keresztbe. Az időjárástól függően 5-6, de akár 10 keresztet is rakhattak egy kepébe. A legfelső keresztet papnak hívták. (1,2,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú keresztet jelent. A kepében lehetett 15-16 mázsa gabona. (1,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 155 cm felett volt. De lehet akár 2 méteres is. (1,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőgép tulajdonos fogadta fel és állította össze a csapatot. Ugyanaz a húsz ember járta végig a falut. (2,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. Ez egy 4-5 méter hosszú rúd volt. (1,2,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1940-es évekbe szűnt meg teljesen a hajdina termesztés. (1,2,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1930-as évekbe kezdődött és 1956 után lett általános a burgonya eke után való vetése. (1,2,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A füvet rendre lekaszálják, elterítik, száradás után átforgatják a másik oldalra, bagla helyre gyűjtik gereblyével (ez kb. 4-5 m2), s végül baglázzák. A bagla 1-1,5 m magas, kb. 1 mázsa. Nedves időben kisebbek a baglák. (1,2,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt vonyogóval (egyenes, a végén kampó) és köcölében (másfélszer, másfél méteres vászon ruha) hordták az állatok elé. (1,2,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga fölső fa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A fák lehullott lombjait a marhák, disznók alá szalma helyett használták ősszel. Ez volt a csarit. (1,2,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

ősszel

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál használtak a szügyre erősített tartóláncot.

b) Melyik mód régibb, újabb?

Ez régebbi, mint a nyakló. (2,4)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret állandó gazdasági munkakor használták, ló és tehén is húzhatta. A kocsi parádéra volt, s ló húzta. (1,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító nyújtott hosszú szekér, 4 méter 20-30 cm volt. Itt a faluban vendégoldalt nem használtak. (1,2,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján rudazó kötelet használtak. Más eszköz nem volt. (1,2,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája erősen ívelt, a lovasszekéré általában egyenes volt (suber). (1,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Használtak vesszőből készült kocsikast.

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt is. (1,2,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak a puha körmű marhát patkolták, amúgy soha. (1,2)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne, nejde, hoknejde!

b) terelik jobbra

Jobbra: Hik!

c) és balra

Balra: Hak! A becce a kisborjú neve. (1,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Hüccste, poci ne, ne! (1,2,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi pi, ne, ne, ne. (1,2,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Név + gyere ide. (1,2,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez kendervágót, a lenhez tilót és lentörő sulykot használtak. (1,2,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő és ferde rokkát használtak. (A ferde rokka a gyapjúfonó rokka volt.) (1,2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?