„Kemenesszentpéter” változatai közötti eltérés
a (→2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.) |
a (→2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.) |
||
| 234. sor: | 234. sor: | ||
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ||
| − | |||
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ||
A lap 2014. március 7., 18:16-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. július |
| Adatközlők: | (1.) Szabados Kálmán, 1904. |
| (2.) Szabados Kálmán, 1931. | |
| (3.) Nagy Lajos, 1913. | |
| (4.) Kasza Károly, 1911. | |
| Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Kemenesszentp%C3%A9ter |
| weboldal: | http://www.kemenesszentpeter.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu keletkezéséről nem tudnak. 1867-ben volt földosztás, ekkor 42 család kapott teljes telket. 1920-ig Rábaszentpéternek hívták. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kasza, Patyi, Nagy, Gyarmatio, Szijgyártó, Kövi, Zsidai, Mizsér (Szanyból), Töreki (Érdről), Egyházi. 3 horvát család is volt. Szent István óta Székeskáptalanhoz tartozott a falu, a cselédség azóta cserélődik. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
3 horvát család volt a faluban, de ők ki is költöztek legalább 150 éve. A Pinkóczy-majorból települtek be 1945 után. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem volt kitelepülés. Amerikába mentek férfiak dolgozni, de ők hazajöttek. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Vág, Rábasebes (Sopron m.) Magyargencs és Egyházaskesző azok a faluk, amelyeket hasonlónak mondanak. A hasonlóság alapját nem nevezik meg. (1,2,3,4) A katonatisztek román cselédeket hoztak Magyargencsre, ezeket fekete embereknek mondták. (1)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Ez az utolsó kemenesalji falu. Kemenesmagasi, Kemeneshőgyész esik legközelebb hozzá. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Rábaköz: Vág, Sebes, Szany, Szil. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Szanyban nagyon sokáig élt a régi népviselet. (1)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Ahol Szentpéter Vág, ott Sebes (falunevek). Szentpéteri kettős torony, Beleakadt az ostorom. Két Kesző szénáról, Magyargencs birkáról, Szentpéter kavicsáról (volt híres). Gyertek haza kőművesek, tél az idő Megfőtt már a kumplileves, meg a tüdő. (Sok szegényember volt a faluban, akiből kőműves lett.) Magas, mint Csiginek a nyárfa (helybeli családnév) Gércén lakom, nem tartozom, Ott is a jobbik soron. Gyöngy Pápoc – az idevalósi lányok cifrák voltak. A páliak hazafeküdtek. Aratáskor kint aludtak a mezőn, de mert senki sem akart utolsó lenni a sorban, előrement és ott feküdt le. Így aztán egyre közelebb kerültek a faluhoz. Majd a limódi legények megrakják! (Eldőlt a kazaljuk.) Te még Pásztoriban libapásztor lennél – mondták a 18 éves lánynak. Kisbata meg Zsebeháza Belefér egy tarisznyába. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A falun belüli házasság volt a gyakoribb. Más vallásúak csak a II. világháború után kerültek a faluba (katolikusok lakták). Nem szívesen jöttek ebbe a faluba, mert kavicsos volt a határa. Mindig sok volt az iparos, így került vidéki lány is a faluba. Gyakoribbak voltak a következő falvakból: Egyházaskesző, Várkesző, Magyargencs, Pápoc. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Pápára és Cellbe jártak leggyakraban. Szanyban, Szilben és Beledben hónapos vásár is volt. Szanyban, Tüskeváron és Devecserben az állatvásárok voltak híresek. Ide margát venni, eladni jártak.
b) Piacra:
Szanyban és Beledben volt hetipiac. Főként kosarat vittek eladni. Pápa már messze esett, megaztán a falu is szegény volt.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vág (Jakabkor), Rábasebes (Nepomuki – május 16.), Pápoc (Szent Lőrinckor), Magyargencs (Pünkösdkor), Egyházaskesző, Várkesző, Kemeneshőgyész (Istvánkor), Kecskéd (Péter-Pál).
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Szanyban Anna búcsú volt – ide prossecióval is mentek a kápolnához. Celldömölkre Mária napkor. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nagyon sok iparos volt a faluban, mert sovány, rossz volt a határ. Főként kőművesek kerültek ki közülük. 8-10 ember ment egy csoportban. Először Ácsig jutottak, ott vállaltak munkát. A következő megálló Tatabánya volt, itt is dolgoztak. Így jutottak Budapestre. Veszprémbe először gyalog, később biciklivel jártak. 50-100 kőműves is volt a faluban. Ács is volt szinte minden családban. A Szél-mezőre, Asszonyfára napszámba mentek. Egy hétre vitték őket, szekérrel szállították. Szolgálni Pápára, Budapestre csaknem minden lány volt. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A faluba nem jártak munkára. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Somport (zsombor), szakajtót, kocsikast eladásra is kötöttek, a vásárra vitték. (1,2,3,4)
b) vesszőkosarakat
Sok kosárkötő volt a faluban.
c) szalmafonatú edényeket
Somport (zsombor), szakajtót, kocsikast eladásra is kötöttek, a vásárra vitték.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Tüskevári fazekasoktól. Velemériektől. Erdélyből fekete cserepeket hoztak. (1) Dörből (Sopron m.). (4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Fazekasok jártak szekérrel. Zalából „zsidisek” jártak. Gyümölcsöt, mustot, bort árultak. Köszörűsök, drótos-tótok, ablakosok, üvegesek. „Nem kívánja, mint az ablakos tót a hanyattesést.” A Bakonyból jöttek faszerszámot árultak, villát, talicskát, sütőlapátot. Meszet Ugodról hoztak. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Zala, Bakony, Ugod
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Fazekasok, zsidisek, köszörűsök,drótos-tótok, ablakosok, üvegesek
d) Mit árultak?
fazekat,gyümölcsöt, mustot, bort, faszerszámot, villát, talicskát, sütőlapátot, meszet.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A Sürü-aljában volt valamikor a szőlő. Be volt kerítve és szőlőpásztor vigyázta. Itt volt a gyümölcsös is. A század elején a filoxéra vitte el. Lugasok később lettek. Más falu határában ittenieknek nem volt szőlője. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mostani temetőben 1848-as sír is volt. A római út mellett halmok voltak. Ezen az úton a 60-as évekig még jártak. A Páskon-dülőben is vannak halmok. Ekhel pusztáról azt tartják, hogy valamikor város is volt ott. Ma major helye van ott, de a régiek innen származtatják a falut.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A kocsmakertben az 1910-es években találtak csontokat, ma már a helye sincs meg.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Valamikor állatvész volt a faluban. Kápolnát is emeltek ennek emlékezetére. Szent Vendelkor tartják a fogadott ünnepet. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Egyes faboronát használtak. Hármas vasboronát magtakarónak használtak. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
60 %-a vetett kézzel. (1)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A 30 hold feletti gazdáknak volt gépe. Több vetett géppel, mint kézzel. (3) A 10-15 holdas gazdáknak volt gépe. A 60 %-nak már volt gépe. (4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Kaszacsapót vagy hajmókot használtak, kaszagráblának mondják. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem volt olyan kévekötőfa, amelyen nyílás volt. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Minden gabonából 20 kéve volt egy kereszt. 10 kévéből volt egy láb. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe meghatározott számú kereszt. Függött a föld szélességétől és a termés minőségétől. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
145 cm. (1) 165-180 cm. (3) 170 cm. (4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Részes cséplők voltak, a gép tulajdonos fogadta fel őket. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nagyban sohasem termeltek hajdinát. Előfordult időnként, hogy egy-egy ember vetett, de ez ritka volt. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 20-as években kezdték a krumplit eke után vetni. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A széna renden száradt. 3 (1), 4-5 (4) nap után forgatták. Újabb 1-2 nap múlva lehetett gyűjteni. (1,2,3,4) A petrencébe rakás nem jellemző a falura mostanság. Előtte 7-8 petrencéből lett a boglyas. Most 2 m átmérőjű petrencéket raknak. Ezt egyből a szekérre rakják. (1) Rendről szokták a petrencefára rakni a szénát, így hordták petrencébe. (4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Bakszekéren, tragácson, terákon. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
iga (1), nem volt külön neve (4)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
tézslaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Az erdőről szalmazsákkal csaritot hordtak. Főként cserfaleveleket. Teli „hidorták” a levelet, összehúzták.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Az utóbbi időben már nem volt jellemző. (1,2,3,4)
c) Melyik évszakban?
Tavasszal gyűjtötték, amikor már összehordta a szél.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A faluban szügyre erősített tartóláncot használtak a gazdák. A fuvarosok nyaklót. (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Parasztszekér, jármos szekér – ez elé sosem fogtak lovat. A kocsi elé lovat fogtak. Kisebb volt a szekérnél. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Takarodáshoz hosszú oldalt használtak. 5 m hosszú volt. Egyébként rövid szekérre tettek karfát, vendégoldalat. A rövid szeklér 2,5-3 m volt. (1,2,3,4)
