„Őrimagyarósd” változatai közötti eltérés
a (→4.17. Diódobálás) |
|||
| (2 szerkesztő 6 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
{| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" | {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%" | ||
|'''Adatfelvétel ideje: ''' | |'''Adatfelvétel ideje: ''' | ||
| − | | | + | |1987. július |
|- | |- | ||
|'''Adatközlők:''' | |'''Adatközlők:''' | ||
| − | |(1.) | + | |(1.)Haholt János, 1926. evangélikus, Őrimagyarósd, Petőfi S. u. 1. |
|- | |- | ||
| | | | ||
| − | |(2.) | + | |(2.)Császár Jenő, 1925. evangélikus, Őrimagyarósd, Ady E. u. |
|- | |- | ||
| − | |||
| | | | ||
| + | |(3.)Szakály Ferenc, 1939. evangélikus, Őrimagyarósd, Ady E. u. | ||
|- | |- | ||
| − | |||
| | | | ||
| + | |(4.)Németh Gyuláné, 1917. evangélikus, Őrimagyarósd, Ady E. u. 3. | ||
|- | |- | ||
| − | |||
| | | | ||
| + | |(5.)Tóth Gyuláné, 1922. evangélikus, Őrimagyarósd, Dózsa Gy. u. 17. | ||
|- | |- | ||
| − | |||
| | | | ||
| + | |(6.)Friss Jánosné, 1909. evangélikus, Őrimagyarósd, Rákóczi u. 10. | ||
| + | |- | ||
| + | |'''Gyűjtötte:''' | ||
| + | |Vajda Zsuzsa | ||
| + | |- | ||
| + | |'''Wiki feldolgozás:''' | ||
| + | |Széles Ágota | ||
| + | |- | ||
| + | |'''A település a Wikipedián:''' | ||
| + | |http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90rimagyar%C3%B3sd | ||
| + | |- | ||
| + | | '''weboldal:''' | ||
| + | |http://www.orimagyarosd.hu/pages/telepules.aspx | ||
|} | |} | ||
| 63. sor: | 75. sor: | ||
====a) Vásárra: ==== | ====a) Vásárra: ==== | ||
| − | + | Körmend, Zalalövő – minden hónapban, Csákándoroszló – minden negyedévben: Luca-napi vásár, Gergő-napi vásár, Szentiván-napi vásár, Márton-napi vásár. | |
====b) Piacra: ==== | ====b) Piacra: ==== | ||
Körmend – hétfőnként | Körmend – hétfőnként | ||
| 313. sor: | 325. sor: | ||
===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.=== | ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.=== | ||
| − | Az | + | Az egyéb típus az ismert kölestörő. (1,2,3,4,5,6) |
===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?=== | ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?=== | ||
| 492. sor: | 504. sor: | ||
===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?=== | ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?=== | ||
| − | + | Nincs. (1,2,3,4,5,6) | |
[[Kategória:Települések]] | [[Kategória:Települések]] | ||
| + | [[Kategória:Felsőőr]] | ||
| + | [[Kategória:Viszák]] | ||
| + | [[Kategória:Szőce]] | ||
| + | [[Kategória:Őriszentpéter]] | ||
| + | [[Kategória:Szaknyér]] | ||
| + | [[Kategória:Zalalövő]] | ||
| + | [[Kategória:Csákándoroszló]] | ||
| + | [[Kategória:Körmend]] | ||
| + | [[Kategória:Nádasd]] | ||
| + | [[Kategória:Rimányi]] | ||
| + | [[Kategória:Felsőjánosfa]] | ||
| + | [[Kategória:Pankasz]] | ||
| + | [[Kategória:Felsőcsatár]] | ||
| + | [[Kategória:Vasvár]] | ||
| + | [[Kategória:Nagycenk]] | ||
| + | [[Kategória:Ponyvád]] | ||
| + | [[Kategória:Pápa]] | ||
| + | [[Kategória:Vasszécsén]] | ||
| + | [[Kategória:Gödörháza]] | ||
| + | [[Kategória:Velemér]] | ||
| + | [[Kategória:Szombatfa]] | ||
| + | [[Kategória:Pankaszi zenészek]] | ||
| + | [[Kategória:Körmendi zenészek]] | ||
A lap jelenlegi, 2015. szeptember 6., 17:15-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1987. július |
| Adatközlők: | (1.)Haholt János, 1926. evangélikus, Őrimagyarósd, Petőfi S. u. 1. |
| (2.)Császár Jenő, 1925. evangélikus, Őrimagyarósd, Ady E. u. | |
| (3.)Szakály Ferenc, 1939. evangélikus, Őrimagyarósd, Ady E. u. | |
| (4.)Németh Gyuláné, 1917. evangélikus, Őrimagyarósd, Ady E. u. 3. | |
| (5.)Tóth Gyuláné, 1922. evangélikus, Őrimagyarósd, Dózsa Gy. u. 17. | |
| (6.)Friss Jánosné, 1909. evangélikus, Őrimagyarósd, Rákóczi u. 10. | |
| Gyűjtötte: | Vajda Zsuzsa |
| Wiki feldolgozás: | Széles Ágota |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90rimagyar%C3%B3sd |
| weboldal: | http://www.orimagyarosd.hu/pages/telepules.aspx |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Most már a 4. neve van. Magyaród volt, Magyarósd, Őrimagyarósd amióta őrséget adott. 1862-től templom van, adakozásból építették. (4) Az őrség meg volt szervezve, 30 ember volt. A vár ura szabályozta ezt. 1200-as évekből van írás. A vár helyére ha dörgés, villámlás van, odavág a villám – biztos valami érték van. (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Györffi, Bertai, Kosik. Felsőőrről ideköltözött a Haholt és az Osbát család a 800-as években. (1,2,3,4,5,6)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Olyan nincs. (1,2,3,4,5,6)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem. (1,2,3,4,5,6)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Viszák, Szőce – gyülekezet szerint evangélikusok. A jegyzőség itt volt, de a vezetőség most elvitte. (1,2,3,4,5,6)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Őrség. (1,2,3,4,5,6)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Őriszentpéter – az Őrség központja. (1,2,3,4,5,6)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A viszákiak vakarus-nak csúfolják az őrimagyarósdiakat. A magyarósdiak a viszákiakat vaddisznó-nak. A viszákiak a Cikuba menekülnek a vaddisznó elől. „Magyarósd csomóra, Viszák futóra.” – a magyarósdiak csomóra jönnek össze, a viszákiak szétfutnak. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Hegyháthodászról asszonyt is hoztak, de be is nősültek. Szőrce, Viszák, Szaknyér. (1,2,3,4,5,6)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Körmend, Zalalövő – minden hónapban, Csákándoroszló – minden negyedévben: Luca-napi vásár, Gergő-napi vásár, Szentiván-napi vásár, Márton-napi vásár.
b) Piacra:
Körmend – hétfőnként
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Kinek, hol volt rokona, itt mindenhol volt rokon. Nádasd, Szaknyér májusban, Rimányi, Felsőjánosfa, Pankasz (nem tudják pontosan mikor), Őrimagyarósd Szentháromság vasárnap, Viszák Szetistván búcsú.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Felsőcsatár, Vasvár – a katolikusok szoktak járni. (1,2,3,4,5,6)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Uradalmakra: Nagycenkre, Ponyvád, Vasszécsénbe. Németségbe is. Pápára summásnak. Az uradalom pallérja szerződtette. (1,2,3,4,5,6)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide nem jöttek. (1,2,3,4,5,6)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Csak maguknak készítettek.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
Aki szőtt, az saját magának készített bordát.
e) favillát
Még ma is készítenek.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
Volt bognár, kovács – ezt különböző helyekre adták el.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Gödörháza, Velemér, Szombatfa. Hozták ide a faluba. (1,2,3,4,5,6)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Gerencsérek. Ide ki szoktak pakolni, minden héten szokott jönni és kiabálta: „cserepet, fazekat”. (1) Tojásszedő tikász – vitte a csibét és a tojást. A zalalövői mészégetők hordtak meszet – égetett meszet – szekérrel. Drótosok azok jártak Rimánból a Lakner. Köszörűsök is voltak, ollót, kést fentek. (1,2,3,4,5,6)
b) Honnan jöttek?
Zalalövő, Rimán
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Gerencsér, tikász, drótos, mészégetők, köszörűsök.
d) Mit árultak?
Fazeket, Cserepet, csibét, tojást, égetett meszet.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Csak a nagyobb gazdáknak volt a falu mellett szőlője. (1,2,3,4,5,6)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A faluszéli temető legalább 150 éves az első pap is ott van eltemetve. (1,2,3,4,5,6)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A templom mellett 1948-ban építettek egy házat, két rövidszekér csontot vittek le a tanácsra.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Itt csak vasárnapok vannak, a katolikusoknál vannak mellékes ünnepek. (1)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Akkor még csak faboronát. A vasboronának még híre-hamva se volt. Akinek két lova volt, annak is csak faboronája volt. (1,2,3,4,5,6)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Csak kézzel.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Vetőgép nem volt. (1,2,3,4,5,6)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A vellás az általános. Emberemlékezet óta ismerik. (1,2,3,4,5,6)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen. (1,2,3,4,5,6)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
17 kéve egy kereszt. A tetejére egyet tettünk, az volt a pap. 4-5 keresztet, de 8-at is, ha sok volt, összeraktak egy kepébe. De aztán kevesebbet, hogy ha a villám belecsap, kevesebb égjen el. Ha 17-be nem fért bele volt 21-es is (kereszt). (1,2,3,4,5,6)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Igen, 5-8 kereszt. (1,2,3,4,5,6)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Legalább 180 cm volt, ha rövidebb, akkor megvágta az embert a hadaró. (1) 160-180 cm. (2,3,4,5,6)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A cséplőtulajdonos állította össze, ő fizette. (1,2,3,4,5,6)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. A cséplőgéppel együtt került a faluba. (1,2,3,4,5,6)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Most már jó pár éve. Az 50-es években csak nagyra nőtt, de termés nem volt rajta – akkor szűnt meg. (3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 30-40-es években sok volt, és akkor általános volt a barázdába való elültetés. Most már keveset ültetünk. (1,2,3,4,5,6)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Le van kaszálva, aztán másnap rendül megforgatja az ember, aztán lehet hazahordani. Petrence a kicsi, bagla a nagyobb – de ha jó idő van, az ember nem baglázza, hanem hazahozza. (1,2,3,4,5,6) A reggelit vivő gyerek alkalmanként szétpiszkálta a rendet. (1)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Nagykosárral, amit a kondorfaiak szoktak kötni. Szokták ide hozni. Vagy köcölébe – 2x1 m-es vászon. (1,2,3,4,5,6)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonórész
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4,5,6)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ősszel összegrábláztuk, még a fenyőborostyánt is összegrábláztuk. (1)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Általános. (2,3,4,5,6)
c) Melyik évszakban?
Ősszel.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, a felszabadulásig.
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
Bandi hozta be, suszter volt a szomszédban, a felszabadulás után – addig csak tartólánc volt. (4)
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér teherszállító. Kocsival mentek a vásárba, lakodalomba a vendégek. (1,2,3,4,5,6)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszú szekér kb. 350-500 cm. (2,3,4,5,6) Mérés 360 cm. (1) Vendégoldalt mostanában használnak szalmahordáshoz, mióta kombájn van. (1,2,3,4,5,6)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórudat beleakasztják a láncba és a rudazókötéllel lehúzzák. (1,2,3,4,5,6)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Ritka. Enyhén ívelt. (1,2,3,4,5,6)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A kocsiszekérbe egyet használtak – mindkét vége zárt.
b) Használtak-e kettőt is?
A szekérbe kettőt, de ez a szállított terménytől függött – volt, amikor csak az elsőt rakták be. (1,2,3,4,5,6)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak azt, amelyik tehén fúrt (csavart a lábán). Ökröt nem szoktak itt befogni. (4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4,5,6)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne, na, na, ne.
b) terelik jobbra
Hik!
c) és balra
Hok! (1,2,)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám ne. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi-ne-ne. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Kusz, kusz. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Törőfa. (1,2,3,4,5,6)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő. (1,2,3,4,5,6)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Háromháza különálló rész – a falutól kb. 1 km-re épített 3 ház megnevezése.
a) Hogy hívták ezeket?
Himfa, Passzer, Part, Háromháza, Tekekszer
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu mindig itt állt. (1,2,3,4,5,6)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A Bali bácsi házát 4-5 éve bontották le. (1,2,3,4,5,6)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Azok a házak általában szét lettek dobálva. Az I. világháború után már nem építettek ilyent. (1,2,3,4,5,6)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Három, az udvarra nyílt. (5)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Van. (5,6)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
1939 előtt is volt. (4) 1928-ban még építettek. (6)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1960-as évektől kockaház. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Kályha volt. (1,2,3,4,5,6)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Olyan 80 cm magas (mérés). 1929-ben heiszkan építette hegyhátszentjakabi mester. (6)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Egysoros: pajta, pajtafia, pelvakutyo. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Ronggyal szedték le. (4,5,6)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Csak lereszelve savanyítottak. (1,2,3,4,5,6)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Csak lereszelve savanyítottak. (1,2,3,4,5,6)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A 60-as években. (1,2,3,4,5,6)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A gerendához erősített a gyakoribb, de ismerik a csillagos formát is. (1,2,3,4,5,6)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak. Egy- és kétfülüt is. (1,2,3,4,5,6)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Az egyéb típus az ismert kölestörő. (1,2,3,4,5,6)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Készítettek tejbe hajdinakását: megfőzték a hajdina lisztet vízben, aztán beleszaggatták a forralt tejbe. (5) Hajdinamálé: hajdina lisztből, az aprójából, tésztát készítettek, kockára vágva kifőzték, zsírral leöntötték – evés előtt tejfölös zsírral leöntötték. (5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Perecet, kalácsot (egyenes). (3,4,5,6)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Gyermekkorában nem nagyon volt, nem egy olcsó eledel. (1) A 30-40-es évektől általános. Összetétele zsír, paprika, paradicsom, hagyma, tojás, változó arányban. (1,2,3,4,5,6)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A század elején már fogyasztanak. (1,2,3,4,5,6)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Kelt kalácsot. Mákos-, diós kalácsot – megmutatták neki a diót, mákot. Lekváros is volt, az volt a legtöbb. (1,2,3,4,5,6)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen. (1,2,3,4)
b) Hány szélből készült?
Azt hiszem, amilyent szőttek, azt hajtották össze. (5)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Még mindig van az öregeknek. (4) Az 50-es évekig. (6) 45 után nem nagyon varrtak ilyent. (5)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Asszonyok, férfiak is. Felszabadulás utánig. (1,2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az idősebbek hordtak, hordnak fejkendőt. A fiatalasszonyok hajneccet viseltek. (1,2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Iparosok, asztalosok csináltak 1940 körül páros ágyakat, még mindig van, de újat már nem csinálnak. (5) Az 50-60-as években még szokás volt. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Tavasszal volt a legtöbb. (4) Ilyenkor üres volt a pajta, ott tartották a lakodalmat. (1,2,3,4)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasánap
b) 1930 körül:
vasárnap (1,2,3,4,5,6)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mind a két fél házánál.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Csütörtökön volt a disznóölés. Vasárnapig készültek. Vasárnap a lányosháznál volt a vacsora, ott maradtak a vendégek, kik hétfőn 10 óráig aztán átmentek a legényes házhoz, ott volt az ebéd. Kedden reggelig is mulattak. Kedden délelőtt az asszonyok szétrámolták a pajtát – a pajtában volt a lakodalom, tavasszal az üres. Délig meg volt, aztán újra mulattak. Ha elkezdték, nem tudták abbahagyni. A kásapénzt később 1-2 hónap múlva a falubeli vendégek együtt elmulatták. (1,2,3,4)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
n.a.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Most már van egy kulturház, de a lakodalom rendje a régi. (1,2,3,4,5,6)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vőfények hívtak, minden háznál, akit meghívtak tűztek a kalapjukba egy szalagot. Lakodalom előtt 2 héttel elkezdték a meghívást, több faluba el kellett menniük. Nagyjából tudták, hogy ki lesz meghíva olyan nagy hívást nem vártak, de azért meg kellett mégis. A lakodalom előtti keddre be kellett fejezni, hogy tudjanak készülni.
b) 1930 körül:
Ma már nincsenek vőfények, postán küldik a meghívót. (1,2,3,4,5,6)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt. (1,2,3,4,5,6)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
Nem volt. (1,2,3,4,5,6)
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Cigányokat hoztak Pankaszról, Körmendről.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Prímás, kontrás, bögő, cimbalom, síp. Most parasztbrigád van: gitár, szakszofon, tangóharmónika és a hangszóró be van – akkora lármát csapnak. Cigányzene már nincs.
c) Hány főből állott a zenekar?
5 fő.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Tangóharmónika rég ismert, zenekarban háború után. (1,2,3,4)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Nem volt régen se lucázás. (1,2,3,4,5,6)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
n.a.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nincs regölés. (1,2,3,4,5,6)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Kb. 430 lakosból 12 öreglegény. (1,2,3,4,5,6)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Láttam én olyant, de nem tudom kinél. (5) Láttak. (1,2,3,4)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem szoktak. (1,2,3,4,5,6)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem szoktak. (1,2,3,4,5,6)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nincs. (1,2,3,4,5,6)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
3-4-en jöttek a szomszéd falvakból, katolikus gyerekek, hozták a házikót és aztán mondtak valamit. (1,2,3,4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Vallásuk nem tartozik oda. (5)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Gyűn a kankas. (5) Gyűn a zsákos ember. Gyűn a rosszgyerek szedő. Bottal ijesztgették. (1,2,3,4,5,6)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt diódobálás. (1,2,3,4,5,6)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Nincs. (1,2,3,4,5,6)
