„Kezdőlap” változatai közötti eltérés
| (egy szerkesztő 3 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
Barabás Jenő vezetésével az 1985-től 1995-ig terjedő tíz évben egy nagy lélegzetvételű néprajzi vizsgálatra került sor Zala, Vas, Veszprém és Somogy megyében, valamint Ausztria, Horvátország, Szlovénia kapcsolódó területein azzal a céllal, hogy ezen kulturális mezozónán belül felderítse a falvak kapcsolatrendszerét. 400 településen tették fel ugyanazt a 92 kérdést, amelyek a külső kapcsolatokat és a történeti tudatot, a termelést, az építészetet, a lakás- és háztartáskultúrát, a közösségi formákat, valamint a világképet érintették. A vizsgált területen magyar falvak közé ékelődött számos kisebbségi sziget húzódik meg (muramenti horvátok, „koblenz” németek, vendek, stb.), valamint jelentős zsidó és cigány közösségek is gazdagították és gazdagítják a táj kulturális arculatát. Az egyes településeket összekötő kapcsolatokat több tényező befolyásolja: földrajzi adottságok, gazdasági körülmények, nyelvi és felekezeti hovatartozás, rokoni kötelékek, a múlt hagyományai, igazgatási szerkezet stb. Nagyobb távlatból nézve egy mezotáj kultúrája teljesen homogénnek tűnik, de közelebbről szemlélve előtérbe kerülnek a részletekben megmutatkozó eltérések, továbbá az is, hogy ezek ritkán egyediek, inkább kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak, 2-10 falu szorosabb összetartozást mutat, környezetétől kulturális kifejezésformáival legalább árnyalataiban eltér. A Délnyugat-Dunántúlon végzett kutatás kivételes jelentőségű, hiszen szakmánkban a Magyar Néprajzi Atlaszon kívül nem készült ilyen alapos és kiterjedt kérdőíves felmérés. | Barabás Jenő vezetésével az 1985-től 1995-ig terjedő tíz évben egy nagy lélegzetvételű néprajzi vizsgálatra került sor Zala, Vas, Veszprém és Somogy megyében, valamint Ausztria, Horvátország, Szlovénia kapcsolódó területein azzal a céllal, hogy ezen kulturális mezozónán belül felderítse a falvak kapcsolatrendszerét. 400 településen tették fel ugyanazt a 92 kérdést, amelyek a külső kapcsolatokat és a történeti tudatot, a termelést, az építészetet, a lakás- és háztartáskultúrát, a közösségi formákat, valamint a világképet érintették. A vizsgált területen magyar falvak közé ékelődött számos kisebbségi sziget húzódik meg (muramenti horvátok, „koblenz” németek, vendek, stb.), valamint jelentős zsidó és cigány közösségek is gazdagították és gazdagítják a táj kulturális arculatát. Az egyes településeket összekötő kapcsolatokat több tényező befolyásolja: földrajzi adottságok, gazdasági körülmények, nyelvi és felekezeti hovatartozás, rokoni kötelékek, a múlt hagyományai, igazgatási szerkezet stb. Nagyobb távlatból nézve egy mezotáj kultúrája teljesen homogénnek tűnik, de közelebbről szemlélve előtérbe kerülnek a részletekben megmutatkozó eltérések, továbbá az is, hogy ezek ritkán egyediek, inkább kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak, 2-10 falu szorosabb összetartozást mutat, környezetétől kulturális kifejezésformáival legalább árnyalataiban eltér. A Délnyugat-Dunántúlon végzett kutatás kivételes jelentőségű, hiszen szakmánkban a Magyar Néprajzi Atlaszon kívül nem készült ilyen alapos és kiterjedt kérdőíves felmérés. | ||
| + | |||
| + | A kérdőíves felmérés az ELTE, majd a Néprajzi Múzeum keretei között zajlott, ahonnan az adatbázis kikerült 2000-ben, és úgy tűnt, teljesen megsemmisült. A kutatócsoport hosszas keresés után Szabó Zoltánnak köszönhetően megtalálta az adatbázis anyagát, és sikerült életre kelteni az akkor gyűjtött adatokat. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai négyéves kutatásuk fontos eredményének tartják a már történetinek számító adatbázis megmentését, digitálisan hozzáférhetővé tételét az érdeklődők és a tudományos nyilvánosság számára. | ||
A kutatás anyagával az alábbi hivatkozásokra kattintva különböző utakon ismerkedhet meg: | A kutatás anyagával az alábbi hivatkozásokra kattintva különböző utakon ismerkedhet meg: | ||
| − | * [[Térkép|Térkép]] - a wikiben feldolgozott települések elhelyezkedése térképen | + | * [[Térkép|Térkép]] - a wikiben feldolgozott települések elhelyezkedése térképen. |
| − | * [[Települések|Települések listája]] - a wikiben feldolgozott települések listája betűrendben és térkép szelvények szerint | + | * [[Települések|Települések listája]] - a wikiben feldolgozott települések listája betűrendben és térkép szelvények szerint. |
| − | * [[Speciális:Kategóriák|Kategóriák]] - a wiki kategóriáinak (kulcsszavainak) listája | + | * [[Speciális:Kategóriák|Kategóriák]] - a wiki kategóriáinak (kulcsszavainak) listája. |
| + | * [[:Kategória:Tematika|Tematika]] - a feldolgozás során kialakított tematikus oldalak listája. | ||
Kérjük, válasszon egy lehetőséget! | Kérjük, válasszon egy lehetőséget! | ||
| 14. sor: | 17. sor: | ||
[[Fájl:Telepulesek kezdolap ikon.png|200px|link=Települések]] | [[Fájl:Telepulesek kezdolap ikon.png|200px|link=Települések]] | ||
[[Fájl:Kategoriak kezdolap ikon.png|200px|link=Speciális:Kategóriák]] | [[Fájl:Kategoriak kezdolap ikon.png|200px|link=Speciális:Kategóriák]] | ||
| − | [[Fájl:Kezdolap_tematikak.png|200px|link=Tematika]] | + | [[Fájl:Kezdolap_tematikak.png|200px|link=:Kategória:Tematika]] |
---- | ---- | ||
A lap jelenlegi, 2015. augusztus 4., 13:51-kori változata
Üdvözöljük a"Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon" kutatás honlapján.
Barabás Jenő vezetésével az 1985-től 1995-ig terjedő tíz évben egy nagy lélegzetvételű néprajzi vizsgálatra került sor Zala, Vas, Veszprém és Somogy megyében, valamint Ausztria, Horvátország, Szlovénia kapcsolódó területein azzal a céllal, hogy ezen kulturális mezozónán belül felderítse a falvak kapcsolatrendszerét. 400 településen tették fel ugyanazt a 92 kérdést, amelyek a külső kapcsolatokat és a történeti tudatot, a termelést, az építészetet, a lakás- és háztartáskultúrát, a közösségi formákat, valamint a világképet érintették. A vizsgált területen magyar falvak közé ékelődött számos kisebbségi sziget húzódik meg (muramenti horvátok, „koblenz” németek, vendek, stb.), valamint jelentős zsidó és cigány közösségek is gazdagították és gazdagítják a táj kulturális arculatát. Az egyes településeket összekötő kapcsolatokat több tényező befolyásolja: földrajzi adottságok, gazdasági körülmények, nyelvi és felekezeti hovatartozás, rokoni kötelékek, a múlt hagyományai, igazgatási szerkezet stb. Nagyobb távlatból nézve egy mezotáj kultúrája teljesen homogénnek tűnik, de közelebbről szemlélve előtérbe kerülnek a részletekben megmutatkozó eltérések, továbbá az is, hogy ezek ritkán egyediek, inkább kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak, 2-10 falu szorosabb összetartozást mutat, környezetétől kulturális kifejezésformáival legalább árnyalataiban eltér. A Délnyugat-Dunántúlon végzett kutatás kivételes jelentőségű, hiszen szakmánkban a Magyar Néprajzi Atlaszon kívül nem készült ilyen alapos és kiterjedt kérdőíves felmérés.
A kérdőíves felmérés az ELTE, majd a Néprajzi Múzeum keretei között zajlott, ahonnan az adatbázis kikerült 2000-ben, és úgy tűnt, teljesen megsemmisült. A kutatócsoport hosszas keresés után Szabó Zoltánnak köszönhetően megtalálta az adatbázis anyagát, és sikerült életre kelteni az akkor gyűjtött adatokat. Az MTA BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai négyéves kutatásuk fontos eredményének tartják a már történetinek számító adatbázis megmentését, digitálisan hozzáférhetővé tételét az érdeklődők és a tudományos nyilvánosság számára.
A kutatás anyagával az alábbi hivatkozásokra kattintva különböző utakon ismerkedhet meg:
- Térkép - a wikiben feldolgozott települések elhelyezkedése térképen.
- Települések listája - a wikiben feldolgozott települések listája betűrendben és térkép szelvények szerint.
- Kategóriák - a wiki kategóriáinak (kulcsszavainak) listája.
- Tematika - a feldolgozás során kialakított tematikus oldalak listája.
Kérjük, válasszon egy lehetőséget!
