„Répcelak” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 12:44-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1991. október
Adatközlők:
(1.)	Németh Kálmán
(2.)	Dömöter Sándor
(3.)	Buti Sándroné Varga Eszter
(4.)	Bognár István
Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Tar Virág
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Úgy hallották, hogy az 1800-as években keletkezett, nagyon kicsi település volt. A régi időkben a Radó család volt a legmódosabb. 1914 előtt települt át Svájcból Staufer Frigyes. A Staufer család alapította meg répcelaki sajtgyárat. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község legrégibb családjai: Varga, Németh, Horváth, Vörös, Szalai, Balassa. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A Répce mente tájegységbe tartoznak, nevüket (a faluét) is onnan kapták. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Arról hallottak, hogy Ostffyasszonyfán találtak első világháborús tömegsírokat. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak csúfolkodó mondásokat. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak régebben más falvakból is házasodni. Olyan nem volt, hogy valami oknál fogva ne házasodtak volna más községekből. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Beledbe minden hó első keddjén, Sárvárra minden hét hétfőjén.

b) Piacra:

Beled,Sárvár.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Celldömölkre szeptemberben

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáróhelyre nem jártak. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Innen nem jártak máshova munkára. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Kapuvárról és Nyiklédről jártak ide dolgozni jelentősebb számban, nagyrészt summásnak és cselédeskedni. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Csak saját szükségleteikre készítettek ilyen eszközöket.

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

A vesszőkosarakat Rábapatyról szerezték be. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Nem tudják, hogy hol készített cserépedényeket használtak, ezeket a sárvári piacon szerezték be. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Bosnyákok (borotvát és pamacsot árultak), meszesek és paprikások, zöldségárusok (Eszterházáról), drótos tótok (a Felvidékről). (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Zöldségárusok (Eszterházáról), drótos tótok (a Felvidékről)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Bosnyákok, meszesek, paprikások, zöldségárusok, drótos tótok.

d) Mit árultak?

Bosnyákok: borotvát és pamacsot árultak.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek nem volt más falvak határában szőlői. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető volt régen, ez a mai is. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontokat nem találtak. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Csak a búcsú volt fogadott ünnep. Augusztus 20-ához eső legközelebbi vasárnap. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak hármas boronát, de csak a nagyobb gazdák, nagyrészt kettes boronát használtak. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Legnagyobb részt kézzel vetettek. (1,2,3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak elvétve a nagyobb gazdák vetettek géppel.(1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használtak a b)-t „kaszagráblának” nevezték. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak ilyet. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve = 1 kereszt Annyi keresztet raktak a mezőn, amekkora volt a föld, illetve amilyen az elhelyezkedés volt. Általában 10 kereszt volt 1 kepe (4). (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, de nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele általában 155 cm fölötti volt. (1,2,3) Aki kisebb volt, annak volt rövidebb is, mint 155 cm. (4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Cséplőgépe egyedül a Radóknak volt, a gazda állította ki a munkásokat. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nagyrészt nyárssal hordták kazalba. Volt, aki eleváterral, de ez nagyon kevés volt. Csak a nagyobb gazdák. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát nem termeltek errefelé. Inkább csak búzát, árpát, zabot és kukoricát. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonyát nagyobb részben kapával ültették. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálás, megforgatás, összegyűjtés, petrencébe rakták, majd szekérrel hazahordták. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt talicskával vagy esetleg puttonnyal hordták be az istállóba. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

főszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem használták. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: deszkás volt, ló is tehén is húzta. Mezőgazdasági munkákat végeztek vele. Kocsi: könnyű szekér kocsikassal a szegényebbeknek, gazdagabbaknak hintó. Csak ló húzta. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 4-5 m hosszú volt. Ismerték és használták a vendégoldalt. A vendégoldallal való szállítás az újabb. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása „rúdkötéllel” történt. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A saroglyát „sráglának” mondták, kicsit és nagyot is használtak és egyenes volt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Kevesen használtak szekérkast.

b) Használtak-e kettőt is?

Csak egyet használtak belőle. (1,2,3,4

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A tehenet nem, az ökröket patkoltatták. Egy Garas nevű elismert kovácsmester szoktak patkolni őket. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee!

b) terelik jobbra

Hajsz!

c) és balra

Hík! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca nee, coc nee! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pity, pity. (4) Pipi, pipi, pí. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kuszi ide. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt használtak. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát hassználtak. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Igen.

a) Hogy hívták ezeket?

Volt a falu határán egy putri, a Radó tulajdona volt. Volt még az Aranyos és Miklós major, de ezek nem tartoztak Répcelakhoz. (1,2,3,4)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az 1970-es években bontották le az ilyen házat. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt a fal mellé helyezték. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házakon az alábbiak szerint voltak az ajtók: kamra, füstös konyha, szoba (rajz alapján). (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt a faluban ilyen ház, de ezeket átalakították. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Már az 1900-as évek elején voltak rakott sparheltek. Azt nem tudják pontosan mikor lett általánossá. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A II. világháború után már ilyeneket építettek. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Régen akadt egy-két helyen ilyen megoldás. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét alacsony padkára építették. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt torkos pajta is, de az általános a téglalap alaprajzú pajta volt. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak fazékkiszedő villát. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Csak káposztát savanyítottak, azt is csak felszeletelve. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése az 1950-es években a malmok megszüntetésével szűnt meg. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b)vesszőíves formájú kenyértartót használták. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Nem használtak ilyet, cserépedénybe köpülték a vajat. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A kölestörő ütője (rajz). (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Kölesből készítettek ilyet. Köleskásának nevezték. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hosszúkás és köralakú fonott kalácsokat is készítettek. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót már régóta fogyasztanak. Kb. a II. világháború óta. Az arányt tekintve változó volt, ki így, ki úgy szerette. Fogyasztották: kolbásszal, tojással. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Rendszeresen a II. világháború óta fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi és ünnepi asztalra az alábbiak kerültek: mákos, diós és lekváros kalács. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Régen viseltek ilyet az emberek, de a II. világháború után már csak egy-két ember hordott ilyet. (1,2,3,4)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1920-30-as évekig viseltek ilyet. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Nem szoktak a faluban szőni. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt kötelező a fejkendő viselete. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Változóan rakták az ágyakat. Ki egymás mellé, ki nem. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Az esküvő tartása változó volt.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Egyedül Ádventkor nem tartottak esküvőt, vallási okok miatt. (1,2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Szombat.

b) 1930 körül:

Szombat (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Leginkább a lányos háznál tartották az esküvőt. Ilyenkor először elmentek a vőlegény házához, ott megkínálták a vendégeket, majd átmentek a menyasszony házához és ott folytatódott tovább a lakodalom.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A lányosháznál történt a főétkezés, a vacsora is. (1,2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Vendéglőkben zajlik. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

vendéghívó (botjára szalagokat akasztottak)

b) 1930 körül:

vőlegény és menyasszony hívja meg személyesen a vendégeket (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Volt a faluban cigánybanda. A leghíresesbb a Farkas család volt. 5 főből állt a zenekar. A mostani időkben a Horváthék zenélnek, ők valahonnan Horvátzsidány környékéről jönnek. (1,2,3,4)

b) Milyen hangszereken játszottak?

n.a.

c) Hány főből állott a zenekar?

Farkas családnál 5 főből állt a zenekar.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt lucázás, december 13-án.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Ahol Luca nevű lány lakott, az utcaajtóba raktak szekérkereket viccből. (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony másnapján szoktak regölni, de nem falubeliek. (1,2,3,4)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Régen a falu 1 %-a öreglegény volt. Jelenleg is van néhány. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismerték az ilyen díszítésű tejesfazekat. (1,2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

n.a.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Az alakoskodás kellékei: szakáll, régi ruhák, kifordított juhászbunda. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Három pásztor volt a szereplője: öreg pásztor, fiatal pásztor, betlehemes. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket a „kankussal” ijesztgették. (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem láttak a Holdban semmit. (1,2,3,4)

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 {| style="color: black; background-color: #ffffcc;" width="50%"
 |'''Adatfelvétel ideje: '''
-|
+|1991. október
 |-
 |'''Adatközlők:'''
+|-
 |(1.)
+|Németh Kálmán
 |-
-|
 |(2.)
+|Dömöter Sándor
+|-
+|(3.)
+|Buti Sándroné Varga Eszter
+|-
+|(4.)
+|Bognár István
 |-
 |'''Gyűjtötte:'''
-|
+|Bedő Zoltánné
 |-
 |'''Wiki feldolgozás:'''
-|
+|Tar Virág
 |-
 |'''A település a Wikipedián:'''
@@ 303. sor: / 311. sor: @@
 ===3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.===
+A b)vesszőíves formájú kenyértartót használták. (1,2,3,4)
 ===3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.===
+Nem használtak ilyet, cserépedénybe köpülték a vajat. (1,2,3,4)
 ===3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.===
+A kölestörő ütője (rajz). (1,2,3,4)
 ===3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?===
+Kölesből készítettek ilyet. Köleskásának nevezték. (1,2,3,4)
 ===3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve? ===
+Hosszúkás és köralakú fonott kalácsokat is készítettek. (1,2,3,4)
 ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?===
+Lecsót már régóta fogyasztanak. Kb. a II. világháború óta. Az arányt tekintve változó volt, ki így, ki úgy szerette. Fogyasztották: kolbásszal, tojással. (1,2,3,4)
 ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?===
+Rendszeresen a II. világháború óta fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot. (1,2,3,4)
 ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?===
+A karácsonyi és ünnepi asztalra az alábbiak kerültek: mákos, diós és lekváros kalács. (1,2,3,4)
 ===3.22. ===
 ====a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként? ====
+Régen viseltek ilyet az emberek, de a II. világháború után már csak egy-két ember hordott ilyet. (1,2,3,4)
 ====b) Hány szélből készült?====
+n.a.
 ===3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)===
+Az 1920-30-as évekig viseltek ilyet. (1,2,3,4)
 ===3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?===
+Nem szoktak a faluban szőni. (1,2,3,4)
 ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?===
+Nem volt kötelező a fejkendő viselete. (1,2,3,4)
 ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?===
+Változóan rakták az ágyakat. Ki egymás mellé, ki nem. (1,2,3,4)
 ==4. Család, közösség, világkép==
@@ 349. sor: / 357. sor: @@
 ====a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt? ====
+Az esküvő tartása változó volt.
 ====b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt? ====
+Egyedül Ádventkor nem tartottak esküvőt, vallási okok miatt. (1,2,3,4)
 ===4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja? ===
 ====a) 1910 körül: ====
+Szombat.
 ====b) 1930 körül: ====
+Szombat (1,2,3,4)
 ===4.3. ===
 ====a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél? ====
+Leginkább a lányos háznál tartották az esküvőt. Ilyenkor először elmentek a vőlegény házához, ott megkínálták a vendégeket, majd átmentek a menyasszony házához és ott folytatódott tovább a lakodalom.
 ====b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés? ====
+A lányosháznál történt a főétkezés, a vacsora is. (1,2,3,4)
 ====c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?====
+n.a.
 === 4.4. ===
 ====a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.) ====
+Vendéglőkben zajlik. (1,2,3,4)
 ====b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása? ====
+n.a.
 === 4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?) ===
 ====a) 1910 körül: ====
+vendéghívó (botjára szalagokat akasztottak)
 ====b) 1930 körül: ====
+vőlegény és menyasszony hívja meg személyesen a vendégeket (1,2,3,4)
 ===4.6. ===
 ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ====
+n.a.
 ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =====
+n.a.
 ====d)Meddig élt ez a szokás?====
+n.a.
 ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) ===
 ====a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat? ====
+Volt a faluban cigánybanda. A leghíresesbb a Farkas család volt. 5 főből állt a zenekar. A mostani időkben a Horváthék zenélnek, ők valahonnan Horvátzsidány környékéről jönnek. (1,2,3,4)
 ====b) Milyen hangszereken játszottak? ====
+n.a.
 ====c) Hány főből állott a zenekar? ====
+Farkas családnál 5 főből állt a zenekar.
 ====d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba? ====
+n.a.
 ===4.8. Lucázás===
 ==== a) Volt-e lucázás és mely napon? ====
+Volt lucázás, december 13-án.
 ==== b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.====
+Ahol Luca nevű lány lakott, az utcaajtóba raktak szekérkereket viccből. (1,2,3,4)
 ===4.9. Regölés ===
 ====a) Melyik napon szoktak regölni? ====
+Karácsony másnapján szoktak regölni, de nem falubeliek. (1,2,3,4)
 ====b) Meddig élt ez a szokás? ====
+n.a.
 ====c) Kik regöltek: legények, gyerekek? ====
+n.a.
 ====d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.====
+n.a.
 ===4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?===
+Régen a falu 1 %-a öreglegény volt. Jelenleg is van néhány. (1,2,3,4)
 ===4.11. X-el díszített tejesfazék===
 ====a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?====
+Nem ismerték az ilyen díszítésű tejesfazekat. (1,2,3,4)
 ====b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk? ====
+n.a.
 ====c) Hol szerezték be ezeket?====
+n.a.
 ===4.12===
 ====4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ====4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani? ====
+n.a.
 =====a) Melyik napon, =====
+n.a.
 =====b) miért, =====
+n.a.
 =====c) kik végezték? =====
+n.a.
 =====d) Meddig élt ez a szokás?=====
+n.a.
 ===4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)===
+Az alakoskodás kellékei: szakáll, régi ruhák, kifordított juhászbunda. (1,2,3,4)
 ===4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.===
+Három pásztor volt a szereplője: öreg pásztor, fiatal pásztor, betlehemes. (1,2,3,4)
 ===4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?===
+Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1,2,3,4)
 ===4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?===
+A gyerekeket a „kankussal” ijesztgették. (1,2,3,4)
 ===4.17. Diódobálás ===
 ====a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás? ====
+Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
 ====b) Mikor, hol, miért? ====
+n.a.
 ====c) Írjuk le tömören a szokást?====
+n.a.
 ===4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?===
+Nem láttak a Holdban semmit. (1,2,3,4)
 [[Kategória:Nick]]
@@ 484. sor: / 499. sor: @@
 [[Kategória:Kapuvár]]
 [[Kategória:Nyikléd]]
-[[Kategória:]]
+[[Kategória:Helybéli zenészek]]
+[[Kategória:Répcelaki zenészek]]
+[[Kategória:Horvátzsidányi zenészek]]