„Kondorfa” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 16., 07:25-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. augusztus
Adatközlők:	(1.) Laczó Géza, 1907. római katolikus, Kondorfa, Fő u. 7.
	(2.) Laczó Gézáné Sáfár Irma, 1912. római katolikus, Kondorfa, Fő u. 7.
Gyűjtötte:	Gyécsek Andrea
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kondorfa
weboldal:	http://www.kondorfa.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem tudnak semmit a falu keletkezéséről, csak azt, hogy pár száz éve már biztosan létezik. (1,2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Laczó, Herceg, Sinka, Klujber. Régebben beköltözött, itt gyökeret vert családok: Hauserok, Plauerok, Stampfok – német nyelvterületről kerültek ide. (1,2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Németek települtek be nagyobb számban: Hauser, Stampf, Plauer. Ők a II. világháborút követően jöttek ide. (1,2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A 60-as években sokan költöztek el Keszthelyre, Szentgotthárdra, Szombathelyre, Mosonmagyaróvárra, Sárvárra. Az elköltözés oka a TSZ alakulása. Sokan a városban kerestek inkább munkát. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Egy TSZ-hez tartozó falvak Kondorfa, Ispánk, Rákos, Őriszentpéter, Szalafő, ezért is tartják ezeket magukhoz hasonlónak. (2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik semmilyen tájegységbe, az Őrség és a Vend-vidék határán található. (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegység az Őrség és a Vend-vidék (Szentgotthárdtól nyugatra). Vend falvak: Kétvölgy, Orfalu, Apátistvánfalva, Rábatótfalu, Szakonyfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök. Őrségi települések: Őriszentpéter, Szalafő, Velemér, Pankasz, Ispánk, Őrimogyorosd, Bajánsenye, Kisrákos, Nagyrákos. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nevezetes község Őriszentpéter, ez az Őrség fővárosa, továbbá Velemér templomáról. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Sokat csúfolták, lenézték Kondorfát, elmaradott községnek tartották. Csúfolkodómondást nem ismernek. Azt viszont tudják, hogy a szentpéterfaiakat Krobótoknak nevezik. (1,2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Sokan házasodtak a környékbeli falvakból (Rábagyarmat, Szalafő, Őriszentpéter), de házasság révén csak férfiak hagyták el a falut. A nők férjeikkel együtt Kondorfán települtek le. (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Őriszentpéter, Körmend (állatokat: ló, disznó), Szentgotthárd (szombat, hétfő).

b) Piacra:

Szentgotthárd szombatonként.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Környező falvakba, községekbe (Őriszentpéter, Szalafő, Farkasfa).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, Szentimre. (1,2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Csöngére jártak dolgozni, Szentgotthárdra a papokhoz cselédeskedni. Csöngére a férfiak napszámban pár hónapra is elszegődtek. Sokan. (1,2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem jöttek máshonnak dolgozni. (1,2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Készítettek a faluban kocsikasokat, kosarakat, faeszközöket. Neveket nem mondtak. (1,2)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Pankaszról szerezték be a cserépedényeket. (1,2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Nem jártak vándorárusok, csak oláh cigányok. Szedték össze a falu lim-lomját. (1,2)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Néhány falusinak Csörötneken volt/van szőlője. (2)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két temetője van a falunak. Ezeknek nincs külön nevük.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Emberi csontok nem kerültek elő itt. (1,2)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu ünnepei: augusztus 15., szeptember 8. (Mária napok), augusztus 20. (1,2)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan 2 boronát használtak. (2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A szegényebbek itt is kézzel vetettek.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés volt gyakoribb. (1,2)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás kaszacsapót sokan, hajmókot kevesen használtak. (1,2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak ilyen kévekötőfát, volt rajta lapos nyílás is. (1,2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18 kévét raktak egy keresztbe, kb. 30 keresztet egy kepébe. (1)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe kb. 30 összerakott kereszt. A termés mennyiségének meghatározására is használták. (1)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 144-155 cm között volt. (1)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi csépléskor a munkások a rokonság köréből kerültek ki. (2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, ez volt az általános. Emlékezetük óta ezt használják. (1,2)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termesztése a 60-as években szűnt meg, a talaj romlása miatt. (2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A háború után kezdődött és a 60-as években lett általános. (2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát rendekben szárították, addig forgatták, amíg ki nem száradt. Kosárban, szekérrel hordták haza. (2)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Kosárral (német kosárnak hívták) hordták be a takarmányt az istállóba. Ez, ill. az ölben való hordás volt a gyakori. (1,2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

Az egészet igának nevezték. Az egyes részek differenciált elnevezéséről nem tudnak. (1,2)

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Nem használták a fák levelit, mert volt elég szalma. (1,2)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot a ló befogásánál.

b) Melyik mód régibb, újabb?

A II.16. ábránál az első a régebbi mód. (1,2)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret vonómarha húzta, terményszállításra használták, a kocsit ló-, személy szállításra szolgált. (1,2)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza 3, 3,5 m hosszú. A nyújtott hosszúszekér 4 m. A nyújtott hosszúszekérrel való szállítás a gyakoribb és a régibb. (1,2)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel más eszközt nem használtak. (1,2)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem volt saroglyája. A lovaskocsinak, a lovas szekéré pedig egyenes. (1,2)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Kettő kocsikast is használtak. (2)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Csak teheneket patkoltak, télen és nyáron. (1)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nevén.

b) terelik jobbra

Hik, na!

c) és balra

Hopp! (1,2)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne-ne. (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-ne. (2)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén hívogatják. Pl. Bodri le. (1,2)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt és törővályút használtak a len és kender töréséhez. (2)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használtak. Ennek külön neve nem volt. (1,2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A falu helye mindig itt volt. Különálló házcsoportról nem tudnak, de a falu 3 külön részből áll: Alvég, Középszer, Fővég, ezek azonban egybeérnek. (1,2)

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Ma is van még boronából készült lakóház a faluban. (2)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A szabadkéményes házak füstjét az ajtón engedték ki. Zárt kémény építése a felszabadulás óta általános. (1,2)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Mind a háromnak külön bejárata volt, ezek a tornácra nyíltak. (1)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem tudnak ilyen házról. (1,2)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek használata a század 10-es éveitől lett általános. (1,2)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A tömbházak építése az 50-es évektől általános. A felszabadulás után már nem építettek egysoros házakat. (1,2)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Igen, volt ilyen ház. Azt, hogy kié, viszont már nem tudják. (1,2)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Az a) konyha padlószintjére építették a konyhai kemencét. (2)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt torkos pajta, L alaprajzú pajta. (1,2)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A c) kerekes kiszedővillát használtak, külön nevük ennek nem volt. (1,2)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Egészben nem, csak lereszelve savanyítottak tarlórépát.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem savanyították egészben. (1,2)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A 60-as években szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése. (1,2)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b) csillagos formájú kenyértartót használták. (1,2)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. Egy füle volt. (1,2)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Az a) és c). (1,2)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából gánicát készítettek. A hajdinalisztet kevés főzés után forró vízzel felengedték, megtörték, majd zsírral összefőzték. (1,2)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Töltetlen kalácsot a maguk számára nem sütöttek, csak lakodalomba – fonott hosszúkást, fonott kör alakút perecnek nevezik. (1,2)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A 60-70-es évektől készítenek gyakrabban lecsót. Paradicsom, paprika egyenlő arányban került bele, pár fej vöröshagyma, tojást is szoktak rásütni, vagy kolbásszal ízesítik. (1,2)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Paprikát, paradicsomot rendszeresen a 60-70-es évektől fogyasztanak. (2)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Diós, mákos kalácsot, kuglófot, perecet, fánkot, rétest készítettek karácsonyra. (2)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen, viseltek a férfiak széles gatyát.

b) Hány szélből készült?

2 szélből állt, fehér vászonból készült. (1,2)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A 70-es évekig viseltek az asszonyok szoknyát réklivel. (2)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Egy asszony kivételével (Lugasi Szidi) férfiak szőttek vásznat. (2)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt szokásban, fedetlen fővel is nyugodtan kimehettek az udvarra. (1,2)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Ma is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (2)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Majdnem mindig tartottak esküvőket. A legtöbbet májusban.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nagyböjtben és a decemberi böjti időszakban (november végétől advent végéig) nem. (1,2)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (2)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat otthon tartották.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

n.a.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Vasárnap a lányos háznál, hétfőn a legénynél folyt a mulatság. (1)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Vendéglőben tartják, Kondorfán, Őriszentpéteren, Szentgotthárdon. (2)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

2 vendéghívogató járta végig a falut szalagos kalapban, verset mondva egy héttel a lakodalom előtt.

b) 1930 körül:

Meghívókat küldenek. (1,2)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szándékolt cseréptörés. (1)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Rövid ideig a faluban is voltak zenészek, de Rönökről, Csörötnekről is hoztak zenészeket.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedűn, cimbalmon játszottak. Néha harmonikás is jött, ő egyedül játszott.

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A harmonika a 70-es években jelent meg. (1,2)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án volt lucázás.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Fiatalok szalmával járták a házakat, ezt terítették szét, térdeltek rá és verset mondtak. Utána megvendégelték őket. Szövegre nem emlékeznek. (1,2)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölés nem volt a faluban. (1)

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Régen több öreglegény volt, mint ma. Kb. 10 volt az 50-es években, ma 2-3 van. (1,2)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem használtak X-el díszített tejesfazekat. (1)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás. (1,2)

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Gyerekek szoktak mikulásozni, bundában, láncos bottal. Ők járták a házakat, de sokszor az utcán is ráijesztettek a járókelőkre. (1,2)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

3 király, pásztorok, jászól a kis Jézussal. (2)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelt tisztelték az állatok védőszentjeként. (2)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a cigány!-al ijesztgették régen a kisgyerekeket. (2)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt diódobálás. (2)

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Rőzsét szállító embert láttak a holdban. (1,2)

@@ 506. sor: / 506. sor: @@
 [[Kategória:Települések]]
+[[Kategória:Rönöki zenészek]]
+[[Kategória:Csörötneki zenészek]]
+[[Kategória:Kondorfai zenészek]]
+[[Kategória:Helybéli zenészek]]