„Homokkomárom” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. szeptember 15., 15:06-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje: 1995. augusztus
Adatközlők:	1.) Harangozó Jánosné Farkas Anna szül.: 1903. Kiskanizsa (24 évesen ment férjhez Homokkomáromba, azóta él ott)
	(2.) Szabó Lászlóné Harangozó Mária szül.: 1928., Homokkomárom (3.)Klein József szül.: 1929. Homokkomárom (polgármester volt az 199-es évek elején) (4.)Schwarz István szül.: 1925. Homokkomárom (5.)Mezőfi Józsefné, Nith Margit szül.: 1927. Homokkomárom (6.)Schindiperger Józsefné Fuksz Margit szül.: 1903. Homokkomárom
Gyűjtötte:Sándor Ildikó
Wiki feldolgozás: Incze Aliz
A település a Wikipedián:http://hu.wikipedia.org/wiki/Homokkom%C3%A1rom
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Amikor a templomot építeni akarták, a falu bejáratánál kezdték el. Az angyalok minden éjjel áthordták a téglákat a falu túlsó végére, a dombhoz, ahol a mostani templom áll. Ott a Szűzanya képe el volt ásva, az alapásáskor találtak rá. Megsértette az ásó a képet, látszik a nyakánál. Csodatevő kép, betegek gyógyultak általa. (1,3) A török alatt kipusztult a lakosság, németeket, komblenzeket telepítettek ide (3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Nith, Schmit, Schwarz, Fuksz, Kucs, Klein, Müller, Holl (1,2,3,4,5,6)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A falu mai lakossága német eredetű, koblenzek (3,4,5,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

n.a.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Hosszúvölgy, Fűzvölgy, de a három közül ez volt a legszegényebb falu, kevesebb földjük volt (1) Hosszúvölgy és Fűzvölgy a német származás és a közös katolikus vallás miatt (3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

„Svábok”: Homokkomárom, Szepetnek, Hosszúvölgy, Fűzvölgy (3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

„Magyarok”: Magyarszentmiklós, Bocska, Szerdahely (3) Szepetneken „hincek”-hienzek, németek vannak (4) „sáskák”-Kiskanizsa

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kiskanizsa-sáskák: mindent piacra termelnek, szorgalmasak (2,3,4,5) Nagykanizsa-hernyók: megesznek mindent (4) Homokkomárom híres búcsújáró hely volt, Mária kegyhely, búcsúi Pünkösdkor és Kisasszonykor (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Sváb falunak, sváboknak Hosszúvölgyet, Fűzvölgyet és Homokkomáromot (2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Hosszúvölgy, Fűzvölgy – jelentős, Kiskanizsa – kisebb mértékben (2,3,4,5), Sormás (3) Bocska, Szentmiklós (4,5) Korpavár (5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Nagykanizsa 4-szer egy évben (2) Nagykanizsa – minden hónap első keddje (3) minden hónap első keddje január és július kivételével (4)

b) Piacra:

Nagykanizsa 1-2-szer egy héten (2), minden nap, szerdás sertés (4) Nagykanizsa, szerda és péntek (3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Homokkomárom volt a környék búcsújáró helye, mindenki ide járt, Pünkösd, Kisasszony, minden újhold vasárnap (2) Vasvár, Búcsúszentlászló (3,4,5) Sümeg (5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Részes aratás Fülöpmajorban (2,4) A falu 80 %-a eljárt summásnak Backóba, Iharosberénybe (3) Summás- és aratóbrigádok jártak Fölsőrajkra pl. (4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Göcsejből, Petriventéből hónapszámosok jöttek (2) Horvátok, somogyiak, Murakeresztúr (3,6) Göcsej, Tolna (4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Fűzvessző kosarat, kapa-, kasza- és villanyelet (2)

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

Fűzvessző kosarat, kapa-, kasza- és villanyelet (2)

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

Fűzvessző kosarat, kapa-, kasza- és villanyelet (2)Mesterek a faluban: bognár, ács (aki ezermester), takács (2,3,4) 2 kőműves (4)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Göcsejből szekérrel, 2-3-szor jöttek egy esztendőben (3) Tófejről és Zalaigriciből (4) Vas megyéből (5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekas-cserépedény, „Fazekat, fazekat, kicsiket, nagyokat!” (2,3,6,4) Drótos, tyúkász „tyúkot és tojást szedett”, ócsójancsi „Én vagyok az ócsójancsi” (rövidáru), Kanizsáról Böcsi néni járt, kiflit, zsömlét árusított, edényfoltozó (2,3,6), köszörűs (3,5) az üveges és a drótos „tót” volt, Fölső-Magyarországról jött (4,5)

b) Honnan jöttek?

Nanizsáról Böcsi néni járt, kiflit, zsömlét árusított, edényfoltozó (2,3,6), köszörűs (3,5) az üveges és a drótos „tót” volt, Fölső-Magyarországról jött (4,5)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótos, tyúkász ócsójancsi edényfoltozó köszörűs üveges és a drótos „tót”

d) Mit árultak?

Fazekas-cserépedény, „Fazekat, fazekat, kicsiket, nagyokat!” (2,3,6,4) Drótos, tyúkász „tyúkot és tojást szedett”, ócsójancsi „Én vagyok az ócsójancsi” (rövidáru), Kanizsáról Böcsi néni járt, kiflit, zsömlét árusított, edényfoltozó (2,3,6), köszörűs (3,5) az üveges és a drótos „tót” volt, Fölső-Magyarországról jött (4,5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A homokkomáromiaknak a szerdahelyi hegyen voltak szőlőbirtokai, de csak kevés (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A komáromi hegy a legnagyobb a környéken, Szepetneknek, Sormásnak, Kis- és Nagykanizsának, Hosszúvölgynek, Fűzvölgynek van itt szőlője a 800 holdból 11 hold a homokkomáromiaké, a többi az idegeneké (a legtöbb a sormásiakké és a szepetnekieké) (3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető van, ide temetkeznek Szerdahelyről, Szentmiklósról, Hosszúvölgyből, Fűzvölgyből is (1,2,4) A török idő előtt volt másik temető, a falutól keletre – homokdombi dűlő: a szántáskor csontok kerültek elő (3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A falutól keletre – homokdombi dűlő: a szántáskor csontok kerültek elő (3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Búcsú napjai: Pünkösd, Kisasszony, másról nem tudnak (1,2,3,4) A második világháború idején Jézus Szíve péntek (júnl. 24. vagy 27.)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A „kétlevelű” borona volt az általános, a nagygazdák háromlevelű boronát is használtak (3,4,6)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általában kézzel vetettek

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

1945 előtt egy vetőgép volt a faluban, Holl Jánosé (3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

c – mindig ilyennel arattak (3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használnak eszközt, kézzel kötik (1,2,3,4,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve van a keresztben, ha szűk a parcella, akkor 3, ha széles 10 keresztet raktak össze (3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe-meghatározatlan, a termés mennyiségét a keresztek számával fejezték ki (3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Embermagasságú (3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Kalákában egymást segítették a rokonok, szomszédok (3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

c, korábban villával (3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1959-1960 körül, amikor a téeszt megszervezeték (3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Még most is kapával, bokrába (3) 1945 után eke, most újra kapával (4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Ha nincs eső, 1-szer forgatták, különben 2-szer, utána boglyázták, 1 boglya 6-7 petrence (3,4) ágyás - petrence - boglya (4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával (3) Marokban, ölben, mert úgy nem szóródott, villával a cselédek, a silót vesszőkosárban (4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Alsófa(3) igavessző(4)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg (3) járomrúd (4)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

bélfa/bőrfa (3) járomvas (4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A szegények (1-2 holdas gazdák)(3) Mindenkinek volt szalmája a részes aratásból, nem almoztak falevéllel (4), a disznó alá nyáron és ősszel levelet (5), a téesz idején, mert nem volt elég a szalma (6)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

elég elterjedt volt (3)

c) Melyik évszakban?

nyáron hordták(3) nyáron és ősszel levelet (5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nyaklót használtak (3) Nyakló, tartólánc (4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér – hosszúszekér, teherhordásra (gabona, széna), marhát fognak elé (3), marha (4,5,6) Kocsi – rövid, személyszállításra, lovat fognak elé (3), ló (4,5,6)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Csak az uradalomban használtak vendégoldalt, a faluban rövidoldallal (3) 7 sukk (4) 4 méter „hosszú szekér” (6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csiga (3,4,5) Szegény családok kötéllel (4,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Csak első saroglya volt, hátsó nem, ívelthátsó saroglyát a csapi, zalakomári kereskedő emberek használtak (3,5) Első kicsi, hátsó nagy, ívelt (4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Csak egyet használtak, olyan is csak 1-2 embernek volt a faluban (3) „Olyan, mint a sáskáknál”, Kiskanizsán készítették (4,5,6)

b) Használtak-e kettőt is?

Csak egyet használtak, olyan is csak 1-2 embernek volt a faluban (3) „Olyan, mint a sáskáknál”, Kiskanizsán készítették (4,5,6)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem (3,4,6)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter (3,4,5,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

„na, mehettek” (,5), mehetsz, no, ne, hí, há (4)

b) terelik jobbra

„hojde” (3), hokk (4,5,6)

c) és balra

„hű vissza csálé” (3), csálé (4,5,6)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

coca ne-ne-ne (3,4,5,6)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

pi-pi-pi (3,6) bé, hess (4) ne, ne, pupuskáim, csibi-csibi (5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevét mondják + gyere ide, a régiek azt is mondták: „eszne” (3,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervábó – tilótípusú (3,4,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b – kisrokka (6)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

nem volt(3,4)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Tömésfal volt (4) 1945-1950 között (6)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kürtőn át vezették a füstöt a padlásra (2) Az utolsó zsuppos ház a második világháború előtt épült, azután mindig kéménnyel építetek, a padlásra ment föl a füst (3) Az utolsó talpasházat 25-30 éve bontották le (5) A szabadkéményt rögtön a zárt kémény váltotta föl, náluk 1969-ben (6)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

1 bejárat, a gangra (3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen (3,5) Nem (4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1960-ban bontották el az utolsót, az 1930-as években 4-5 háznál volt rakott sparhelt, az 1950-es évekig általánosan elterjedt (2) A nagyobb gazdáknál volt legelőször rakott sparhelt, az 1930-as években (3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Kockaház az 1950-es évektől van, még 1945 után is építettek hosszúházat (3,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nincs kemence (3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

c (2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Torkos és oldaltoldásos is (2,3,4) Volt L alakú is (3) Leeresztett oldaltoldású és L alakú volt, torkospajta nem (5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak, ruhával fogták meg (2) Nem főztek cserépedényben, de a kuglófsütőt (kublisütő) lapáttal szedték ki (3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Még most is savanyítanak kerekrépát egészben liszttel, kenyérrel.(1) Tarlórépát kenyérrel, kovásszal (3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát nem. (1)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1950-es évek végéig sütöttek, míg a téesz meg nem alakult (1) 1959-ig (téesz megalakítása) (3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

„Mint a létra” (1) b)vesszőíves(2) a)csillagos formájú, c)egyéb (3) a)csillagos formájú (4,6)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen (1,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem termesztik étkezésre csak Szepetneken, ott volt koptató is (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Gánica búzalisztből és kukoricából készült, hajdinát a hurkába tették, levesbe vagy sós vízben megfőzték (1,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

b: lakodalomra készült, perec a neve (1,2,3,4,5,6) a három ágra, egyenesen fonott kalács más ünnepekre készült (1,5,6)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Paprikát, hagymát tojással, paradicsom nélkül (1) Paprika, hagyma, paradicsom nélkül, krumplival (2) Sok paprika és hagyma, csak kevés paradicsom, krumplival vagy tojással (3) Paprika, hagyma, kevés paradicsom, tarhonya vagy rizs (4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Csak paprikát ettek nyersen, már gyerekkorában is (1) Csak paprikát (2) Gyerekkorában csak paprikát evett nyersen, paradicsomot 1-2 éve eszik (3) Paradicsomot csak a második világháború után (4,5) Ma sem eszik paradicsomot (6)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Rétes dióval, mákkal, káposztával, tökös-mákos töltelékkel, töltetlen kalács (1) Rétes és kublihupp (kuglóf) (3) Rétes, beigli, diós és mákos kalács (4,5,6)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Homokkomáromban nem, csak Sormáson, Kiskanizsán (1,3,4)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Még most is azt hordja (1,6) 1970-es években „öltöztek át” (2,3) 1980 után vetkőzött ki a felesége (4) 1945-ben vetkőzött ki, 19 évesen, a haját is levágatta, a kendőt is elhagyta (5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Mindig takács volt (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az urasruhásoknak sapkája van, de az 1937-38-beliek általában még most kendőt hordanak (2) Az adatközlő 58 esztendős felesége 20 éve nem hord fejkendőt az utcán, akkor „öltözött át” (3) Akinek vágott a haja, az nem hord, ez 15-20 éve kezdődött, a többiek ma is kendőt kötnek (4) A kivetkőzés 1950 körül kezdődött, a városi iskola hatására (6)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Igen, az 1940-es évekig (1,2) 1966-ig (3) igen, néhol még most is (4) Most is így van náluk (5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

November (1920-as évek), szüret után, adventig (1,5) Farsang, február (3,5)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Vasárnap (1,2) Mostanában mindig szombaton van – mióta ingáznakk –, régebben vasárnap tartották, a gazdagabbaknál 3 napos: vasárnap, hétfő, kedd (3,4,5) Az 1930-as évekig hétköznap (6)

b) 1930 körül:

Vasárnap (1,2) Mostanában mindig szombaton van – mióta ingáznak –, régebben vasárnap tartották, a gazdagabbaknál 3 napos: vasárnap, hétfő, kedd (3,4,5) Az 1930-as évekig hétköznap (6)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A nagyparasztoknál 3 napos, mindkét háznál van ebéd, a szegényebbeknél 1 napos ott, ahova a fialatok költöztek (általában a fiús ház) (1,2,4,5) Vasárnap ebéd és vacsora a menyasszony házánál, hétfőn szintén 2 étkezés a vőlegénynél (gazdagabbak) (3)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Főétkezés a vasárnapi ebéd (5) A vasárnapi vacsora és a hétfői ebéd a 2 főétkezés (1,2) Vasárnap ebéd és vacsora a menyasszony házánál, hétfőn szintén 2 étkezés a vőlegénynél (gazdagabbak) (3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1970 óta a kultúrházban, majd még inkább Nagykanizsán (2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

1970 óta

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

szülők és jegyes pár külön (1)

b) 1930 körül:

vőlegény vagy a menyasszony a szüleivel (2) 3 héttel hamarabb kedzték a hívogatást (1,2) A meghívó az elmúlt 1-2 évben terjedt el (2) Pozsovics (vendéghívó) csak más falvakban volt, Homokkomáromban nem, a szülők és a jegyespár hívnak, 2 héttel a lakodalom előtt, kétszer (3) Szülők hívogatnak, de a keresztszülőkhöz és a násznagyokhoz a fiatal is elmegy a szüleivel, 2 héttel hamarabb (4,6)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Régi csorba tálat rejtettek a leveses tál alá, azt elejtik, felsöprik „Égeti a tál a kezem, aki utánam gyünk, az má egy se szűz!” (1)

Esetenként még mondják most is (2)

Mikor a húslevest köszönti a vőfély, egy rossz, csorba tányért hoz, ledobja: „Hátam mögött 20 legény vagyon, azok kezét is süti igen nagyon. Ne tántorogjon hát előttem senki, mert a nyakát leforrázom neki. (itt leejti) Csak vígan!”

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

vőfély

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

„Égeti a tál a kezem, aki utánam gyünk, az má egy se szűz!” (1) „Hátam mögött 20 legény vagyon, azok kezét is süti igen nagyon. Ne tántorogjon hát előttem senki, mert a nyakát leforrázom neki. (itt leejti) Csak vígan!”

d)Meddig élt ez a szokás?

Esetenként még mondják most is (2)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Cigányzene – Bocskáról hozták a zenészeket

b) Milyen hangszereken játszottak?

hegedű, bőgő, cimbalom (1,2,3) 1980 után rezesek, harmónika, dobfelszerelés, 1990-től elektromos orgonával (2) 2 prímás, cimbalmos, bőgős, 1-2 kontrás (3)

c) Hány főből állott a zenekar?

a szegények 4, a gazdagabbak 6 tagú zenekart fogadtak(3)

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

harmónika csak az utóbbi 3-4 évben jelent meg (3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

volt

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Kotyoltak a fiúk „Luca, Luca, kity-koty, galegonya 2-3, a pálinkát várom. Ha nem adnak pálinkát, levágom a gerendát, ha nem adnak körtét, ellopom a Böskét. A maguk lányának akkora melle legyen, mint a bugyigós korsó, a maguk tyúkja tojjon, a másiknak fosson.” (1,2,3,4,5) Szalmát hordanak, meghintik a pitvart (1,2,3,4) Aszalt gyümölcsöt, diót kapnak, gyerekkorában még járt (3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

n.a.

b) Meddig élt ez a szokás?

’30-as években még volt (3)

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Legények (1,2,3)

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Mostanában több van, 5 is van a faluban a 200 lakosból (1,2,3) Az 1940-1950 között születettek közt van 3-4 (5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem (1,2,3)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

Igen, nagyszombat (2) Nem (3)

b) miért,

tűzszentelés a templomban

c) kik végezték?

pap és kántor

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Pásztorok (4 fő, közülük 1 az öreg) (1,2,6) Pásztorok 3-4 fő, aki a betlehemest vitte, az angyalruhában járt, szenteste (3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Vendel – tehén (1,2) Vendel – minden állat (3,4,5,6)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

„Begyün a kígyó!” (1,2) „Elvisz a mumus!” (5,6) Fekete ember beleteszi a tarisznyába (6) „Élt itt egy szakállas cigány, kéregetni járt. Jön a Bogdán bácsi, elvisz benneteket!” (3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem (1,2,3)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Semmilyet (3,6)

@@ 646. sor: / 646. sor: @@
 [[Kategória:Máriazell]]
 [[Kategória:Léka]]
+[[Kategória:Bocskai zenészek]]