„Bokaháza” változatai közötti eltérés
A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből
a |
a |
||
| 119. sor: | 119. sor: | ||
===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ===1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?=== | ||
| − | + | Sümegit és pacsait. Kocsival hozták, gabonáért adták. (1,2,3,6,7,8) | |
===1.16.=== | ===1.16.=== | ||
====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== | ||
| − | + | Fazekasok Sümegről. Meszesek, tyukászok, paprikások, csecse-becsés, olcsó jancsi. Paprikás: „Paprikát csak tőlem vegyenek, hogy a lányok szépek legyenek, ugye hozzám jönnek? Paprikát csak tőlem vegyenek. Anyósnak olcsót adok én, menyecskéknek csókért is adok én.” (1,2,3,4,9) | |
====b) Honnan jöttek? ==== | ====b) Honnan jöttek? ==== | ||
| − | + | Sümeg (1,2,3,4,9) | |
====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== | ||
| − | + | fazekasok, meszesek, tyukászok, paprikások, csecse-becsés, olcsó jancsi (1,2,3,4,9) | |
====d) Mit árultak? ==== | ====d) Mit árultak? ==== | ||
| − | + | cserépedény, mész, paprika, egyéb apróságok (1,2,3,4,9) | |
===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? === | ||
| − | + | Csak annak volt, aki beházasodott. Pl. Zalaapátiban, Alsópáhokon. (1,2,3,4,5,7) | |
===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== | ||
| − | + | n.a. | |
===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ===1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!=== | ||
| − | + | Egyről. Ezt használják ma is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ===1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok? === | ||
| − | + | n.a. | |
===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ===1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?=== | ||
| − | + | Igen, július 26-án, Anna nap. (1,2,3,4,9) | |
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)=== | ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)=== | ||
| − | + | A parasztok nem, csak az uradalmakban. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? === | ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? === | ||
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== | ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== | ||
| − | + | Általában kézzel vetették. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.==== | ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.==== | ||
| − | + | Csak az uradalmakban volt vetőgép. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?=== | ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?=== | ||
| − | + | A gereblyés kaszacsapó volt a legáltalánosabb, de használták mind a három rajzon láthatót. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ||
| − | + | Nem, a sarlót nem lehetett beletenni a kévekötő fába. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ||
| − | + | Búzából 18-20 kévét raktak, és 7-8 keresztet a föld szélességétől függően. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? === | ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? === | ||
| − | + | Kepe: meghatározott számú keresztet jelent. Egy kepe 18 keresztből állt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?=== | ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?=== | ||
| − | + | 140-155 cm közötti hosszúságú volt a csép nyele. (2,3,4,5,6,7,9) | |
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? === | ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? === | ||
| − | + | Egymásnak segítettek, nem volt a gép mellett állandó csapat. (1,2,3,4,6,9) | |
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon === | ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon === | ||
| − | + | Vasvillával. Kettő ember hordta, egy rakta. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? === | ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? === | ||
| − | + | A II. világháború körül. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?=== | ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?=== | ||
| − | + | A II. világháború körül. (1,2,,3,4,5,6,7,8,9) | |
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)=== | ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)=== | ||
| − | + | Kaszálás, rendet forgatták, petrencézés, 12 petrence került egy boglába. (1,2,3,4,5,8,9) | |
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ||
| − | + | Talicskával, villával, bakszekérrel. (1,2,3,5,6,9) | |
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ||
====a) az iga felső fájának nevét: ==== | ====a) az iga felső fájának nevét: ==== | ||
| − | + | vállfa (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ==== | ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ==== | ||
| − | + | vezérszeg (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:==== | ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:==== | ||
| − | + | igaszeg (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
=== 2.15. === | === 2.15. === | ||
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ||
| − | + | Igen, a nyárfa, gyümölcsfák, bükkfa, tölgyfa, akácfa levelét használták leggyakrabban. (1,3,4,6,8,9) | |
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ==== | ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Melyik évszakban?==== | ====c) Melyik évszakban?==== | ||
| − | + | n.a. | |
=== 2.16. === | === 2.16. === | ||
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ==== | ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ==== | ||
| − | + | Igen, használtak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
====b) Melyik mód régibb, újabb? ==== | ====b) Melyik mód régibb, újabb? ==== | ||
| − | + | Régebbi volt a tartóláncos, az újabb a nyaklós. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?==== | ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?==== | ||
| − | + | n.a. | |
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ||
| − | + | Szekér: ami elé tehenek, marhák voltak befogva. Kocsi: amit a lovak húztak. (1,2,3,6,7,9) | |
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ||
| − | + | A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4 m hosszú volt. Ismert a vendégoldalas szállítás is, de ez később terjedt el. (2,3,4,5,6) | |
===2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ===2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ||
| − | + | Kötéllel, csigával.(2,3,4,5,6,8,9) | |
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ||
| − | + | A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,4,5,6,9) | |
===2.21. === | ===2.21. === | ||
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ||
| − | + | Kanapéhoz hasonló volt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
====b) Használtak-e kettőt is?==== | ====b) Használtak-e kettőt is?==== | ||
| − | + | Csak egyet használtak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ===2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ||
| − | + | Csak nagyon ritkán, és csak azt, amelyiknek elvásott a körme. (1,2,3,4,5,8) | |
===2.23. A fejőedény régi neve? === | ===2.23. A fejőedény régi neve? === | ||
| − | + | zséter(1,2,3,4,5,7,8) | |
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal === | ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal === | ||
====a) indítják==== | ====a) indítják==== | ||
| − | + | Ne, hijje!(1,2,4,5,6,8,9) | |
====b) terelik jobbra ==== | ====b) terelik jobbra ==== | ||
| − | + | Hi!(1,2,4,5,6,8,9) | |
====c) és balra==== | ====c) és balra==== | ||
| − | + | Hajde, hajszne!(1,2,4,5,6,8,9) | |
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ||
| − | + | Coca ne, ne. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ||
| − | + | Pipi… (1,2,3,4,5,7) | |
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ||
| − | + | A nevét mondták. (1,2,3,4,5,7) | |
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ||
| − | + | Kendervágó-gerebent, sulykot használtak. (2,3,4,5,7) | |
===2.29.=== | ===2.29.=== | ||
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ||
| − | + | álló és fekvő típusút (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ||
| − | + | n.a. | |
==3. Ház és háztartás == | ==3. Ház és háztartás == | ||
| − | === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló | + | === 3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu? === |
====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ====a) Hogy hívták ezeket? ==== | ||
| − | + | Kettőről. Az egyik a jelenleg is használatos, a másik az újfalusi majornál volt. Ennek külön kápolnája is volt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
====b) Miért volt így? ==== | ====b) Miért volt így? ==== | ||
| − | + | n.a. | |
====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ====c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?==== | ||
| − | + | Régen a falu neve Mindszent volt. Terület nem a mai helyén, hanem a Vashegy tetőn volt található. A település jelenlegi helyét akkor erdő, mező borította. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ===3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.=== | ||
| − | + | Lakóház nem nagyon volt, inkább pincék. (1,2,3,5,8,9) | |
===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ===3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?=== | ||
| + | Volt, aki a falba, de volt, aki a fal mellé tette a kéményt. (2,3,4,5,6,8,9) | ||
| − | + | ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.) === | |
| − | ===3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány | + | Az udvarra nyíltak, és minden helyiségnek külön ajtaja volt. (2,3,4,5,6,9) |
| − | + | ||
===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?=== | ===3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?=== | ||
| − | + | Igen, előfordult földfalu házaknál is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) | |
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ||
A lap 2014. május 23., 10:26-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1989. május |
| Adatközlők: | (1.) Barcza János, 1916. |
| (2.) Boka Lászlóné, 1923. | |
| (3.) Horváth Ferencné, 1918. | |
| (4.) Király Pálné, 1907. | |
| (5.) Lenovics Györgyné, 1905. | |
| (6.) Nagy Géza, 1913. | |
| (7.) Németh Ferencné, 1911. | |
| (8.) Rádoczi János, 1913. | |
| (9.) Ráth Antalné, 1902. | |
| Gyűjtötte: | Dencs Bernadett |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B3kah%C3%A1za |
| weboldal: | http://www.bokahaza.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Régen a falu neve Mindszent volt. Terület nem a mai helyén, hanem a Vashegy tetőn volt található. A település jelenlegi helyét akkor erdő, mező borította. Bókaházát egy Boka nevű nemesről és családjáról nevezték el. Az ő távoli leszármazottjuk volt Boka László is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Boka, Bognár, Tóth. (1,2,3,6,8)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluba valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1950 körül mikor disszidáltak. (1,2,3,5,6,9)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nem tudnak hasonló falut. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Zala megyébe, azon belül a Zala völgyébe. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsej. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községekről. (2,3,4,6,7,8,9)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak csúfolódó mondásokat?
A falut nem csúfolták. Gétye: sárfészek. Zalavár: békavár. (2,3,7,8,9)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen. Kallosdról sokan, de Kehidáról és Bagovárról is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Keszthely, Pacsa, Kehida, Szentlászló, Zalaapáti (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
b) Piacra:
Keszthely, Zalaszentgrót (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Sümeg szeptember 12., Búcsúszentlászló Áldozó Csütörtök, Keszthely Kármelita búcsú július 6., Vasvár augusztus 15. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Mezőgazdasági munkákra, 6 hónapra, summás munkára szoktak menni Enyingre, Marcaliba, Bátára. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Zalacsányból és Páhokról jöttek ide munkára. (1,2,3,5,6,7,10)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
igen
c) szalmafonatú edényeket
csak saját használatra (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
csak saját használatra (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
f) fagereblyét
csak saját használatra (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
g) faboronát
Fa boronát a bognár csinált, a kovács pedig fogakat csinált bele.(1,2,3,4,5,6,7,8,9)
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümegit és pacsait. Kocsival hozták, gabonáért adták. (1,2,3,6,7,8)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Fazekasok Sümegről. Meszesek, tyukászok, paprikások, csecse-becsés, olcsó jancsi. Paprikás: „Paprikát csak tőlem vegyenek, hogy a lányok szépek legyenek, ugye hozzám jönnek? Paprikát csak tőlem vegyenek. Anyósnak olcsót adok én, menyecskéknek csókért is adok én.” (1,2,3,4,9)
b) Honnan jöttek?
Sümeg (1,2,3,4,9)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
fazekasok, meszesek, tyukászok, paprikások, csecse-becsés, olcsó jancsi (1,2,3,4,9)
d) Mit árultak?
cserépedény, mész, paprika, egyéb apróságok (1,2,3,4,9)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Csak annak volt, aki beházasodott. Pl. Zalaapátiban, Alsópáhokon. (1,2,3,4,5,7)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egyről. Ezt használják ma is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Igen, július 26-án, Anna nap. (1,2,3,4,9)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A parasztok nem, csak az uradalmakban. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel vetették. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Csak az uradalmakban volt vetőgép. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A gereblyés kaszacsapó volt a legáltalánosabb, de használták mind a három rajzon láthatót. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem, a sarlót nem lehetett beletenni a kévekötő fába. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából 18-20 kévét raktak, és 7-8 keresztet a föld szélességétől függően. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Kepe: meghatározott számú keresztet jelent. Egy kepe 18 keresztből állt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
140-155 cm közötti hosszúságú volt a csép nyele. (2,3,4,5,6,7,9)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Egymásnak segítettek, nem volt a gép mellett állandó csapat. (1,2,3,4,6,9)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Vasvillával. Kettő ember hordta, egy rakta. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A II. világháború körül. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A II. világháború körül. (1,2,,3,4,5,6,7,8,9)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kaszálás, rendet forgatták, petrencézés, 12 petrence került egy boglába. (1,2,3,4,5,8,9)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Talicskával, villával, bakszekérrel. (1,2,3,5,6,9)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vállfa (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
vezérszeg (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen, a nyárfa, gyümölcsfák, bükkfa, tölgyfa, akácfa levelét használták leggyakrabban. (1,3,4,6,8,9)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, használtak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
b) Melyik mód régibb, újabb?
Régebbi volt a tartóláncos, az újabb a nyaklós. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: ami elé tehenek, marhák voltak befogva. Kocsi: amit a lovak húztak. (1,2,3,6,7,9)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4 m hosszú volt. Ismert a vendégoldalas szállítás is, de ez később terjedt el. (2,3,4,5,6)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Kötéllel, csigával.(2,3,4,5,6,8,9)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,4,5,6,9)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Kanapéhoz hasonló volt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
b) Használtak-e kettőt is?
Csak egyet használtak. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak nagyon ritkán, és csak azt, amelyiknek elvásott a körme. (1,2,3,4,5,8)
2.23. A fejőedény régi neve?
zséter(1,2,3,4,5,7,8)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne, hijje!(1,2,4,5,6,8,9)
b) terelik jobbra
Hi!(1,2,4,5,6,8,9)
c) és balra
Hajde, hajszne!(1,2,4,5,6,8,9)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, ne. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi… (1,2,3,4,5,7)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A nevét mondták. (1,2,3,4,5,7)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó-gerebent, sulykot használtak. (2,3,4,5,7)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
álló és fekvő típusút (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?
a) Hogy hívták ezeket?
Kettőről. Az egyik a jelenleg is használatos, a másik az újfalusi majornál volt. Ennek külön kápolnája is volt. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Régen a falu neve Mindszent volt. Terület nem a mai helyén, hanem a Vashegy tetőn volt található. A település jelenlegi helyét akkor erdő, mező borította. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Lakóház nem nagyon volt, inkább pincék. (1,2,3,5,8,9)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Volt, aki a falba, de volt, aki a fal mellé tette a kéményt. (2,3,4,5,6,8,9)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Az udvarra nyíltak, és minden helyiségnek külön ajtaja volt. (2,3,4,5,6,9)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Igen, előfordult földfalu házaknál is. (1,2,3,4,5,6,7,8,9)
