„Botfa” változatai közötti eltérés
a (→3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?) |
a (→3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?) |
||
| 347. sor: | 347. sor: | ||
===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?=== | ===3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?=== | ||
| − | + | Generációs kérdés, az öregek ma is hordanak, kb. 50 év felettiek. (1,2,3,4,5) | |
===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?=== | ===3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?=== | ||
A lap 2014. május 21., 16:53-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. november |
| Adatközlők: | (1.) Salamon Pál, 1928. római katolikus, Botfa |
| (2.) Simon Ferenc, 1923. római katolikus, Botfa | |
| (3.) Sabján János, 1922. római katolikus, Botfa | |
| (4.) Salamon Pálné, 1927. római katolikus, Botfa | |
| (5.) Simon Rozália, 1905. római katolikus, Botfa | |
| Gyűjtötte: | Kostyál László |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaegerszeg_v%C3%A1rosr%C3%A9szei |
| weboldal: | www.botfa.hu |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falut a mai helyén a régi Botafa falu lakossága alapította, miután a török elől ide menekültek. A falutól nem messze a hagyomány tud Szörnyű György gazdája gonoszsága miatt elsüllyedt váráról (Szörnyűkút legendája). (4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Simon, Bali, Salamon, Kovács, Kosaras, Ferenc, Bene családok (régi botfaiak), illetve Parragi család, amely valamikor Pusztamagyaródról költözött ide. (1,2,3,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e el nagyobb számban valahova? Hova, mikor?
Csak a két világháború közt, a 20-as évek végén Amerikába kivándoroltakról tudnak. (3,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Bocfölde, Csatár, Besenyő. Egy egyházközséghez és egy uradalomhoz tartoztak. (1,2,3,4)v
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudtak válaszolni. (1,2,3,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Búcsúszentlászló (búcsújáró hely, Szent László legenda), Sümeg (vár), Csatár (Zrínyi Miklós vára). (2,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A besenyőiekkel kölcsönösen használt csúfolkodó mondás: „Botfaiak vagytok, rókalikban laktok, vaskarika apátok, bölömbika anyátok”. A második sor másik változata: „… nincsen kutatok, a mienkből igyatok!” (3,4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Hetés, Csatár, Besenyő, Bocfölde gyakori. Nem házasodtak Csácsból (mert ott svábok laktak), Andráshida és Ságod. (1,2,3,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalaegerszeg, Pacsa, Búcsúszentlászló (1,2,3,4,5)
b) Piacra:
Zalaegerszeg (1,2,3,4,5)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsúszentlászló (áldozócsütörtök), Sümeg (szeptemberi Mária búcsú), Vasvár (Nagyboldogasszony napján, augusztus 15.) (1,2,3,4,5)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászló, Sümeg, Vasvár. (1,2,3,4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Bábolna, Kisbér, Farkaskút, Baranya megye (summásnak), a Vértesbe fát vágni (1,2,3,4,5)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Vaspör, Zalaháshágy, Zalacséb (summásként) és „tótok aratni”. (3,4,5)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
Csak kádár dolgozott más falubelieknek, eladásra (Mrkovics család). Többi tárgyukat maguknak készítették. (2,4,5)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Szentgyörgyvölgy, Magyarszombatfa, Ivánc (ott vásárolták meg őket). (1,3,4,5)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Jártak edényfoltozók, bosnyákok (kést árultak), teknős cigányok, köszörűsök (ők is cigányok). (1,2,3,4,5)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
edényfoltozók, bosnyákok, teknős cigányok, köszörűsök (1,2,3,4,5)
d) Mit árultak?
kés, teknő (1,2,3,4,5)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A falubelieknek nem volt máshol szőlőjük.(1,2,3,4,5)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A falu határában az egerszegieknek voltak szőlőbirtokai. (1,2,3,4,5)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Csak az egyetlen, mai temetőről tudnak. (1,2,3,4,5)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Jézus szíve péntek, a faluban álló szobor után. Szent György szombat, fagyás ellen. Pünkösdszombat, jégverés ellen. Szent Vendel napja, az állatok védelmében. (1,2,3,4,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Egyet vagy kettőt is használtak, a talajtól függően. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés általános. (1,2,3,4,5)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Gépi vetés nincs. (1,2,3,4,5)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Hajmókot és villásat használtak, de nem tudták, hogy mióta ismeretes. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak. (1,2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
17 és 21 kévét szoktak keresztbe rakni. Az összekapcsolt keresztek száma változó volt, mert kis, szétszabdalt, földparcellák voltak, s ezek nagyságától függött. A keresztet kepének is nevezték. (1,2,3,4,5)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik, egy kereszt egy kepe. A kifejezést használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3,4,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
155 cm felett, de függött a csépelő magasságától is. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat ritkán járt a géppel, általában a gazda állította össze a munkásokat. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1,2,3,4,5)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1960-ig, a TSZ megszervezéséig termeltek. Néha még ma is előfordul. (1,2,3,4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1960, a TSZ megzervezése után. (1,2,3,4,5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Előbb lekaszálták, majd hintették, forgatták és petrencékbe gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával vagy ölben. (1,2,3,4,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igabérfa vagy vonyófa (1,2,3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg (1,2,3)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg vagy nyakszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
használták (1,2,3,4,5)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
általánosan (1,2,3,4,5)
c) Melyik évszakban?
ősszel (1,2,3,4,5)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A szügyelő a régebbi, a nyakló 1935 után terjedt el. (1,2,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
A szügyelő a régebbi, a nyakló 1935 után terjedt el. (1,2,4)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekérrel dolgoztak, a kocsi parádézásra való. (1,2,3,4,5)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szekér hosszúsága 350-400 vagy 450 cm. A hosszúszekeret ismerik, a vendégoldalasat nem. (1,2,3,4,5)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Kézzel vagy csigával és lapickával történt. A lapicka 4 lyukú fa. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt saroglyát használtak. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Nem használtak kocsikast. (1,2,3,4,5)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Patkoltatták a vonómarhát, ez nem évszaktól függött, hanem az állat járásától. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na!(1,2,3)
b) terelik jobbra
Hajde!(1,2,3)
c) és balra
Vissza!(1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne, ne, ne. (1,2,3,4,5)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipipi. (1,2,3,4,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Esz ne. (1,2,3,4,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilótípusú törőt használtak, ennek elnevezése kendertörő vagy kendervágó. (1,3,4,5)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvőrokkát használtak. (1,2,3,5)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?
a) Hogy hívták ezeket?
Az elnevezések: Nyuka, Rapács, Barnék, Újmajor. Egyik házcsoport sem volt korábban önálló falu.(3,4,5)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A hagyomány szerint a török időkben a közeli Botafa faluból menekültek ide. (3,4,5)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A 60-as években bontották le az utolsó boronából készült házat. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A múlt század vége óta nem építenek ilyen házakat. Nem található ma ilyen ház a faluban, az átépítésekről nem tudnak. (1,2,5)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány kijárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A szobának egy bejárata volt, a konyhába vagy a pitvarba nyílt. A kamra bejárata szintén vagy a konyha, vagy a pitvar felé volt. (1,2,3,4,5)
3.5. Állapítsuk meg, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Van ilyen, a régi iskola épülete. A kérdés második felére nem tudtak válaszolni. (1,2,3,4,5)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A 20-as években vált általánossá. (3,4,5)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az elsőt 1942-ben építették, általánossá a 60-as években vált. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Emlékeznek ilyen házra, de ma már nem áll. (1,2,3,4,5)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemencét normál magasságú padkára építették. (1,2,3,4,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Csak L alaprajzú pajta volt. (1,2,3,4,5)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Tarlórépát nem savanyítottak. (1,2,3,4,5)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Csak egyetlen káposztafejet savanyítottak egészben, a többi között. (1,2,3,4,5)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg. (1,2,3,4,5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Csillagos formájú és vesszőíves kenyértartót használtak. (2,3,5)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak. (2,4,5)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem használtak ilyen eszközt. (1,2,3,4,5)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem ismerik ezt az ételt. (1,2,3,4,5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Kiflialakú kalácsot, hosszúkás fonott kalácsot és kuglófot sütöttek. (1,2,3,4,5)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Már kisgyermekkorukban is fogyasztottak. Összetétel: kevés hagyma és paradicsom, sok paprika. Ritkán fordult elő, hogy kevés krumplit is tettek bele. Ezt külön főzték hozzá. (1,4,5)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Eltérőek a vélemények, egyikük szerint emberemlékezet óta, a másikuk szerint kb. 60 éve, és volt aki szerint 30 éve. (2,3,4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Kalácsot és mákos gubát. (3,4,5)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Nem. (1,2,3,4,5)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
1950-es, illetve 1960-as évekig. (3,4,5)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
50-60 éve nem szőnek, de egy vélemény szerint a háború után hagyták abba. (1,2,3,4,5)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Generációs kérdés, az öregek ma is hordanak, kb. 50 év felettiek. (1,2,3,4,5)
