„Főnyed” változatai közötti eltérés
| 486. sor: | 486. sor: | ||
[[Kategória:Települések]] | [[Kategória:Települések]] | ||
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Somogysámson]] |
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Kiskomárom ]] |
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Zalakomárom]] |
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Marcali]] |
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Keszthely]] |
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Kéthely]] |
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Főnyed]] |
| − | [[Kategória: | + | [[Kategória:Vörsre]] |
| − | + | ||
A lap 2014. május 18., 08:49-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Főnyed, 1989. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Varga Ferenc, 1919. Főnyed, Rákóczi u. 21. |
| (2.) Varga János, 1918. Főnyed, Rákóczi u. 21. | |
| (3.) Varga Jánosné, 1925. Főnyed, Rákóczi u. 21. | |
| Gyűjtötte: | Gyurkity Katalin |
| Wiki feldolgozás: | Kucsera Sándor |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%91nyed |
| weboldal: | http://www.fonyed.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Az 1200-as években már említik a falut. A XIV. században a király is járt itt. A falu a török időkben elpusztult, a XVII. században újra települt. (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Varga, Kovács, Beck, Bojtor (Szenyéről és Böhönyéről), Németh (Szentimrefalváról). (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak róla. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A TSZ-esítés után. Nagyobb településekre. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Tikos, Szegerdő (1920-ban települt). Munkamódszerek, házasságok, azonos gondolkodásmód, Tikosról 1914-ig idejártak iskolába, Szegerdőről is. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Somogyba tartozik. Azon belül a „Maród-völgyéhez”. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Zala, Vas, Veszprém: Őrség, Göcsej, Bakony. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Vörs: A Kis-Balaton központja, sásról, halászatáról híres. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A tikosiakat „gujzeroknak”, mert „megettek egy ilyen madarat, és megbetegedtek”. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Vörsről. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Somogysámson, január 2., augusztus 2., Vörs április, június, Kiskomárom (Zalakomárom), Marcali, Keszthely, Kéthely.
b) Piacra:
Keszthely, naponta volt. (1,2,3)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Főnyed: Szent Márton nap, Szent István nap (1938-tól), Vörsre Jézus Szive napján, Mária szeplőtelen fogantatásának napján (augusztus 22.)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Sümeg, Fájdalmas Pénteken, Mária napon. Segesd, Kisboldogasszony napján, Andocs, Csotka. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem jártak el. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Aratni jártak Mezőkövesdről, sokan. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nem készítettek. (1,2,3)
a) kocsikasokat
b) vesszőkosarakat
c) szalmafonatú edényeket
d) szövőbordát
e) favillát
f) fagereblyét
g) faboronát
h) egyebet?
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Zalai házalóktól. (1,2,3)
1.16.
Meszesek: egy Kálmán nevű zsidó Keszthely környékéről. Gerencsérek: Zalából (új árut terményért cseréltek „egyszer tőtve, kétszer tőtve”). Üvegesek, drótosok (tótok a Felivdékről): „Drótozni, fótozni, valamit drótozni, Láttátok-e enyim sógort valahun? Láttuk bizony, most ment be a falubul. Drótozni, fótozni, valamit drótozni!” „Ablakot csinyáni, ablakot!” Bosnyákok (Ócsó Jancsik): szerbek. (1,2,3)
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
b) Honnan jöttek?
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
d) Mit árultak?
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A holládi Bari-hegyen. Ott volt a vörsieknek, tikosiaknak is. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A régi falu helyén. A vasútnál, a Gólasfai dülőnél hetven sírt találtak. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Jézus Szive napja. Sarlós Boldogasszony napja (első vágás a gabonában). (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Igen, kétlevelűt. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
A kézi vetés az általános. Gépi vetés ritka. (1,2,3)
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gráblás és hajmók. A hajmókot gyakrabban használták. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
18-21 kéve egy kereszt. A terméstől függött, hogy hány keresztet raktak összekapcsolva, ezt kepének nevezték. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározatlan számú összekapcsolt kereszt. Termésmeghatározáshoz nem használták. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
140 cm alatt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Nem állandó csapat, hanem kaláka dolgozott. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával, gólával, elevátort ritkán használtak. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Csak kapával vetettek. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Renden forgatták, az időjárástól függött, hogy hányszor (jó idő esetén egyszer), majd petrencébe rakták, boglyába gyűjtötték). (7-10 petrence egy boglya). (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Vonyogóval, szénametsző kaszával. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
a) járomfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
b) járomszög
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
c) igaszeg vagy nyakszeg (1,2,3)
2.15.
Használtak, ha elfogyott a szalma. (1,2,3)
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
c) Melyik évszakban?
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, ez a régibb. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A kocsit ló húzta, „fürhence volt”. A szekeret ökör húzta. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
400 cm, mindig van vendégoldala. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csigával, lapickákkal. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
b) Használtak-e kettőt is?
Ünnepkor használtak kettőt is (akinek volt). (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Fejőke. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
a) No! (ostorral megérinti)
b) terelik jobbra
b) Jobbra: Hüde!
c) és balra
Balra: Hajde! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne! Kihajtásnál a kanász „hünem” szóval tereli őket. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipipipipi… (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A nevén szólítják. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágót. (1,2,3)
2.29.
A b) típusút. Az a) fajtával sást fontak. (1,2,3)
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Igen, Jurtapuszta, Csikósház, uradalmi lakások. Régen két falu volt: Pusztafőnyed és Főnyed. Az eredeti falu a temetőnél volt. A török időben elpusztult, ott kerültek elő az 1200-as templom kövei. (1)
a) Hogy hívták ezeket?
b) Miért volt így?
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
1950 után (a Bari-hegyi pincék között még van ilyen). (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Átépítették, fal mellé helyezték a kéményt. Az utolsót 1953-ban építették át. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A két kijárat az udvarra vagy a gangra nyílt. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Igen. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Csak ilyenre emlékeznek. A 10-es években már ilyenek voltak. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1950-es évek közepén, azóta nem építenek egysoros házat. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Igen, az utolsót 1953-ban bontották le. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Normál magasságúra. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Csak sima, egyenes pajták voltak. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Ruhával vették le a tűzről. (1,2,3)
3.12.
Kerekrépát nem, de egy-két egész káposztát tettek a legyalult káposzta közé. (1,2,3)
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1960-ban. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az a)-t. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen, használtak. (rajz) (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem használtak ilyet. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Karácsonyra: fonott perec (a,b), vekni, kuglóf. Húsvétra: „szentölt kalács” (cipó formájú). Mindenszentekre: töltetlent nem (csak rétest). Lakodalomra: cukorperecet (b forma), vert perecet (c forma), pálinkás karikát. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Mindig is ettek, paradicsommal is. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Mindig is fogyasztottak. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Sós perecet, fonott kalácsot a) és b) típusút is. Vekni, kuglóf. (1,2,3)
3.22.
Volt olyan, aki az 50-es évek végén is, hat szélből készült. (1,2,3)
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
b) Hány szélből készült?
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az 50-es évekig. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Igen, az 50-es évek végén. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az 50-es évekig. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Igen. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
Farsang idején. Nagyböjtben és adventkor nem. (1,2,3)
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
a) vasárnap
b) 1930 körül:
b) szombat (1,2,3)
4.3.
Mindkettőnél. Két fő étkezés volt, csak a násznép vonult át. (1,2,3)
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
4.4.
Egy helyen tartják, általában vendéglőben, csak vacsora volt. (1,2,3)
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
a) A fiatalok két-három héttel előre.
b) 1930 körül:
b) Szintén így. (1,2,3)
4.6.
Nem volt. (1,2,3)
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
d)Meddig élt ez a szokás?
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
Helybeli hegedűsök zenéltek (3-4 fő). Nem volt harmonika. (1,2,3)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
b) Milyen hangszereken játszottak?
c) Hány főből állott a zenekar?
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
4.8. Lucázás
Igen, Luca napkor. Nem alakos. Beköszöntés: „Dicsértessék a Jézus Krisztus, Szabad-e kotyuni?” Fatuskót vittek be. (1,2,3)
a) Volt-e lucázás és mely napon?
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
4.9. Regölés
Nem volt. (1,2,3)
a) Melyik napon szoktak regölni?
b) Meddig élt ez a szokás?
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nem voltak. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
Igen, ismerik. Neki is van, több kereszt van rajta. Nem tudja, honnan került hozzá. (3)
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
c) Hol szerezték be ezeket?
4.12
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nem volt hagyománya. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Betlehem volt, a vörsiek jártak. Szereplők: beköszöntő, két angyal, három pásztor (nevüket nem tudják). (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendelt. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a farkas, boszorkány. (1,2,3)
4.17. Diódobálás
Diódobálás nem volt. (Egy snóbli szerű játékot játszottak, dióval számolták a pontokat.) (1,2,3)
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
b) Mikor, hol, miért?
c) Írjuk le tömören a szokást?
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Nem tudnak róla. (1,2,3)
