„Kacorlak” változatai közötti eltérés
a (→4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)) |
a (→4.6.) |
||
| 436. sor: | 436. sor: | ||
====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ==== | ====a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol? ==== | ||
| − | + | A lakodalom során nem volt szándékolt tányér, vagy tál törés. (1,2,3,4) | |
====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ==== | ====b) Ki, mikor és miért tört cserepet? ==== | ||
| − | + | n. a. | |
====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? ===== | ====c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? ===== | ||
| − | + | n. a. | |
====d)Meddig élt ez a szokás?==== | ====d)Meddig élt ez a szokás?==== | ||
| − | + | n. a. | |
===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === | ===4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!) === | ||
A lap 2014. május 3., 23:06-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1995. február 14. |
| Adatközlők: | (1.) Benkő József, 1917. Kacorlak, Széchenyi u. 10. |
| (2.) Benkő Józsefné, 1924. Kacorlak, Széchenyi u. 10. | |
| (3.) Koszorú Istvánné, 1912. Kacorlak, Széchenyi u. 16. | |
| (4.) Koszorú Józsefné, 1939. Kacorlak, Széchenyi u. 16. | |
| Gyűjtötte: | Horváth Gyula |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Kacorlak |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falutól nyugatra eső határban Pölöskefő felé a domboldalon lakott Kacor király és arról kapta a nevét. (3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kobán, Harangozó, Koszorú, Pikó, Czimmermann, Varga, Bocskai, Herke családok számíthatók törzsökös kacorlakiaknak. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A II. világháború után két szabolcsi család telepedett le a faluban, de már nem élnek itt. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Az 1970-es években fiatalok költöztek el jelentős számban Nagykanizsára, Zalaegerszegre, Budapestre. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Pölöskefő, Gelsesziget, Magyarszerdahely hasonlít leginkább Kacorlakra gazdálkodása miatt. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik Kacorlak egyik tájegységbe, népcsoportba vagy vidékbe sem. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsejről tudnak mint tájegységről: Bucsuta, Szentiszló, Söjtör, Pusztamagyaród biztosan ide tartozik. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Magyarszentmiklós, Hosszúvölgy, Fűzvölgy, Homokkomárom – sváb községek iparosaikról és a kanizsai piacra behordott tejtermékeikről voltak híresek. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Kacorlak: kacorvár. Kacorlak: víztelen – nem voltak kutatk. Kiértek mint kacorlaki ember a zsuppolásban – annyira dolgozott a kacorlaki zsuppol, hogy a sor végén leesett a tetőről. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Magyarszerdahelyről, Zalaszentbalázsról, Börzöncéről, Nagykanizsáról, Pölöskefőről, Gelséről szoktak házasodni. A közeli német falvakból csak nagyon ritkán. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Minden hónap első keddjén Nagykanizsára szoktak menni vásárra.
b) Piacra:
Szerdán és pénteken jártak piacra Nagykanizsára.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Magyarszerdahely augusztus 20., Pölösekfő július 22., Zalaszentbalázs augusztus 15., Kacorlak szeptember 12. Szerepelt a kacorlakiak búcsúlátogatásai között.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászlóra augusztus 15-én és szeptember 12-én, Vasvárra augusztus 15-én, az 1980-as évek közepétől Homokkomáromra minden hónap 13-án szoktak elmenni, mint búcsújáró helyre. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Fejér megyébe járt 10-12 fő hat hónapos idénymunkára. Újnéppusztára Elek Géza uradalmába idénymunkára és napszámba járt a fél falu, de rendszeresen vállaltak napszámot Dusnokpusztán is. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A nagyobb gazdák foglalkoztattak helybelieket gazdaságaikban, de idegenek részvételére a munkákban nem emlékeznek. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n. a.
b) vesszőkosarakat
n. a.
c) szalmafonatú edényeket
n. a.
d) szövőbordát
n. a.
e) favillát
n. a.
f) fagereblyét
n. a.
g) faboronát
n. a.
h) egyebet?
Pintér József és Koszorú Lajos voltak a leghíresebb fonottáru készítők, de rajtuk kívül is sokan értettek e tevékenységhez. A faszerszámokat helyben állították elő. A faluban volt bognár, kovács, takács mester is. (1,2,3,4)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n. a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Vasvárról hozott cserépedényeket használtak, amit kétszer töltve cseréltek. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Köszörűs cigányok, mesterek, edényfoltozók jártak a faluban. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Felsőgalla, Környe, Kiskanizsa
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n. a.
d) Mit árultak?
n. an
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Kacorlak határában nem volt szőlőhegy, ezért a helybeliek Bocska, Börzönce, Gelse Magyarszerdahely, Újudvar, Zalaszentbalázs határában lévő szőlőket birtokoltak. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n. a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Két régi temető volt, Pölöskefő irányában az út két oldalán kerültek elő emberi csontok. Az új temető Magyarszerdahely felé található. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n. a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Pünkösd három szombatja, korábbi nagy fagy miatt, Flórián – tűz miatt, Vendel napja pedig állatvész miatt fogadalmi ünnep Kacorlakon. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kétlevelű boronát használtak néhányan, de általános a favázas vasfogú, trapézalakú borona használata volt. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Zömmel kézzel vetettek (1,2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Csak 1-2 vetőgép volt a faluban. (1,2,3,4)
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert? A kaszacsapók közül a c) típusút használták – takarónak hívták. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem használtak a faluban olyan kévekötőfát, amelynek vastagabb végén egy lapos nyílás volt, amibe a sarlót is bele lehetett dugni. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Általában 21 kévét tettek egy keresztbe, de előfordult a 17-es is. Az alsó a talp kéve, az oldalsók a vállkéve, a fölső a papkéve. 7-10 keresztet raktak egyvégtében le, attól függően, hogy tehenes vagy lovas fogattal szállítottak-e. Ezt kepének hívták. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Az egyvégtében összerakott kereszteket hívták kepének. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150 cm körül mozgott. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Gépi cséplés esetén a gazda állította a csapatot. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával és petrencehordó rúddal d) szállították kazalba a kicsépelt szalmát. Erke János 1945-ben már rendelkezett elevátorral. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 1960-as években szűnt meg a hajdina termesztése. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonyát jelölő után vetették, illetve kisebb területen kapával gödrölték ki a fészket. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A vastag rendeket szétterítették, majd megforgatták és petrencébe rakták. A petrencéket pedig boglyákba hordták össze és így várakozott a széna a behordásra. A második, harmadik kaszálást már renden szárították, aminek a menete megegyezik az előzőével. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi szálastakarmányt villával hordták az állatok elé. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg, középső szeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Általában mindenki használt falevelet almozáshoz, mert néhány gazda kivételével kevés szalma termett. A tölgyesekből hozták a falevelet. (1,2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n. a.
c) Melyik évszakban?
n. a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Az 1940-s évekig tartóláncot
b) Melyik mód régibb, újabb?
majd nyaklót használtak. (1,2,3,4)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n. a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A tehenes fogat szekeret, a lovas, kocsit húzott. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4 m volt. (1,2,3,4)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítására kötelet használtak csigával, illetve lapickás csigával kombinálva. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt, de előfordult egyenes is. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n. a.
b) Használtak-e kettőt is?
A rajzon láthatókhoz hasonlóak voltak a szekérkasok, amelyből szoktak kettőt egybefordítva is használni, de nem általánosan. (1,2,3,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem patkoltatták a vonómarhákat. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve zséter volt, ma fejőkének hívják. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee!
b) terelik jobbra
Nejde! Hajsz!
c) és balra
Csálé! Hok! (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi pipi. Pipi ne. Pityém ne. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A név + ne szavakkal hívogatják a kutyákat. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender vágó (durvább), tilaló (finomabb) szerszámokat használtak kender és len töréséhez. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Gyakrabban fekvő, ritkábban ferde típusú rokkát használtak. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n. a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A Gelsesziget felé eső határrészben volt egy egyedülálló ház, amit a bucsutai illetőségű Novák család lakott. A Pölöskefő felé eső határrészben a magtár mellett volt Tőkeháza, amit cselédek laktak. (1,2,3,4)
a) Hogy hívták ezeket?
Tőkeháza
b) Miért volt így?
n. a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n. a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Még két favázas (karó között sár) ház áll a faluban. Az ehhez hasonlóakat az 1960-as években bontották el. A szőlőhegyeken még állnak a boronapincék utolsó képviselői. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstös konyhák füstelvezetését fal mellé épített kéménnyel oldották meg. Emlékezetük óta mindig zárt kéményt építettek. (Az 1960-as években kezdtek el újra házakat építeni.) (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Minden helyiségnek külön bejárata volt a szabadból. Ezek többségében a pitvarra, kisebb részben közvetlenül az udvarra nyíltak. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az emlékezetükkel elérhető időben már rakott sparheltek is voltak a faluban. (1,2,3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1970-es években lett általános a kontyolt tetejű házak építése. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
A szobákban kívülfűtős kályhák voltak. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét normál (50-70 cm) magasságú padkára építették. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Leeresztett oldaltoldású pajták voltak a faluban. Ezt a részt törekes színnek hívták. (1,2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Sárból összerakott platnis sparhelten főztek, a kemencéket, kályhákat csak sütésre használták. (1,2,3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
n. a.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Répát és káposztát is csak gyalulva szokták eltenni, de az utóbbi néhány évben előfordul egy-egy háznál, hogy egész káposztafejeket is tesznek a gyalult közé. (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 1960-as évek végéig sütöttek kenyeret a házaknál. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az a) típusú kenyértartót használták a faluban, de volt aki csak levegős polcon ruhával letakarva tárolta a kenyereket. (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Két fülü dongás vajköpülőket használtak a faluban. (1,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Lábitós kölyüket használtak kölestöréshez, de előfordult a kézimalomhoz hasonló hántoló is. (1,2,3,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem készítettek hajdinából, illetve kölesből liszttel besűrített kását. De kukoricából készítettek gánicát, továbbá köleskását is, de nem szaggatták ki. Az utóbbinak egyszerűen köleskása volt a neve. (1,2,3,4) Kukoricából készített gánica: a lisztet megpirították, forró vízzel föleresztették, kiszaggatták, vöröshagymás zsírral leöntötték. (1,2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
A fonott hosszúkás és a fonott köralakú, valamint a patkó alakú kalácsot szokták készíteni ünnepi alkalmakra. Ezeket hőkön sült kalácsoknak hívták. (1,2,3,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Az 1960-as évek óta készítenek gyakrabban lecsót. Zsírban megpirítják a hagymát, majd hozzáteszik a paprikát és a paradicsomot. Rizzsel és kolbásszal szokták kiegészíteni. Az alapban paprikából, és összességében rizsből van benne a legtöbb. (1,2,3,4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát az 1950-60-as évektől fogyasztanak, de paradicsomot az idősebb korosztályból még napjainkban sem eszik mindenki. (1,2) Emlékezetük óta mindkettőt fogyasztják. (3,4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Újabban diós, mákos beiglit, régen diós, mákos kalácsot tettek a karácsonyi asztalra, de előfordult a kuglóf is. (1,2,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Viseltek a férfiak ünnepre szélesgatyát felsőruhaként. (1,2,3,4)
b) Hány szélből készült?
Nyolc széből készült. (1,2,3,4)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az idős generációk asszonyai még ma is derékban rögzített szoknyát hordanak réklivel, a fiatalabbak pedig már egyberuhát. (1,2,3,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Pintér József és Ferenc takácsok szőtték meg a falu vászonneműit. (1,2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A fiatalabb generációkat leszámítva, még manapság sem lépnek ki az asszonyok az utcára fedetlen fővel. (1,2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Az ágyakat egymás végében szokták elhelyezni. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Kisfarsangkor, farsangkor és pünkösd táján szokták tartani a lakodalmakat. (1,2,3,4)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtben és az idénymunkák idején nem tartottak mennyegzőket. (1,2,3,4)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
1960 előtt a vasárnapok számítottak hagyományos alkalmaknak a mennyegzők megülésére. (1,2,3,4)
b) 1980 körül:
Az 1960-as évektől kezdődően szombaton kezdték tartani a lakodalmakat. (1,2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindkét fél házánál tartottak lakodalmat. (1,2,3,4)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A vacsorát megelőző ebéd hasonló rangú étkezésnek számított. (1,2,3,4)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Ezek megoszlottak a lányos illetve a fiús ház között. Mindkét helyen csak a legszűkebb násznép mulatott. A távolabbi rokonok csak egy helyre voltak hivatalosak. (1,2,3,4)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Napjainkban a kultúrházban tartják a lakodalmakat. (1,2,3,4)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n. a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Az 1900-as évek elején vendéghívó „kuszori” hívta meg a vendégeket. Kétszer járta végig a vendégsereget, másodszor a lakodalom előtti csütörtökön hívta meg – már pontosítva a helyet és alkalmat – a rokonság. (1,2,3,4)
b) 1980 körül:
Napjainkban a jegyes pár és a szülők hívják meg a vendégeket, legalább két héttel az esemény előtt. (1,2,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
A lakodalom során nem volt szándékolt tányér, vagy tál törés. (1,2,3,4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n. a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n. a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n. a.
