„Kacorlak” változatai közötti eltérés
a (/* 3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-…) |
a (→3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?) |
||
| 323. sor: | 323. sor: | ||
===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ===3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban? === | ||
| − | + | Az emlékezetükkel elérhető időben már rakott sparheltek is voltak a faluban. (1,2,3,4) | |
===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ===3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?=== | ||
A lap 2014. május 3., 22:18-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1995. február 14. |
| Adatközlők: | (1.) Benkő József, 1917. Kacorlak, Széchenyi u. 10. |
| (2.) Benkő Józsefné, 1924. Kacorlak, Széchenyi u. 10. | |
| (3.) Koszorú Istvánné, 1912. Kacorlak, Széchenyi u. 16. | |
| (4.) Koszorú Józsefné, 1939. Kacorlak, Széchenyi u. 16. | |
| Gyűjtötte: | Horváth Gyula |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Kacorlak |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falutól nyugatra eső határban Pölöskefő felé a domboldalon lakott Kacor király és arról kapta a nevét. (3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kobán, Harangozó, Koszorú, Pikó, Czimmermann, Varga, Bocskai, Herke családok számíthatók törzsökös kacorlakiaknak. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A II. világháború után két szabolcsi család telepedett le a faluban, de már nem élnek itt. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Az 1970-es években fiatalok költöztek el jelentős számban Nagykanizsára, Zalaegerszegre, Budapestre. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Pölöskefő, Gelsesziget, Magyarszerdahely hasonlít leginkább Kacorlakra gazdálkodása miatt. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik Kacorlak egyik tájegységbe, népcsoportba vagy vidékbe sem. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsejről tudnak mint tájegységről: Bucsuta, Szentiszló, Söjtör, Pusztamagyaród biztosan ide tartozik. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Magyarszentmiklós, Hosszúvölgy, Fűzvölgy, Homokkomárom – sváb községek iparosaikról és a kanizsai piacra behordott tejtermékeikről voltak híresek. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Kacorlak: kacorvár. Kacorlak: víztelen – nem voltak kutatk. Kiértek mint kacorlaki ember a zsuppolásban – annyira dolgozott a kacorlaki zsuppol, hogy a sor végén leesett a tetőről. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Magyarszerdahelyről, Zalaszentbalázsról, Börzöncéről, Nagykanizsáról, Pölöskefőről, Gelséről szoktak házasodni. A közeli német falvakból csak nagyon ritkán. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Minden hónap első keddjén Nagykanizsára szoktak menni vásárra.
b) Piacra:
Szerdán és pénteken jártak piacra Nagykanizsára.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Magyarszerdahely augusztus 20., Pölösekfő július 22., Zalaszentbalázs augusztus 15., Kacorlak szeptember 12. Szerepelt a kacorlakiak búcsúlátogatásai között.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászlóra augusztus 15-én és szeptember 12-én, Vasvárra augusztus 15-én, az 1980-as évek közepétől Homokkomáromra minden hónap 13-án szoktak elmenni, mint búcsújáró helyre. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Fejér megyébe járt 10-12 fő hat hónapos idénymunkára. Újnéppusztára Elek Géza uradalmába idénymunkára és napszámba járt a fél falu, de rendszeresen vállaltak napszámot Dusnokpusztán is. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A nagyobb gazdák foglalkoztattak helybelieket gazdaságaikban, de idegenek részvételére a munkákban nem emlékeznek. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n. a.
b) vesszőkosarakat
n. a.
c) szalmafonatú edényeket
n. a.
d) szövőbordát
n. a.
e) favillát
n. a.
f) fagereblyét
n. a.
g) faboronát
n. a.
h) egyebet?
Pintér József és Koszorú Lajos voltak a leghíresebb fonottáru készítők, de rajtuk kívül is sokan értettek e tevékenységhez. A faszerszámokat helyben állították elő. A faluban volt bognár, kovács, takács mester is. (1,2,3,4)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n. a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Vasvárról hozott cserépedényeket használtak, amit kétszer töltve cseréltek. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Köszörűs cigányok, mesterek, edényfoltozók jártak a faluban. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Felsőgalla, Környe, Kiskanizsa
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n. a.
d) Mit árultak?
n. an
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Kacorlak határában nem volt szőlőhegy, ezért a helybeliek Bocska, Börzönce, Gelse Magyarszerdahely, Újudvar, Zalaszentbalázs határában lévő szőlőket birtokoltak. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n. a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Két régi temető volt, Pölöskefő irányában az út két oldalán kerültek elő emberi csontok. Az új temető Magyarszerdahely felé található. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n. a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Pünkösd három szombatja, korábbi nagy fagy miatt, Flórián – tűz miatt, Vendel napja pedig állatvész miatt fogadalmi ünnep Kacorlakon. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kétlevelű boronát használtak néhányan, de általános a favázas vasfogú, trapézalakú borona használata volt. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Zömmel kézzel vetettek (1,2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Csak 1-2 vetőgép volt a faluban. (1,2,3,4)
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert? A kaszacsapók közül a c) típusút használták – takarónak hívták. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem használtak a faluban olyan kévekötőfát, amelynek vastagabb végén egy lapos nyílás volt, amibe a sarlót is bele lehetett dugni. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Általában 21 kévét tettek egy keresztbe, de előfordult a 17-es is. Az alsó a talp kéve, az oldalsók a vállkéve, a fölső a papkéve. 7-10 keresztet raktak egyvégtében le, attól függően, hogy tehenes vagy lovas fogattal szállítottak-e. Ezt kepének hívták. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Az egyvégtében összerakott kereszteket hívták kepének. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150 cm körül mozgott. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Gépi cséplés esetén a gazda állította a csapatot. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával és petrencehordó rúddal d) szállították kazalba a kicsépelt szalmát. Erke János 1945-ben már rendelkezett elevátorral. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 1960-as években szűnt meg a hajdina termesztése. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonyát jelölő után vetették, illetve kisebb területen kapával gödrölték ki a fészket. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A vastag rendeket szétterítették, majd megforgatták és petrencébe rakták. A petrencéket pedig boglyákba hordták össze és így várakozott a széna a behordásra. A második, harmadik kaszálást már renden szárították, aminek a menete megegyezik az előzőével. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi szálastakarmányt villával hordták az állatok elé. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg, középső szeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Általában mindenki használt falevelet almozáshoz, mert néhány gazda kivételével kevés szalma termett. A tölgyesekből hozták a falevelet. (1,2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n. a.
c) Melyik évszakban?
n. a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Az 1940-s évekig tartóláncot
b) Melyik mód régibb, újabb?
majd nyaklót használtak. (1,2,3,4)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n. a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A tehenes fogat szekeret, a lovas, kocsit húzott. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4 m volt. (1,2,3,4)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítására kötelet használtak csigával, illetve lapickás csigával kombinálva. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt, de előfordult egyenes is. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n. a.
b) Használtak-e kettőt is?
A rajzon láthatókhoz hasonlóak voltak a szekérkasok, amelyből szoktak kettőt egybefordítva is használni, de nem általánosan. (1,2,3,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem patkoltatták a vonómarhákat. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve zséter volt, ma fejőkének hívják. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee!
b) terelik jobbra
Nejde! Hajsz!
c) és balra
Csálé! Hok! (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi pipi. Pipi ne. Pityém ne. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A név + ne szavakkal hívogatják a kutyákat. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender vágó (durvább), tilaló (finomabb) szerszámokat használtak kender és len töréséhez. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Gyakrabban fekvő, ritkábban ferde típusú rokkát használtak. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n. a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A Gelsesziget felé eső határrészben volt egy egyedülálló ház, amit a bucsutai illetőségű Novák család lakott. A Pölöskefő felé eső határrészben a magtár mellett volt Tőkeháza, amit cselédek laktak. (1,2,3,4)
a) Hogy hívták ezeket?
Tőkeháza
b) Miért volt így?
n. a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n. a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Még két favázas (karó között sár) ház áll a faluban. Az ehhez hasonlóakat az 1960-as években bontották el. A szőlőhegyeken még állnak a boronapincék utolsó képviselői. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstös konyhák füstelvezetését fal mellé épített kéménnyel oldották meg. Emlékezetük óta mindig zárt kéményt építettek. (Az 1960-as években kezdtek el újra házakat építeni.) (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Minden helyiségnek külön bejárata volt a szabadból. Ezek többségében a pitvarra, kisebb részben közvetlenül az udvarra nyíltak. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az emlékezetükkel elérhető időben már rakott sparheltek is voltak a faluban. (1,2,3,4)
