„Máriaújfalu” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2014. április 30., 20:03-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

„Azért olyan kanyargós a községünk, mert ahogyan a patak folyt (nem volt út), oda telepedtek az emberek.” Nagyon régi település. A régi úthoz igazodva alakították ki a mostani utat és ezért a faluban tizenhárom kanyar található. (1) Rábakisfalud régebbi település, mint Talapotka, mert a falu két településből tevődik össze. Ezeket a 30-as években vonták egybe, Máriaújfaluvá. (2)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A beköltözött családok igen régen kerültek ide. A legrégebbi családok a Koczán, Szentiványi, Takács. (1) Bindik, Zsigák, Gyurik, Cánglik, Estojik. (2)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem volt betelepülés. Magyar falu. (1,2)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1956-ban ötvenheten költöztek el, akkor a legjobb módúak mentek el. (1,2)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Magyarlak, Rábakethely, Háromháza. Mindegyik tiszta magyar lakta település. Hasonló települések, mert ugyanazok a házi szokások, körülmények. (1) Rábakethely (mert Magyarlak már igen kiváltságos falu volt). (2)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem. (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem. (1,2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Talapotka és Rábakisfalud mikor egyesültek 1933-ban, akkor a kisfaludiak azt mondták: „Talapotka letyetye, Kisfaludot elnyelte.” (1) A község egyházilag Kethelyhez tartozott, volt egy káplán, aki patkányoknak hívta a talapotkaiakat. (Kisfaludnak is volt.) (2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szomszéd községekből (Kethely, Magyarlak, Háromház, Csörötnek). (1,2)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

Szentgotthárdra, Szentimrére, Vasvárra, Körmendre. (1)

a) Vásárra:

Szentgotthárdra

b) Piacra:

Szentgotthárdra

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Itt volt ennek a környéknek a legnagyobb búcsúja, Péter-Pálkor (június 29.) Akkor mindig június 29-én tartották, ma az ahhoz legközelebb első hétvégén (vasárnap) (2)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Nem szoktak eljárni a faluból. Az üzemek nyújtottak munkalehetőséget az ittlakóknak. (1) Cselédeskedni nem jártak, hanem a közeli kasza-, dohány- selyemgyárba. (2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Esetleg patakszabályozáskor, hídépítéshez, erdészethez szoktak jönni munkások. (1) Ide sem jártak máshonnan. (2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Igen, volt három ember, aki söprűt, kosarat (silingát), gereblyét készített. (1) Bognár, kovács is volt a faluban. (2)

a) kocsikasokat

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A vándorcserepesek, meg egy kétvölgyi Dancsecs nevezetű gelencsér hozta az edényeket eladásra. (1) Szekéren hordták a farkasfai, apáti, kétvölgyi gelencsérek. (2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Voltak vándorárusok, akik ruhát, cserepet, disznót hoztak eladásra. Voltak, akik elmentek Körmendre, ott megvették a disznót, a faluban pedig eladták. (1) Borosok voltak. (2)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A magyarlaki határban volt, délen néhány embernek csak. (1) Nem volt általános. Csak 2-3 embernek volt. (2)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Sem a mostani, sem a régi falu határában nem volt temető. Mindenkit a rábakethelyi temetőbe temettek és temetnek. (1,2)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Talapotkáé: fekete csütörtök vagy nagycsütörtök. Ekkor a falu lakossága nem dolgozott, hanem templomba ment. Valami csapás érte a községet ezen a napon és a régi öregek fogadalmat tettek. Ma ez már nem áll. Kisfaludé: szentségimádás (június 6-án). (1)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Csak egy boronát használtak. (1,2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános

Teljes kézzel vetés volt. (1,2)

b) a gépi vetés: nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindhármat használták. Általában a „b”-t. Az 1910-es évektől 45-ig, még 45 után is ezt használták, a mezőgazdaság átalakulásáig. (1,2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Volt aki 18 kévét rakott, ezt tizennyolcasnak mondták (ez volt az általános). Volt aki 22 kévét rakott, ezt keresztnek hívták. (1,2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A mezőn összekapcsolt keresztet kepének hívták. Egy földön 4-5 kepe volt. Nem használták. Csak a keresztet meg a tizenyolcast használták a mennyiség meghatározásához. (1,2)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

144-155 cm. (1,2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Legtöbbje kalánkában volt, de volt olyan, hogy a cséplőgép tulajdonos hozta az embereket és fizetett nekik bizonyos részesedést (11-12 %). (1) Volt akinek állandó csapata volt. A munkások a mázsa után járó részt kapták. (2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Volt aki nyárson hordta, volt aki vasvillával. Jellemzőbb a faluban a nyárs volt. (1) A 30-as években villával, a későbbi időkben pedig nyárssal. A 30-as évek körül lett általános a nyárs használata. (2)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Kb. 45-ig volt hajdina termelés. (1,2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1947-ig csak kézi kapával rakták. (1) 1945-ig, addig kiskapát használtak. (2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Aznap elhintették a szénát, általában másnap megforgatták. Ha jó idő volt (elment a zöld színe) petrencébe rakták. Harmadnap elhintették. Megszárították, forgatták vellával, behordták (jó idáőben két nap alatt is végeztek a munkával). (1) Lekaszálták, a rendet elszórták. Másnap megforgatták (egyszer szokták hinteni), ha megszáradt, összetakarták, aztán összerakták boglyába, petrencébe. (2)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A görbe vassal nyőtték ki és ölben hordták be. (1) Kosárban hordták. (2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

lucszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1) Akkor az egészet igának nevezték. Volt egyes és kettes iga. (2)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Mikor nagyon silány volt a gabonatermés és nem volt elegendő a szalma, az erdőre jártak ki az emberek levélért, amit almolni vittek haza. (Mindegy milyen időszak volt, a szalma „hiányakor” mentek). (1)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

Tavasszal szokták, mikor elfogyott a szalma. (2)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen. (1,2)

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Mind szekérnek hívták 1945 előtt, amin a terményt, takarmányt, trágyát hordták be (tehát a mezőgazdaságban használták). A kocsi kivételesen került elő, ünnepeken fogták be. (A hintót is kocsinak nevezték.) (1,2)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-4,10 m hosszú volt. Volt hosszú, rövid szekér és volt egy hosszú és rövid oldal. A hosszú oldalat gabona, széna hordáskor használták. A kukorica, tök, krumpli behordásakor a rövid oldalat. (Mikor szénát hordtak, elbontották a hosszú ajtót és a hosszabb oldalra tették fel a gabonát.) (1) 2,80 vagy 3 m-es volt. Itt csak az oldalas volt. (2)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötéllel (elől volt a lánc, az első két oldal végén egy hosszú lánc volt és oda tették be a nyomórudat). (1) A hosszú oldalra rá volt rögzítve a rudazókötél, azzal szorították le. Kötélen kívül nem használtak mást. (2)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Itt a községben nem volt saroglya. (1,2)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Kocsikasnak hívták. Az ember levert négy karót és lekötötte a fenekét, a fenék szélességét mindig a szekér oldalszélességével mérték. felhajtották, majd befonták, így elől ívelt volt, amit a kocsikas hódjának neveztek (ez félalakú görbe volt a szekéroldalon felül). (1,2)

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Azt a vonómarhát patkoltatták, aminek puha volt a körme. Általában nyáron szoktak, gabona behordáskor. Ökör nem volt a faluban. (1,2)

2.23. A fejőedény régi neve?

Dézsa. (1,2)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Picsu, Sárga v. Bárány indulunk! (1) Hopp!(2)

b) terelik jobbra

hajsz! (1,2)

c) és balra

hikk!(1,2)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Koci! (1) Coca-ne! (2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi! (1,2)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Neve szerint hívják. (1,2)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és len töréséhez tilolót használtak. Kövek alatt 3-4 napig beáztatták a patakba, utána kis kévékbe kötötték, jól megszáradt, megtilolták, meggerebenezték (azzal húzták ki, finomították), lapickálták. (1) Kender nem volt. Tilolóval kiverték a lent és rokkával fonták (kb. 4-5 családnál). (2)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Egy kerekű állórokka. (1,2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?