„Zalaerdőd” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 30., 13:10-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. április
Adatközlők:	(1.) Dénes Ferenc, 1923. Hetyefő, római katolikus, Zalaerdőd, Ady E. u. 20.
	(2.) Dénes Ferencné Somogyi Amália, 1930. Zalaerdőd, római katolikus, Ady E. u. 20.
	(3.) Somogyi István, 1899. Zalaerdőd, római katolikus, Zalaerdőd, Petőfi S. u. 8.
	(4.) Somogyi Istvánné Molnár Irma, 1902. Zalaerdőd, római katolikus, Zalaerdőd, Petőfi S. u. 8.
	(5.) Molnár István, 1914. Zalaerdőd, római katolikus, Zalaerdőd, Árpád u. 37.
Gyűjtötte:	Balogh Balázs
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaerd%C5%91d
weboldal:	http://www.zalaerdod.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A megkérdezettek szerint kb. az 1500-as években jött létre Zalaerdőd. 1888-ig Nyavalád volt a falu neve. A szájhagyomány szerint Pálos szerzetesek voltak a falu első lakosai, ők alapították a falut. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai: Hogyor, Molnár, Németh, Bors, Somogyi és Kocsis. Ezek a családok olyan régen élnek Zalaerdődön, hogy ők maguk sem emlékeznek arra, hogy mikor, és honnan települtek ide őseik. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem emlékszik senki sem arra, hogy valamikor valahonnan nagyobb számban betelepültek volna Zalaerdődre. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak a faluban arról, hogy valaha jelentős számú elköltözés lett volna. (1,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A zalaerdődiek egyik faluhoz sem tartják magukat hasonlónak. Szerintük a környéken ez volt a legszegényebb falu. (1,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A megkérdezettek szerint a falu nem tartozik bele semmilyen nagyobb tájegységbe, népcsoportba, vidékbe. (1,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A megkérdezettek mind a közeli Kemenesalját nevezték meg közeli tájegységként. Kemenesaljába sorolják Kemenespálfa, Boba, Egyházashetye községeket. (1,2) Kemenesalját és Göcsejt nevezték meg ismert tájegységként, de oda tartozó községeket nem említettek. (3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Jánosháza híres község volt az iparosai miatt. (1,2,3,4,5) Zalaerdőd híres volt a szénégetőiről, az édesapjától hallotta ezt. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A zalaerdődieket cserebogarasoknak csúfolják a környékbeliek, azért mert egyszer egy zsidó gombát akart venni a zalaerdődiektől, de a zalaerdődiek mire visszajött a zsidó, már eladták másnak a gombákat magasabb árért. De a zsidó kifogott rajtuk és cselesen azt mondta, hogy most meg cserebogarat szeretne venni. A zalaerdődiek erre nekiálltak és rengeteg cserebogarat szedtek össze. A zsidó pedig úgy fogott ki rajtuk, hogy ez alkalommal ő volt az, aki nem tartotta be a szavát és nem vette meg a cserebogarakat, így az a zalaerdődiek nyakán maradt. A Dabronc községben lakókat pedig köduszóknak csúfolták, mert állítólag a ködben ha mennek, elesnek a kövekben. A Zalagyömörőn lakókat pedig görényeseknek csúfolták, mert állítólag valamikor régen cséppel üldözték a görényeket, hogy agyonüssék. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

A más falvakból történő házasodás csak szórványos jelenség volt Zalaerdődön. Ha lehetőség volt rá, akkor falubelihez házasították a gyereküket a szülők. Szórványosan házasodtak azért Kelédről, Hetyefőről és Dabroncról. (2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Jánosháza (március 19.), Zalaszentgrót (június 24.), Sümeg (november 2), Türje (február 24.) (1,2,3,4)

b) Piacra:

Jánosháza szerdánként (1,2,3,4)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Zalaerdőd (május 3. Szentkereszt föltalálása), Dabronc (március 25.), Jánosháza (október 20.), Gógánfa (június 24.), Ukk (Pünkösdkor). (3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg (szeptember 8.), Vasvár (augusztus 15.) (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Munkára csak kevesen jártak el (csak a szegények) summáskodni napszámba Kelédre a Szentiváni és Ötvösre a Széchenyi birtokra nyáron. (2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Zalaerdődre nem jártak máshonnan munkára a megkérdezettek egybehangzó véleménye szeirnt. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

Volt régen a faluban 3 bognár, de azok csak a falubelieknek készítettek faszerszámokat. (2) Volt ugyan régen bognár a faluban, de eladásra más faluba azok se termeltek. E régi mesterek emléke él már csak, ők maguk már nem élnek és leszármazottjaik felkutatása is reménytelen. A megkérdezettek szerint ezeket a szerszámokat a falubeliek a piacon, vagy a vásárokon szerezték be. (ld. I.11 a,b) (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskeváron készült cserepet használtak, amit vándorárusoktól szereztek be javarészt. E cserepek vásárlása az adatközlők személyes élménye volt. (2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A fazekas vándorárusok Tüskevárról hoztak cserepeket Zalaerdődre az 1930-as évekig. Az 1930-as években még jártak a Felvidékről Érsekújvárra (2) drótos tótok. Nem tudják pontosan, de az adatközlők szerint „azt beszélték” a faluban, hogy Szeged és Kalocsa környéki paprikások jártak az 1940-es évekig Zalaerdődre. Állítólag magukat erdélyieknek nevező ruhaárusok is eljártak a faluba a II. világháború előtt. A meszesek Sümegről a mai napig járnak és mindig is jártak, az informátorok szerint. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Tüskevár, Felvidék, Szeged, Kalocsa, Erdély, Sümeg

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

fazekasok, drótos tótok, paprikások, ruhaárusok, meszesek

d) Mit árultak?

cserépedény, paprika, ruha, mész

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falubelieknek jelentősebb számban a türjei hegyen voltak szőlői. Máshol nem. (2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A környékbelieknek nem volt soha szőlőjük Zalaerdőd határában, mert Zalaerdődön nincs szőlő. (2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban egy temető működik. A megkérdezettek szerint a templom környékén volt réges-rég egy korábbi temető. Ezt az információt az adatközlők apáiktól hallották. (2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nagyobb tömegben nem találtak sehol sem emberi csontokat.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak két fogadott ünnepe volt. Egyik január 20-án Fábián Sebestyén napkor, melyet betegség ellen fogadtak, a másik pedig október 20-án Szent Vendel napján, amit pedig a marhavész ellen fogadtak. (2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, használtak a két világháború között egymáshoz erősítve 2 vasboronát (ritkán hármat) a szántás elegyengetéséhez. (A vasboronák kígyó alakúak voltak.) (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Az 1930-as évig a kézi vetés volt általános és a gépi vetés nagyon ritka. 1930-tól aztán ez az arány pár év alatt megfordult. (1,2,3,5)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Az 1930-as évig a kézi vetés volt általános és a gépi vetés nagyon ritka. 1930-tól aztán ez az arány pár év alatt megfordult. (1,2,3,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Gereblyés (b) kaszacsapót használtak általánosan az egész faluban. („gráblás”) (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást!

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 150. sor: / 150. sor: @@
 ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?===
+Gereblyés (b) kaszacsapót használtak általánosan az egész faluban. („gráblás”) (1,2,3,4,5)
 ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?===