„Őriszentpéter” változatai közötti eltérés
a (/* 2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen eg…) |
a (→2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?) |
||
168. sor: | 168. sor: | ||
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ||
− | + | A „buritókosár” és a „szénásruha” volt az általános, mindkettő régi keletű és még ma is használatos. (1,2,3) | |
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === |
A lap 2014. február 28., 22:18-kori változata
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | |
Adatközlők: | (1.) |
(2.) | |
Gyűjtötte: | |
Wiki feldolgozás: | |
A település a Wikipedián: | |
weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Együtt települt a 18 Őrség-beli községbe 103 család, úgy tudják Erdélyből (Tamás és Cigány nevűek). (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Farkas, Róka, Kovács, Zsoldos, Zsohár, Galambos, Bata, Mihály, Orbán, Németh, Bicsák, Hada. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nagy számban nem, zárt környék, csak szórványosan vendek, néhány család, a gyerekeik már nem is tudnak vendül. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem, csak a kitelepítéskor vittek el pár családot, volt, aki vissza sem jött. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Szalafő (ők is reformátusok), de minden más falubélit meg tudnak különböztetni arcról is, és beszédről is. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Igen, az Őrségbe. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsej (ez áll Egerszeg környékéből), Kustánszeg, Barabásszeg, Becsvölgye, Belsővidék (Senyeháza, Gödörháza, Velemér, Dávidháza, Kotormány). (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Szerintük Őriszentpétert nem csúfolták, viszont Szalafőt igen. (Bika a községház tetején.) (Hosszú létra, keresztben az erdőn.) („Rázod, mint szentpéteri bíró a koszorút.”) (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Főleg Szalafő, Nagyrákos és egyéb környékbeli falvakból házasodtak. Tiltott falu nem volt, csak Kondorfáról hoztak kevesebbet, mert azok katolikusok. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Itt Szentpéteren egy évben hatszor volt nagy kirakodó- és állatvásár és hatszor kisebb vásár, amit neveztek búcsúnak is. (Február 21., március 21., május 18., augusztus 1., szeptember, június 30., november 4., április 24.) (1,2,3)
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsújáróhely nem volt (reformátusok)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem volt jelentős, néhány szegényebb család járt napszámba, a többiek télen kiegészítő munkaként vállaltak pl. favágást. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem jöttek, nem volt miért. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Mindenki magának csinálta, egy-két ember volt csak, aki télen csinált pluszban és azt eladta. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér. Ide hozták azokat a vásárokra. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Paprikások Szegedről, tótok üvegezni és fódozni, cigányok ruhaanyaggal, a II. világháború óta nem járnak. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Szeged
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
paprikások, tótok
d) Mit árultak?
paprika, üveg, ruhaanyag
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Nem volt más község határában. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Itt nem volt más falubélinek szőlleje. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Baksaszeri (ez a volt községi temető), katolikus temető a templomnál, harmadik Temetőtársaság magántemetője Galambosszerben (ez a mai községi), negyedik a Keserűszeri („Köserűszeri”), ötödik a cigánytemető a templomnál, a katolikus temető mellett. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem volt ilyen (egyik adatközlő emlékszik, hogy gyermekkorában az egész falu megünnepelte március 15-ét). (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Igen, általánosan. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés általános. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi ritka. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Igen, a „gerebálás” és a „vellás” egyaránt általános. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Tizenhetet, a vendek huszonegyet, a legfölső kéve neve „pap”. A keresztbe rakott kévék neve: „kepe”. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik, meghatározott számú. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
155 cm fölött. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazda állította. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Főleg villával, nyárson csak kevesen. Egy-két gazda bérelt elevátort. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A Tsz-esítést követően (a hatvanas években). (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Gyermekkorukban (10-15 táján) „lukáltak” = kapával lukat vágtak, aztán „kapa alá ültették” – egy felhúzta kapával a földet, egy beledobta a lukba a krumplit, aztán visszaengedték rá a földet (32-33-tól) az eke alá vetés nem volt általános, csak a II. világháború óta. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Míg föl nem szállt a harmat lekaszálták, elhintették a rendeket, déltájban fölforgatták, este összetakarták petrencesorba. Másnap szétrakták a petrencéket „ágyásokba”, dél körül megforgatták, jól föl is rázták, estefelé behordták. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A „buritókosár” és a „szénásruha” volt az általános, mindkettő régi keletű és még ma is használatos. (1,2,3)