„Tokorcs” változatai közötti eltérés
(→1. Külső kapcsolatok, történeti tudat) |
(→2. Termelés, munka) |
||
128. sor: | 128. sor: | ||
==2. Termelés, munka == | ==2. Termelés, munka == | ||
===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)=== | ===2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)=== | ||
− | + | Általánosan használtak a szántás elegyengetéséhez két-három boronát egymáshoz erősítve. (1,2,3) | |
===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? === | ===2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel? === | ||
====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== | ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== | ||
− | + | A kézi vetés volt a gyakoribb. | |
====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.==== | ====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.==== | ||
− | + | A gépi vetés ritka volt. (1,2,3) | |
===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?=== | ===2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?=== | ||
− | + | Használtak villás kaszacsapót általánosan. (1,2,3) | |
===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ===2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?=== | ||
− | + | Használtak ilyen kévekötő fát. (1,2,3) | |
===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ===2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve? === | ||
− | + | 20 kévét szoktak keresztbe rakni. A mezőn 5 keresztet raktak össze, de ez a terméstől függött. (1,2,3) | |
===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? === | ===2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására? === | ||
− | + | A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. A mennyiség mérésére nem szokták használni. (1,2,3) | |
===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?=== | ===2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?=== | ||
− | + | A csép nyele 150 cm. (1,2,3) | |
===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? === | ===2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből? === | ||
− | + | Állandó csapat járt gépi csépléskor a géppel. (1,2,3) | |
===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon === | ===2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon === | ||
− | + | A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3) | |
===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? === | ===2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése? === | ||
− | + | Itt nem termeltek hajdinát. (1,2,3) | |
===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?=== | ===2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?=== | ||
− | + | A burgonya eke utáni vetése 1910 körül kezdődött. (1,2,3) | |
===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)=== | ===2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)=== | ||
− | + | A lekaszált szénát renden forgatták. Boglyákba rakták. Állványt nem használtak. (1,2,3) | |
===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ===2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?=== | ||
− | + | A napi száraztakarmányt villával hordták az istállóba. (1,2,3) | |
===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ===2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál): === | ||
====a) az iga felső fájának nevét: ==== | ====a) az iga felső fájának nevét: ==== | ||
− | + | igafa | |
====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ==== | ====b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/: ==== | ||
− | + | igaszög | |
====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:==== | ====c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:==== | ||
− | + | nem tudják (1,2,3) | |
=== 2.15. === | === 2.15. === | ||
====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ====a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit? ==== | ||
− | + | Csak a szegényebbek használták a fák leveleit az almozáshoz. (1,2,3) | |
====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ==== | ====b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)? ==== | ||
− | + | Csak a szegényebbek. | |
====c) Melyik évszakban?==== | ====c) Melyik évszakban?==== | ||
− | + | n.a. | |
=== 2.16. === | === 2.16. === | ||
====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ==== | ====a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot? ==== | ||
− | + | Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3) | |
====b) Melyik mód régibb, újabb? ==== | ====b) Melyik mód régibb, újabb? ==== | ||
− | + | n.a. | |
====c) Ez utóbbit honnan ismerték?==== | ====c) Ez utóbbit honnan ismerték?==== | ||
− | + | n.a. | |
===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?=== | ||
− | + | A szekeret munkavégzésre, a kocsit személyszállításra használták. (1,2,3) | |
===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.=== | ||
− | + | A hosszúszekér 4 m hosszú. (1,2,3) | |
===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ===2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.=== | ||
− | + | A nyomórúd leszorítása kötéllel és lánccal történt. (1,2,3) | |
===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ===2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.=== | ||
− | + | A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3) | |
===2.21. === | ===2.21. === | ||
====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ====a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája. ==== | ||
− | + | A vesszőből készült szekérkas (rajz). (1) | |
====b) Használtak-e kettőt is?==== | ====b) Használtak-e kettőt is?==== | ||
− | + | n.a. | |
===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ===2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.=== | ||
− | + | Szokták a vonómarhát patkoltatni. A gyenge patájú ökröket szokták patkoltatni. (1,2,3) | |
===2.23. A fejőedény régi neve? === | ===2.23. A fejőedény régi neve? === | ||
− | + | Zséter. (1,2,3) | |
===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal === | ===2.24. A befogott marhát milyen szavakkal === | ||
====a) indítják==== | ====a) indítják==== | ||
− | + | Nee… | |
====b) terelik jobbra ==== | ====b) terelik jobbra ==== | ||
− | + | Hii.. | |
====c) és balra==== | ====c) és balra==== | ||
− | + | Hajsz… (1,2,3) | |
===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ===2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?=== | ||
− | + | Coca-ne… (1) | |
===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ===2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?=== | ||
− | + | Tyutyu ne… (1) | |
===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ===2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?=== | ||
− | + | A kutyát a nevén szólítják. | |
===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ===2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)=== | ||
− | + | A kender és a len töréséhez tilolót használtak. (1,2,3) | |
===2.29.=== | ===2.29.=== | ||
====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ====a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)? ==== | ||
− | + | Az a) és c) típusú rokkát használták. (1,2,3) | |
====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ====b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.==== | ||
− | + | n.a. | |
==3. Ház és háztartás == | ==3. Ház és háztartás == |
A lap 2014. április 29., 15:07-kori változata
Adatlap
Adatfelvétel ideje: | 1988. október |
Adatközlők: | (1.) Kovács Kálmán, 1919. |
(2.) Szabó Elekné, 1926.
(3.) Mórocz Sára, 1926. | |
Gyűjtötte: | Komálovics Zoltán |
Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Tokorcs |
weboldal: | http://www.tokorcs.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község keletkezéséről nem tudnak érdemi néphagyományt mesélni. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Mórocz, Kovács, Kis, Márton. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt a faluba nagyobb számú betelepülés. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem volt nagyobb mértékű kitelepedés sem, 1956-ban mentek el néhányan nyugatra. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A kemenesaljai falvak hasonlítanak erre, mert azok is tiszta magyarok. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A kemenesaljai tájegységbe tartozik a falu. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak közelebbi tájegységről. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres község Sárvár és Celldömölk. Régen nagy vásárjaik voltak. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Ecetes tokorcsiaknak csúfolták az ittenieket. Azt nem tudják miért. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen szoktak más falvakból házasodni. Ma is gyakori ez. Leginkább Csányig, Répcelak, Jákfa, Beled. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Celldömölk
b) Piacra:
Szombathely
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A környék falvaiba.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vát (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Régebben Celldömölkre szoktak eljárni mezőgazdasági munkára. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide nem szoktak más falvakból munkások járni. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Nem készítettek a faluban eladásra kocsikasokat. (1,2,3)
b) vesszőkosarakat
Nem készítettek a faluban eladásra vesszőkosarakat. (1,2,3)
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket a vásárokon szerezték be. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Drótosok, üvegesek, gyümölcsösök. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
A vándorárusok Feklvidékről jöttek a háború végéig.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Drótosok, üvegesek, gyümölcsösök. (1,2,3)
d) Mit árultak?
Üveget, gyümölcs.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek csak a községben volt szőlőjük.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Másnak itt nincs szőlője. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A község határában egy temető van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nem találtak emberi csontokat. (1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. Október 31. az evangélikusok ünnepe. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általánosan használtak a szántás elegyengetéséhez két-három boronát egymáshoz erősítve. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés volt a gyakoribb.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés ritka volt. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak villás kaszacsapót általánosan. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak ilyen kévekötő fát. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévét szoktak keresztbe rakni. A mezőn 5 keresztet raktak össze, de ez a terméstől függött. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. A mennyiség mérésére nem szokták használni. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150 cm. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt gépi csépléskor a géppel. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Itt nem termeltek hajdinát. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni vetése 1910 körül kezdődött. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált szénát renden forgatták. Boglyákba rakták. Állványt nem használtak. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt villával hordták az istállóba. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszög
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
nem tudják (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Csak a szegényebbek használták a fák leveleit az almozáshoz. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Csak a szegényebbek.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekeret munkavégzésre, a kocsit személyszállításra használták. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszúszekér 4 m hosszú. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása kötéllel és lánccal történt. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A vesszőből készült szekérkas (rajz). (1)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szokták a vonómarhát patkoltatni. A gyenge patájú ökröket szokták patkoltatni. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee…
b) terelik jobbra
Hii..
c) és balra
Hajsz… (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca-ne… (1)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyutyu ne… (1)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén szólítják.
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len töréséhez tilolót használtak. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Az a) és c) típusú rokkát használták. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.