„Zalalövő” változatai közötti eltérés
a (→3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?) |
a (→3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?) |
||
| 323. sor: | 323. sor: | ||
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ||
| − | + | 1920 óta paprikát is, paradicsomot is esznek nyersen. (7,8,9) | |
===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?=== | ===3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?=== | ||
A lap 2014. április 28., 17:54-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1985. szeptember-október |
| Adatközlők: | (1.) |
| (2.) | |
| Gyűjtötte: | Bicsák Istvánné |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalal%C3%B6v%C5%91 |
| weboldal: | http://www.zalalovo.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu a rómaiak idejében keletkezett, azóta folyamatosan volt itt lakás. (7,8,9)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Tótok, Horváthok, Sáskák, Miszorik, Pintérek. Egy részük a mai Burgenlandból áttelepült iparoscsalád volt. (7,8,9)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Burgenlandból sváb-németek. (7,8,9)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nagyszámú elköltözés nem volt. (7,8,9)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Pacsát, lélekszámra, területre kb. azonos, de Lövőtől távol esik. (8,9)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik tájegységbe, itt az őrség kapuja. (7,8,9)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrség, Göcsej, Hetés, Hegyhát. (7,8,9)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községről. (7,8,9)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolták, más faluról nem tudnak. (7,8,9)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak, a környező falvak mindegyikéből Zalacsébről, Zalaháshágyról, Pórszombatról, Jánosfából. Az összeházasodás változó. (7,8,9)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
n.a.
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Fejér és Győr megyébe répakapálásra, répaszedésre. Summásnak. (7,8,9)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Nem jártak. (7,8,9)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Több kosárfonó iparos volt a faluban, ezek szoktak. (7,8,9)
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
Faszerszámokat készítettek helyben. (7,8,9)
f) fagereblyét
Faszerszámokat készítettek helyben. (7,8,9)
g) faboronát
Faszerszámokat készítettek helyben. (7,8,9)
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Helyben is volt több fazekas, de vásáron árultak velemériek, gödörháziak is. (7,8,9)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Teknős és edényfoltozó cigányok, Romániából méterárusok, Kanizsáról paprikások. Az 50-es évek óta nem járnak. (7,8,9)
b) Honnan jöttek?
Románia, Nagykanizsa (7,8,9)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Teknős és edényfoltozó cigányok, erdélyi ruhások, paprikások, üvegesek, drótosok (7,8,9)
d) Mit árultak?
teknőt, méteráru, paprika (7,8,9)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nem. (7,8,9)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai Szabadság téren a régi templom környékén temető volt. A községben van Mindszenten, Batakán, Budafán is temető. (7,8,9)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A római kori ásatások helyén, a mai József Attila utca északi végén római temetőt találtak, a Thassy erdőben kunhalmokat. (7,8,9)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnep: szentháromság vasárnapja: június 2. Jégverés ellen. (7,8,9)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Egy levelű faboronát használtak, vasboronát csak az uradalmakban. (7,8,9)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általános. Kézzel vetettek. (7,8,9)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Villásat használtak. (7,8,9)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak. (7,8,9)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét egy keresztbe, a keresztet kepébe (5-6 kereszt). (7,8,9)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározott számú (5-6) kereszt egy rakásban a kepe. Többet a tűzveszély miatt nem tettek. (7,8,9)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
2 m. (7,8,9)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Első háború előtt, alatt és néhány évig utána állandó csapat, utána kalákába, csak a gépész és az etető volt mindig állandó. (7,8,9)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (7,8,9)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 50-es években. (7,8,9)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1950-51-ben. (7,8,9)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet elterítették, forgatták, ha száradt ágylásokba, majd petrencébe (boglyába) rakták. Szénaszárító állványt nem használtak. (7,8,9)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Kosárban, köcölében, kötéllel. (7,8,9)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafelső (7,8,9)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg (7,8,9)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszegek (7,8,9)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
igen (7,8,9)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel gyűjtöttek levelet almozáshoz. (7,8,9)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
n.a.
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A teherhordó volt a szekér, a díszesebb, személyszállító a kocsi. (7,8,9)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4-4,2 m volt. Vendégoldalat csak az uradalmakban használtak. (7,8,9)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel hátul. (7,8,9)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt volt. (7,8,9)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
3 oldala és alja volt a kocsikasnak, az oldalai felfelé kiszélesedtek, a szekér oldalához igazodtak. (7,8,9)
b) Használtak-e kettőt is?
Teher behordásakor elől és hátul is használtak. (7,8,9)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A faluban már a századfordulótól köves út volt, ezért nyáron az igavonókat patkolták. (7,8,9)
2.23. A fejőedény régi neve?
zséter (7,8,9)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne! böccém, ne! (7,8,9)
b) terelik jobbra
nejde hikk! (7,8,9)
c) és balra
nejde hakk! Hátra: hume! (7,8,9)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Disznót: Cocám ne, ne Malacot: Pici ne, ne (7,8,9)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pittyém ne, ne! (7,8,9)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Kuszi, esz-he! (7,8,9)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilolót, kendervágót, sulykot. (7,8,9)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Állórokkát használtak. (7,8,9)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?
a) Hogy hívták ezeket?
A település több községrészből tevődik össze: Mindszent, Pataka, Dedes, Morva, Sötétmajor. A települések ma is megmaradtak, jelentős lakoslétszámmal, 1927-be a nagyközségi és járási székhelyi ranggal kerületre osztották, a felsorolt községrészek alkották a kerületeket. Ez 1948-ban megszűnt. (7,8,9)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A település mindig itt volt. (7,8,9)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Ma is van boronaház is földfalú ház is. (7,8,9)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Szoba és konyha közti falra. A századfordulótól már csak zártkéményt építettek. (7,8,9)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Vagy a pitvarba nyílt valamennyi, vagy ide nyílt a szoba, konyha, kamra és egyik szobából a másik (kis) szoba. (7,8,9)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt mestergerenda, ma is van. (7,8,9)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Még a századforduló előtt volt. (7,8,9)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A századforduló előtt. (7,8,9)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt ilyen. (7,8,9)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
50-60 cm magasra rakták. (7,8,9)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Volt torkos pajta is L alakú is, lecsapott végű is. (7,8,9)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Volt fa nyelű, vasból kovácsolt köríves kiemelő villa. (7,8,9)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
nem (7,8,9)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
nem (7,8,9)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1960-as évek elején szűnt meg a házikenyér sütése. (7,8,9)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Vesszőíves, de néha csillagalakú is volt. (7,8,9)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Volt egyfülü, fadongájú. (7,8,9)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdinának, kölesnek kétfülű törője volt. (7,8,9)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinagánicát készítettek: a hajdinalisztet megpirították, forróvízzel felengedték, zsírt öntöttek rá. (7,8,9)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Két ágra font kerekes perecet sütöttek. (7,8,9)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Az I. világháború óta készítenek lecsót. 10 % hagyma, 20 % paradicsom, 70 % paprika. (7,8,9)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
1920 óta paprikát is, paradicsomot is esznek nyersen. (7,8,9)
