„Zalameggyes” változatai közötti eltérés
a (/* 3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla ra…) |
a (→3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?) |
||
| 348. sor: | 348. sor: | ||
===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ===3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?=== | ||
| − | + | Már gyerekkorában is ették a lecsót, paprikából tettek bele többet, előfordult, hogy tojás vagy kolbász is került bele. (1) | |
| + | Gyerekkorában még annyira nem ették, mint most. Paprikából tettek bele többet, tojást is ütöttek rá alkalomadtán. (2) | ||
===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ===3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?=== | ||
A lap 2014. április 28., 17:26-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. július |
| Adatközlők: | (1.) Péter Árpád, 1908. |
| (2.) Egyed Ernő, 1912. | |
| Gyűjtötte: | Schwarcz Éva |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalameggyes |
| weboldal: | http://www.zalameggyes.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nem tud róla semmit. (1) A falu régen a Marcal partján volt, az emberek leginkább halásztak. Arról nem szól a hagyomány, hogy a falu mióta terül el a mai helyén. (2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Péter, Döbör, Obádi. (1) Ferenci, Egyed, Obádi, Odor, Forintos. (2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Régen nem volt ilyen, csak mostanában néhány. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A TSZ miatt mentek el annak idején. (1) Régen nem volt ilyen. (2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Rigácson és Megyeren sincs katolikus. (1) Megyer is olyan kicsi, mint Zalameggyes. (2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudnak róla, hogy beletartozik-e valamilyen tájegységbe a falu. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem ismernek környező tájegységeket. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tud híres községekről. (1) Rigács arról volt híres, hogy gazdag emberek éltek ott. (2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolták a falut, s az itteniek sem csúfoltak más falubelieket. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Az ő kortársai közül 3 Kissomlóról házasodott, hoztak asszonyt Dabronyból és Rigácsról is. (1) Kertáról, Kissomlóról, Rigácsról, Galsáról házasodtak. (2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Jánosháza (József napkor), Sümeg (Pünkösd, Erzsébet nap)
b) Piacra:
Jánosháza szerdánként. Jánosházán szerdánként disznópiac volt, az itteniek is állatokat (sertést, marhát vittek eladni a piacra és a vásárba). Ezenkívül gabonájuk is volt eladó.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A fiatalság minden felé elment, még Bobára is kerékpárral. Egyébként rokonokhoz.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Sümeg, Celldömölk (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem jártak máshová. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Nemigen gyüttek. (1) Hozzájuk jöttek szolgálni, Rendekről jött egy szolga és egy Gulyás. Rigácsról jött egy Szabó Kari nevezetű fiú és Jánosházáról egy Keringer nevezetű ember szintén szolgálónak. (2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
A kosarat majdnem mindenki megfonta magának.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
Laktak a faluban iparosok: cipész (Görög Ferenc, Koppányi Elemér és Hustos János, aki Kemenespálfáról került ide), kádár (Péter Lajos), bognár (Varga Dezső). (1,2)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
A kosarat majdnem mindenki megfonta magának, egyébként vásárokon, piacokon vették (Jánosháza, Sümeg).
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümegi és tüskevári edényeket használtak. A faluban vándorárusoktól vagy vásárokon vették (Sümeg, Jánosháza). (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Edényesek, meszesek, tollasok, edényfoltozók, kapanyél árusok. (1,2)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Edényesek, meszesek, tollasok, edényfoltozók, kapanyél árusok.
d) Mit árultak?
Edényt, meszet, kapanyelet.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Nem volt ilyen. (1,2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nem volt ilyen. (1,2)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
1 evangélikus és egy katolikus temető volt mindig, ma is így van. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nem kerültek elő csontok. (1,2)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem voltak fogadott ünnepek. (1,2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Az 1910-20-as évektől emlékeznek rá, hogy volt ilyen boronája mindenkinek. (2-3 levelűt használtak.) (1,2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Inkább gépet használtak, de volt aki kézzel vetett, mindenki tudta, hogy hogyan kell. (2)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Legtöbben vetőgéppel vetettek. (1) Inkább gépet használtak, de volt aki kézzel vetett, mindenki tudta, hogy hogyan kell. (2)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A b) betűjelüt használták, aratókaszának hívták. (1,2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem használták ezt a fajta kévekötőfát. (1,2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Minden gabonából: 16 + pap. (1) Búzából: 12 + pap. Rozsból: 16 + pap. (2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A földterület nagyságától függött, hogy hány keresztet tettek egy kepébe. Búzából 7-8-at, rozsból 5-6-ot. (Ez volt egy kocsira való mennyiség körülbelül.) (1,2)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
144-155 cm között (1,5 m) volt a csép nyelének hosszúsága. (1,2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Eleinte mindig állandó csapat járt. A gép Karakóról vagy Hosztótról jött. A TSZ előtti években a gazda állította össze a csapatot. (1) Állandó csapat járt. (2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Gyerekkorában (1908-ban született) még petrencével, később nyársat használtak. Nem tudja, hogy honnan tanulták el a használatát. (1) Nyársra emlékezik. (2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek hajdinát. (1) Hallott róla, hogy valaki termelt hajdinát, de nem emlékezik rá, hogy mikor volt ez. (2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Gyerekkora óta így volt, mindig eke után vetették. (1908-ban született.) Mindenkinek volt fogatja. (1) Mindig eke után rakták. (2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Renden forgatták (2 nap után), ha esős idő volt, vagy vastag volt a rend, akkor börzögették is. Petrencébe hordták. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Ki hogy.” Ők istállóruhával. (1) Vellával, mert közel volt. (2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó (1), vonó (2)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg (1, 2)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
nyakszeg (1), nem emlékezik (2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem használtak falevelet almozáshoz. (1,2)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Nem használtak falevelet almozáshoz. (1,2)
c) Melyik évszakban?
Nem használtak falevelet almozáshoz. (1,2)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Tartóláncot használtak. (1) Rúdtartóláncot használtak. (2)
b) Melyik mód régibb, újabb?
Tartóláncot használtak. (1) Rúdtartóláncot használtak. (2)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
Tartóláncot használtak. (1) Rúdtartóláncot használtak. (2)
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Ha személyszállításra volt szükség, akkor inkább lovat használtak: kocsikas, parádéskocsi, hintó, cséza. Ezzel jártak lakodalomba. (1,2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4 m hosszú volt a hosszúszekér. Vendégoldalt nem használtak.(1). 3,2 m hosszú volt a hosszúszekér, de volt nagyobb is. Vendégoldalt nem használtak. (2)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Kötelet használtak, volt aki csigát is használt. (1,2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
„Görbe volt elől is, hátul is.” (1) „Hajtott forma.” (2)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A kocsikas hossza, szélessége, magassága megegyezett a kocsival. Az eleje nem volt befonva. (1,2)
b) Használtak-e kettőt is?
A kocsikas hossza, szélessége, magassága megegyezett a kocsival. Az eleje nem volt befonva. (1,2)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Errefelé nem voltak köves utak, csak a gyöngekörmű marhákat patkolták, ha elvásott a körme. Mindig a külső körmét, általában az első lábán. (1,2)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Neve, ne! (1) Híhajsz! (2)
b) terelik jobbra
Jobbra: Hajsz! (1) Hajszás! (2)
c) és balra
Balra: Híha! Hüvissza! (1) Csálés! Huvissza! Humeg! (2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Hücs ne! Hücs te! (1,2)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipipi! (Fiatalabb csirkének.) Tyutyutyutyu! (1,2)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén, Le! (1,2)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó, tiloló (kézzel mozgatták). (1,2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Az a) jelűre mondta: „Illet is láttam, de az nem volt ollan jó.” (1)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
A b) jelű volt használatban. (1,2)
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem voltak különálló házak. (1,2)
a) Hogy hívták ezeket?
Nem voltak különálló házak. (1,2)
b) Miért volt így?
Nem voltak különálló házak. (1,2)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Régen a Marcal partján volt a falu, az emberek halásztak. (2)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem emlékeznek ilyen házakra. (1,2)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kémény helyét a falban kivájták, de azért még kiemelkedett a fal síkjából. A nyitott kémények átalakítása után csikósparheltet tettek be. Amíg vissza tudnak emlékezni az újonnan épített házak tűzhelye csikósparhelt volt. (1,2)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Az egyes helyiségek ajtaja a folyosóról nyílt külön-külön. (1,2) Előfordult, hogy nem volt folyosó. (1)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A fecskerakásos házakat építették mestergerendával, a tömésházaknál már ritkábban fordul elő a mestergerenda. (1,2)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az adatközlők gyerekkorában „még volt” rakott sparhelt. (1,2)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1960-as években épültek, de nagyon kevés van ilyen. (1) Nem emlékszik rá, hogy mikor épültek. (2)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt ilyen. (1), Ilyen is volt, de inkább kályhával fűtöttek. (2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A régebbi kemencéknek volt csak patkájuk, a nyílásuk kb. 80 cm magasan volt a földtől (1). Kb. 1 m magasan volt a nyílás a földtől (2).
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Téglalap alaprajzú pajták voltak, esetleg „farazatosak” is előfordultak. (A farazatos pajta egyik végén a tetőt meghosszabbították, falat emeltek alatta és itt tartották a szerszámokat.) (1,2)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak fazékkiszedővillát. (1,2)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Répát reszelve, káposztát szelve, hordóban savanyították. (1,2)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Répát reszelve, káposztát szelve, hordóban savanyították. (1,2)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A TSZ idején szűnt meg a házi kenyérsütés. (1,2)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A b) jelű kenyértartó volt használatos a faluban. (1,2)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Egy fülü dongás vajköpülőt használtak, 8-10 literes volt. (1,2)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem használtak hajdina- és kölestörőt. (1,2)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinát vagy kölest csak takarmánynak használtak. (1,2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Az a) és a d) jelű kalácsokat sütötték. (1,2)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Már gyerekkorában is ették a lecsót, paprikából tettek bele többet, előfordult, hogy tojás vagy kolbász is került bele. (1) Gyerekkorában még annyira nem ették, mint most. Paprikából tettek bele többet, tojást is ütöttek rá alkalomadtán. (2)
