„Zsidahegy” változatai közötti eltérés
a (/* 3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének …) |
a (/* 3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezekne…) |
||
| 298. sor: | 298. sor: | ||
===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? === | ===3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve? === | ||
| − | + | Főzéskor rongyot használtak. (1,2,3) | |
===3.12.=== | ===3.12.=== | ||
A lap 2014. április 23., 10:23-kori változata
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1990. augusztus |
| Adatközlők: | (1.)Scholz Ferenc, 1921. Zsidahegy |
| (2.)Scholz Ferencné, 1923. Rábatótfalu | |
| (3.)Pfeifer József, 1906. Rábagyarmat | |
| Gyűjtötte: | Fabók Adrienne |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsidahegy_%28Magyarorsz%C3%A1g%29 |
| weboldal: | http://sztgzsida.hu/news.php |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A zsidaiak szőlőhegye volt, osztrákoknak eladták az I. világháború előtt. (1,2) Az 1800-as évek második felében német telepesek települtek ide. (3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Scholz, Schirmiz, Sorger, Neuherz, Suker (1,2,3), Raks községből kerültek ide. (3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nagy számban osztrákok, kevés vend is. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számban valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el nagyobb számban. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nincs olyan közeli település, melyet a magukéhoz hasonlónak tartanak. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartják úgy, hogy a település beletartozik valamilyen közeli tájegységbe. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
A Vend-vidéket említették. (A feleség rábatótfalusi, vend származású.) Ide sorolták Rábatótfalut, Alsószölnököt, Felsőszölnököt, Apátistvánfalvát, Orfalut, Kétvölgyet. (1,2) Nem tudott közeli tájegységről. (3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Apátistvánfalu – gerencsér. (1,2,3) Szalafő – rongyszőnyeg, kosárkötés. (1,2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak róla, hogy az ittenieket csúfolták volna. (1,2,3) A farkasfaiakat, szalafőieket „paluc”-oknak nevezték. (1,2) A rábatótfalusiakat, szakonyfalusiakat, felsőszölnökieket tótoknak nevezték. A farkasfaiakról azt mondták, hogy lopnak, a kondorfaiakról, azt, hogy csalnak. (3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? Melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Vend falvakból házasodtak (Rábatótfalu, Kétvölgy, Felsőszölnök), Zsidáról, Magyarlakról, Farkasfáról. Szórványosan. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szentgotthárdra, Őriszentpéterre és Körmendre jártak. Mindhárom helyen kirakodóvásár és állatvásár is volt. Szentgotthárdon volt vásár húsvét előtt, Lukács-napkor, Karácsony előtt. Több időpontot nem tudtak említeni. A Lukács-vásár volt a gesztenyevásár, akkor lehetett gesztenyét venni.
b) Piacra:
Szentgotthárdra jártak be.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Rábatótfalura a templomszentelés ünnepekor és a Flórián-búcsúra, Zsidára a harangszentelés ünnepekor (augusztus 5.), Apátistvánfalvára, Szentgotthárdra az augusztus 20-i búcsúra.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár (szeptember 15.) Az 1., 2. adatközlő említette még Máriazellt, Máriaképet, Németújvárt. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A szentgotthárdi selyem-, kasza-, óragyárba jártak többen. Kevesebb volt az, aki mezőgazdasági munkásnak szegődött el különböző birtokokra, pl. a Sopron környéki Pál-majorba. Cselédeskedni Szentgotthárdra jártak, de ez nem volt jellemző. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Ide nem szoktak jönni munkára. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluba:
Eladásra nem készítettek ilyen dolgokat, a falubeliek maguk csinálták, amire szükségük volt. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Apátistvánfalun készített cserépedényeket használtak. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Edényfoltozó, köszörűs, esernyőcsináló, az apátistvánfalvi gerencsér járt a faluban. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Apátistvánfalva.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Edényfoltozó, köszörűs, esernyőcsináló, gerencsér
d) Mit árultak?
cserépedény
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A vidéket nem tartják kimondottan jó szőlőtermő vidéknek. A helyieknek nem volt máshol szőlőbirtokuk. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A vidéket nem tartják kimondottan jó szőlőtermő vidéknek. Más községbelieknek nem volt itt szőlőbirtokuk.(1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Zsidán van csak temető.(1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nem tudnak arról, hogy nagyobb tömegben emberi csontok kerültek volna elő. (1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem volt a falunak fogadott ünnepe. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Az 1940-es évektől általános lett a két vasborona használata. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A faluban mindenhol kézzel vetették a gabonát. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
nincs
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Villás és gereblyés kaszacsapót használtak a faluban. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Ilyen kévekötőfát használtak a faluban. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
22 kévét tettek keresztbe. Nem volt megszabva, hogy hány keresztet raknak össze, ez a termés mennyiségétől függött. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szót az egymás mellé helyezett keresztekre használták, a termés mennyiségének meghatározására nem. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 2 m volt. De függött a személy magasságától. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A rokonság, szomszédok segítettek egymásnak. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával hordták a kicsépelt szalmát kazalba. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1945 után, a malmok államosításával szűnt meg a hajdina termesztése. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Az I. világháború után kezdődött a burgonya eke után való vetése és a II. világháború előtt már általános volt. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kaszálás után szétterítették a szénát. Éjjelre petrencébe rakták. Reggel, a harmat felszáradása után szétterítették. Száradás után kocsira rakták. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Az iga felső fájára nem mondtak nevet. (1,2,3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg (1,2,3)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Főleg ősszel és tavasszal használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Tartóláncot használtak. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A kocsin embert, a szekéren nehéz terhet szállítottak. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Csak a hosszúszekér ismeretes, ez 5 méter hosszú volt. (1,2,3)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórudat hátul kötéllel szorították le. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Saroglyát nem használtak, csak kocsikast. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas formája (rajz).
b) Használtak-e kettőt is?
Ha sokat kellett szállítani, kettőt használtak. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem szokták a vonómarhát patkoltatni. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve: zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne, Ne Virág! (1,2,3)
b) terelik jobbra
Hik! (1,2,3)
c) és balra
Hopp! (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, puci ne. (1,2) Puci ne. (3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi, pi. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Névről. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilótípusú törőt használtak. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvőrokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?
Nem volt a határban ilyen házcsoport. (1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az 1., 2. adatközlő háza volt az utolsó boronaház. 1969-ben bontották le. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kéményt a falba építették. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Egy bejárat volt. Ez a „ternác”-ra nyílt. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt keresztmestergerendás ház. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Gyerekkorukban általános volt. (1,2) Mikor idenősült (1928) már általános volt. (3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1950-es, 1960-as évektől általános a négyzet alaprajzú házak építése. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Az 1., 2. adatközlő háza volt az utolsó ilyen ház. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
50-70 cm-es padkára építették a konyhai kemencét. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A pajta téglalap alapú volt. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Főzéskor rongyot használtak. (1,2,3)
