„Dozmat” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 23., 06:47-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Dozmat, 1990. október
Adatközlők:	(1.) Nagy István (1912), Dozmat
	(2.) Nagy Istvánné Király Matild (1924), Dozmat
	(3.) Verhás Károly (1905), Dozmat
Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Kucsera Sándor
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Dozmat
weboldal:	http://www.dozmat.hu/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről annyit tudnak, hogy eredetileg 26 gazda és két zsöllér élt ezen a területen. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A legrégebbi család a Verhás család. Ezenkívül régi családok még a Krampoker, Kovács és a Bődi. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy települtek volna be nagyobb számban. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Csak arról tudnak, hogy egy családot internáltak, de ők is visszatelepültek már. (1,3,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Toronyt és Búcsút tartják magukéhoz hasonlónak, főleg a hasonló mezőgazdasági adottságokat tekintve. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Azt mondják, hogy a „fenyves erdő tövibe” tartoznak, mert a sok fenyő miatt itt örökzöld a vidék. Azt is mondják, hogy „itt fogy el a magyar imádság”, mert ha tovább megyünk Nardára, onnantól már horvátul és németül imádkoznak. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységnek a Pinka-völgyét ismerik, nem tudnak más tájegységről. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A horvát faluk híresek „jó ivó embekről”. A vaskeresztesiek jó borukról, Ják a templomáról, Pornóapáti régi harangjáról. (1,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A toronyiakat „tikszar csirázók”-nak mondták, mert sok tikot tartottak és bűzlött a falu. A búcsúiakat „gáncások”-nak nevezték, mert állandóan siettek, dolgoztak és ha hazamentek gyorsan összeütötték a gáncát (hajdinakását). A dozmatiakra azt mondták „gyántások”, mert sok a fenyő. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak más falvakból házasodni. Toronyból, Búcsúból, Nardából és Csatárról (alsó és felső is) is. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

egy évben 3-4-szer vásárba, ún. állat- és kirakodóvásárba”. (Körmendre, Kőszegre)

b) Piacra:

Szombathelyre kedden és pénteken piacra szoktak járni

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Toronyra Szent Flóriánkor (május 4.) Búcsúra Szent Mihálykor (szeptember)Hegyben pedig Szent Györgykor (április) szoktak búcsút tartani. (1,2,3,4,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A helybeliek közül néhányan egy közeli uradalmi majorba szoktak járni. (1,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Jöttek ide mezőgazdasági munkákra Ondódból és Toronyból is. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Készítettek helyben kosarat, a helyi bognár szekérkereket, kocsikast is készítettek. A favillát Szombathelyen vették. Sokminden mást Szombathelyen vettek. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

NA

b) vesszőkosarakat

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

Szombathelyen vették

f) fagereblyét

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Sok mindent Szombathelyen.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A jáki gerencsérek által készített cserépedényeket használták. (2,4,5)

1.16.

====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== Jártak paprikások, üvegesek, edényfoltozók

b) Honnan jöttek?

NA ====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== „drótos tótok”, „drótos tótok”, „bocskoros tótok”, „hódkóros tótok”

d) Mit árultak? =

NA

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A 10-es években utoljára szőlő a domboldalon, arra nemigen emlékeznek, hogy kié voltak ezek a szőlők. (1,3,4,5) ===1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)=== n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy mai temetőről tudnak, máshol csontokat nem találtak. (1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

1912-ben érte a falut egy hatalmas jégverés. Ezért Szent Györgytől Nagyasszonyig mindennap délután háromkor is harangoznak, hogy a jégesőt „elűzzék”. (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A hármas boronát csak elvétve alkalmazták, azt is csak lovak után. Általánosan a kettes borona volt a gyakori. Ezt ökrök és tehenek után is használták. Elég sokan faboronát használtak még. (1,2,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Gyakran 50 holdnál is kézzel vetettek és csak ritkán alkalmaztak gépet. (1,3,4,5) ====a) kézi vetés: általános, ritka, nincs ==== általános

====b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.==== ritka

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A-t használták fűkaszaként, B-t használták aratáskor, C-t lucerna kaszáláshoz használták. (1,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták nagyon gyakran minden gabonánál, azonban az árpát ún. rozskötélbe fogták össze. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Két félét használtak: Volt, hogy 20 kéve volt egy kereszt, volt hogy 26 kéve volt egy kereszt. (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerték a kepe szót, 3-4 esetleg 5 keresztet neveztek egy kepének. (1,2,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 140, illetve 150 cm között változó volt, attól függően, hogy ki milyen magas volt. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó szegődött emberek voltak: gépkezelő, etető, 3 nyársoló, 1 nyársvágó, 1 kazalrakó, 1 zsákoló (nagygép: 2), 2 szalmatoló ány, 2 pelvahordó. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Igen volt hajdina termelés a Tsz megalakulásáig (1960). Az új Tsz. is vetett még 60 után, de jóval kevesebbet, sőt elvétve még 1970-80 között is előfordult. (1,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Kb. 1920-ban kezdődött és kb. 1960-ig tartott. (1,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás munkamenete: kaszálás, időjárástól függően 2-3 napig száradni hagyták, megforgatták, boglába rakták, szekérrel hazaszállították. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból a napi száraztakarmányt hátaskosárral hordták az istállóba. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

Az igát járomnak nevezték, de ismerik az iga kifejezést is. A felső fát is járomnak nevezték. Az igaszeget „tézsula szeg”-nek nevezték. A külső szegeket járomszegnek nevezték. (1,3,4)

a) az iga felső fájának nevét:

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

2.15.

Igen használták a fák leveleit, ezt „csarit”-nak nevezték. (1,2,3,4,5)

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

Igen alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. Az A) fajta a legrégibb, a C) fajta a legújabb. (1,2,3,4,5)

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret tehenek, ökrök után mezőgazdasági munkákra használták, a kocsit ló után személyszállításra. A hintó pedig „lovas fogat” volt. (1,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Változó hosszúságú szekerek voltak: Inkább 500 cm (1) Főleg 450 cm körüli (3) 400-500 cm, de volt olyan is akinek 600 cm-es volt (5)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csak rudazókötelet alkalmaztak a nyomórúd leszorítására. (1,3,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovasszekér saroglyája enyhén ívelt kivitelben készült. (1,2,3,4,5)

2.21.

A kocsikas fűzfavesszőből készült. Akinek nem volt deszkás szekere az kettőt is használt a kocsikasból. (1,2,3,4,5)

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Félpatkót szoktak a külső körömre tenni. Főleg nyáron alkalmazták. (1,3,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedényt zséternek mondták. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

A marha indítása: nevén vgy „na nye te” Balra terelése: „hi-ne” Jobbra terelése: „hók-ne” A becce nevet ismerik, de nem ezt használják. (1,2,3,4,5)

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót: „coca ne coc coc, coca ne ne” kifejezéssel hívogatják. (1,2,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyúkot: „pi pi ne, pí pi pi pi pííí” kifejezéssel hívogatják. (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát: „cuki ne gyere” vagy a nevén szólítják. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Csak lent termesztettek. Azt is csak összekötötték és leadták, ők nem dolgozták fel. (1,2,3,4,5)

2.29.

Ferde típusú rokkát használtak. (1,2,3,4,5)

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A mai község határán volt egy ún. Gyápla major, ami először Eszterházy uraságé volt, majd tőle vette meg egy Pik nevezetű zsidó. Más elkülönülő házcsoportra nem emlékeznek. (1,2,3,4,5)

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó favázas sövényházat a 80-as években bontották le. (1,3,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi szabadkéményes házak kéményét a falba és a fal mellé is építették. A II. vh. után már zárt kéményes házakat építettek. (1,3,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Egy bejárat volt a konyhába, ami a szobába, illetve a szobákba nyílott és a kamra felőli szoba a kamrába is. A kamrának külön bejárata volt a tornácról is. (1,2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt a faluban több keresztmestergerendás ház. Hogy földfalú házaknál volt-e keresztmestergerendás ház arra nem emlékeznek. (1,3,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az 1930-as években lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kontyolt tetejű házak a 60-70-es években lettek általánossá. (1,3,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Voltak ilyen házak, de a 70-es évek után már átalakították ezeket. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét normál magasságú padkára építették. (1,2,3,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Más alaprajzú pajta volt jellemző, mint az ábrákon. (1,3,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazékkiszedő villát úgy használták, hogy egyik ágát akasztották a fazék fülébe. Úgy nevezték, hogy: „füttővella”. Láttunk is belőle egyet. (1,2,3,4,5)

3.12.

Répát sem és káposztát sem savanyítottak egészben. Répát egyáltalán nem savanyítottak. (1,2,3,4,5)

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér sütése a 70-es években szűnt meg általánosan. (1,2,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A c) formájú kenyértartót használták. (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Náluk malomban koptatták a hajdinát. (1,2,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából készítettek: hajdinamálét, gáncát, hajdinagombócot. (1,2,4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Ünnepi alkalmakra a következő kalácsokat szokták készíteni: gömbölyű (kör alakú), hosszú fonott. (1,2,4,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Már kb. 40 éve készítenek lecsót, általában tojással és kolbásszal. Paprikából többet tesznek bele, mint paradicsomból. Egy vagy két fej vöröshagymát tesznek bele. Melléje krumplit főztek. (1,2,3,4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A II. vh. óta rendszeresen fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot is. (1,2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra a következő sült tésztákat tették: mákos kalács, diós kalács. (1,2,3,4,5)

3.22.

Gyakori volt a gatya használata. Azt mondják két szélből készültek ezek. (1,2,3,4,5)

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A 40-50-es sőt még később is viseltek az asszonyok ilyen szoknyát. (2,4,) „33 szoknya kellett” a lányoknál. (1,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A 20-30-as években megszűnt ennek gyakorlata. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Soha nem volt kötelező az asszonyok számára a fejkendő viselete. (1,2,3,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

2-2 párhuzamosan egymás mellé helyezett ágyat használtak. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt „farsang idejében” tartották. Nem emlékeznek olyanra, hogy ne lett volna valamely időszakban esküvő. (1,3,4,5)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szerda

b) 1930 körül:

szombat

4.3.

A lakodalmat vegyesen szokták tartani mindkét háznál. A főétkezés a lányos háznál volt, a vacsora. (1,2,3,4,5)

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

1980 körül a lakodalom Szombathelyen vendéglőben zajlik. (1,3,4,5)

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

A meghívás módja 1910 körül vendéghívóval történt. A vendéghívó kezében egy bot volt és minden meghívott háznál rákötöttek egy szalagot. Egy héttel az esküvő előtt történt. Ma a menyasszony és a vőlegény megy el meghívni a vendégeket, vagy meghívót küld. (1,2,3,4,5)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4,5)

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

Általában Ondódról jött el a cigányzenekar. Vagy 5 fő jött vagy 3 fő. A következő hangszereken játszottak: hegedű, bőgő, cimbalom. (1,2,3,4,5)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

Volt december 13-án. Házról házra jártak a lucázók és azt énekelték: „Luca Luca kity-koty, tojjanak a tyíkjok lúdjok, fejszéjök, fúrójok élesek legyenek úgy megálljon a helibe, mint egy szálfa a tövibe.” (1,2,3,4,5)

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

Karácsony napján regöltek egész 1960-ig. A legények azt énekelték, hogy: „Regö regö rejtem, Hej regö rejtem, Pistának adjuk, Horvát Márit adjuk, Hej regö rejtem.” (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Voltak a faluban öreglegények. Ma is van kb. 10 és 187 fős lakosságból. (1,2,3,4,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

Ismerték az x-el díszített tejesfazekat. Úgy tudják, hogy a jáki gerencsérek készítették. Egy x-re emlékeznek. (1,2,3,4,5)

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Itt az a szokás, hogy a Miklósok felöltöznek be közülük is, ki ördögnek, ki mindenfélét magára aggat, rongyos szoknyát kifordított ruhákat, hogy ne ismerjék fel őket. Kezükben láncos bottal és álarcban járják a házakat. (1,2,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játék szereplői: egy valaki viszi a betlehemes jászolt, van két bárány, egy tehén, a jászolban: Kis Jézus, Szűz Mária és József. (1,2,3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem ismerik az állatok védőszentjeit. A falu védőszentje: Szent György. (1,2,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A „csúnya ember”-rel és az „elvisz a mumus” kifejezésekkel ijesztgették a kisgyerekeket. (1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

Volt diódobálás 24-én karácsony estéjén az éjféli mise táján a templomban. (1,2,3,4,5)

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A falubeliek rőzsét szállító embert láttak a Holdban. (1,2,3,4,5)

@@ 114. sor: / 114. sor: @@
 ====a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?==== Jártak paprikások, üvegesek, edényfoltozók
-====b) Honnan jöttek? ==== n.a.
+====b) Honnan jöttek? ====
+NA
-====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== „drótos tótok”, „bocskoros tótok”, „hódkóros tótok”
+====c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)? ==== „drótos tótok”,
+„drótos tótok”, „bocskoros tótok”, „hódkóros tótok”
-====d) Mit árultak? ==== n.a.
+====d) Mit árultak? =====
+NA
 ===1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban? ===