„Meggyeskovácsi” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 21., 20:57-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Meggyeskovácsi, 1989. április
Adatközlők:	1. Horváth Elek, 1922. Meggyeskovácsi, Kossuth u. 60. 2. Kosztolánci József, 1911. Rábakovácsi 3. Lukács János, 1914. Rábakovácsi 4. Süle Józsefné, 1922. Balozsameggyes 5. Horváth Antalné, 1911. Rábakovácsi

Gyűjtötte:	Major Judit, G. Bózsa Evelin, Gáspár György
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Rábafolyás volt itt, két részből állt: Egyházasszeg, Bodonszeg. A gazdálkodás hozta ide az embereket (Kiskovács: ott volt a kovácsműhely, az ulánusok ott vasalták a lovakat. A 48-as jobbágyfelszabadítás körül Batthyány-birtok volt. A nemesek ablaka nézhetett csak az utcára, a jobbágyoké nem. Comaháza volt itt egy nagy major, az I. világháború után osztották fel, de akkor már Stadler grófé volt.) Még tanító is volt a majorban. 32 gazda volt, 32 szesszió (kiosztott föld). Rábán túl erdő. (1) Két falu volt itt: Rábakovácsi és Balozsameggyes, 5-6 év egyesítették. Egyházsközség volt, külön bíróval. (2) Először Rábakovácsi volt, később Balozsával egyesült, így lett a falu Meggyeskovácsi. (5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Azok, akik szesszeiót kaptak: Pásti Elek, Kovács, Szabó, Horváth, Mátyás, Pipics, Takács, Fábrics. Az 1700-as évekre visszamenőleg megvan az itteni anyakönyvük. (1) Süle József, Horváth Gyula. (2) Cupi, Iszak, Pásti János. (5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Jöttek, 1945 után az iparosításkor. A fiatalok elmentek és városiak jöttek a sok üres lakása, pl. Szombathelyről. Régen Hegyhátról, Egervölgyről, Becóról jöttek ide a munkások. (1) Nem jöttek. Majdnem mind itt lakott régen is, aki itt lakik. A falu zöme helyben született, talán 5-6 család van aki új. A falu 90 %-a kb. helybeli, Balozsa is ilyen (a falu másik fele). Aki jött, Rumról, Ikervárról jött. (2) Nem jöttek, csak Balozsáról. (5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Régen nem áramoltak, mert ez gazdag hely volt. (1) Nem nagyon mentek el a faluból, jó gazdák voltak, szerettek itt lakni. Inkább ide házasodtak máshonnan. Ahogy jött a demokrácia, Sárvárra, Szombathelyre mentek a fiatalok. (2) Nem. (5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Társközségeket, fekvésükben, gazdálkodásukban hasonlókat az összes Rába-menti falvakat. (1) Rumon alul Zsennyét. A rumi uradalmat, ott is volt gróf. Szunyokmajor volt, a Rábán túl. Ikerváron is volt gróf, a vépi gróf. Megyehíd is hasonló, Püspökmolnári már nem, az jobban a cselédséghez tartozott. (2) A gazdálkodásban hasonló: Ikervár, Rum. (5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Rábamenti falvak. (1) Gyertyán, Hegyhát tiszta magyar. (2) Sárvár. (5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Kemenesalja, Hegyháti falvak (Sárvárnál vége). (1) Nincs. (2,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A mezőkön keresztül volt egy domb. Ez római híd lehetett. A vámház is (római rom lehetett). (1) Sárvár, Máriacell, odajártak búcsúba Mari nevenapján, szeptember 12-én, Kisasszonykor szeptember 8-án. A csempeszi templom híres. (2) Nem. (5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Zséden: Ott a világ közepe. „Ajtónyomó borgátiak” – egy színész összeszedte a pénzt és azt mondta: Nyomják bentről az ajtót! – ő meg bezárta és elszökött. A rédiek keresztben vitték az erdőn a létrát. Pácsony: „Fölhúzták a bikát a toronyházba” – mert füves volt a torony teteje. (1) Nem emlékszik. (2,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Elég sokan: Pecöl, Bejcgyertyános, Egervölgy, Csipkerek. Rábamolnári itt nincs (de inkább véletlenül: kiesett a körzetből). (1) Ikervárról, Pecölről, Rumból, Megyehídról. (2) Petőből, Megyehídról, Rábakovácsi gazdag falu volt: szerettek idejönni. (5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Rum: január 10., március 21., június 24., augusztus 25., október 15. (állatvásárok és kirakodó-, cipő-, ruha-, méteráru vásár, gerencsér, kalendárium, stb.) (1) Rumba marhákat hajtottak országos vásárra. Tizedvásár január 10-én volt. Sárvárra disznókat, hízókat vittek. Jánosházára disznókat vittek szerdán és hétfőn. Benedekvásár március 21., őszi vásár októberben. (2) Rum, Sárvár. (5)

b) Piacra:

Sárvár hetivásárok hétfőnként. (1) Nem jártak, csak Sárvárra. (2) Sárvár. (5)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Ennek a helynek a búcsúja szeptember 28. Ikervári Szent-György búcsúra mennek innen. (1) Rumban Szent László búcsú, tavasszal, Cellbe, Vasvárra, Nagymáriacellbe a módosabbak. (2) Rábakovácsinak temploma, saját búcsúja szeptember utolsó vasárnapján, Kozma-Dömjén napján (védőszentjei a templomnak). (5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár zarándokhely augusztus 25., Celldömölk Kisasszony napja (szeptember 8.). (1) Püspökmolnáriba úrnapkor (május vagy június), Vátra Istvánkor (augusztus 20.), Ikervárra Szent Györgykor (április 24.). (2)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Innen nem jártak át, gazdag hely volt. Inkább jöttek ide dolgozni. (1) Volt egy-két ember, aki elment fát vágni. Pásti Gyuri 1910 körül. 1920 körül a grófnál csépeltek. (2) 40-50 szegény ember eljárt dolgozni a maguk majorjába, a grófhoz, Tubul Lajoshoz. (5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Hegyháti falvakból, mezei munkára (kaszálás, kapálás, cséplés). (1) Szolgákat fogadtak (cselédeket) a módosabb gazdák a szomszéd községekből. Németfaluból, Egervölgyből jött át 6-7 ember. (2) Ha sok volt a termés, sokan jöttek (15-20-an) Németfaluból is jöttek. 10-et kuláknak neveztek ki. (5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Vesszőből font kocsikasokat csináltak (nem volt oldalfala a szekérnek). Kosárfonók: Zsoldos Józsi, Klovánovics Gyula. Bognárok voltak, szekereket, kocsit is csináltak (Molnár Gyula). (5)

b) vesszőkosarakat

Itt nem csináltak, itt gazdák voltak, mind a vásáron szerezték. Ikerváron sok van. Tábori (már nem él) nagy kosaras. A kosárkötő szövetkezet elnöke: Bertók István. (1) Hivatásos kosárkötő volt, Ikerváron tanult: Zsoldos Józsi, Molnár Józsi. Zsomborokat kötöttek, de nem eladásra

c) szalmafonatú edényeket

d) szövőbordát

e) favillát

A favillát-fagereblyét vették (Sárváron, Szombathelyen). Kast valamelyik szomszéd faluból hoztak eladásra. (2)

f) fagereblyét

A favillát-fagereblyét vették (Sárváron, Szombathelyen). Kast valamelyik szomszéd faluból hoztak eladásra. (2)

g) faboronát

h) egyebet?

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Gerencsérek az Őrségből jöttek. (1) Vásárokon vették (heti vásár Sárváron). (2) Szombatfai üzemben gyártottak, szekérrel hozták. (5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Drótostótok, föntről. Paprikások Szegedről (kucsmában voltak nyáron is). Olaszok kullóval hozták a vég vásznakat. Üvegesek jártak. (1) Cigányok árultak mindenfélét (oroszok, foglyok dolgoztak itt, 1945 után). Olaszok, edényfoltozók, drótostótok jöttek. A harangláb előtt árultak. (2) Cigányok árultak, mesterek nem jöttek. (5)

b) Honnan jöttek?

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

d) Mit árultak?

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Kemenesalján, Hegyháton, 1000 négyszögöl körül gyümölcsös, kaszáló, szőlő (sokat nősültek is onnan). (1) Gyertyánban, Sótonyban, Kánba, a káni hegyen, egyeseknek Zalában volt szőlője (kb. 800 négyszögöl). (2) Meggyeskovácsinak nincs szőlőhatára, Bejcgyertyán. (5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Balozsába cserépkoporsó-darabokat találtak. A temetővel szemben a Pap Gyula és a Csédei háza között kavicsgödörre leltek. Csont is előkerült (a háború előtt). (1) A temető (pici) a templom mellett. A falu végén most is. Megyerben kettő is van. Balozsában is egy. Csontokról nem tud. (2) Itteni, meg egy Balozsába. (3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Itt nem volt. Balozsameggyesen Vendel-szobor. Az összes állat elpusztult egy járványban, akkor állították fel. Nemrég ellopták a szobrot. (1) Február 11-e a Szentségimádás. (2) Nem volt. (5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

2-3 vasborona. A tehenesek egyes faboronát használtak (vasboronája a jobbmódúaknak volt). (1) Az uradalmakban volt 2-3 borona. Voltak gazdagabb gazdák is (50-60 holdasok), de nem használták. (2) Gyakran használtak boronát. (5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Itt már nem ment kézzel a vetés, csak géppel. Hegyháton kézzel, mert ott homokos. (1) Volt, aki géppel. Gyerekkorában kisebb gazdák kézzel, de soknak volt gépe (kölcsönkérték és dolgoztak érte). (2) A vetőgép volt gyakori. (5)

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Igen, volt: kajmók. A b) volt a legtöbb, de a) is volt. (1) Az a)-t öregek használták. Erős ember, sokat: b)-vel. A c)-vel árpát, füvet kaszálták. Az aratók mind a hármat használták. (2) Régtől használtak a faluban mind a hármat. (5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, volt jó sok. (1) Sarlót nem lehetett bele. (2) Használták. (5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Kepe: 14 kévés = 3 lába. 1 kereszt = 1 kéve. 1 láb = 10 kéve (csak két kévét tettek egymásra). (1) Búzából 10 keresztet raktak. 20 kéve = 1 kereszt. Rozsból is 10-et raktak. 5-6 keresztet egybe-egybe, amilyen széles volt a föld. 10 láb volt, 5 kereszt egy kepe. (2) 1 kereszt = 10 kéve. 10-15 kévés „kivis”. (5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Kepe: hosszú sorok. 10 kereszt, 10 láb = 1 kepe. Hosszába rakták a keresztet. (1) Kepe: nem kereszt. Bármennyi kereszt lehetett. Meghatározatlan számú: 2-5-6. (2) Kepe: kereszt. (5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150 cm körül. (1) A csép kb. 80 cm. A nyele kb. 170-180 cm. (2) 150 cm. (5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Általában a csapat állandó volt. A géptulajdonos fogadta fel a munkásokat. 4-5 gép volt. (1) Állandó csapat járt. Voltak felfogadott falubeliek, de jöttek a többi faluból is. Két embernek volt cséplőgépe, Balozsában egynek. (2) Szomszéd segített egyik a másiknak. (5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1) Az a) volt mindenhol, az uradalmakban eleváter. (2) Az a) volt az általános. (5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát itt nemigen termesztettek. Inkább Körmendnél. Itt híre sincs, 34-ben még volt, ették is, 36-ban is, a Bejci földben. (1) Itt nem volt, csak egy-kettőnek. (2,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1930-as években kezdték. A háború előtt lett általános, 1936-40-ben. Lóeke hasítja a barázdát. (1) 1910 körül. (2) 1920-tól. (5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Szétterítették, forgatták. „Széjjelbörzögették” (szétrázták a favillával – csak a szénát lehetett). A lucernát csak forgatni lehetett, rázni nem, mert lement a levele. Állványt nem használtak. (1) Rendet raktak, megforgatták, „baglák”-ba rakták (nagyobb) nem használtak állványt. (2) Lekaszálták, megszárogatták, gyűjtötték, petrencébe rakták, hazahordták. Állványt nem használtak. (5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Talicska: bakszekér. (1) Villával, bakszekérrek (gyakoribb), még ma is van. (2) Villával. (5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonyófa iga

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg (2)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg (1)

igabiefa (5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Itt nem használtak, sok szalma volt. (1,2,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

c) Melyik évszakban?

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Volt tartólánc. Itt főleg szügykarikába. Volt, aki nyakszíjat használt, főleg dombos helyen, mert a ló oldalra rángatta a fejét. (1) Istráng. (2)

b) Melyik mód régibb, újabb?

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: mindent szállít. Kocsi: féderes, négykerekű. Kisszekér: olyan, mint a nagy, de ezen kocsikas volt. Vásárra, ünnepre használták. Ha régen ünnepelni ment a paraszt csézán ment. Itt ezt inkább kocsinak hívták. (1) Szekér: deszkaoldalú terményszállító Kocsi: parádés, faragott (hintó), csak személyt szállított. (2) Szekér: oldala van. Kocsi: deszkából, lótartó, két ló húzza. (5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

2.23. A fejőedény régi neve?

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

b) terelik jobbra

c) és balra

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

b) Miért volt így?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

@@ 285. sor: / 285. sor: @@
 ===2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?===
+Szekér: mindent szállít. Kocsi: féderes, négykerekű. Kisszekér: olyan, mint a nagy, de ezen kocsikas volt. Vásárra, ünnepre használták. Ha régen ünnepelni ment a paraszt csézán ment. Itt ezt inkább kocsinak hívták. (1)
+Szekér: deszkaoldalú terményszállító Kocsi: parádés, faragott (hintó), csak személyt szállított. (2)
+Szekér: oldala van. Kocsi: deszkából, lótartó, két ló húzza. (5)
 ===2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.===