„Kiscsősz” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 21., 14:08-kori változata

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1992. július
Adatközlők:	(1.) Német Lajos, 1925, Kiscsősz
	(2.) Kovács Imréné, 1920, Kiscsősz
	(3.) Dorfinger Imre, 1906, Karakószörcsök (1918 óta Kiscsőszön él)
	(4.) Horváth Ernő, 1918, Kiscsősz
Gyűjtötte:	Borvendég Attila
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiscs%C5%91sz
weboldal:	http://www.kiscsosz.hu/nyitolap/

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Nem tudnak a falu keletkezéséről semmit. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Régi családok: Kovács, Német, Szabó, Horvát. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb lélekszámú betelepülés nem volt. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

1959 után költöztek a fiatalok városokba, elsősorban Ajkára. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kiscsőszhöz hasonló falvak: Iszkáz, Kerta, Somlószőlős. Ezekben a falvakban is erősen éltek a vallási kötöttségek. (1,2) Kispirit, Csögle, Egeralja hasonlít Kiscsőszre, mert ezek is régi falvak. (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Somló vidéke. (1,2)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Marcalmente. (1,2)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kerta és Csögle a vásárról híres. (1) Kerta a sok munkahelyről híres. (2) Iszkáz régi község. (3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A kiscsőszieket pápistáknak emlegették. (1) A csögleiek csúfolója: „Csöglei kobakok, mitől fehér fogatok? Talán meszet ettetek, attól veszekedtetek?” (2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

„Jobban falubeli volt.” (1) A környező falvakból házasodtak (Szalók, Iszkáz, Kisszőlős). (2) Iszkázról házasodtak és Piritről (ha katolikusok voltak). (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Celldömölk: állat- és kirakodóvásár, havonta, mindig csütörtökön Jánosháza: szerdán Pápa: pénteken Devecser: minden második hónapban, mindig csütörtökön(1,2) Tüskevár, Csögle: marhavásár (3)

b) Piacra:

Ugyanezeken a napokon voltak, gabonát, disznót árultak. (1,2) Iszkáz, Kerta (3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Oda jártak búcsúba, ahol rokonaik éltek. (1,2)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Celldömölk (Kisasszonykor, szeptemberben) Csatka (Mária napkor) Sümeg (Mária napkor) (1,2) Celldömölk, Csatka (3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Kertára mentek napszámosnak az uradalomba. (1,2) Nem sokan mentek, esetleg Piritre. (3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Két-három nagyobb gazdához jöttek dolgozni csögleiek, elég kevesen. (1,2) Nem tud róla, hogy jöttek volna. (3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Csak saját szükségletre. (1,2) „Szokták hordani, s árulták az utcán.” (3)

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskevárról származtak a cserépedényeik, helybe hozták őket. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

tollas zsidók drótos tótok paprikások Szegedről meszesek Ugodról faszerszám Bakonybélről fazekasok Tüskevárról (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Szegedről, Ugodról, Bakonybélből, Tüskevárról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Tollas zsidó, drótos tót, paprikás, meszes.

d) Mit árultak?

Paprikát, meszet, faszerszámot, cserépedényt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Somlón volt szőleje 10-15 családnak. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

2 temető van a faluban, egy új és egy „avitt temető” a kertai dülőben. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A templomdombon kerültek elő csontok. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nem voltak a falunak fogadott ünnepei. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, használtak. (1,2) Nem használtak. (3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel vetettek, csak pár nagyobb gazdaságnak volt vetőgépe. (1,2)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Nagyobb részének volt vetőgépe. (3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

Takarónak hívták, a gereblyés volt használatban. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak kévekötőfát, de nem sarlóval. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

12 + púpkéve (minden gabonából). (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú összerakott kereszt (kb. 4-6). Inkább a keresztekből határozták meg a termésmennyiséget. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

1 öl hosszú volt a csép nyele. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította össze a cséplőgép mellé a csapatot. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1877-ben nagy fagy volt, akkor júniusban kezdték el a hajdina termesztését. Az egyéni gazdák másodvetésként ültették. 1959 után szűnt meg. (1,2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az adatközlők életében mindig így vetették. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták, majd petrencébe hordták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Istállólepedővel. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafelsőfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg (igaalsófa, igabéfa) (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Mindenkinek volt erdeje, ott gyűjtött levelet az almozáshoz. Tölgy, gyertyán és akác levelét használták. Ennek az alomnak az elnevezése: „leveles”. (1,2) Akinek kevés volt a szalmája, az márciusban „grábált” magának néhány szekér levelet. „grábál” = gereblyéz (3)

c) Melyik évszakban?

Márciusban.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használták, tartóláncnak hívták. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A lónak más rúd kellett. A lovasszekéren volt hámfa és juha förhénc. (1,2) Vontató állat szerint: ló – kocsi, marha – szekér. (3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszúszekér 4 m hosszú volt, vendégoldalt az adatközlők emlékezete óta használnak. (1,2,3)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötelet és csigát használtak a nyomórúd leszorításához a szekér hátulján. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Fűzfavesszőből font, kosár alakú volt, olyan hosszú, mint a kocsi. A lőcs tetejéig nem ért föl. (1,2) Egyet használtak. Volt rövidebb fajta is. A magassága 50-60 cm. (3)

b) Használtak-e kettőt is?

Nem.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

„Volt olyan, hogy köllött”. Az elsőlábát, de csak a külső körmöt. (1) Azt a körmét patkoltatták, amelyik érzékeny volt. „Csak akik sokat jártak”. „Akiknek sodort a marhája”. Sodor: járás közben kifordul a lába. (2) Ritkán fordult elő. „A kik köves helyen jártak”. (3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Hajrá!(1,2)Néven szólították + ostor.(3)

b) terelik jobbra

Hé!(1,2)(3)

c) és balra

Hajsz!(1,2)(3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne, koca, ne, ne! (1) Koca ne, koca! (2) Koca ne, koca ne! (3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyutyu ne! (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le, le! + nevén. (1,2) Nevén. (3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó, tiloló. (1,2) Kendertörő. (3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő rokkát használták. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Csögle felé 3 ház állt távolabbra falutól: Nagy telek. (1) Iszkáz felé a falutól távolabb volt a Szabó tanya. (4)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Errefelé „tömős” házak voltak. Borona házakról és sövényházakról az adatközlők nem tudnak. (1,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A füstvezeték a falba került. Az 50-es évektől nincsenek ilyen házak. (1) 30-50-es évektől nincs ilyen ház a faluban. (4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Ezeknek a helyiségeknek külön-külön bejárata volt, a „folosóra” nyíltak. Előfordult, hogy az ajtók az udvarra nyíltak. (1) Ezek az ajtók a gádorba nyíltak. (2)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Voltak a faluban földfalu mestergerendás házak. (1,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A századforduló táján, az 1900-as években kezdték el építeni a rakott tűzhelyeket. (1) Az adatközlő emlékezete szerint mindig is voltak rakott tűzhelyek, az 1930-as években kezdtek eltűnni. (4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1970-es években kezdték el építeni. (1) 1962-ben kezdték építeni, „amikor a TSZ bejött”. (4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Voltak ilyen házak, ma már nincsenek. (1,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1980 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást!

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

[Kategória:Bakonybél]]

@@ 324. sor: / 324. sor: @@
 -ben kezdték építeni, „amikor a TSZ bejött”. (4)
 ===3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha? ===
+Voltak ilyen házak, ma már nincsenek. (1,4)
 ===3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára ===